Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-27 / 278. szám
Űj, óriás neonreklám Válaszúton Rövidesen a szó legszorosabb értelmében új színfolttal gazdagodik a miskolci utca: az I. István téri szökőkút mögötti bérház tetején egy 2 méter magas és csaknem 20 méter hosszú színes neonreklám elhelyezését tervezi a VIMELUX Finommechanikai Javító Vállalat. A félmillió forintos fényjáték rendszerű, villogó neonreklámot — a vállalat közületi- és lakossági szolgáltatásainak, illetve gyártó tevékenységének propagálására — a tervek szerint még az idén felállítják. r Édességmintabolt nyílik Űj édesség-mintabolt nyílik december 1-én a Tanácsház tér 3. sz. alatt. A boltban, amelyet a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 150 ezer forintos költséggel újított fel, elsősorban import déligyümöcs- féléket, a COMPACK Vállalat kávéféleségeit és a magyar édesipari termékeket árusítanak majd. Bár mindössze néhányszor találkoztunk, barátomnak nevezhetem. Feljogosít erre az, hogy sok olyat is elmondott nekem családjáról, magáról, amit nem akárkinek mond el az ember. Így tudtam meg, hogy válaszúton van. Hosszú éveket töltött a Diósgyőri Gépgyárban — ott volt kisinas, s már túljutott a harmincon —, megbecsült tagja az egyik legjobb brigádnak, mégis felvetődött benne, hogy máshová megy dolgozni. A gondolatot — pillanatig sem tagadja — az anyagiak sugallták. Felesége otthonmaradt a gyerekek mellett, kell a pénz, s annál a bizonyos vállalatnál, ahová hívják, többet ígértek neki havi 600—700 forinttal. Ráadásul szimpatikus számára a beosztás is, amit kínálnak, mert a szolgáltató szakmában helyezkedne el, ott jól érvényesíthetné ezermester-tudományát. (A főnökétől hallottam: „Ne is kérdezze, mi a szakmája J.-nek. Én sem tudom. Szinte mindenhez ért. Ö a ,fregoli’ emberünk, bárkit helyettesíteni tud a műhelyben.”) Miért habozik hát barátom? Egyrészt azért, mert szívből szereti munkatársait. És megszokta a környezetét is, ahogy mondja: „visszaköszön” neki minden szerszám és gép ebben az üzemben. De van egy olyan ok is, mely mélyen elgondolkoztatott. Így beszélt erről: „Sajnálom itthagyni a rangomat”. Megmagyarázta azt is, hogyan kell érteni ezt a rangot. Egyszerű szakmunkás ő, egy a sok ezer közül. De ha szól, odafigyelnek a vezetők is, s ha kér, készségesen teljesítik. Mindez azért van, mert ismerik, mert tudják róla, hogy törzsgárdista és kiváló munkaerő. Egy ilyen rangot — ebben igaza van — csak sok év alatt lehet kiérdemelni, s csorbulás nélkül nem is viheti magával senki a másik munkahelyre, akkor sem, ha kiváló jellemzést adnak róla. Mert a szóban vagy írásban elmondott jó vélemény sokat számít ugyan, de igazi súlyt csak azután kap, miután új helyén is bizonyít az ember. Barátom nem fél ettől a bizonyítástól, ismeri magát, tudja mire képes. De tudja azt is, hogy csak hosszú évek után kaphatja vissza azt a sarzsit, ami a kívülálló szemének láthatatlan ugyan, de a gyárban mindenki számára nyilvánvalóan ott virít a zubbonyán. Hetek múltak azóta, hogy megtisztelt a bizalmával. Azzal búcsúztunk, hogy majd érdeklődöm telefonon: ott van-e még? Eddig nem kerestem. Úgy érzem, nem is kell. Biztos vagyok a