Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-24 / 275. szám

Ki építene fel egy óvodát? A Papíripari Vállalat diósgyőri gyára csaknem kétmillió forintos költséggel új üzemi óvodát építene. Az ötven gyer­mek elhelyezésére méretezett létesítmény kivitelezésére azonban mindmáig nem akadt vállalkozó. A gyár vezetői már „kilincseltek” a Miskolci Építőipari Vállalatnál és az Észak-magyarországi Építőipari Vállalatnál is. Mindkét he­lyen kapacitáshiányra való hivatkozással utasították el kéré­süket. A papírgyárban jelenleg 350 — többségében kisgyermekes — nő dolgozik. Az óvoda szükségességét tehát nem kell bi­zonygatnunk. Az üzem területén levő régi harminc férő­helyes óvoda már jó ideje kicsi, elavult. A gyár vezetői utolsó lehetőségként a BÁÉV-ra gondolnak. Ha ettől a vál­lalattól sem kapnak biztató választ, egyetlen megoldás ma­rad: a gyár karbantartó brigádja húzza majd fel az óvoda falait. Ez pedig nem a legideálisabb megoldás, hiszen rájuk az üzem területén is igen nagy szükség van. (szántó) A mosoly változatlan „Válságban” az udvariassági verseny Az év elején a Centrum Áruházakban meghirdetett mosolycsékk akció „válság­ba” került az új Centrum Áruházban. Nem mintha már nem lennének udvaria­sak az eladók, hanem az új áruházban az eladók az ön­kiszolgáló rendszer követ­keztében nem kerülnek köz­vetlen kapcsolatba a vásár­lókkal. A mosoly azonban továbbra is változatlan! Miskolci ecet a konzervgyárakba A Szeszipari Országos Vál­lalat miskolci ecetüzemében tavasztól folyik a szezonjel­legű munka. A denaturált szeszből biológiai úton ecet- baktériumokkal erjesztik az ecetet. Mindezt hét hatalmas bükkfaforgáccsal teli kádak­ban végzi a kis üzem hét dolgozója. Az idén idáig csaknem 700 hektoliter ece­tet erjesztettek. Legfőbb vá­sárlójuk a nyíregyházi és a debreceni konzervgyár volt. Az üzemben télen is erjesz­tésben tartanak majd egy ecetes kádat. Ebben mentik át jövőre az életképes ecet­baktériumokat. Észak-Magyarország gyógyvizei Az utóbbi évtized alatt valóságos kis városokká fejlődtek a gyógyvizekben gazdag települések, amelyeknél többnyire úgy kezdődött az „urbanizációs” folyamat, hogy. betegségekből gyógyult, vagy gyógyulófélben levő emberek kezdtek csodá­kat regélni a víz hatásáról. A rohamos fejlődéshez ter­mészetesen jelentős mérték­ben hozzájárult az is, hogy az SZTK-biztosításban részt vevő tagok ingyen vehetik igénybe a fürdő területén levő orvosi gyógykezelést, s ingyenesek a fürdőruhák is. Ugyanakkor a számottevő idegenforgalom is közreját­szik gyógyfürdőink fejlődé­sében. A bükki fürdők Csaknem 200 gyógyforrása van hazánknak. Jó érzés lát­ni a Nagyító című folyóirat 5. számában közölt térképen, hogy Észak-Magyarország is hírneves gyógyhelyekkel kép­viselteti magát e gazdag vá­Mosdonykasán a lépcsőházi előtt Félezer dolgozó munkahelyét téliesítik A félig kész VI. eme\ct széljárta tetején állunk a di­ósgyőri városközpont északi tömbsorát kezdő épületen. Előttünk a Bükk-nyúlványok szűkülő V-je, balra a vár. A páratlan panorámát jobbról hat épület alapozásának ív­sora egészíti ki. Háromszáz­ötven lakás épül még rájuk márciusig. — Hóban-íagyban dolgoz­nak? — Megállás