Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-02 / 257. szám

AFIT-szerviz vagy GELKA-kozpont? A tanácsi vállalatok • • /> jovoje Kárpitos részleg az Avas Bútorgyárban lat-központ környékén épí­A novemberi Napjaink Miskolcon tizenöt tanácsi vállalatnál készülnek a ne­gyedik ötéves terv fejlesztési programjai. Ami már koráb­ban eldőlt: 1973-ig megépül az ország legkorszerűbb ke­nyérgyára a Kilián-délen. A Patyolat új központi telepé­nek terve ugyancsak a kö­vetkező ötéves terv ideje alatt valósul meg. A megyeszékhely a terv­időszakra 61 millió forintot kap a szolgáltatások fejlesz­tésére. Ebből a Patyolat 40 millió forinttal részesedik. A beruházás egyébként több mint ötvenmillió forintot tesz ki. Ezenkívül még két sürget» gond vár megoldás­ra: szükség lenne egy AFIT- szervizre Miskolcon és a GELKA központjának meg­építése sem tűr már halasz­tást. A rendelkezésre álló összegekből valószínűleg csak a GELKA-központ megépí­tésére kerülhet sor. A negyedik ötéves tervben tovább gazdagodik a Finom­mechanikai Vállalat. Űj te­lephelyét a jelenlegi Patyo­Az Igéző, Lengyel József azon írásai közé tartozik, amelyek két jellemző stilisz­tikai megoldás összeszövésé- ből épülnek, fonódnak össze maradandó értékűvé. Egy­részt a helyzetleírás, az álla­potmeghatározás szinte vers­be kívánkozóan tömör, pon­tos megfogalmazása (és épp ez a pontos tömörség ad lí­rai jelleget e leírásoknak), másrészt a balladaian épített párbeszéd, a maga lényegre koncentráló, csak a legfonto­sabbat elmondó, de ezen ke­resztül szereplőit tökéletesen megfogalmazó módszerévei jellemzi Lengyel József kései írásainak legtöbbjét. Mit le­het ebből áttenni képre és já­tékra, hogyan lehet ezt a faj­ta írásművet más műfaj sza­bályai szerint életre kelteni? Amikor indult az előadás, ügy tűnt, hogy illusztrációt kapunk. Egy narrátor kezdte olvasni a leírás legjellemzőbb mondatait, majd ugyanez képen is megjelent. Volt már erre is példa a képernyőn: Thomas Mann Ür és kutya című elbeszélését végig ilyen módon mutatták be. Becsületes, pontos illusztrá­ció volt az, gondoltuk, Szi- netár Miklós, az Igéző ren­dezője is ezt az utat járja. De aztán nehézkessé kezdett válni az előadás, az elbeszé­lő szövege fogyott, s az il­lusztrációként bevágott be­szédek megszaporodtak. Misa, az öreg szénégető. Rajz Já­nos kiválóan eltalált figurá­jában és hanghordozásában egyszeresak unalmassá vált, aránytalanul sokat lamentált, modorossá váló, egyhangú szövegével. Ez a rész az elő­adás leggyengébb pontja. De közben észre vesszük, hogy a rendező mégsem illusztrá­ciót akart adni, Misa lamen- lálásával ügyesen átcsúsztat­ta a hangsúlyt a leírásról a párbeszédre: mert hisz’ eb­be az egyhangúságba vág be­le időnként az idegen kő- tqmbszerű keménységű mon­dataival. És ezzel átveszi az uralmat a ballada, a párbe­szédekben kifejezett dráma, melynek visszafogott, mégis izzó, nagy megrendülésekről tik fel. A munkákat még ebben az évben megkezdik az építők, s mintegy 3 millió forint értékű alapozással vé­geznek az idén. Ugyancsak készül már az új közlekedé­si telep a József Attila ut­cában. A közlekedési vállalat egyik épületében pedig a Miskolci Vasipari Vállalat egyik részlege rendezkedik be. Országosan 2 milliárd fo­rintot fordítanak a következő ötéves tervben a bútoripar fejlesztésére. Amennyiben az Avas Bútorgyár ebből meg­felelő módon részesedik, úgy nagyobb arányú rekonstruk­cióba kezdenek. Ezenkívül új kárpitos részleg létrehozását is tervezik. A városi tanács egyik leg­jelentősebb