válaszban. BÉKÉS DEZSŐ Dr. Konczwald László, a terhes patológia vezetője dr. Juhász László belgyógyász szakorvossal konzultál az új osztály kezelőjében. (Háttérben a népszerű Csók madám.) (Ágotha felvétele.) As Anyák könyve kötelező olvasmány Üj kórházi osztály: a terhes patológia Ködmutogató Kun Béla és Bajcsy-Zsilinszky utcai kereszteződés. Szerda, néhány perccel tíz előtt. Sárgán felpislogó fények, puhán bnunmogó motorok. Vak közlekedési lámpák. Középen, a két sínpár között kar lendül a magasba. A jobb kéz az irányító bottal kődből ködbe mutat. Felbőgnek a nem is látható autók motorjai — rendben halad a forgalom. Amikor tovatűnik a járműfal, lelépek a járdáról és nekivágok — rendőriránt. — Jó napot! Ide álihatok ön mellé? — Tessék. Nem zavar. — Hány órája áll itt? — Hatkor kezdtem. (Bal kezével előrébb tol egy kicsit ... Az aluljáró felől villamoskocsi bukkan ki a ködből, s zörög el hátunk me- gett.) — Már a váltást várom. Kifárad az ember a nagy figyelésben ilyenkor, ha nem látja végig az utat. (Megperdül a sarkán, új irányból hívja, újba tereli az autókat. Lépek egyet a köréje írt képzeletbeli ív mentén.) — Veszélyes itt ködben az utak közepén. Talán elromlott a lámpa? — Kikapcsoltam, mert nem látják jól a sofőrök. Meg aztán így gyorsabban halad a forgalom. (Szinte elránt az egyik sínpár közeléből, melyen már ott is gurul előttünk a néma és sötét villamos.) — Feljegyzést fogok írni, hogy kötelezzék reflektor vagy ködlámpa felszerelésére a közlekedési vállalatot. (Ismét fordul egyet, s én is lépek egy negyed körcikknyit.) — Az embernek alig jut figyelméből a többi járműre. mert mindig a villamost kell lesni kétoldalról. Na-na, igen közel kanyarodsz! — mormogja oda egy mellettünk elhúzó pótkocsis teherautónak. — Mire számított ezen a nem mindennapi reggelen? — Két-három balesetre, karambolra. Szerencsére eddig egy sem volt. (Fordulás, lépés.) ' — Hány éve irányítja a forgalmat? — Ezen a helyen három éve vagyok. Egyre nehezebb a dolgunk. Különösen ma, hisz’ vásár van, és a Baross Gábor utca egy részét lezárták. Erre jön mindenki. Ha pedig elkezdik a Gömöri aluljárót építeni, még a buszok is itt kanyarodnak majd. Lesz mire ügyelni. A negyedik fordulásnál — mikor a riporter is visszakerül kiindulási helyére — megérkezik a váltás. Közli partneremmel, P. D. rendőr szakaszvezetővel, hogy az eligazításon veszélyesnek ítélték a közvetlen irányítást BÉLYEGGYÜJTÉS Az ifjúság körében továbbra is nagy népszerűségnek örvend a bélyeggyűjtés, sorra alakulnak meg az új ifjúsági bélyeg- gyűjtő szakkörök, így például Miskolcon a 40. sz. Általános Iskolában is. A miskolci 37. sz. Általános Iskolában és a 100. sz, Ipari Szakmunkásképző Intézetben a második, a 35. sz. Általános Iskolában már a harmadik ifjúsági bélyeggyűjtő szakkör is megkezdte munkáját, melyet 'a nagy létszámú jelentkezők tettek szükségessé. A miskolci 10. sz. Általános Iskolában házi bélyeg- bemutatóval emlékezték meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról. A közelmúltban ünnepelte meg az Özd városi bélyeggyűjtő kör fennállásának 25. évfordulóját. Ez alkalommal ünnepi taggyűlésen számolt be a kör elnöke — György István