Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-03 / 258. szám

BEFEJEZTE TANÁCSKOZÁSÁT A MEGYEI PÁRTERTEKEZLET —" 1 --------------------------------- --------------- -------------­A Borsod megyei kommunisták tanácskozása tegnap reg­gel folytatta a vasárnap megkezdett vitát. Újabb felszólalók számoltak be a megye eredményeiről, gondjairól. Tegnap délelőtt kért szót Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Beszédét — mint tegnap már jeleztük — mai számunkban ismertetjük. A vita lezárása, s a válaszadás után a jelölő bizottság ter­jesztette be javaslatát a megyei pártbizottság, valamint a X. kongresszuson részt vevő borsodi küldöttség tagjaira. A me­gyei pártértekezlet, elfogadva a jelölő bizottság javaslatát, megválasztotta a 65 tagú megyei pártbizottságot és az 56 kongresszusi küldöttet. Ezt követően az újonnan megválasz­tott pártbizottság megtartotta első ülését, s megválasztotta a végrehajtó bizottságot, a tisztségviselőket. Komócsin Zoltán elvtárs felszólalása Komócsin átadta Zoltán elvtárs Borsod megyei pártértekezlet részvevőinek és rajtuk keresztül a megye összes kommunistáinak a Központi Bizottság és külön Kádár János elvtárs elisme­rését és köszönetét, jókíván­ságait és kommunista üdvöz­letét az elmúlt négy évben végzett eredményes munká­jukért. Majd így folytatta: — Jóleső érzéssel nyugtáz­zuk ezen a pártértekezleten és aláhúzzuk, hogy a megyei pártbizottság, a Miskolc vá­rosi, a járási, a városi és üzemi pártbizottságok, az alapszervezetek feladatuk magaslatán állva, teljes si­kerrel oldották meg az el­múlt négy évben a rájuk há­ruló feladatokat. A pártértekezlet felelős­ségteljes munkájában aktív, előremutató vita alakult ki: kommunista vita, érdemi vita a lényeges kérdésekről, és ami ennél is többet mond: közérdekű kérdésekről, köz­érdekű problémákról; azok­ról az eredményekről és fel­adatokról, amelyek a kom­munisták érdeklődésének és tetteinek középpontjában ál­lanak. Az írásos és szóbeli beszámolók alapján kibonta­kozott előttünk az a kép, amely megmutatja, hogy az elmúlt négy évben milyen nagy fejlődés ment végbe a megye életében — mondotta. — Teljes joggal és a jogos büszkeség örömével húzhat­ják alá a beszámolókban és felszólalásokban az elért eredményeket, a sikerek fe­lett érzett örömöket. nagyon jó alapot nyújtott, több oldalról is kitűnő ér­vek hangzottak el. Szeretnék rámutatni — folytatta a to­vábbiakban —, hogy a párt­nak, a kormánynak, a szo­cializmust építő országnak miért kell munkáspártinak lennie. Azért, mert csak a munkáspárti lehet paraszt­párti, csak a munkáspárti le­het értelmiségi-párti. A pa­rasztság, az értelmiség, a kis­polgárság számára nincs más és jobb politika a munkás­politikánál. Csak ez a poli­tika lehet jó a parasztnak, az értelmiségnek és a kis­polgárságnak is. Ez nem megszállottság vagy elfogult­ság, ez történelmi tapaszta­lat. Komócsin elvtárs e témá­nál erőteljesen aláhúzta: a parasztságnak is vannak kö­telezettségei a munkásosztá­lyért a több, jobb és olcsóbb áruk termelésében. Ugyan­akkor olyan intézkedéseket kell tenni a megyei vezetés­nek és a kereskedelempoliti­kai szerveknek is, hogy Mis­kolcon és Ózdon se legye­nek magasabbak a fogyasztói árak, mint másutt. Felszólalása befejező részé­ben Komócsin Zoltán elvtárs nemzetközi kérdésekkel fog­lalkozott. majd felszólalását a következő szavakkal fejezte be: — Kívánom, hogy elért nagy eredményeiket gazdagítva le­gyen erejük a problémák le­küzdéséhez. érjenek el új si­kereket. ezzel erősítve Bor­sod megye kommunistáinak jó hírnevét az országon be­lül, megmutatva tetteik alap­ján is. hogy mit jelentenek a borsodi kommunisták a Magyar Népköztársaság, a Magyar Szocialista Munkás­párt számára: vagyis dolgoz­zanak úgy. hogy személyes eredményeikkel és sikereik­kel járuljanak hozzá hazánk jó hírének gazdagításához a nemzetközi kommunista moz­galomban és az egész világon. Borsod megye eredményei is tükrözik: mit jelent a szocializmus építése nunk kell — mondotta —, s a hibákat addig kell