Déli Hírlap, 1970. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-15 / 242. szám

Járjon négykézláb a pici? Gyermekcipőt kerestünk a boltokban — Most azt tessék nekem megmondani, hogyan magya­rázzam meg a 11 hónapos fiamnak, hogy egyelőre — amíg legalább még két szá­mot nem nő a lába — vissza kell térnie a nógykézlábon való közlekedéshez — sorolta panaszát áz ifjú apa és bi­zonyságképpen előhúzott tás­kájából egy pár agyonnyűtt, lyukas talpú kiscipőt. Cipő helyett papucs? A panasz nyomán három miskolci üzletben kerestünk az egy év körüli kisgyerme­keknek való 18—21-es mé­retű cipőt. A Gólya Áruház­ban szerencsénk volt: nyolc hónap után végre kaptak száz darab ragasztott talpú, bőrből készült, úgynevezett „topogót”. Tegnap már ösz- szesen 12 pár volt a készlet­ből, elfogyott a 18-as és a 19- es méret. A boltvezetőnek pedig még csak sejtelme sincs, mikor kap újra kisci- pőket. Mindenesetre reméli, hogy nem kell újabb nyolc hónapot várni. A Centrum Áruház tudvalevőleg igen gondosan felkészült a nyitás­ra, az első napokban a kis méretű gyermekcipőkből is nagy választékot tudtak biz­tosítani. Tegnap azonban már csak egyetlen fajta — az or­vosok szerint egy járni ta­nuló kisbabának kifejezetten egészségtelen — vastag, ke­mény talpú, nehéz kiscipőt tudtak adni. A Bajcsy-Zsi- linszky utcai gyermekcipő- boltban hiánycikk a 18—20— 21-es méret, de az egyetlen kapható nagyságban, 'a 19-es méretben is csak a Centrum­ban látott — egy felnőttcipő súlyát megközelítő — kisci- pflből áll a választék. Hóna­pok óta még a kereskedők sem láttak puha talppal, mű­lakk, vagy bőr felsőrésszel készült és egy 10—12 hóna­pos gyermeknek való cipőt. A helyette ajánlott műszőr­méhez hasonló papucsokról ők is tudják, hogy silány vi­gasz. A több is lehet kevesebb Csaknem közhely már le­írni, hogy kevés, gyenge mi­nőségű és drága az a gyer­mekcipő, amit a haíái ipar készít. A indokok is közis­mertek: összehasonlíthatatla­nul jobb üzlet a felnőtt mé­retek gyártása, s így érthe­tő, ha az ipar a kereskede­lem rendeléseinek visszaiga­zolásakor elsősorban a gyer­mekcipők tételéből „farag le”. Az állami cipőipar mel­lett újabban egyre több ktsz is igyekszik megszabadulni a kis méretű cipőktől, vagy legalábbis valamilyen indok­kal csökkenti a gyártást. A fogyasztói panaszok jo­gosságát látszólag kétségessé teszi egyetlen adat, misze­rint a Cipőnagykereskedelmi Vállalat 1970. első háromne­gyedévében 20 százalékkal, hatmillió forinttal- több gye­rekcipőt adott el, mint ta­valy. A tényekkel szemben azonban újabb tények áll­nak: a viszonylag olcsó, 20— 70 forintos kis méretű lábbe­lik csaknem állandóan a hi- . ánycikk-1 istán szerepelnek. Ezek után kénytelenek va­gyunk feltételezni, hogy a hatmillió forintos forgalom­növekedés jó része abból adódott, hogy több 30—37-es — tehát a „topogóknál” két- szer-háromszorta drágább ci­pő készült a kisméretek ro­vására. Két rossz megoldás A krónikus cipögondok el­lenére végül is a legkiseb­bek kivételével minden gyer­meknek sikerül valamilyen cipőt beszerezni. Az éppen járni tanuló apróságok szü­lei azonban pillanatnyilag két rossz megoldás között választhatnak: vagy papu­csot, vagy az amúgy is bi­zonytalanul