Déli Hírlap, 1970. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-19 / 245. szám

TANÁCSKOZIK A VÁROSI PARTERTEKEZLET-I. ..................... . ............ i... ■ i ...i. . (Folytatás a 4. oldalról) lés felelősségének érvényesü­lését, egyre jobban építenek a kommunisták kezdemé­nyező, példamutató aktivitá­sára. A szakszervezetekkel és a KISZ-szel folytatott szoros együttműködés, a közös szer­vezőmunka eredményekép­pen az eltelt időszakban je­lentősen fejlődött a szocia­lista munkaverseny, amely­nek legszervezettebb része továbbra is a szocialista bri­gádmozgalom. Ebben mint­egy 41 ezer dolgozó vesz részt. Jelentős munkasikere­ket, gazdasági eredményt hoztak az ifjúság társadalmi munkaakciói, a védnökség­vállalások, az ezreket foglal­A harmadik ötéves terv keretéoen varosunk üzemei­ben a termelésnövekedés üte­me átlagDan megfelel az or­szágos célkitűzéseknek, egyes ágazatokban, illetve vállala­tainknál meghaladja az elő­irányzott szintet. A város iparának termelése várha­tóan 33 százalékkal nő ebben az időszakban. A kohászati iparághoz tar­tozó két üzemoen, a Lenin Kohászati Művekben és a December 4. Drótművekben a termelés mennyiségileg je­lentősen növekedett. Az LKM-ben műszaki fejlesztés­sel megoldották — többek között — a dieselesítési prog­ramhoz a Diesel-tengelyek gyártását, az erősen ötvözött acélok hengerlését, kiszélesí­tették a különféle acélok választékát, megoldották a MÁV-vonalak korsze­rűsítéséhez szükséges nagy teherbírású sín gyártását. A Drótművekben is jelentős mértékben növelték a válasz­tékot és a Lenin Kohászati Művekhez hasonlóan, meg­kétszerezték az export-ter­melést. A gépipart elsősorban kép­viselő Diósgyőri Gépgyár ter­mékösszetételé a piac igé­nyeihez igazodva a nagyobb értéket képviselő húzó- és kábelgépek gyártása irányá­ba tolódott el. ' Az export mintegy tíz százalékkal emelkedett. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat még nem tudta követni a változó igé­nyeket, s a XVI-os Autó­javító Vállalat háromszoro­sára növelt termelési kapa­citása is kevésnek bizonyult. Az építőanyag-iparban a Hejőcsabai Cement, és Mész- műnél 14 százalékkal emel­kedik a cement termelése, 2,4-szeresére nő az égetett mész gyártása. Az üveggyár két és félszeresére növelte termelési értékét. A falazó­blokk termelése több mint Termelő üzemeink tevé­kenységének mennyiségi fej­lődésével általában elégedet­tek lehetünk annak ellenére, hogy kihasználatlan lehető­ségekkel is találkozunk. A tervidőszak folyamán több­ször előfordult olyan kapa­citás-kihasználatlanság, amelynek kedvezőtlen gazda­sági hatását nagyobb körül­tekintéssel mérsékelni lehe­tett volna. A felhasznált eszközökkel a legkedvezőbb fajlagos gazdasági eredményt a szö­vetkezeti ipar éri el, ezt kö­veti a minisztériumi, majd a tanácsi ipar. A tervidőszak­ban mindvégig gondot jelen­tett, hogy üzemeink magas készlet-értékállománnyal dol­goztak, túlbiztosították ma­gukat alapanyaggal, több te­rületen nem szervezték kel­lően a félkész, befejezetlen és késztermékek gyors érté­kesítését.. A fejlődés féke volt — különösen kisebb üzemeinknél —, hogy nem rendelkeztek kellő fejleszté­si alapokkal és így termelé­sük műszaki színvonalának konzerválására kényszerül­tek. koztató kommunista vasár­napok. Jelenleg városunkban 572 ifjúsági brigádban 7504 fiatal dolgozik, ugyanakkor számottevően növekedett a felnőttek brigádjaiban dol­gozó fiatalok száma, amely mintegy hatezerre tehető. A gazdaságpolitikai célki­tűzéseink megvalósításában jelentős