nélkül. — Van olyan, hogy mégis erősebb az időjárás? — A szél, ha túl nagy, nem biztonságos a daruzás. Akikor leállunk. — És a hideg? — Mínusz 5 fok alatt már melegíteni kell a szikkadó betont. Mínusz 15—20 fok­nál a hegesztés reped meg, a hirtelen lehűléstől. Akkor is melegítünk. — Maguk, hogy téliesíte- nek? . — Védőitalt kapunk, ruhát, kesztyűt. Kis kályhával me­legedőt csinálunk minden emeleten. — Mikor volt utoljára megfázás miatt beteg? — Még soha. Utoljára be­tegállományban 5—6 éve voltam, az ujjam roncsoltam meg — válaszol Bihari Ká­roly, az egyik panelszerelő brigád vezető'0. • A házgyári elemekkel tör­ténő építkezésen a kinti szerelőmunkák teljesítmé­nyét a nyárihoz képest 25— százalékkal veti vissza a tél. Jobb az arány a beiső munkáknál, itt az eltérés csupán 10—15 százalék. Miskolc nagy építkezésein, a Győri kapu délen és a diósgyőri városközpontban a BÁÉV mind az ötszáz ott dolgozó munkásának munka­helyét igyekszik téliesíteni. összesen 850 lakás fűtéséről kell gondoskodniuk. A Győri kapu délen december 25-re lesz kész a távfűtési csőve­zeték. A diósgyőri városköz­pontban a gázvezeték építése akadályokba ütközött. A bel­ső munkahelyek fűtéséről itt egy 520-as szovjet' moz­dony 27 tonnás kazánja gon­doskodik majd, amely már ott áll beállításra várva az épületsor harmadik tömbje előtt. NY. SZ. lasztékban. S hozzá — érté­kes vizű gyógyhelyekkel. A gyógyvizeket az Orszá­gos Közegészségügyi Intézet vegyi összetételük és fel­használási lehetőségük sze­rint ^osztályozza. E szerint az egyszerű termálvizektől a radioaktív vizekig tízféle minőséget különböztetnek meg. Az egyszerű termálvíz a folyók, tavak, kutak vi­zének évi átlagos hőmérsék­leténél magasabb hőfokú, de sótartalma alig éri el a mi­nimális mennyiséget. Általá­ban inkább csak üdülési cé­lokat szolgál. A bükki fürdők nagyobb része földes, meszes vizű, vérkeringési zavarok, s — megfelelő hőfok esetén — reumás 'megbetegedések 'gyó­gyítására használják fel. Kénes és radioaktív Legnagyobb híre kénes és radioaktív vizeinknek van. Ilyen megyénkben a mező­kövesdi Zsóri-fürdő és a miskolc-tapolcai termálfür­dő vize. A Zsóri-fürdő magas kén­tartalmú, a mozgásszervi reumatikus betegségeken kí­vül nőgyógyászati és bőrbe­tegségek kezelésére is igen alkalmas. Jó eredményei használják sérülések utáni maradványok kezelésére is. Gyomor-, máj- és epebete­gek ivókúraként fogyasztják eredményesen. A gyógyfürdő különösen azóta tölt be egészségügyünkön belül je­lentős szerepet, amióta fedett részleget is létesítettek terü­letén. Tapolca radioaktív vize ugyanakkor kedvezően be­folyásolja a szervezet életmű­ködését, mozgásszervi beteg­ségek, ideggyulladás, sérülési maradvány, perifériás vér­keringés, anyagcsere és mi­rigyműködési zavar esetén alkalmazható. ■ Gyógyulok statisztikája Mi a tapasztalat? Vajon megyénk lakossága igényli-e a messze földről is keresett gyógyvizeket? A szakszervezet társa­dalombiztosítási intézetének megyei statisztikája mutatja: évről évre egyre több azok­nak a betegeknek a száma, akik a helyi gyógyfürdők­ben bízva, Zsóriba, Tapol­cára, s a bükki fürdőkbe kérik a fürdőjegyet. Idén az első félévben csaknem 