Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-09 / 262. szám
45000 f if. r iililas A Lenin Kohászati Művek dolgozói az elmúlt 20 év alatt 45 ezer újítási javaslatot nyújtottak be. Az elfogadott és bevezetett újításokból eredő vállalati megtakarítás értéke csak százmilliókkal mérhető. Az újítómozgalom vállalati eredményeinek is köszönhető (a jelentős műszaki fejlesztés mellett), hogy a vállalat 1938-hoz képest 638 százalékkal több nyersvasat, 440 százalékkal több martin- és 777 százalékkal több elektróacélt, 570 százalékkal több hengerelt készárut, 491 százalékkal több vas- és 341 százalékkal több acélöntvényt termel évente. Súlyos operációk után Gépnővér A kaunaszi Rádióméréstechnikai Kutatóintézet munkatársainak egyik csoportja egy különleges berendezést készített, amelynek segítségével az orvos — szobájának elhagyása nélkül — figyelemmel kísérheti a betegek állapotát. Ez különösen a súlyos operációk után fontos. A reanimációs kórteremben minden egyes ágy mellé egy éjjeliszekrény méretű berendezést állítanak; egy ilyen berendezés hat beteget .gondoz”. A betegre kapcsolt érzékelők továbbítják a szükséges adatokat az ügyeletes orvos szobájába. Az orvos azonnal értesül a szív- és agyműködésben, a vérnyomásban, a légzés ütemében bekövetkezett változásokról. Az orvos elektronikus segítőtársa — a gépnővér — automatikusan, vagy kézi irányítással vezérelhető. A beteg állapotának súlyosbodásakor fény- és hangjelekkel riasztja az orvost.-/'CL'VS . .v !IaÉÉi«SÉ 3)c Rómában különleges módon jelzik a delet. 1846 óta mindennap öt katona száguld fel — mostanában dzsipen — a Gianicolo hegyre, hogy a képen látható ágyúból leadja a déli lövésnek nevezett, 12 órát jelző sorozatot. Koordinált településfejlesztés Kitűnően bevált Vas megyében a beruházások koordinálása: meggyorsította a települések fejlődését. A módszer lényege az, hogv a vállalatok, intézmények, szövetkeztek, közös „kasszába” teszik fejlesztési alapjuk egy részét és így közösen nagyobb, jelentősebb beruházásokat - valósítanak meg, sokkal előbb mint külön-kü- lön. Szombathelyen például a városi koordinációs' bizottság közreműködésével épül az új szombathelyi vásárcsarnok és a 3000 négyzetméter alapterületű bútorház, vagy a gázkészülék szerviz is. Kuba hajói Kuba kereskedelmi és személyszállító flottája, amelynek a forradalom előtt 14 hajója volt, 1969 végén már 47 egységgel rendelkezett. Vízkiszorításuk összesen 370 ezer tonna volt — hatszor annyi, mint 1958-ban. Kuba kereskedelmi flottája ma Latin-Amerika ötödik legnagyobb flottája. A kubai kereskedelmi és személyszállító flotta fejlődési üteme a leggyorsabb az amerikai kontinensen. Műszaki vagy közgazdasági? Néhány év óta gyakran hangzik el a címben szereplő kérdés, főleg a műszaki szakemberek ajkáról. A közgazdászok „előretörtek” a vállalatoknál — mondják —, s főleg a vezetésben háttérbe szorítják a műszakiakat. Indokolt-e a búsongásuk? Meggyőződésem, hogy nem. Nem arról van ugyanis szó. hogy a műszakiakat háttérbe szorítja valaki, hanem arról, hogy nagyobb figyelmet szentelünk a gazdaságosságnak, amire eddig alig fordítottunk gondot. Amíg a vállalatok tervfeladatot kaptak, a termelés gazdaságossága tulajdonképpen ezzel el is volt döntve. Problémát főleg a műszaki kérdések jelentettek, s ezek megoldásához műszaki szakemberekre — mérnökökre, technikusokra — volt szükség. Közgazdászok és más gazdasági szakemberek csak az adminsztrációban kaptak helyet. Tevékenységük a vállalati eredmény — a tervteljesítés — szempontjából pasz- szív, szerepük ezért alárendelt volt. Az elmúlt évtizedben a népgazdasági tervezés — kiváló szakembereink munkája nyomán — igen magas szintet ért el. Az is világossá vált. hogy tervgazdálkodást nem lehet csupán utasításokkal irányítani. A jó népgazdasági terv csak akkor valósul meg, ha a végrehajtás szintjén — a vállalatoknál — is terveznek. A vállalatok a népgazdasági tervből rájuk eső részt nem utasítás formájában kapják meg, hanem saját maguk megtervezik. Ehhez azonban gazdasági szakemberekre is szükség van. A közgazdasági szemlélet valóban „előretör”, ez azonban nem baj. A végletesen kiélezett kérdés hamis alternatívát állít fel, amelyre nem lehet válaszolni, mert maga a kérdés két dolog közül úgy választ, ahogy az élet