Déli Hírlap, 1970. október (2. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-19 / 245. szám
TANÁCSKOZIK A VÁROSI PARTERTEKEZLET-I. ..................... . ............ i... ■ i ...i. . (Folytatás a 4. oldalról) lés felelősségének érvényesülését, egyre jobban építenek a kommunisták kezdeményező, példamutató aktivitására. A szakszervezetekkel és a KISZ-szel folytatott szoros együttműködés, a közös szervezőmunka eredményeképpen az eltelt időszakban jelentősen fejlődött a szocialista munkaverseny, amelynek legszervezettebb része továbbra is a szocialista brigádmozgalom. Ebben mintegy 41 ezer dolgozó vesz részt. Jelentős munkasikereket, gazdasági eredményt hoztak az ifjúság társadalmi munkaakciói, a védnökségvállalások, az ezreket foglalA harmadik ötéves terv keretéoen varosunk üzemeiben a termelésnövekedés üteme átlagDan megfelel az országos célkitűzéseknek, egyes ágazatokban, illetve vállalatainknál meghaladja az előirányzott szintet. A város iparának termelése várhatóan 33 százalékkal nő ebben az időszakban. A kohászati iparághoz tartozó két üzemoen, a Lenin Kohászati Művekben és a December 4. Drótművekben a termelés mennyiségileg jelentősen növekedett. Az LKM-ben műszaki fejlesztéssel megoldották — többek között — a dieselesítési programhoz a Diesel-tengelyek gyártását, az erősen ötvözött acélok hengerlését, kiszélesítették a különféle acélok választékát, megoldották a MÁV-vonalak korszerűsítéséhez szükséges nagy teherbírású sín gyártását. A Drótművekben is jelentős mértékben növelték a választékot és a Lenin Kohászati Művekhez hasonlóan, megkétszerezték az export-termelést. A gépipart elsősorban képviselő Diósgyőri Gépgyár termékösszetételé a piac igényeihez igazodva a nagyobb értéket képviselő húzó- és kábelgépek gyártása irányába tolódott el. ' Az export mintegy tíz százalékkal emelkedett. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat még nem tudta követni a változó igényeket, s a XVI-os Autójavító Vállalat háromszorosára növelt termelési kapacitása is kevésnek bizonyult. Az építőanyag-iparban a Hejőcsabai Cement, és Mész- műnél 14 százalékkal emelkedik a cement termelése, 2,4-szeresére nő az égetett mész gyártása. Az üveggyár két és félszeresére növelte termelési értékét. A falazóblokk termelése több mint Termelő üzemeink tevékenységének mennyiségi fejlődésével általában elégedettek lehetünk annak ellenére, hogy kihasználatlan lehetőségekkel is találkozunk. A tervidőszak folyamán többször előfordult olyan kapacitás-kihasználatlanság, amelynek kedvezőtlen gazdasági hatását nagyobb körültekintéssel mérsékelni lehetett volna. A felhasznált eszközökkel a legkedvezőbb fajlagos gazdasági eredményt a szövetkezeti ipar éri el, ezt követi a minisztériumi, majd a tanácsi ipar. A tervidőszakban mindvégig gondot jelentett, hogy üzemeink magas készlet-értékállománnyal dolgoztak, túlbiztosították magukat alapanyaggal, több területen nem szervezték kellően a félkész, befejezetlen és késztermékek gyors értékesítését.. A fejlődés féke volt — különösen kisebb üzemeinknél —, hogy nem rendelkeztek kellő fejlesztési alapokkal és így termelésük műszaki színvonalának konzerválására kényszerültek. koztató kommunista vasárnapok. Jelenleg városunkban 572 ifjúsági brigádban 7504 fiatal dolgozik, ugyanakkor számottevően növekedett a felnőttek brigádjaiban dolgozó fiatalok száma, amely mintegy hatezerre tehető. A gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósításában jelentős szerepet játszó vezetők munkája, politikai, szakmai képzettsége, vezetői készsége, felkészültsége, általában a gazdaságvezetés színvonala a IX. kongresszus óta jelentősen fejlődött. A fejlődés ellenére azonban még mindig akadnak olyan vezetők, akikre a középszerűség, a jövővel való felszínes foglalkozás, az irányítás bizonytalansága a jellemző. kilencszeresére emelkedik, a Beton- és Vasbetonipari Művek födémgyártása 10,4 százalékos, betoncső termelése 29,5 százalékos fejlődést ér el. A város építőiparában döntő változást hozott az elmúlt években telepített házgyár, amely korszerű termékeivel alapot teremt Miskolc és a megye lakásépítési törekvéseinek megvalósításához. Gondot jelent azonban, hogy a házgyár adta lehetőségeket a mélyépítési és szakipari munkák műszaki feltételeinek elmaradottsága, valamint a típusváltozatok szűkös volta miatt csak részben tudjuk kihasználni. A Pamutfonó termelésének növelésével, valamint a korszerű szintetikus fonalgyártás mennyiségének megötszö- rözésével már exportra is termel. A termelés növekedése jellemző szinte valamennyi iparágunkra, nem történt azonban kellő előreT lépés például a kenyér- és péksütemény termelés, valamint a húsfeldolgozás fejlesztésében. Többszörös növekedés jellemző a gépkocsin történő áruszállításra, s az energiaszolgáltatáson belül a gázellátás fejlődésére. Tanácsi vállalataink többsége — különösen az utóbbi két évben — az ipari termelő tevékenység és a közületi szolgáltatás jelentősebb fejlesztésére törekedett, ami bizonyos mértékben háttérbe szorította a lakosságnak végzett munkát. Egy-két kivétellel mindenütt jelentősen javult a választék és a minőség. Ezek a megállapítások a szövetkezeti iparra is érvényesek, hiszen ott sem tudtak lépést tartani a szolgáltatási igények növekedésével. A termelési értéknövekedés, az exportnövekedés a város minden szövetkezeténél igen jelentős. A termelékenységet elemezve megállapítható, hogy a harmadik ötéves terv évei alatt a város minisztériumi iparában a termelésnövekedést 75 százalékban termelékenységnövekedéssel érték el. A tanácsi iparban a termelékenység évi átlagos növekedési üteme 1968-ig 3,2 százalék, 1968 után csak 1,1 százalék. Ez azt jelenti, hogy a tanácsi iparban az elmúlt öt évben a termelésnövekedést átlagosan 21,5 százalékban fedezték a termelékenység növelésével, ami a városi átlagot is kedvezőtlenül befolyásolja. A város mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek gazdálkodásában a harmadik ötéves terv időszaka alatt lényeges változások történtek. Biztonságosabb lett a gazdálkodás, a korábbi évekre jellemző mérleghiányok megszűntek, gyarapodott a közös vagyon és javultak a szövetkezeti tagság, az alkalmazottak életkörülményei. Viszont a termelőszövetkezetek tagságának 59 százaléka 60 évesnél idősebb és emiatt, valamint a gépesítettség alacsony színvonala következtében, a földterülethez viszonyítva kevés a munkaerő. A város kereskedelmi forgalmában értékesített áruk mennyisége a harmadik ötéves tervidőszakban 45—46 százalékkal emelkedik. A növekvő fogyasztás jellemzője, hogy a kereslet összetétele változott, a jobb minőségű, nagyobb értékű árucikkek felé tolódott. Ez a körülmény másfajta, szerkezetében a megváltozott igényekhez jobban igazodó árukínálatot követel. A kereskedelmi vállalatok — a kereskedelempolitika helyi érvényesítésével — javuló színvonalon biztosítani tudták a lakosság áruellátását — a még meglevő