szerepet játszó veze­tők munkája, politikai, szak­mai képzettsége, vezetői kész­sége, felkészültsége, általában a gazdaságvezetés színvonala a IX. kongresszus óta jelen­tősen fejlődött. A fejlődés ellenére azonban még min­dig akadnak olyan vezetők, akikre a középszerűség, a jö­vővel való felszínes foglal­kozás, az irányítás bizony­talansága a jellemző. kilencszeresére emelkedik, a Beton- és Vasbetonipari Mű­vek födémgyártása 10,4 szá­zalékos, betoncső termelése 29,5 százalékos fejlődést ér el. A város építőiparában döntő változást hozott az el­múlt években telepített ház­gyár, amely korszerű termé­keivel alapot teremt Miskolc és a megye lakásépítési tö­rekvéseinek megvalósításá­hoz. Gondot jelent azonban, hogy a házgyár adta lehető­ségeket a mélyépítési és szakipari munkák műszaki feltételeinek elmaradottsága, valamint a típusváltozatok szűkös volta miatt csak rész­ben tudjuk kihasználni. A Pamutfonó termelésének növelésével, valamint a kor­szerű szintetikus fonalgyár­tás mennyiségének megötszö- rözésével már exportra is termel. A termelés növeke­dése jellemző szinte vala­mennyi iparágunkra, nem történt azonban kellő előreT lépés például a kenyér- és péksütemény termelés, vala­mint a húsfeldolgozás fej­lesztésében. Többszörös nö­vekedés jellemző a gépkocsin történő áruszállításra, s az energiaszolgáltatáson belül a gázellátás fejlődésére. Ta­nácsi vállalataink többsége — különösen az utóbbi két év­ben — az ipari termelő tevé­kenység és a közületi szol­gáltatás jelentősebb fejlesz­tésére törekedett, ami bizo­nyos mértékben háttérbe szorította a lakosságnak vég­zett munkát. Egy-két kivé­tellel mindenütt jelentősen javult a választék és a minő­ség. Ezek a megállapítások a szövetkezeti iparra is érvé­nyesek, hiszen ott sem tud­tak lépést tartani a szolgál­tatási igények növekedésé­vel. A termelési értéknöve­kedés, az exportnövekedés a város minden szövetkezeté­nél igen jelentős. A termelékenységet ele­mezve megállapítható, hogy a harmadik ötéves terv évei alatt a város minisztériumi iparában a termelésnöveke­dést 75 százalékban termelé­kenységnövekedéssel érték el. A tanácsi iparban a ter­melékenység évi átlagos nö­vekedési üteme 1968-ig 3,2 százalék, 1968 után csak 1,1 százalék. Ez azt jelenti, hogy a tanácsi iparban az elmúlt öt évben a termelésnöveke­dést átlagosan 21,5 százalék­ban fedezték a termelékeny­ség növelésével, ami a váro­si átlagot is kedvezőtlenül befolyásolja. A város mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek gaz­dálkodásában a harmadik ötéves terv időszaka alatt lé­nyeges változások történtek. Biztonságosabb lett a gazdál­kodás, a korábbi évekre jel­lemző mérleghiányok meg­szűntek, gyarapodott a közös vagyon és javultak a szövet­kezeti tagság, az alkalmazot­tak életkörülményei. Viszont a termelőszövetkezetek tag­ságának 59 százaléka 60 éves­nél idősebb és emiatt, vala­mint a gépesítettség alacsony színvonala következtében, a földterülethez viszonyítva kevés a munkaerő. A város kereskedelmi for­galmában értékesített áruk mennyisége a harmadik öt­éves tervidőszakban 45—46 százalékkal emelkedik. A nö­vekvő fogyasztás jellemzője, hogy a kereslet összetétele változott, a jobb minőségű, nagyobb értékű árucikkek felé tolódott. Ez a körülmény másfajta, szerkezetében a megváltozott igényekhez jobban igazodó árukínálatot követel. A kereskedelmi vál­lalatok — a kereskedelempo­litika helyi érvényesítésével — javuló színvonalon bizto­sítani tudták a lakosság áru­ellátását — a még meglevő gondok ellenére