gyűjtőtárs — a negyedszázados eredményekről és megoldott feladatokról, majó a munkásmozgalmi bélyegekből szép kiállítást nyitottak meg a Liszt Ferenc Művelődési Központban. A kör ünnepségsorozatán megjelent a Hazafias Népfront képviselője is. V. Gy. A Szentpeten Lapui kórházváros legcsendesebb része a terhes patológia. Ű.i osztály ez, alig egy hónapos „múlttal” rendelkezik. A 3—8 ágyas kórtermekben, a betegek közös éttermében, az aprócska vizsgálóban tulajdonképpen nincsen semmi „mutatós”. Valami azonban mégis fogja a pillantást: kristálytiszta minden szöglet itt, s meghitt a nyugalom. Nyugalmat adnak A városi tanács egészség- ügyi osztálya, s a megyei szülész főorvos — dr. Ne- mecskay Tivadar —, az évtizedek alatt összegyűjtött tapasztalatok alapján sürgette a terhes patológia létrehívását. — Igen sok terhes anya szorul kórházi kivizsgálásra, gyógyításra. Vagy azért, mert terhessége idején szervezete rosszul reagál, s ezt gyógyszeres kezeléssel korrigálni kell, vagy azért, mert korábbi betegsége erőteljesebben jelentkezik, s a magzat életképességét is veszélyezteti, tehát gyógyítani kell! Dr. Konczwald László — a terhes patológia vezetője — még egy harmadik okot is említ, amiért beutalhatnak ide asszonyokat, s ez teljesen új: itt nyugalmat tudnak biztosítani azoknak a terhes asszonyoknak is, akik nem biológiai, hanem tulajdonképpen szociológiai alapon sorolhatók a veszélyeztetett terhesek közé. — A részeges férj, 6—8 apró gyerek sokszor nagyobb veszélyt jelent a terhes anya, s jövendő csecsemője számára, mint bármilyen betegség! Gyümölcsdiéta A lázlapok mindegyikén az első bejegyzések közé tartó; zik: „gyümölcsdiéta”! Egykét napon keresztül tart a folyamat, míg megtisztítják a kismamák szervezetét azoktól az anyagoktól, amelyek mérgezők lehetnek magzatukra. Az éjjeliszekrényeken az Anyák könyve: itt kötelező megtanulni az asszonyoknak azt, mit miért és hogyan kell tenni, ha egészséges csecsemőt akarnak világra hozni. Az osztály korszerű módszert alkalmaz: felkészítik az anyákat a fájdalmak elviselésére, könnyítésére. Itt nincs mütö A terhes patológián nincs műtő, s tulajdonképpen az egyetlen „félelmetes” műszer a vérnyomásmérő. — A betegeket specialisták vizsgálják ki a különböző osztályokon. Belgyógyászok, urológusok, bőrgyógyászok, ha kell ideggyógyászok konzultálják a terhességet veszélyeztető betegségeket, a gyógyítás módját, és kísérik figyelemmel a teljes gyógyulást. Az egy hónap alatt 119 terhes anya feküdt itt, több mint kétharmadát már gyógyultan, súlyukban gyarapodva bocsátották haza. Né- hányan már szültek is közülük. Az osztály büszkesége az a 3100 grammos fiú, akinek édesanyja majd, az első betegek között került ide. RADVÁNYI ÉVA Válóok Egy amerikai ügyvéd a. klienséhez fordul: — Asszonyom, ahhoz, hogy a férjétől elválhasson, komoly válóokot kell felmutatnia. — Van is, ügyvéd úr! Találtam nála jobbat! Pintér István TEA 5 n Ez a beszélgetés valahogy kd- verte a fejemből, hogy eredetileg más terveim voltak Ruth- tal, s eszembe sem volt, hogy a legújabb kori magyar történelem néhány kellemetlen epizódjával traktáljam. És a lány kék szemében is kialudt lassan az érdeklődés. Neki ennyi