gondok ellenére is —, eredményeket értek el a szükségletek differenciáltabb kielégítésében. Az áruforgalom évi átlagos 9,2 százaié *cs fejlődése mellett az árukínálat összetétele nem minden időben tartott lépést a lakosság keresletének fejlődésével. A választékigényes ruházati és vegyes-iparcikkek kínálatában — főleg az alacsony árfekvésű, tömegigényeket kiA beruházási és műszaki fejlesztési intézkedések végrehajtása a munka- és életkörülmények javítását szolgálta. Városunkban a minisztériumi iparban a harmadik ötéves tervidőszakban mintegy hatmilliárd forintot, a szövetkezeti iparban mintegy 24 millió forintot, a kereskedelemben saját erőből 187 millió forintot ruháztak be. Ezen felül a városi tanács által beruházott városfejlesztési ösz- szeg öt év alatt eléri a 2 milliárd forintot. Mind több azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek bátran vállalkoznak fejlesztő beruházások elkezdésére és e célból a rendelkezésre álló hitellehetőségek igénybevételére. A növekvő fejlesztési törekvések gátjaként jelentkezik a kivitelezői, elsősorban az építőipari kapacitás szűkös volta. A megyei állami építőipar az elmúlt öt esztendőben jelentősen fejlődött, de még így is, ez évben kapacitás- hiány miatt, mintegy 500 millió forint értékű felkérést utasított vissza. Mindez jelentős mértékben érinti városunkat és benne az üzemi fejlesztést is. Az építőipar szervezettségének további javításán kívül, a gondok gyökeres megoldását csak az építőipar műszaki fejlesztésén keresztül lehet elérni. Helyeselni lehet és támogatni kell az olyan törekvést, mint a Miskolci Mélyépítő Vállalat vezetőié, akik saját, tanácsi és állami hozzájárulás mellett, jelentős hitelfelvétellel jelenlegi termelésüket kétszeresére kívánják növelni a negyedik ötéves terv időszakában. Az életszínvonal állandó emelése pártunk gazdaság- politikájában alapvető célki- tűzés volt és marad. Ez a célkitűzés a gazdasági fejlődés fokozása mellett, következetesen megvalósult városunkban is. Növekedett alakosság jövedelmi színvonala, nőtt az egy családra vonatkoztatott kereset száma. Fejlesztettük városunk kommunális, szociális, kulturáAz elmúlt négy év során a városi pártszervek és szervezetek tevékenységében központi helyet foglalt el a népgazdaság-irányítási rendszer elégítő termékekből — nem volt kielégítő az ellátás. Évente ismétlődő gondok jelentkeznek — főleg májustól júliusig — zöldség-gyümölcs ellátásban. Az egyenlőtlen és elégtelen kínálat miatt ebben az időszakban mind a bolti, mind a piaci árak az országos átlagnál magasabbak és emiatt a lakosság részéről több jogos bírálat, észrevétel hangzik el. A város kereskedelmi forgalmában döntő szerep jut a helyi és környékbeli élelmiszeripari üzemeknek. Ezek kapacitása és korszerűsége, a bolthálózat állapota ma még elmarad a követelményektől annak ellenére, hogy a harmadik ötéves tervidőszakban minden eddiginél jelentősebb hálózatfejlesztés és korszerűsítés történt. A kereskedelmi vállalatok gazdálkodása általában eredményesnek mondható, de a készletképzésbén, s az árpolitikában még ingadozás tapasztalható. Elismerést érdemlő kivétel az ÉTEX Nagykereskedelmi Vállalat. Annak ellenére, hogy a tüzelő- és építőanyag-forgalom a tervidőszak alatt 40 százalékkal nőtt, a lakossági igényeket a kereskedelem nem tudta kielégíteni. lis ellátottságát. A lakosság életkörülményeinek kedvező változását mutatja a fogyasztásban, az étkeztetésben, az öltözködésben, a