lépdelő kisbabák mozgását nehezítő, varrott talpú, magasszárú cipőt húz­nak a kicsi lábára. A túl szoros, vagy fúl nagy, na­gyon puha, vagy nagyon erős cipő egyaránt súlyos követ­kezményekkel járhat. Azon túl, hogy a gyerek nehezeb­ben tanul meg járni, boka- süllyedést és egyéb mozgás- szervi elváltozást okozhat. PUSZTAI ÉVA Elkészült a telkibányai út Többen méltatlankodtak, Iv-riportban láttuk, s annak idején újságcikk is reklamál­ta: a Hidasnémeti—Pálháza közötti összekötő út rossz ál­lapota miatt lassan elnépte­lenedik megyénk egyik köz­kedvelt üdülőhelye, Telkibá­nya. Most a kérdéses úton — a Hegyköz és a Hemád völ­gye felől egyaránt — ismét könnyen megközelíthetővé vált Észak-Borsod páratlan szépségű üdülőfalva. A Köz­úti Igazgatóság dolgozói ugyanis a napokban befejez­ték a csaknem 30 kilométe­res útszakasz felújítását. A munkával egyidőben henge­relt aszfaltszőnyeggel erősí­tették meg a kékedi, 12 ki­lométeres bekötő utat is. rk Ne jeledd! Semmi szesz, fűszeres étel, cigaretta és nő... Mulass jól! (A Magazyn Polski karikatúrája.) Új garázsok A miskolci autótulajdono­sok garázsdgényeinek kielé­gítésére az elkövetkező hó­napokban a város négy pont­ján tervez összefüggő gépko- csiszín-telepek kiépítését az I. kerületi tanács. A Szent- péteri kapui lakótelep nyu­gati domboldalán már meg­színi szemle alapján — a ta­nács további 40 garázs elhe­lyezését határozta el. Nyári ügyeskedők A Miskolcon és környékén dolgozó vendéglátóiparnak — lévén kedvelt idegenforgalmi hely Tapolca, Lillafüred és a Bükk — tavasztól őszig megsokasodnak a feladatai. Érthető, hogy a turistaszezonban kevésnek bizonyul a stabil felszol­gáló gárda és a strandbüfék, kerthelyiségek személyzetét idénymunkásokkal töltik fel. A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat például 240—250 embert szerződtet a nyári hóna­pokra, s hasonlóan jár el a többi vállalat, illetve szövetkezet is. Így adódik az a szomorú helyzet, hogy — a törzsgárdis­ták erőfeszítései ellenére — vendéglátásunk színvonala ép­pen akkor a legalacsonyabb, amikor az ország más tájairól és a külföldről érkező turisták előtt reprezentálni kellene. A szezonmunkások többsége ugyanis teljesen képzetlen és ráadásul sokan közülük a nyári hónapok alatt próbálnak annyit keresni, mintha egész évben dolgoznának. Számtalan jelét tapasztalhatjuk ennek a törekvésnek a kedvelt kirán­dulóhelyeken, a minősíthetetlen rossz kiszolgálástól kezdve a borravaló megkövetelésén keresztül egészen a vendég szándékos megkárosításáig. Tegnapelőtti számunkban foglalkoztunk azokkal a tapasz­talatokkal, amelyeket nyáron gyűjtöttek az ellenőrök az ide­genforgalmi gócpontok vendéglátásáról. Csak helyeselni le­het, hogy az idén már a korábbinál szigorúbb felelősségre vonás követte a vizsgálatokat, s 32 esetben összesen 21 ezer forint pénzbírságot szabtak ki, túl az ugyancsak szép számú vállalati felelősségre vonáson. Egy kis fejszámolással azonban gyorsan rájövünk, hogy az egy összegben szép summának tűnő 21 ezer forint 32 felé osztva már alig 660 forintos porciókat ad. Ennyi pedig egy ügyeskedő pincér, büfés, kávéfőző vagy italmérő számára egyáltalán nem riasztó „jövedelemadó”. Különösen, ha