120 ezer forint értékű fürdője­gyet utaltak ki szakorvosa­ink elsősorban a közeli gyógyhelyekre. A gyógyfür­dőszezon azonban tulajdon­képpen a harmadik negyed­évben van. Minden bizonnyal nagyobb lesz év végére az SZTK-fürdőjegy „forgalma’, mint tavaly. Pedig 1969-ben is meghaladta már a 320 ezer forintos értéket. R. É. Ozdot is ellátják tej termékkel Rövidesen Miskolcról lát­ják el Özdot is tejjel, tejter­mékkel. Eddig Mezőkövesd­ről segítették kielégíteni az ózdi boltok igényét. A mis­kolci tejüzem kapacitása fo­kozatosan emelkedik és így mód nyílik rá. hogy a napi 80—90 ezer literes feldolgo­zás mellett vállalják Ózd ellátását is. Naponta ezren a Mikulás- kiállításon Naponta min,tégy ezren keresik fel a MTESZ-szék- házban a Magyar Édesipar Szerencsi Csokoládégyára és a Miskolci Élelmiszer-kiskeres­kedelmi Vállalat közös édes­ipari termékbemutatóját. A látogatók között a legna­gyobb sikert a papucs, ké­ményseprő és Mikulás-csoko­ládé figurák aratják, de el­ismerést keltenek a külön­böző díszdobozok is. A ven­dégkönyv beírásai szerint a miskolciak rendszeresen ja­vasolnak hasonló jellegű kiállításokat a szerencsieknek és diósgyőri leányvállalatuk­nak. A termékbemutató üz­letnek sem rossz: naponta mintegy 4000 forint értékben vásárolnak a miskolciaik a helyszínen csokoládé-figurá­kat, főleg Mikulásokat. Hazafiság és ifjúság Országos honvédelmi konferencia Egerben A Magyar írók Szövetsége, a KISZ Központi Bizottsága, a Honvédelmi, valamint a Művelődésügyi Minisztérium har­madszor rendezte meg az ifjúság honvédelmi nevelésével foglalkozó konferenciát Egerben. Borsod megyét és Mis­kolcot Köpfner Lajos, a Magyar Honvédelmi Szövetség me­gyei szakbizottságának vezetője képviselte. Vele beszélget­tünk a konferencián szerzett tapasztalatairól. — Hogyan értékelik az eddigi nevelő munkát? — A hazafias nevelés ter­mészetszerűleg kihat a KISZ- és az úttörőmozgalomra. Az utóbbi időben nagyobb hangsúlyt kapott ez a kér­dés. Felvetődött az írók fe­Pintér István TEA 5 DOLLÁRÉRT 8. — Ugyan, szivem — mondta Ruth. — Ha egyetlen férfi len­ne egy ezred női segédszolgá­latos között egy bárányhimlő miátt karanténnak nyilvánított laktanyá­ban, ezek közül akkor sem kéne egyik sem. Egyszerűen idegesítenek, ennyi az egész. Elmondtam, hogy mit eszeltem ki, de a lány kinevetett. És igaza is volt. Még akkor se rázhattam volna le kísérőimet, ha nem kellett volna Ruthnak is megbirkóznia ugyanezzel a feladattal. Hiszen a fickók nyilván­valóan jobban ismerték a várost is. a szakmát is, mint én, a zöldfülű. Elkomorodva hallgattam, mert sem­mi 'ötletem nem volt, mi módon te­remthetnék olyan körülményeket, hogy Ruth beválthassa az ígéretét. Ruth kitalálta, mire gondolok, és így vígasztalt' — Ne félj, szivem, nem szaladok el. Néhány napig várunk ... Szavai meg is nyugtattak volna, de közömbös hanghordozása nyugtalaní - tott. Az volt az érzésem, mintha im­ponálna neki az ügy. Alighanem megbánta, hogy annak idején nem fo­gadta el Cucke ajánlatát, s egyszerű­en elmenekült előle egy másik állás­ba. A felhajtás, amelyet Cuckenek tulajdonított, legalább kétszáz száza­lékkal emelte szemében a szálloda- igazgató értékét. Ha az