tartós fogyasztási cikkekben jelentkező magasabb igény. A különféle iparágakban 6 és 20 százalék közötti mértékben emelkedett az egy főre eső évi összbér. A dolgozók jövedelmét növelte a nyereségrészesedés. Bár az egy főre jutó jövedelem- színvonal nem éri el az országos átlagot, az ipari munkások havi keresete még mindig meghaladja az országos szintet. A fejlődés tendenciája mégsem megnyugtató. A* túlsúlyban levő nehéz fizikai munkát igénylő munkahelyek a foglalkoztatási színvonalat kedvezőtlenül befolyásolják. Részben ez az oka annak, hogy a nők foglalkoztatása terén elért bíztató eredményekben sem elég gyors az előrehaladás. Jelentős fejlődésről lehet számot adni egyik alapvető szociális problémánk, a lakásépítési terv végrehajtásában. A harmadik ötéves tervben várhatóan 5490 lakás épül meg állami és szövetkezeti erőből, a tényleges lakásnövekedés meghaladja a 6500-at. Az életszínvonal jellemzői közül kiemelkedően jó a gázfogyasztók számának növekedése, a sport- és kulturális vonatkozású fejlesztés, a tartós fogyasztási cikkek iránti érdeklődés, a takarék- betétállomány összegének növekedése. Az élet- és munkakörülményeket kedvezően befolyásolta a munkaidőcsökkentés, a szociális jellegű beruházások fokozása, Bár ez utóbbiak részaránya csökkenő tendenciát mutat. Nem tartott viszont lépést a követelményekkel a városi úthálózat fejlesztése, a tömegközlekedés, " valamint a bölcsődei és óvodai férőhelyek számának növelése. A javító-szolgáltató tevékenység szintén kisebb mértékben fejlődött, mint azt az igények szükségessé tették. reformjának előkészítése, bevezetése és érvénvesítése. E munka nagyarányú érdeklődést. vitákat, különböző nézeteket és véleményeket váltott ki. Eszmei, politikai nevelő munkával elősegítettük, hogy a párttagság, a közvélemény többsége a reform szükségességéről meggyőződjön. megismerje annak célját. A reform új feladatokat rótt a gazdálkodó szervekre, nagyobb követelmények elé állította a gazdasági vezetést. A vállalati vezetők és szervezetek nagyobb része jól alkalmazkodott az új követelményekhez, erősödött a vállalatok kezdeményező készsége. mind jobban kezd hatni a reform ösztönző ereje. Ennek hatására az elmúlt évben már sok területen tapasztalhatók előnyös változások: javult a vállalati terv- szerűség, a tervek egyre reálisabbak, a termelés jobban igazodik a szükségletekhez, a nyereségérdekeltség többlet- termelést eredményez, lassan, de javul a gazdasági hatékonyság. A jelenlegi helyzet elemzéséből azonban az is kitűnik, hogy a vállalati belső irányítási rendszer fejlesztése terén még nagyon sok a tennivaló. Még nincs teljes áthangoló- dás az új irányítási rendszerre, az előrehaladás e téren lassúbb a szükségesnél és a lehetségesnél. A bérgazdálkodás és az anyagi ösztönzés, a munkaerő-gazdálkodás és a munkajogi szabályozás igen sok vállalatnál lényegesen elmarad a követelményektől és az irányítási rendszer adta lehetőségektől. Tapasztalataink szerint az áttérést elősegítő állami támogatás, még az átlagnál rosszabb hatásfokkal dolgozó vállalatok részére is, viszonylag kedvező gazdasági körülményeket biztosított. A beruházási javak piacán, az egyensúlyi helyzetre ható A gazdasági építőmunka miskolci tapasztalatait összegezve megállapítható: párt- bizottságunk és az irányítása alá tartozó pártszervek gazdaságirányító és szervező munkáját a IX. kongresszus és az 1966. évi városi pártértekezlet határozatainak szellemében végezték. A további