bőségesen elég. Végtére is ő pincérlány, nem történész. Alighanem el sem olvassa a Csánkóékról szóló tudósítást, ha történetesen nem egy magyarral hozza össze a sors. Az egész ügyben őt csak az érdekelte, nehogy nekem valami bajom essék. Ezért aztán még vagy háromszor megígértette velem, hogy szombat délután, varietébe megyünk, s nem a Rith- mus Hallba, Csánkóékkal teázni. Készséggel bele is egyeztem, hiszen bármennyire szomjas voltam is a magyar szóra, fegyverszóra igazán nem vágytam. Ezek után nem volt más hátra: ismét smlékeztettem Ruthot az ígéretére, hogy nem hagy tovább gyötrődni. Barátnőm ismét megnyugtatott, és nem kételkedtem szándéka őszinteségében. — A fene egye meg őket! — bökött a két szomszéd asztalnál ülő alakok felé. — Ha már ezt a szakmát választották, inkább azt a merénylőt hajszolnák ... Én a magam részéről hozzátettem, hogy a jelen pillanatban szívből utálom Cucke urat, de tüstént megváltozna róla a véleményem, ha puszta jótékonykodásból felajánlaná magándetektívjeit Csánkó védelmére. Végtére is az a szegény öregember sokkal inkább rászorul, hogy megóvják tőlem. A behemótok azonban semmi jelét nem adták, hogy a gazdájuk más munkát adott volna nekik, s emiatt kénytelen voltam megint elkísérni Ruthot a buszmegállóig. Ezúttal megvártam, amíg felszáll, s megbizonyosodtam róla, hogy ketten követik. Aztán én is felszálltam a metróra, szintén változatlanul dupla díszkísérettel. Nagyon tetszett a gondolat, hogy ha én lennék Csánkó, most nem kellene az életemet féltenem, hiszen éjjel-nappal vigyáznak rám. Ez egészen megnyugtatott. Odahaza az ablakon át ismét megbizonyosodhattam róla, hogy ezen az éjszakán sem hagynak ebek harmincad- jára. * Az ágyban nyújtózkodva eszembe jutottak a kallantyúk, s kénytelen voltam azt is belátni, hogy mégsem én vagyok Csánkó. De jó is lenne, ha nem kellene minden nap nyolc óra hosszat csavaroznom azokat az izéket! Bár úgy lenne öttalálatosom a lottón, mint ahogy ez a kívánságom teljesült! Másnap három órát sem dolgoztam! Valaki felkereste Winston urat a kalitkájában, majd a látogató távozása után, a munkafelügyelő egyenesen hozzám jött, s betuszkolt a szentélyébe. — Menjen a pénztárhoz, vegye fel a járandóságát, és elmehet! — mondta. Nagyon nehezen jutottam ehhez az álláshoz, munkanélküli segélyre nem voltam jogosult, s így csapásként ért az elbocsátás. Teljesen érthetetlen volt számomra, miért adják ki az utamat. Akármennyire is utáltam a kallantyú- kat, saját jól felfogott érdekemben valamennyit a kívánalmaknak megfelelően erősítettem fel.. Éppen ezért kíváncsian faggatni kezdtem Winston urat, hogy kifogásolta-e valaki a munkám minőségét. — Érdeklődtek maga felől — közölte hidegen a munkafelügyelő. Nem látszott rosszindulatúnak. Megpróbáltam jobb belátásra bírni. — Azért bocsátanak el, mert érdeklődtek irántam? Ezért maradjak munka nélkül? — Az érdeklődő azt tanácsolta, hogy holnap már ne itt kelljen érdeklődni magáról! — mondta szelíden Winston. — Ez minden, amit mondhatok. Igazán sajnálom, hogy valakinek az útjába került. Magának mint külföldinek kétszeresen kellene vigyáznia, hogy kikkel találkozik, milyen kapcsolatai vannak ... (Folytatjuk.)