üzeme a Mis­kolci Műanyagfeldolgozó Vál­lalat, ahol 1971 decemberéig újabb profilbővítés várható. Bevezetik a sztirol-habosí- tást, és így, korszerű csoma­golóanyagot adnak majd az iparnak és a kereskedelem­nek. tanúskodó, mégis egyszerűen leszűrt mondatait oly töké­letesen tudta Avar István életre kelteni. Az előadás a továbbiak­ban remekelt. Miután annyi mű beszél arról a XX. szá­zadban, hogy az emberek képtelenek egymásra találni, hogy megszakadt az összekö­tő kapocs „lélektől—lélekig”, Lengyel József épp ellenke­zőleg, azt a folyamatot bizo­nyítja, amelyben megszületik a kapcsolat az emberek kö- zött, rezonancia teremtődik éppen „lélektől—lélekig”. Mi­sa szénégető és az idegen, az idegen és az elnök, sőt az idegen és a kutya egymást megértő mondatai és mozdu­latai nem a véletlen műve. Az idegennek nem babonás igéző ereje van, hanem lé­nyéből és intellektusából su­gárzik az emberség, sugárzik a megértés, az az ösztön, mellyel megtalálja, hogy ki­nek és hol van rá szüksége. Nem veleszületett külső erő ez, mint ahogy a babonás fa­lusiak, vagy az embertelen erdőkerülő hiszi, hanem sor­sából következő, sorsa fölé növő emberi magatartás. „Va­lahol, valahogy, valami nagy igazságtalanság történt vele, a legnagyobb, mikor igaz­ság válik igaztalanná, és túl­nő az emberen. Bűnös ebben a bűntelen, az áldozó az ál­dozat, aki már csak azt kí­vánja, hogy sebzett vadként elfeküdhessen a bozótban, csendesen, kihülőn, szaba­don.” Íme, a legsúlyosabb emberi kelepce, melyben annyian eltévedtek száza­dunkban, bosszút lihegve, kétségbe esve, kiábrándultán, vagy cinikusan fogták fel en­nek tanulságait. Lengyel Jó­zsef (de mellé idézhetnénk akár Solohovot is) azt az utat mutatja, melyben az emberi sors a. csapdák elle­nére az emberek közé vezet. Az emberek közötti kapcso­lat újrateremtésének igényé­vel, a közösségbe kapcsolódás lehetőségével és hitével zá­rul a sorsa-vert idegen tör­ténete is, és ebből az erőből fakad a rimhen jelzett tulaj­donsága is: Igéző. K. L. Az évenként képződő fej­lesztési alapból valamennyi városi tanácsi vállalat első­sorban felszereléseinek, be­rendezéseinek korszerűsítésé­re törekszik. Az építőprofil­lal rendelkező vállalatoknál a lakáskarbantartási szolgálta­tás kialakítása is szerepel a távlati, ötéves tervekben. NAGY JÓZSEF — Mit forgatnak? — Elwy Mitchell angol írónak A rumra cserélt fele­ség című, népies ízű komé­diáját — Ugye megérti a csodál­kozásunkat? A hallgatás, a Leányanyák, A szeretet ün­nepe című dokumentumfil­mek komoly hangvétele után most egy komédia rendezője­ként találkozunk... — Azt rendezem, amivel azonosulni tudok, ami szá­momra a legmegfelelőbb for­ma, hogy mondanivalómat kifejezhessem. Amint látja, úgy gondolom, jól választot­tunk, mert valamennyien nagy örömmel csináljuk ezt a filmet. — Miről is szól? — Meghatározatlan korban játszódik, alapvető mondani­valója az emberi zsugorisá­got, kapzsiságot figurázza ki. Főhősei egy cserfes nagyszá­jú asszony és tutyimutyi fér­je. Ezt a férjet, bizony rövid pórázon tartják otthon, s ha betér a kocsmába, alig csörög a zsebében néhány fillér. így esik meg azután, hogy na­gyon megkívánja a rumot, amiért cserébe a feleségén kívül semmit nem tud fel­ajánlani. S aki az asszonyt „megveszi”, zsugori aggle­gény. Ezután kezdődnek a bonyodalmak. A vevő köve­teli a „portékát”, az asszony pedig belemegy a játékba. No, nem szerelemből, kizá­rólag anyagi meggondolások­ból. A zsugori ember végül nagyon ráfizet a vásárra, mert „se asszony, se