ostoroz­nunk, amíg ki nem küszö­böljük azokat. Mindig kell tudnunk, mi a helyes és mi a jó. Tudnunk kell a helyé­re tenni azt is, ami jó, azt is, ami rossz; azt is, ami el­ért eredmény és ami még megoldásra váró probléma. Mindenekelőtt azért, hogy személy szerint mindannyi­unkban legyen kellő állhata­tosság, elvi szilárdság, kéte­lyek, ingadozás, cinizmus, él­fásultság nélküli igazi kom­munista magatartás. A továbbiakban Borsod megye népgazdasági jelentő­ségével foglalkozott a Köz­ponti Bizottság titkára. Eze­ket mondotta: — Sokszor szoktuk mon­dani, hogy Borsod megye va­lamivel kicsinyítve az orszá­got is jelenti, hiszen mindaz, ami az országban megtalál­ható, fellelhető Borsodban is. És ez így Igaz. Következés­képp a Borsod megyei ered­ményeknek nemcsak az átla­gosnál, hanem — azt lehetne mondani — a főváros kivéte­lével valamennyi megyénél nagyobb jelentőségük van az ország fejlődéséhez való hoz­zájárulásban. Ez nem elfo­gultság és nem Borsod me­gyei lokálpatriotizmus. Ez a megállapítás szigorú, ob­jektív, reális valóságokon nyugszik. Arról van szó, hogy azok az eredmények, amelyeket Borsodban az el­múlt négy évben elértek, Budapest után a legnagyobb súllyal estek latba az ország fejlődésében, a nemzeti jöve­delem emelkedésében, az or. szág műszaki-technikai fejlő­désében, népgazdaságunk ál­talános előrehaladásában. Az elért eredményekről beszél­nünk kell más szempontból is. Ezek ugyanis a szocialista építésnek olyan fegyverté nyei, amelyeket ha teljes egészében kiragadunk az or­szágos eredményekből és csak önmagukban külön, mint egyetlen megyei ered­ményt mutatunk fel, akkor is tükrözik: mit jelent a szo­cializmus építése Történelmi tapasztalat: munkáspolitika a legjobb A vitában többször szóba került a munkás—paraszt szövetség is. Ez annak kö­szönhető — mondotta a Köz­ponti Bizottság titkára —> hogy a beszámoló, az írásos és szóbeli kiegészítő és a vi­taindító felszólalás is ehhez A megválasztott tisztségviselők A Borsod megyei Pártbizottság tegnapi első, alakuló ülé­sén megtartott választások eredményeként ismét dr. Bodnár Ferenc elvtársat választották meg a pártbizottság első titká­rául. A megyei pártbizottság titkáraivá választották Deme László, Dojcsák János és Vaskó Mihály elvtársakat. A 13 tagú vég­rehajtó bizottság tagjai lettek rajtuk kívül dr. Havasi Béla, dr. Ladányi József, Csépányi Sándor, dr. Koleszár István, Cservák Ferenc, Veres Sándor, Szűcs István, Tóth József és Inczédy Miklósné elvtársak. A megyei pártbizottság osztályvezetőivé Veres Sándor, Ma­darász György, Kovács Sándor, dr. Lovas Lajos és Kovács Mihály elvtársakat nevezték ki. Az újjáalakult pártbizottság az előbbieken kívül még több kinevezést foganatosított. Az Észak-Magyarország főszerkesz­tőjévé Fodor László elvtársat, a pártoktatási igazgatóság ve­zetőjévé Kerekes József elvtársat nevezték ki. Tanuljunk a hibákból is A vitát értékelve, s abba bekapcsolódva elmondotta Komócsin Zoltán elvtárs, hogy nagyon szakszerű, meg­gondolt felszólalások hang­zottak el a megyei pártérte­kezleten. Szó esett például a beruházási anyagi erők ínsé­géről, ami a megyét és az or­szágot is nagymértékben jel­lemzi. Ugyancsak sok szó esett a munkaerő-vándorlás­ról, és ennek sokféle kihatá­sáról. Mindezekkel kapcso­latosan Komócsin elvtárs el­mondta, hogy a természete­sen jelentkező gondoik szo­cializmust építő jelenünkkel függnek össze. Másképpen szólva: a gondok, problémák a szocialista építőmunka ve­lejárói. Ha például Borsod­ban nem vállalkoztunk vol­na arra, hogy felépítsük Le- ninvárost, a Tiszai Vegyi­kombinátot, ha nem kezdtük volna meg a Lenin Kohásza­ti Művek, a Diósgyőri Gép­gyár rekonstrukcióját, Ka­zincbarcika létrehozását, vagy ha nem vállalkoztunk volna arra, hogy Miskolcból fokozatosan egy új várost építsünk, akkor nem jelent­keznének azok a gondok, amelyekről beszélünk. Mi azonban nagy feladatokra vállalkoztunk: a gazdasági fejlődés ütemét, az építés ütemét úgy diktáljuk, mint amilyenre a történelmünk során még nem volt példa. A mi