az alak most indul ostromra, alighanem közel jut a vár bevételéhez. Viszont én, aki már megkaptam a várkisasszonytól a vár kapujának kulcsát, csalódottan vehettem tudomásul, hogy furfangos vetélytársam időközben új zárat sze­reltetett fel. A hallgatásnak Ruth vetett véget. Azt indítványozta, hogy szombat dél­után menjünk el valami jó varietébe. Már kétszer el kellett vinnem ilyen helyre, mert nagyon szerette a légtor­nászokat. Nem volt túlságosan ínyem­re ez az érdeklődés, de el kellett is­mernem, hogy légtomásznak lenni sokkal fantáziadúsabb foglalkozás, mint naphosszat felhúzókallantyúkat csavarozni. Méghozzá ébresztőórákra. Könnyen lehet, hogy egy légtornász­nak még vekkerje sincs, egyszerűen nincs szüksége rá. Közbevetőleg meg­jegyzem, hogy ebben az időszakban két részre osztottam a világot. Azok­ra, akik nem nélkülözhetik a vekkert, és azokra, akiknek nincs szükségük rá. Természetesen. az utóbbiakat irigyeltem. Sőt, reggel, amikor csen­gett otthoni órám, és délután, amikor a végeláthatatlan szalagon utazó órák között sehogy se akart megszólalni a munkaidő végét jelző csengő — akkor szinte gyűlöltem őket. — Szívesen elmennék veled egy varietébe, de sajnos, nem érek rá! A lány elvesztette türelmét, s végre éreztem, hogy még nem vagyok kö­zömbös számára. — De hát, szívem, ezt nem éfde- melitem meg! Nem rajtam múlik a dolog. Ezért még nem kell más lá­nyok után futkosnod! Jóleső büszkeséggel nyugtattam meg, hogy szombat délután nem egy másik lány miatt vagyok kénytelen elhanyagolni őt, hanem azért, mert honfitársaimmal teázom. Megmutat­tam neki a teajegyet, amelyen nem­csak magyarul, hanem angolul is fel volt tüntetve, hogy mire szolgál. „Be­lépő a Magyar Nemzetmentők Bajtár­si Körének New Yorkban, a Ritmus Hallban, vitéz Csánkó András vezér- ezredes, a Magyar Nemzetmentők Bajtársi Körének vezérelnöke látoga­tása alkalmával rendezendő teára.” (Folytat jak.) lelőssége is az ifjúság neve­lésében. Mostanában keve­sebb irodalmi alkotás szüle­tik a fiatalok, a gyerekek részére. Sokkal több olyan irodalmi mű kellene, amely­ből megértheti az ifjúság azt, hogy mi a hazafiság és az internacionalizmus. A ha­zafias nevelést már gyer­mekkorban el kell kezdeni. — Mi volt a vélemény az iskolákban folyó nevelő mun­káról? — Jó eredményeket ér­tünk el a középiskolákban bevezetett Világnézetünk alapjai című tantárggyal. Nagyon sok múlik a tanáro­kon. — És a Borsod megyei ta­pasztalatok? — Az egyik plenáris ülé­sen szó volt a megyében fo­lyó nevelő munkáról is. Me­gyénket az elsők között em­legették Személy szerint én is ismertettem néhány pozi­tív példát. Az idén megren­dezett úttörő honvédelmi lö­vészversenyen például 67 ez­ren vettek részt. Ezen a versenyen különösen jól sze­repeltek a miskolci úttörő- csapatok, a szirma besenyői - ek és a felsőzsolcaiak. Meg­említettem a hasonló nagy tömegeket — szám szerint 50 ezer tanulót — megmoz­gató úttörő honvédelmi ver­senyt is. A verseny több résztvevője az országos szemlén is dobogóra került, ami azt bizonyítja, hogy ma­gas színvonalúak ezek a ren­dezvények és hogy iól dol­gozunk. (botci) A leghíresebb: Tapolca és a Zsóri

Next

/
Thumbnails
Contents