pénz” alapon, csúfosan kikosarazva kerül ki a történetből. Az eseményeket, mintegy kórus, végigkíséri a falu néhány jellegzetes alakja, ök gon­doskodnak arról, hogy a já­ték soha ne lankadjon, hogy a bonyodalmakba belefáradó szereplőket újra meg újra egymásnak uszítsák. Azt hi­szem, a nézők is nagyon jól fognak szórakozni. — A szereposztás? —A nagyszájú asszony Máthé Erzsi, a párja Avar István. A botcsinálta vőle­gényt Körmendy János ala­kítja. A kárörvendő szemlé­lők karában fontos szerep jutott Bulla Bírnának, Rajz Jánosnak és Alfonsónak. Kíváncsian várjuk a díj­nyertes dokumentumfilmjei­ből ismert rendező első vi­dám alkotását. Amit a forga. tásból láthattunk, azt előle­gezi, hogy a sok játékkal, sziporkázó ötlet-petárdákkal Az első oldalon megjelent Kongreszus c. írás négy év hétköznapjairól szól. Azokról a hétköznapokról, amelyek ünneppé teszik az ünnepet. Fekete Gyula Egy korty ten­ger című cikksorozatában ez­úttal „vérnyomásról” és „alá­zatról” ír. Arról tudniillik, hogy milyen sok bosszantó dolog tudja megkeseríteni az ember mindennapjait, hol van a türelem határa. „A közgondolkodásról” Bata Im­re írását olvashatjuk, A leg­nagyobb műhely címmel pe­dig Székelyhídi Ágoston ír, az iskoláról. Az egyáltalán nem új téma ismételt felve­tésére „... mentsége, hogy az iskola ügye fontosabb, egy­megtűzdelt film valóban jó mulatságot ígér. S ehhez hoz­zájárulnak Czabarka György operatőr képei is. • S. E. A modern szatirikus víg­játék Nobel-díjas mestere, George Bemard Shaw, az ír származású kiváló angol drá­maíró húsz évvel ezelőtt, 1950. november 2-án halt meg. A 94 éves korában elhunyt író 1876-ban színházi és ze­nei kritikusként kezdte pá­lyáját Londonban. Megis­merkedett Marx tanításaival, s bár nézetei tisztázásában soha nem jutott el a marxiz­musig (a polgári humaniz­must össze akarta egyeztetni a szocializmussal), haláláig szocialistának vallotta magát. Társadalmat bíráló színmű­vei sorát a Szerelmi házas­szersmind problematikusabb, mint amennyire óvakodni ér­demes a vitáktól és tartóz­kodni illik az ismétlésektől.” A Fehér szobában játékvár. Békés Dezső írása. Kevés izgalmasabb téma akad ma­napság, mint az, hogy hogyan lehet megtanítani a szülőket „a rohanó élettempó köze­pette is érzelemben gazdag családi életet élni.” Gulyás Mihály cikke a Kívülről néz­vést ... a falusi embert és életmódot nagyon alaposan ismerő író által szeretettel megírt „falusi életkép”. A nagy karrier című Zo- rin-szatíra magyarországi ős­bemutatójáról, a miskolci színház előadásáról Gyarma­ti Béla írt kritikát, Borbély László írása pedig a Miskolci Képtárban kiállított, a Her­man Ottó Múzeum tulajdonát képező gazdag képanyagról szól. Jurij Kuranov elbeszé­léseit Ratkó József fordítá­sában közli a lap, Németh Géza pedig a sárospataki nagykönyvtárat mutatja be. Kórusmozgalom Borsodban címmel Varga Gáborné, a Borsod megyei Tanács el­nökhelyettese ír a megye és Miskolc kóruskultúrájáról. Elbeszélést Oravec János, Szabó Imre és Szántó Erika, verset Papp Lajos, Ratkó Jó­zsef, Serfőző Simon, Székely Dezső, Takács Imre, Péntek Imre és Demjén István tol­lából közöl a lap. De megta­lálhatjuk a megszokott, szín­vonalas könyvismertetéseket, a Feledy- Lenkey-illusztrá- ciókat és még jó néhány szép rajzot. ság (1892) nyitotta meg. Gyilkos szatírái a hanyatló polgári világban uralkodó társadalmi és nemzeti elnyo­más, a polgárság konvenciói, erkölcsi képmutatásai ellen irányultak. (Warrenné mes­tersége, Sosem lehet tudni); történelmi tárgyú darabjai­ban (Caesar