is —, ered­ményeket értek el a szük­ségletek differenciáltabb ki­elégítésében. Az áruforgalom évi átla­gos 9,2 százaié *cs fejlődése mellett az árukínálat össze­tétele nem minden időben tartott lépést a lakosság ke­resletének fejlődésével. A vá­lasztékigényes ruházati és vegyes-iparcikkek kínálatá­ban — főleg az alacsony ár­fekvésű, tömegigényeket ki­A beruházási és műszaki fejlesztési intézkedések vég­rehajtása a munka- és életkörülmények javítását szolgálta. Városunkban a minisztériumi iparban a harmadik ötéves tervidő­szakban mintegy hatmilliárd forintot, a szövetkezeti ipar­ban mintegy 24 millió fo­rintot, a kereskedelemben saját erőből 187 millió forin­tot ruháztak be. Ezen felül a városi tanács által beru­házott városfejlesztési ösz- szeg öt év alatt eléri a 2 milliárd forintot. Mind több azoknak a vál­lalatoknak a száma, ame­lyek bátran vállalkoznak fej­lesztő beruházások elkezdé­sére és e célból a rendelke­zésre álló hitellehetőségek igénybevételére. A növekvő fejlesztési törekvések gátja­ként jelentkezik a kivitele­zői, elsősorban az építőipa­ri kapacitás szűkös volta. A megyei állami építőipar az elmúlt öt esztendőben je­lentősen fejlődött, de még így is, ez évben kapacitás- hiány miatt, mintegy 500 millió forint értékű felkérést utasított vissza. Mindez je­lentős mértékben érinti vá­rosunkat és benne az üze­mi fejlesztést is. Az építő­ipar szervezettségének to­vábbi javításán kívül, a gon­dok gyökeres megoldását csak az építőipar műszaki fejlesztésén keresztül lehet elérni. Helyeselni lehet és támogatni kell az olyan tö­rekvést, mint a Miskolci Mélyépítő Vállalat vezetőié, akik saját, tanácsi és állami hozzájárulás mellett, jelen­tős hitelfelvétellel jelenlegi termelésüket kétszeresére kí­vánják növelni a negyedik ötéves terv időszakában. Az életszínvonal állandó emelése pártunk gazdaság- politikájában alapvető célki- tűzés volt és marad. Ez a célkitűzés a gazdasági fejlő­dés fokozása mellett, követ­kezetesen megvalósult váro­sunkban is. Növekedett ala­kosság jövedelmi színvonala, nőtt az egy családra vo­natkoztatott kereset száma. Fejlesztettük városunk kom­munális, szociális, kulturá­Az elmúlt négy év során a városi pártszervek és szer­vezetek tevékenységében köz­ponti helyet foglalt el a nép­gazdaság-irányítási rendszer elégítő termékekből — nem volt kielégítő az ellátás. Évente ismétlődő gondok jelentkeznek — főleg május­tól júliusig — zöldség-gyü­mölcs ellátásban. Az egyen­lőtlen és elégtelen kínálat miatt ebben az időszakban mind a bolti, mind a piaci árak az országos átlagnál magasabbak és emiatt a la­kosság részéről több jogos bírálat, észrevétel hangzik el. A város kereskedelmi for­galmában döntő szerep jut a helyi és környékbeli élel­miszeripari üzemeknek. Ezek kapacitása és korszerűsége, a bolthálózat állapota ma még elmarad a követelmények­től annak ellenére, hogy a harmadik ötéves tervidőszak­ban minden eddiginél jelen­tősebb hálózatfejlesztés és korszerűsítés történt. A ke­reskedelmi vállalatok gazdál­kodása általában eredmé­nyesnek mondható, de a készletképzésbén, s az árpo­litikában még ingadozás ta­pasztalható. Elismerést ér­demlő kivétel az ÉTEX Nagykereskedelmi Vállalat. Annak ellenére, hogy a tüzelő- és építőanyag-forga­lom a tervidőszak alatt 40 százalékkal nőtt, a lakossági igényeket a kereskedelem nem tudta kielégíteni. lis ellátottságát. A lakosság életkörülményeinek kedvező változását mutatja a fo­gyasztásban, az étkeztetés­ben, az öltözködésben, a tar­tós fogyasztási cikkekben je­lentkező magasabb igény. A különféle iparágakban 6 és 20 százalék közötti mér­tékben emelkedett az egy főre eső évi összbér. A dol­gozók jövedelmét növelte a nyereségrészesedés. Bár az egy főre jutó jövedelem- színvonal nem éri el az or­szágos átlagot, az ipari mun­kások havi keresete még mindig meghaladja az or­szágos szintet. A fejlődés tendenciája mégsem meg­nyugtató. A* túlsúlyban levő nehéz fizikai munkát igény­lő munkahelyek a foglal­koztatási színvonalat kedve­zőtlenül befolyásolják. Rész­ben ez az oka annak, hogy a nők foglalkoztatása terén el­ért bíztató eredményekben sem elég gyors az előreha­ladás. Jelentős fejlődésről lehet számot adni egyik alapvető szociális problémánk, a la­kásépítési terv végrehajtá­sában. A harmadik ötéves tervben várhatóan 5490 la­kás épül meg állami és szö­vetkezeti erőből, a tényleges lakásnövekedés meghaladja a 6500-at. Az életszínvonal jellem­zői közül kiemelkedően jó a gázfogyasztók számának nö­vekedése, a sport- és kultu­rális vonatkozású fejlesztés, a tartós fogyasztási cikkek iránti érdeklődés, a takarék- betétállomány összegének növekedése. Az élet- és munkakörülményeket kedve­zően befolyásolta a munka­időcsökkentés, a szociális jellegű beruházások fokozá­sa, Bár ez utóbbiak részará­nya csökkenő tendenciát mutat. Nem tartott viszont lépést a követelményekkel a városi úthálózat fejlesztése, a tömegközlekedés, " vala­mint a bölcsődei és óvodai férőhelyek számának növe­lése. A javító-szolgáltató te­vékenység szintén kisebb mértékben fejlődött, mint azt az igények szükségessé tették. reformjának előkészítése, be­vezetése és érvénvesítése. E munka nagyarányú érdeklő­dést. vitákat, különböző né­zeteket és véleményeket vál­tott ki. Eszmei, politikai ne­velő munkával elősegítettük, hogy a párttagság, a közvéle­mény többsége a reform szükségességéről meggyőződ­jön. megismerje annak célját. A reform új feladatokat rótt a gazdálkodó szervekre, nagyobb követelmények elé állította a gazdasági vezetést. A vállalati vezetők és szerve­zetek nagyobb része jól al­kalmazkodott az új követel­ményekhez, erősödött a vál­lalatok kezdeményező kész­sége. mind jobban kezd hat­ni a reform ösztönző ereje. Ennek hatására az elmúlt év­ben már sok területen ta­pasztalhatók előnyös változá­sok: javult a vállalati terv- szerűség, a tervek egyre reá­lisabbak, a termelés jobban igazodik a szükségletekhez, a nyereségérdekeltség többlet- termelést eredményez, lassan, de javul a gazdasági haté­konyság. A jelenlegi helyzet elemzé­séből azonban az is kitűnik, hogy a vállalati belső irányí­tási rendszer fejlesztése terén még nagyon sok a tennivaló. Még nincs teljes áthangoló- dás az új irányítási rendszer­re, az előrehaladás e téren lassúbb a szükségesnél és a lehetségesnél. A bérgazdálkodás és az anyagi ösztönzés, a munka­erő-gazdálkodás és a munka­jogi szabályozás igen sok vállalatnál lényegesen elma­rad a követelményektől és az irányítási rendszer adta le­hetőségektől. Tapasztalataink szerint az áttérést elősegítő állami támogatás, még az át­lagnál rosszabb hatásfokkal dolgozó vállalatok részére is, viszonylag kedvező gazdasá­gi körülményeket biztosított. A beruházási javak piacán, az egyensúlyi helyzetre ható A gazdasági építőmunka miskolci tapasztalatait össze­gezve megállapítható: párt- bizottságunk és az irányítása alá tartozó pártszervek gaz­daságirányító és szervező munkáját a IX. kongresszus és az 1966. évi városi pártér­tekezlet határozatainak szel­lemében végezték. A további fejlődés érdekében a városi pártbizottság arra hívja fel a figyelmet, hogy a gazdasági építőmunka, az ipari, a me­zőgazdasági, a kereskedelmi, a szállító, a hírközlő és szol­gáltató tevékenység nagy ütemű fokozása pártszerve­zeteink feladatai között ez­után is első helyen kell, hogy szerepeljen. Igényelni kell továbbra is a szocialista munkaversenyben rejlő lehe­tőségek felhasználását, az iparban törekedni kell az előnyösebb termelési szerke­zet kialakítására, a géppark korszerűsítésére, a technikai felszereltség, a technológiai gyártmányminőségi színvo­nal, a termelékenység eme­lésére. A mezőgazdaság­ban gyorsítani kell a terme­lés koncentrációját, a műsza­tényezőket figyelembe véve, a kibontakozás menete lassú és ellerítmondásos. A beru­házási kereslet és kínálat egyensúlyhiányát mutatja több késedelmesen kivitele­zett beruházáson túl például az is. hogy az 1969. évre ren­delkezésre álló tanácsi fej­lesztési alap jelentős részét nem tudták felhasználni. A kereskedelrái vállalatok' készletei erős hullámzást mutatnak. Az 1967-es évben a reformra való felkészülés jegyében jelentős készletek halmozódtak fel. Az 1968. év végére ezek egy jelentős ré­sze nehezen értékesíthető cikknek minősült, ugyanak­kor a különböző pénzügyi szabályozók hatására a ke­reskedelem készleteinek a csökkentése általános gya­korlattá vált, s ez károsan befolyásolta a lakosság áru­ellátását. Ezek a hullámzá­sok azt is mutatják, hogy las­san bontakozik ki a termelő és forgalmazó vállalatok — az igényeknek megfelelő — stabil üzletpolitikája. Nem megfelelő a kockázatválla­lás, kereskedelmi vállalata­ink nem támaszkodnak kel­lően a korszerű piackutatás eszközeire. A termékforgal­mazás rendje sem korszerű­södött a kívánt mértékben. A többcsatornás beszerzési rendszer csak néhány cikk­nél javította az ellátást. A hiánygazdálkodást még nem sikerült teljes mértékben fel­számolni. A készletek be­szerzésekor mind az ár, mind a határidő tekintetében az eladó akarata érvényesül. A felhasználók ezért „túlbizto­sítani” igyekeznek. A terme­lésfelfutáshoz a vállalatok nem rendelkeznek azonos ütemben bővülő saját forrá­sokkal és így ezeket hitelből finanszírozzák. ki fejlesztést, a korszerű ter­melési eljárások, technoló­giák megvalósítását. A köz­lekedéspolitikai irányelvek következetesebb végrehajtá­sában, a vasúti közlekedés modernizálásán és biztonsa­gán túl, a városi személy- szállítás feltételeinek javítá­sa érdekében a kitűzőit fel­adatokat nagyobb ütemben kell megvalósítani. A lakosság áruellátásában és a szolgáltatások színvona­lának a növelésében biztosí­tani kell, hogy a fogyasztási javak mennyisége, minősége és választéka, valamint azok fogyasztói ára megfeleljen a társadalmi elvárásnak, össz­hangban legyen életszínvo­nal-politikánk célkitűzéseivel. Növelni kell az ipari beru­házásaink hatékonyságát, tö­rekedni kell az egy lakosra jutó jövedelem növelésére, az országos átlag elérésére, részben a foglalkoztatás mér­tékének ésszerű növelésén, részben a megalapozott, dif­ferenciált bérezés fokozásán keresztül. * A városi pártértekezlet vitája lapunk megjelenésének idő­pontjában is tart. Az elhangzottakra holnapi számunkban visszatérünk. Ugyancsak holnap közöljük a városi pártbizott­ság beszámolójának második részét. Öt év eredményei A helyiipar termelékenység-növekedése nem kielégítő Bátrabb a vállalkozás a beruházásokra Ha lassan is, de javul a gazdasági hatékonyság A gazdasági építőmunka segítése a pártszervezetek egyik alapvető feladata

Next

/
Thumbnails
Contents