fi­gyelembe vesszük, hogy az ellenőrök bármennyire igyekez­nek is, csak csekély hányadát leplezik le a mérleggel mani- pulálóknak, kávé- és italhígítóknak. De ha mind leleplez­nék, akkor sem kárpótolhatnák a megrövidített nyaralókat. A vendéglátóipar vezetői jól tudják mindezt, de azt mond­ják, hogy a krónikus létszámhiány miatt igen nehéz változ­tatni a helyzeten. Még olyasmit is hallottunk tőlük — gyen­ge ön vigaszképpen —, hogy a többi idegenforgalmi helyen, például a Balatonnál, sem magasabb a színvonal, sőt... Nos, ha így is van, az legyen gondja az ott működő válla­latoknak. A borsodiak viszont teremtsenek rendet a saját portájukon' — legalább annyira, amennyire a jelenlegi lét­számot figyelembe véve lehetséges. A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat — nagyon helyesen — kipróbált szakemberek mellé osztja be az idénymunkáso­kat. Kívánatos azonban, hogy a törzsgárdisták ne csak — szűkén vett — szakmai szempontból ellenőrizzék a képzet­len kollégákat, hanem a körmükre is nézzenek. Annál is inkább, mert a vendég nem disztingvál, az egész vállalatot, sőt, az egész vendéglátóipart marasztalja el általában a ta­pasztalt hibákért. Jó lenne továbbá, ha a kívülálló szervek — NEB, ÁKF, Minőségvizsgáló Intézet — mellett a válla­latok belső ellenőrei is olyan szigorú, hatékony vizsgálato­kat végeznének az idegenforgalmi helyeken ezután is, mint az idei nyáron. Végül, de nem utolsósorban a vállalatoknak gondoskod­niuk kell arról, hogy az idénymunkások legalább alapfokon elsajátítsák a szakmát. Elképzelhetőnek tartjuk például, hogy csak azokkal kössenek szerződést tavasszal, akik télen szakmai tanfolyamon vettek részt. BÉKÉS DEZSŐ Vita a korszerű világnézetről Minőségvédelmi tapasztalatcsere Diósgyőri fiatalok tóruma Ma reggel harminc áíész- dolgozó utazott Budapestre, hogy a Kereskedelmi Minő­ségellenőrző Intézetben ta­nulmányozzák a forgalomban levő áruk minőségének vizs­gálatát. Az áfészek kereske­delmi alkalmazottait rövide­sen újabb csoport követi. A tapasztalatcserékre azért ke­rül sor, mert a KERMI és a megyei tanács kereskedelmi osztályának közös, tavaszi el­lenőrzése során kiderült, hogy a kiskereskedelmi dol­gozók többsége egyáltalán nem ismeri az árukkal kap­csolatos minőségi előírásokat és követelményeket. A cso­Esti eszperantó tanfolyam Az Ady Endre Művelődési Ház öthónapos eszperantó nyelvtanfolyamot szervez. A részvevők heti két órában sajátíthatják el a nyelvet. Az első oktatás október 26-án 18 órakor kezdődik. portoknak most a minőség- védelemmel foglalkozó szak­emberek tartanak előadást és a KERMI laboratóriumában gyakorlati bemutatón ismer­tetik az érzékszervi és mű­szeres vizsgálatok módszereit. Megkérdeztük Mi lesz a virág-utcák sorsa! Néhány hete élénken fog­lalkoztatja a Szeles és az Al­mos utcák közötti városré­szen elő miskolciakat a kör­nyék kisajátításának híre. Megkérdeztük a városi ta­nács illetékeseit: mikor ke­rül sor a lakóterület szaná­lására és új, korszerű épüle­tekkel való beépítésére? Az Akác, Szegfű és Rózsae. utca környékének rekonst­rukciója valóban szerepel a város rendezési tervében — kaptuk a választ. — Szüksé­ges is. hiszen itt, a terület