és Kleopátra, stb.) saját kora problémáiról adott szellemes, kemény bí­rálatot. Kifogyhatatlan lele­ményessége, néha végletesen felnagyított, de mindig rea­lista szatirikus ábrázolás- módja századunk drámairo­dalmának egyik kimagasló alakjává avatta. KST = családi beruházás Ma már egyetlen család háztartásából sem hiányozhat a LEHEL HŰTŐGÉP PORSZÍVÓ MOSÓGÉP CENTRIFUGA PADLÓKEFÉLŐ mert kényelmesebb az élet, jut idő televíziónézésre, rádióhallgatásra lehetséges az egész család kényelmét, örömét szolgáló vásárlás Az ember sorsa: a közösség Készülő produkciók A rumra cserélt feleség Váratlan szünet forgatás közben a Tv 1-es stúdiójában: a stáb tagjai nevetnek, s nem is tudják abbahagyni. Néhány percre meg kellett állni a felvétellel. A vidámság középpont­jában Szálkái Sándor rendezőt találjuk. Kissé bosszankodik, ám azért elégedett is: ez aztán az igazi komédia, amelyen a felvételek tucatjain edződött stáb-tagok is ilyen jóízűen tudnak nevetni. A drámairodalom kimagasló alakja KÉT BANKRABLÁS Egy sikeres és egy sikerte­len bankrablás történt Spa­nyolországban. Egy San Se­bastian környéki bankból 300 OOO franknak megfelelő zsákmánnyal távoztak a rab­lók. A pamplomai takarék- pénztár betörői üres kézzel menekültek, mivel a szom­szédok fellármázták a kör­nyéket. A VÉGÉHEZ KÖZELEDIK A végéhez közeledik a ko­lerajárvány Törökországban — jelentette be Vedet Ali özkan egészség- és népjólé­ti miniszter. GONDOSAN SZITÁVÁ LŐTTÉK Bogotában elrabolták a parlament egyik ellenzéki képviselőjét. A szakállas em­berrablók saját kocsijukba tuszkolták a képviselőt, az­tán gondosan szitává lőtték az elrabolt autójának gumi­abroncsait. TRAGIKUS BALESET Tragikus baleset történt Budapesten a Szabadság-hid budai hídfőjénél. Dr. Fe- renczi Pál elektromérnök személygépkocsijával elütött egy 7 éves kisfiút, Bartha Gábort, aki a mentőkocsiban meghalt. A kisfiú féktávolsá­gon belül szaladt a jármű elé Azután a gépkocsi« itta­saival a Dunába zuhant, de nem merült el. A személyek könnyű sérülést szenvedtek. ÁLCÁZVA VOLTAK Thaiföld déli részében levő őserdőben partizánoknak ál­cázott rendőrök és rendőrök­nek álcázott partizánok csap­tak össze. A rendőri álruhá­ba öltözött partizánok egy rendőrtábor megrohamozá­sára készültek. SZEMÉLYVONATOK KARAMBOLJA Johannesburg külterületén két személyvonat ütközött össze. Húsz utas a helyszí­nen meghalt, százan megse­besültek. A négerek felhábo­rodásukban a roncsok közé szorult egyik mozdonyveze- í tőt meg akarták támadni. A I rendőrség oszlatta szét a tö- 5 meget. í AZ ÖCSKAPIACON ÁRULTAK A párizsi rendőrség betil­totta az egykori náci hábo­rús jelvények, érmek es más rekvizitumok ócskapiaci áru­sítását. Az elmúlt években nagy mennyiségű kétes érté­kű „souvenireket” árusítottak itt. ' FERTŐZŐ MÁJGYULLADÁS Az EgeoZsegagy i v llágsz.er- vezet Genfben Közzétett je­lentése szerint a fer.oző májgyullaaásos inegbeiegcde- sek számának növekedéseden kétségkívül a kábiiószerfo- gyasziás a döntő tényező. BOROSTYÁN PER A varsói vajdasági bíróság ítéletet hirdetett az úgy leve­zeti borostyánperben. A vácuotiak 10 even felüli odr- tönbüntetésekel Kaptak. Az elítéltek a nyáron ellopták a Varsói Földtani Múzeum vi­lághírű borostyán-gyűjtemé­nyét. ÍTÉLETIDŐ A szűnni nem akaró tró­pusi viharok és esőzések mi­att több mint 10 *00 ember maradt fedél nélkül a dél­vietnami Da Nang vidékén. Az ítéletidőnek egyelőre nem látni a végét. A katasztrófa száz ember halálát okozta.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents