Déli Hírlap, 1970. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-17 / 244. szám

Tizenkét szakmából vizsgáztak Jutalmai, fizetéserrsc'ésft kapnak a szakma ifjú mesterei Tavaly ősszel indította be a Lenin Kohászati Művek KISZ-bizottsága a szakma ifjú mestere mozgalmat. A gyár üzemeiből 13*7 díjú szakmunkás jelentkezett a nagy erőpróbát igénylő vizs­gára, ahol nem csupán a szakma elméleti és gyakor­lati ismeretéről kellett szá­mot adniuk. Az üzemi vizs­gabizottságok értékelték tár­sadalmi aktivitásukat, a KISZ-en belül folytatott te­vékenységüket is. A gyárrészlegekből 6—6 fiatal került az „elődöntő” után a vállalati „döntőbe”. A iatal műszakiak és közgaz­dászok tanácsa nyújtott szá­mukra segítséget a felké­szülésben : szakmunkás ké­zikönyveket szerkesztettek a rizs gázóknak, s konzultáltak relük egy-egy gondot okozó témában. A vállalati döntőn 12 szak- na mesterjelöltjei mérték össze tudásukat. Az ered­mény értékelésére tegnap délelőtt került sor az LKM KISZ-bizottságán, ahol oda­ítélték az első helyezettek­nek járó 800, a másodikok­nak 600, és a harmadikok­nak 400 forint jutalmat. Ugyanakkor órabér emelé­sére szóló javaslatot terjesz­tettek a helyezettek munka­helyi üzemvezetői elé. A KISZ-bizottság a moz­galom sikere nyomán elhatá­rozta, jövőre tovább népsze­rűsíti ezt az akciót, hogy még nagyobb létszámmal, szakmailag még differenciál­tabban folytatódjék a hasz­nos vetélkedés. 1950 októberétől máig n tanácsok a városért Beszélgetés 8zuchy Róberftel, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkárával Miskolcon 1950. október 22-én zajlott le az első tanácsi vá­lasztás cs október 31-én került sor a tanács alakuló ülésére. A 20 éves jubileum alkalmából október 22. és november 4-c között ünnepi üléseket rendeznek a kerületi tanácsok, majd november 4-én összeül a városi tanács. A tanácsok kétévtizedes munkájáról, a város fejlő­déséről beszélgettünk Szu­chy Róberttel, a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak titkárával. Hatvan nő Tapolcán A Szakszervezetek Megyei Tanácsa egyhetes, bentlaká­sos tanfolyamokat indított a apolcai oktatási központjá­ban. Az első tanfolyam ma árul. Hatvan szakszervezeti lőfelelősl készítettek fel a sövetkezö időszakok tenni­valóira. A tanfolyam széles körű tematikát ölel feL A részt­vevők hallottak előadást a családtervezésről, a nőket védő törvényekről és rende- .etekről, s természetesen — i szakszervezeti nőfelelősök feladatairól. A következő „turnus” hétfőn érkezik Ta­polcára. A VIMELUX vendégei Ma 32 csehszlovák vendé­get fogadnak a Miskolci Fi­nommechanikai Javító Vál­lalat vezetői, dolgozói. A Kassáról autóbusszal érke­zett vendégek a két vállalat között létrejött együttműkö­dési szerződés értelmében két napot töltenek városunk­ban. Jk A Szentpéteri kapui kórház központi la­boratóriuma évről évre új berendezésekkel, műszerekkel gazdagodik, amelyek nélkülöz­hetetlenek a betegek gyors orvosi kezelésé­nél. Felvételünkön dr. Nagy Kálmánné bio­lógus vérgáz-antüizis meghatározását végzi a nemrégiben vásárolt, több mint 100 ezer forint értékű, dán gyártmányú műszerrel. A berendezés igen fontos a súlyos sérüléseknél, mérgezéseknél: légzészavar esetén ellenőriz­ni tudják a szervezet oxigénellátását. (Agotha Tibor felvétele) A csúcstitkár elmondja Nem kampányfeladat Dicséretesen példamutató az a törekvés, amelyet Ács János, a MÁV miskolci épí­tési főnökségének csúcstitká­ra így fogalmazott meg: — Arra törekszünk, hogy őszinte véleménycserékben alakuljon, formálódjék a fő­nökséghez tartozó területen a politikai, gazdasági és tár­sadalmi élet. Hat alapszervezetben 178 kommunista dolgozik itt. Elsősorban rájuk vonatkozik a titkár által megfogalma­•• önző parkírozás a Centrumnál A gépkocsivezetők nemegyszer bosszankodnak a város szívében parkirozási gondok miatt. Az I. kerületi tanács éppen ezért — amennyire a terület engedi —, mindent meg­tesz, hogy enyhítsen ezeken a gondokon. Legutóbb például kialakították az új Centrum Áruház oldalánál, a Beloiannisz utcában a parkírozó helyet, jó előre számolva az áruház nyitása után jelentkező forgalomnövekedéssel. Nem arról van szó, hogy valamiféle hipermodérn parkí­rozóhely létesült itt. De szükségképpen jó szolgálatot tenne, ha nem lennének annyira önzőek az autósok. Nap nap után tapasztalható ugyanis, hogy az elsőként érkező gépkocsikkal leparkíroznak a kijelölt terület külső szélén — nyilván‘attól tartva, hogy ha beljebb mennek, később nem tudnak kiállni. A következő karavánok persze már nem tudnak helyet kapni, hiába ásítozik az ürességtől a belső sáv. A kocsik el­torlaszolják az utat, egy szűk bejáratot sem hagyva az utá­nuk jövőknek. így aztán hiába egyirányú a közlekedés a Beloiannisz utcában: a járdák szélén füzérben sorakozó autók csupán keskeny sávot hagynak az átmenő forgalomnak is. Bosszantó ez a nagy önzés, az ésszerűtlen parkírozás, s bal­esetveszélyes is. Egyetlen dologban reménykedhetünk: az első érkezőkből alkalomadtán majd csak lesz utolsó is, s akkor a saját bőrü­kön tapasztalhatják: mit jelent az úttestre szorulva, sóvá­rogva tekinteni az üres belső sávra! R. É. zott program, amely szoro­san kötődik az élethez, a mindennapok gondjaihoz és feladataihoz. Nem a statisztika végett Általánosan elfogadott elv az építési főnökségen, hogy nem a mindenáron való hi­bakeresésre, hanem a hibák okainak a feltárására és elemzésére fordítanak íi- gyelmet. Különösen érvényes ez a pártépítésre, amely az elmúlt négy esztendőben gazdag tapasztalatokkal szol­gált. A taglétszámban a tény­leges növekedés 3,4 százalé­kos volt, ami azt is jelenti, hogy az így megnövekedett aránnyal az építési főnökség­nél dolgozók 11,4 százaléka tagja a pártnak. Nagyon kö­vetkezetesen igyekeztek va­lóra váltani az elhatározást, hogy „ne legyen olyan mun­kahely, ahol kommunisták nem dolgoznak”. Nagy ívben elkerülték azt a veszélyt, hogy a tagfelvéte­li munka „csak statisztikákat javítson”. A négy év alatt felvett 37 új párttag 85 szá­zaléka fizikai munkás. — Mindezt előnyösen be­folyásolta volna — ismeri el a titkár —, ha a nők aránya is kedvezően változik. A 178 párttag között mindössze hét nő van, s ebbe nem nyugod­hatunk bele. Nagyobb felelősséggel Figyelemre méltó, hogy a tagfelvételi munkánál meg­nőtt az ajánlók felelősségér­zete. A taggyűléseken több­nyire kritikusan fogadják a jelentkezőket, bírálnak és dicsérnek, az egész- embert teszik mérlegre, s csak azu­tán döntenek. Négy év adataiból kide­rül: a pártépítő munkában évről évre fokozatos vissza­esés volt tapasztalható. — Ennek okát abban kell keresni — hangsúlyozza a titkár —, hogy ezt a mun­kát az alapszervezetek álta­lában nem tartották egyfor­mán fontosnak. A mozgó, a magas- és a hídépítő részleg­nél például az utóbbi két év­ben egyáltalán nem vettek fel senkit a párt soraiba. Növekvő követelmények Az eredményesebb tagfel­vételi munkát fékezi, hogy az alapszervezetek a párt­építést többnyire kampány- feladatnak tekintették. Ebből következik, hogy vezetőségi üléseken, taggyűléseken is ritkán esett szó a pártépítés­ről. Az is igaz, hogy időn­ként túlságosan magasra, vagy éppen alacsonyra állí­tották a mércét, ami nem adott kellő biztonságot a kiegyensúlyozott munkához. Mindezekről beszélt a* csúcstitkár a MÁV miskolci pártbizottságának értekezle­tén is, azzal az igénnyel, hogy az elmondott problé­mákat igyekeznek mielőbb megoldani. TÓTH FERENC — Hogyan kapcsolódott ösz- sze az elmúlt 20 évben a ta­nácsok és a népfront tevé­kenysége? — Pártunk népírontpoliti- kájánák szellemében csele­kedett a Hazafias Népfront, amikor szorosan együttmű­ködött a tanácsokkal. Nem­csak a választások előkészí­tésében, lebonyolításában nyilvánult meg ez az együtt­működés, hanem abban is, hogy a népfront egyre in­kább a tanácsok tömegbá­zisává vált. A közös munka természetesen nemcsak a ta­nácsok számára kamatozott, ez volt az egyik lenditője a népfront fejlődésének is. — Ügy véljük, a tanácsok munkájának eredményességét legjobban Miskolc fejlődése bizonyítja. — Pedig városunk sokkal rosszabb adottságokkal in­dult 20 évvel ezelőtt, mint Szeged. Debrecen vagy akár Pécs. Közitudott, hogy 13 te­lepülésből ötvöződött az or­szág második városává és bizony a központot, az ős- Miskolcot sem emlegettél*; a legszebb magyar városok között. Nem beszélve a fal­vakról: Szármáról és a töb­biről, melyekben nagy szó volt még a jó ivóvíz is. Akik mindvégig itt éltünk, talán nem is tudjuk úgy fel­mérni e változásokat, mint azok, akik 15—20 év után látogatnak vissza szülőváro­sukba. Hiszen azóta szüle­tett a Kilián lakótelep, új városrész nőtt, a Szentpéteri és a Győri kapuban, a Se­lyemréten. Bár további fej­lesztésre szorul, mégis meg­oldódott a város vízellátása, és a manapság gyakran el­marasztalt közlekedést sem lehet összehasonlítani a haj­dani kitérős villamossal. Az egykori falvak természete­sen még mindig nem érik el a belváros színvonalát, de az ivóvíz és úthálózat kiépíté­sével, a kereskedelem, a közlekedés fejlesztésével so­kat tettek a tanácsok a pe­remkerületek felzárkózása érdekében. — Kódig személytelenül je­lent meg a tanács beszélgeté­sünkben. Pedig az eredmé­nyek mögött sok gonddal­bajjal küzdő függetlenített dolgozók és lelkes társadal­mi munkások: tanácstagok vannak. — Miskolcon 375 tanács­tag tevékenykedik a kerüle­tekben és a városi tanács­ban. Közülük harmincketten 20 év óta, tehát kezdettől fogva bírják választóik bi­zalmát. A tanácstagok több­sége nemcsak a fogadóórá­kon hanem reggeltől estig — munkahelyén és otthoná­ban egyaránt — fogadja a választókat. Szép és nagyon nehéz társadalmi megbíza­tás ez, hiszen — emberi tu­lajdonság — mindenki a sa­ját otthona környékét, saját tanácstagi körzetét szeretné leggyorsabban fejleszteni. A tanácstagoknak azonban né­ha nemet is kell tudni mon­dani, hiszen körzetük érde­két egyeztetik az egész vá­ros érdekével. Nem szűköl­ködik törzsgárdistában a függetlenített apparátus sem. Mintegy 100 olyan ember intézi a miskolciak ügyes- bajos dolgait, aki 20 éve áll a tanács szolgálatában. — A jubileum jó alkalom arra is, hogy a tanácsok elő­re tekintsenek a reájuk váró feladatokra, a város IV. öt­éves tervére. — Nehéz néhány mondat­ban szólni a fejlesztési fel­adatokról. De tálán elég, ha megemlítem, hogy körülbe­lül 12 ezer lakás épül az előttünk álló tervidőszakban, új városközpontot kap Di­ósgyőr, s újjászületik a bel­város is. A vízellátási gon­dokat sok évre megoldja az építendő csúcsvízmű, a köz­lekedés korszerűsítését pe­dig a központi javítótelep megépítése segíti. Gyermek- kórházzal gazdagodik a vá­ros, tovább bővül az isko­lák, óvodák, napközi ottho­nok hálózata, folytatódik a peremkerületek felzárkózása a belváros mellé. B. D, Hódit a Shell-szerviz Megnyitása óta egyre nő az autósok körében a Shell­szerviz és benzintöltő állo­más hírneve. Naponta 3—3,5 ezer liter szuper, és 7—9 ezer normálbenzint tankolnak kút- jaikból a gépjárművezetők. Nem ritka nap, amikor ezer forint értékű olaj fogy. de volt, amikor több mint 18 ezer forint került a pénz­lO tárba, a jó viszkozitású ola­jak ellenértékeként. Szervizszolgálatunkat is egyre többen keresik fel. Naponta általában 50 gép­kocsi mosását, javítását igénylik tőlük az ügyfelek, akik nem csupán a megbíz­ható, jó minőségű munkáért, de a rendkívül tiszta szerviz- csarnokok miatt is szívesen keresik fel az új állomást. Célprémium kisgépesítésre A Miskolci Építőipari Vál­lalatnál a műszaki színvonal emelése érdekében arra buz­dítják a dolgozókat: újítsa­nak, ésszerűsítsenek. Elsősor­ban a nehéz fizikai munka kiküszöböléáére vonatkozó ja­vaslatokat várják, de minden olyan ötletet szívesen fogad­nak, ami termelékenyebb munkát eredményez. A kis- gépesités érdekében a válla­lat vezetősége célprémiumot tűzött ki, s ez kedvező vissz­hangra talált a dolgozók kö­rében. Az első déligyiimölcs- szállítmány Miskolc élelmiszer és cse­mege szaküzleteiben ismét illatosán kínálják magukat az aranysárga banánfürtök. Múlt pénteken kezdték szál­lítani az Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat bolthá­lózatába az ízletes déligyü­mölcsöt, s egy hét alatt több mint 70 mázsa került belőle a pultokra. November végé­re, december elejére várják a narancsot, s később lesz datolya is. A déli gyümölcsöt biztosító külkereskedelmi vállalat ígéri: idén a tava­lyinál is több lesz kedvelt csemegéinkből.

Next

/
Thumbnails
Contents