gondjaink tehát a szo­cializmus építésének gondjai, összes lényeges, alapvető problémáink ezzel függnek össze. Ezután részletesen foglal­kozott néhány, a vitában fel­vetett problémával, elemez­ve az azokban elhangzott gondolatokat. így rámutatott a széntermelés csökkenésé­nek, valamint a tsz-beruhá- zások elmaradásának össze­függéseire. Ha munka köz­ben, menet közben hibákat követünk el, ezeből tanul­• • Üresek a kórtermek Megkezdték a vasgyári szülészet rekonstrukcióját November 1-től üresen áll­nak a vasgyári kórház szülé­szeti osztályának kórtermei. A pavilont az LKM területén dolgozó ÉM szerelő és építő­ipari vállalatok szakemberei vették birtokukba. A több év­tizedes épület ugyanis a ta­vasa hónapokban — a nagy esőzések után — megmoz­dult, s már életveszélyessé vált. Ezért határozott úgy a városi tanács egészségügyi osztálya, hogy az egyébként is tervezett felújítási munká­kat korábban és soron kívül meg kell kezdeni az osztá­lyon. A csaknem egy évig tartó rekonstrukció 2,5 millió forintba kerül. Az osztályon levő szülő nő­ket áttelepítették a belgyó­gyászat épületébe, a krónikus nőgyógyászati betegeket pe­dig átvitték a Széntpéteri ka­pui kórházba. A felújítás ide­jén csupán a szülészeti rész­leg működik a vasgyárban, és a gyors segítségre váró betegeket szállítják ide a III. kerületből. A hosszas kezelést igénylő nőgyógyászati bete­geket a Szén tpéteri kapui kórházba utalják. Árvácskák, százszorszépek a sportcsarnokhoz Készül városunk új sport- csarnokának megnyitására a Miskolci Kertészeti Vállalat is. Árvácskák, százszor­szépek, nyári dísznövények ezrei teszik majd még szeb­bé, megkapóbbá a modern építészeti remekmű környé­két, fokozzák esztétikai hatá­sát. Már most a földbe ke­rülnek azok a tulipánhagy­mák is, amelyek tavaszra kifejlődve, gyönyörködtetik majd a virágszerető sportoló­kat, miskolciakat. Koszorúzás a mártírok sírjánál és emléktábláinál November 4-én a megye és a város párt-, állami, társa­dalmi szervei, a vállalatok, intézmények, valamint a fegyveres erők képviselői le­róják kegyeletüket az 1956-os ellenforradalom hősi halált halt mártírjainak emléke előtt. Koszorút helyeznek el a Hősök temetőjében, Szabó Lajos ezredes sírjánál, a Mártírok emlékművénél, a Mindszenti temetőben Elek László sírjánál, a hejőcsabai temetőben Rigó Zoltán és Antal Gyula sírjánál. A vas­gyári és a diósgyőri temető­ben Oprendek Sándor, illetve Molnár Béla, Czinó Károly, Szabó Miklós sírjánál is el­helyezik a megemlékezés ko­szorúit. Ugyancsak november negyedikén sírcsokrot tesz­nek Ráduly József és Stre- lecz János sírhantjára. Szerdán az ellenforra­dalom mártírjainak vala­mennyi emléktábláját is megkoszorúzzák a megye- székhelyen. Épül a második toronyház Az ÉÁÉV dolgozóinak az alapozást jelentősen meg­gyorsító, új találmánya jó­voltából már a második tíz­emeletes toronyház épül az új diósgyőri városközpontban. Korábban lapunkban már be­számoltunk arról, hogy a termelékenyebb munkavég­zést, s jelentős költségcsök­kentést eredményező, újfajta alapozási mód a közelmúlt­ban országos sikert aratott. Alkalmazása lehetővé teszi, hogy az ÉÁÉV a tervezett­nél lényegesen hamarabb ké­szüljön el az új városközpont alapozási és közművesítési munkálataival, az épülettöm­böket szerelő BÁÉV pedig a házgyári elemek összeszerelé­sével, a lakások felállításá­val. Négyszázmillió forint termelési többlet Diósgyőrött A diósgyőri Lenin Kohá­szati Művek különböző gyár­egységeinek kollektívái elha­tározták, hogy az árvízkárok miatt kiesett nemzeti jöve­delem pótlására ez évi ter­melési értéküket 300 millió forinttal túlteljesítik. A kohászok elsősorban az exportfeladatok teljesítésé­ben értek el sikereket. Nem egészen tíz hónap alatt a tervezettnél negyvenezer tonnával több készárut szál­lítottak külföldi partnereik­nek. Ezzel, valamint a ter­melékenység növelésével vál­lalásukat túlszárnyalták és termelési értéktöbbletük — a terv időarányos részéhez vi­szonyítva — már meghalad­ót a 400 millió forintot.

Next

/
Thumbnails
Contents