Szeles utca felőli végében épül ki az elkövetkező évek­kezdődött a 113 személyautó tárolására alkalmas garázs­sor kialakítása. A lakótelep keleti oldalán a tervek sze­rint a közeljövőben 118 ga­rázs kap helyet. A Selyem­rét Kun Béla utcával szom­szédos. a Szinva déli partja mentén levő szabad terüle­ten 58 gépkocsiszín elhelye­zését tervezik, míg a Selyem­rét északi részében — a kö­zelmúltban megtartott hely­ben a város egyik legforgal­masabb közlekedési útvona­la, az északi tehermentesítő út. A terület kisajátítása és szanálása azonban a követ­kező ötéves terv beruházási programjából kimaradt. En­nek több oka van. Egyrészt, jelenleg még nincs meghatározva a kör­nyéket érintő északi teher­mentesítő út végleges nyom­vonala, és a beépítési tervek kidolgozásához csak ennek tisztázása után kezdhetnek hozzá a tervezők. Másrészt egyidejűleg a városnak már­is több területén folynak a rekonstrukciós előkészüle­A fiatalok fóruma idei egyik legérdekesebb rendez­vényére kerül sor október 19-én este 7 órakor a Bar­tók Béla Művelődési Köz­pontban. A vita a korszerű világnézet fogalmának elem­zése köré csoportosul. A té­tek, ezért a környéken levő lakóházak szanálása előre­láthatólag csak a 70-es évek végén kerülhet szóba. Bár az is vitathatatlan, hogy a fel­adat sürgeti a várost, hiszen a Vörösmarty utca környé­kének kiépítése után — a modern, Szentpéteri kapui lakótelep közvetlen szom­szédságában — ez marad Miskolc egyik legelhanya­goltabb része. Az általános városrendezési tervek sze­rint azonban a jövőben ide, a virág-utcák helyére is több­szintes házgyári lakóépületek kerülnek. makórön belül olyan, a mai fiatalok sokaságát foglalkoz­tató kérdésekre is választ kapnak, illetve válaszolnak; egymásnak maguk a fiata­lok, hogy például: Mi a korszerű? Ki a modern? Mi a modernség és a divat? Ki a cinikus, a huligán és az individualista? Rábízhatjuk- e ifjúságunkra korunk tár­sadalmának építését? — és így tovább. A vitát Mike János egyetemi adjunktus és dr. Tímár László, a Miskol­ci Járásbíróság elnökhelyet­tese vezeti. A napokban széles körű vizsgálatot indított három miskolci vállalatnál a me­gyei főügyészség és a NEB. A temetkezési, az ingatlan- kezelő és a finommechanikai vállalatnál megkezdett vizs­gálat során a szakemberek a fegyelmi és kártérítési ügyek, Vizsgáznak a miskolci járdák A napokban alaposán szemügyre veszik a miskolci járdákat a városi tanács tár- „ sadalmi tervező irodájának fiataljai. A felmérés során számba veszik a város összes kiépített gyalogjáróját, s el­sősorban arra keresnek vá­laszt. hogy a meglevő járdák fenntartása — állapotuktól függően — milyen összeget igényel a tanácstól, hol és milyen kábelek, csővezetékek húzódnak a burkolat alatt. Eddig a város több mint 700 kilométer hosszúságú járda- hálózatának 70 százalékáról készítettek kimutatást. A hátralevő 200 kilométer gya­logjáró felmérését decem­berben fejezik be. a leltárhiányok alapján in­dított eljárások, valamim a másodállásokkal kapcsolatos intézkedések törvényességét ellenőrzik A vizsgálat kiter­jed a kérdéses vállalatok bérpolitikájának. ügy'- és számvitelének ellenőrzésére is. •• ügyészi és NEB-vizsgálat

Next

/
Thumbnails
Contents