sohasem. A termék műszaki produktum. De hogy melyik termékből menynyit termelnek, vagy egyáltalán termelnek-e, az attól függ: az ára összhangban van-e a használati értékével; vevőre talál-e? Ha nagyon drága, akkor még a jó terméket sem veszi meg senki. Ugyanannak a műszaki produktumnak ez egy másik tulajdonsága, amely végül is eldönti a sorsát. Nem két dologról van szó, hanem valaminek a két oldaláról, amelyek elválaszthatatlanok egymástól: a termék műszaki és gazdasági tulajdonságairól. Hogy ez a két oldal összhangban legyen, ha kiegyensúlyozott gazdasági életre törekszünk, a termelésben közreműködő különböző szakmák közül egyik sem szorulhat háttérbe. Mivel ez a termelés gyors ütemű növekedésének a feltétele, az pedig az életszínvonal emelésének az alapja, saját érdekünkben nem szabad olyan bástyát védenünk — foggal, körömmel —, amely a másé. Ha mindenki megteszi, amit a saját területén megtehet senkinek sem kell háttérbe szorulástól tartania. A terméket ezután sem fogják közgazdászok tervezni, csak egy eddig elhanyagolt tulajdonságát mondják meg: mennyibe kerülhet az előállítása. A termelést nem fogják irányítani, de nekik kell megmondani, hogy az mikor gazdaságos, s mikor nem. A feladat közös, megoldani is csak együtt lehet. Ügy érzem, van valami, ami valóban új ebben a folyamatban. A szakmák, a diplomák között megszűnőben van egy eleve kialakult rangsor; az, hogy a tanári diploma kisebb értékű az orvosinál, a közgazdász diplomája a mérnökénél. E rangsorolás megszűnésének a folyamatát az új mechanizmus meggyorsította, örvendetes, hogy egyre inkább a jó szakember diplomája — a jó diploma. DR. TAPASZTÓ GYÖRGY Tanulmányterv a közlekedés javítására Kettős villamosmegállók, új járdaszigetek A városi tanács építési és közlekedési osztályának megrendelésére az ÉSZAKTERV Vállalat komplex tanulmány- tervet készít Miskolc közlekedéséről. A tanulmányterv a város legkritikusabb — a Tiszai pályaudvarról a Marx térig terjedő útszakaszának — közlekedési problémáit öleli fel. A városi tanács kérésére a tervező vállalat a következő Emeletes lesz az Árpád-híd Húsz évvel ezelőtt, 1950. november 7-én adták át rendeltetésének az Árpád-hidat. A híd nemcsak a főváros, hanem Közép-Európa egyik leghosszabb hídja. A víz fölötti hosszúsága 982 méter, felvezető útjaival együtt pedig a pályahosszúsága csaknem két kilométer. Jelenlegi szélessége 13 méter, de pilléreit — szám szerint 13-at — úgy építették annak idején, hogy szükség esetén a híd kétszeresre szélesíthető. A következő esztendőkben valóraválnak azok a tervek, amelyekről még a híd építésének kezdetén volt szó: a híd pályaszélessége a mostani 13 méter helyett 27,60 méter lesz. A közlekedés zavartalan lebonyolításához további két nyomsávot kell majd építeni. A távlati elképzelések szerint ezt úgy oldják meg, hogy „emeletet” húznak a híd fölé, s a két újabb nyomsáv a mostani úttest fölött húzódik majd. Korszerű Közvilágítás a belvárosban Még az idén megkezdik a város közvilágításának korszerűsítését. A jövő évre áthúzódó beruházások között van a Bulcsú, a Lehel és a Tass utca világításának tökéletesítése. Jövőre a Mikes Kelemen, a Knézich és a Derkovits utcában szerelnek fel modern világítótesteket. A belváros legsötétebb utcái közé tartozik az Ady Endre, Zsolcai kapu és a József Attila utca. Itt viszont még várni kell a Gömöri vasúti felüljáró megépítésére és az útvonal korszerűsítésére. Hasonló problémák késleltetik a lillafüredi útvonal köz- világításának építését is. 1971-ben felújítják még a Baross Gábor utca, valamint a tapolcai műút közvilágítását. Az utóbbi munkálatok az autópálya teljes kiépítése után, a jövő év végén kezdődnek. Ezen kívül napirenden van — a Szemere—Kazinczy utcaihoz hasonló — Széchenyi utcai fénytengely kialakítása. Tervezik, hogy a belváros neonfénytestjei helyett korszerű, nagy teljesítményű higanygőzlámpákat szerelnek fel. Az itteni neonfénytesteket pedig a mellékutcákban állítják majd fel. A közvilágítás légvezetékeit föld alatti kábelekkel cserélik fel. közlekedésfejlesztési koncepciókat dolgozta ki; a lehetőségek szerint növelni kell a kettős villamosmegállók számát. A belváros új forgalmi rendjéhez jobban alkalmazkodó megállóhelyeket kell kijelölni, valamint rendezni kell a villanyrendőrnél levő átszállóhelyeket. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a Szinva-hídon levő, Szemere utcai megállóba egyszerre több autóbusz is beérkezik. Ezek eléggé próbára teszik a híd teherbíró képességét. A megálló hídon való elhelyezése szabályellenes. A közlekedési tanulmány- terv készítése négy ütemben történik. Az első ütem konkrét intézkedési tervjavaslata rövidesen a városi tanács vb elé kerül. Ebben szerepel a Petőfi kollégium előtti villamosmegálló megszüntetése. Ugyanakkor az Augusztus 20. utcai felszállóhely előbbre kerül, csaknem a selyemréti templom elé. Ezenkívül a tervjavaslat szerint — megszüntetik a Győri kapui Gépész utcai villamosmegállót. Ennek az intézkedésnek a jogosságát a júniusban tartott forgalom- számlálás adatai bizonyítják. Mindössze ketten-hár- man szoktak itt le- és felszállni. Ugyanakkor ezzel az intézkedéssel meggyorsul a villamosközlekedés. A Ti- zeshonvéd és a Hunyadi utcai villamos-megállóhelyet a Szabó Lajos utca és a Hunyadi utca kereszteződésébe vonják össze. A tervjavaslat Kellemetlen megbízatás Párizsi házában haldoklóit az egyfelvonásos bohózatok mestere, Eugéne habiche. Ágya mellett ott állt fia, aki röviddel azelőtt veszítette el feleségét és aki zokogva így szólt apjához: — Ha találkozol vele ott fenn, mondd meg neki, hogy mindig rá gondolok! — Nem lenne jobb édes fiam — mosolygott Labiche —, ha személyesen adnád át ezt az üzenetet" lényege: a kettős villamos- megállóhelyek kialakítása, így majd egyszerre két villamos-szerelvény állhat be a megállókba. A Győri kapui megállókban mindenütt járdaszigeteket építenek, a biztonságos megállóhelyeket pedig korszerű világító jelzőtáblákkal szerelik fel. sz. Szépen kongó hordó9 veresfüs teknő Széllel bélelt vásár Autón, motoron, szekéren, gyalog özönlik a nép a Zsar- nai-telep felé. Hetivásár van... Sarokba szorítva A buszvégállomással szemben, a vásártér sarkában kádárak hordói, szőlőprései fogják föl a szelet. Kérges, bütykös öklök kongatják a vaspántos dongákat. A 103 literes 700 forint, a 73 literes 600 és így tovább lefelé. Néhány prés kék krétával megírva oldalt várakozik. — Azokat már eladtuk, csak nem jöttek még értük. Régebben a kocsik közt árult a kádárember. Amint elkélt az áru — fogd meg koma, húzd meg sógor! — ott helyben fölrakták a szekérre. Most ide kárhoztattak. Nem tudom, kinek jó az, hogy a gazdáknak ide kell curikkolniuk a hordókért?! Repeszt a szél — Hogy a teknő? — Melyik kéne? Mert ez veresfűz, amaz meg kanadai nyárfábul igen sűrű oldalú. Nem üt át rajtuk a só! — A takaros cigányasszony közel hajol hozzám, szeme a szomszéd — két öreg cigány kínálta — fehérebb tefcnőre villan. — Egyet mondok gyöngyvirágom: az olyan sápadtul ■ tartózkodjon! Topolyábul készül az, aldala mint a rosta lika. Nem sértődik meg, hogy csak érdeklődöm. Leguggol, s nagykendőbe bugyolálja teknői szélcsapta oldalát. — Hogy meg ne repedjen, aranyoskám — magyarázza. — Szárít ám a szél! Ha megmarad, melegít Törekfelhő és por kavarog a sertésvásár fölött. A teret határoló magas kerítés aljában kocák, malacok hevernek. Amott a szélámyékban disznója hátának vetve a magáét, fekszik a gazda. Így melegítheti a csontjait. Szerencse, hogy még nem kelt el áruja. Feje fölött, végig a kerítés rácsára, mintha a hízókat hirdetné, hulladókpa- pirokat ragasztott a szél. Nemcsak odaragasztotta, hanem hangosan olvassa is őket, ahogy átduruzsol a kerítésrácsok négyszögén. „Beszállok” egy üzletbe Vasvázas, gumikerekes fuvaroskocsi dacol a széllel. Előttem hárman állnak. Az ülés mellől fölmeredő rúdon szénaesomó-zászló. — Mit jelent ez a lobogó? — Hogy a kocsi eladó — vágja rá a tulaj. Míg én a kocsit szemrevételezem, a két vevő engem. Ügy döntenek, hogy nem vagyok ellenfél, mert barátságosan válaszolgatnak kérdéseimre. — Mennyiért kínálják? — Hat ezer 500-ért. — Mi kerek 6 ezret adnánk. — Itt vágjanak szemközt, ha 2 fillért engedek! — he- vesikedik a gazda, aztán föllép a bakra, s nagy kört ír le a kocsival, behúzott fékekkel, hogy megmutassa, milyen járgány az övé. — Megéri a pénzét — bólintok. A két delikvens — ettől vagv a viharos erejű széltől hajtva — belemegv az üzletbe. Még egvszer átszámolják a oénzt, aztán a vál- lamra csapva. áldomásra hívnak. Megyek, megszolgáltam S*.