fejlődés érdekében a városi pártbizottság arra hívja fel a figyelmet, hogy a gazdasági építőmunka, az ipari, a mezőgazdasági, a kereskedelmi, a szállító, a hírközlő és szolgáltató tevékenység nagy ütemű fokozása pártszervezeteink feladatai között ezután is első helyen kell, hogy szerepeljen. Igényelni kell továbbra is a szocialista munkaversenyben rejlő lehetőségek felhasználását, az iparban törekedni kell az előnyösebb termelési szerkezet kialakítására, a géppark korszerűsítésére, a technikai felszereltség, a technológiai gyártmányminőségi színvonal, a termelékenység emelésére. A mezőgazdaságban gyorsítani kell a termelés koncentrációját, a műszatényezőket figyelembe véve, a kibontakozás menete lassú és ellerítmondásos. A beruházási kereslet és kínálat egyensúlyhiányát mutatja több késedelmesen kivitelezett beruházáson túl például az is. hogy az 1969. évre rendelkezésre álló tanácsi fejlesztési alap jelentős részét nem tudták felhasználni. A kereskedelrái vállalatok' készletei erős hullámzást mutatnak. Az 1967-es évben a reformra való felkészülés jegyében jelentős készletek halmozódtak fel. Az 1968. év végére ezek egy jelentős része nehezen értékesíthető cikknek minősült, ugyanakkor a különböző pénzügyi szabályozók hatására a kereskedelem készleteinek a csökkentése általános gyakorlattá vált, s ez károsan befolyásolta a lakosság áruellátását. Ezek a hullámzások azt is mutatják, hogy lassan bontakozik ki a termelő és forgalmazó vállalatok — az igényeknek megfelelő — stabil üzletpolitikája. Nem megfelelő a kockázatvállalás, kereskedelmi vállalataink nem támaszkodnak kellően a korszerű piackutatás eszközeire. A termékforgalmazás rendje sem korszerűsödött a kívánt mértékben. A többcsatornás beszerzési rendszer csak néhány cikknél javította az ellátást. A hiánygazdálkodást még nem sikerült teljes mértékben felszámolni. A készletek beszerzésekor mind az ár, mind a határidő tekintetében az eladó akarata érvényesül. A felhasználók ezért „túlbiztosítani” igyekeznek. A termelésfelfutáshoz a vállalatok nem rendelkeznek azonos ütemben bővülő saját forrásokkal és így ezeket hitelből finanszírozzák. ki fejlesztést, a korszerű termelési eljárások, technológiák megvalósítását. A közlekedéspolitikai irányelvek következetesebb végrehajtásában, a vasúti közlekedés modernizálásán és biztonsagán túl, a városi személy- szállítás feltételeinek javítása érdekében a kitűzőit feladatokat nagyobb ütemben kell megvalósítani. A lakosság áruellátásában és a szolgáltatások színvonalának a növelésében biztosítani kell, hogy a fogyasztási javak mennyisége, minősége és választéka, valamint azok fogyasztói ára megfeleljen a társadalmi elvárásnak, összhangban legyen életszínvonal-politikánk célkitűzéseivel. Növelni kell az ipari beruházásaink hatékonyságát, törekedni kell az egy lakosra jutó jövedelem növelésére, az országos átlag elérésére, részben a foglalkoztatás mértékének ésszerű növelésén, részben a megalapozott, differenciált bérezés fokozásán keresztül. * A városi pártértekezlet vitája lapunk megjelenésének időpontjában is tart. Az elhangzottakra holnapi számunkban visszatérünk. Ugyancsak holnap közöljük a városi pártbizottság beszámolójának második részét. Öt év eredményei A helyiipar termelékenység-növekedése nem kielégítő Bátrabb a vállalkozás a beruházásokra Ha lassan is, de javul a gazdasági hatékonyság A gazdasági építőmunka segítése a pártszervezetek egyik alapvető feladata
