Déli Hírlap, 1970. október (2. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-06 / 234. szám
Sok munka, kevés mnasz í A Miskolci Patyolat Vállalat gyorstisztító szalonjában augusztusban 4032, szeptemberben 5382 kilogramm ruha vegytisztilását rendelték meg. Csaknem húsz százalékkal nőtt az üzlet forgalma. A reggel héttől este hétig tartó munkaidő mellett sem tudják a bolt dolgozói lebonyolítani a hirtelen megnőtt forgalmat, ezért a vállalat központi mosodája besegít az üzlet munkájába. A sok munka ellenére mindössze három panaszkönyvi bejegyzés született. Irodaház fából Kicsinek bizonyult már a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság irodaháza, s ezért csaknem másfél millió forintos költséggel ideiglenesen faházakat építettek a Tárkányi utcában. A szép kivitelű épülettömb harmincegy szobájában kilencvenket- ten dolgozhatnak. 1973-ban felépül a gazdáság új, komplex központi irodája és akkor a faházakat Jávorkúton vagy az erdészet valamelyik telepén üdülőként használják majd tovább. Évadnyitás Az Ady Endre Művelődési Házban csütörtökön este 6 órakor a miskolci mező- gazdasági szakkörök évadnyitó összejövetelt tartanak. Dr Puszii Béla, a megyei tanács elnökhelyettesének megnyitója után a szakkörvezetők ismertetik az idei évad programját. November 1-től Duplán fizet, ski bliccel Néhány napja a KPM utasítására Budapesten duplájára emelték a jegy nélkül, vagy érvénytelen jeggyel utazók büntetését. Az intézkedésre azért volt szükség, mert a kalauz nélküli közlekedés bevezetése óta a fővárosban rendkívül elszaporodtak a bliccelők. De ezúttal nem csupán budapesti jelenségről van szó. Bérlet nélkül a KN>es kocsin Szeptember végéig az idén a miskolci villamosokon és autóbuszokon csaknem négy és fél ezer ilyen utast füleltek le az ellenőrök. Közvetlenül a tettenérés után kilencszázan a helyszínen „leszámolták” a 25 forintos pótdíjat. Rajtuk kívül több mint másfélezren bérlet nélkül vették igénybe a KN jelzésű kocsikat. De a kétezret is meghaladja azok száma, akik szabálytalan, vagy hamisított bérlettel akarták „megrövidíteni” az MKV-t. S ráadásul a büntetéseket is csak bírósági végrehajtással voltak hajlandók kifizetni. Azt azonban maguk a szakemberek sem tudják, hogy válóban mennyi is lehet a kár, amit a potyautasok okoznak a vállalatnak. A személyzethiány miatt az MKV képtelen megoldani a rendszeres ellenőrzést. A városi közlekedésnek Miskolcon 24 ellenőre van. Közülük műszakonként mindössze 4—4 foglalkozik a járatok ellenőrzésével, a többiek feladata a forgalomirányítás. Csúcsforgalmi időszakokban pedig valamennyiük munkaidejét csaknem teljesen leköti az irányítás. S hogy mennyire szükség lenne állandó jegyviasgálatra, azt a múlt havi' ellenőrzési kampány is bizonyítja. Ellenőrök, civilben Szeptember első felében az MKV egy hétig valamennyi ellenőrét ideiglenesen mentesítette a forgalomirányítás alól. Civil ruhában járták a villamosokat, a buszokat, s egyetlen hét alatt majdnem háromszor annyi potyautast lepleztek le, mint bármelyik hónapban. A vállalat forgalmi személyzetének létszámhiánya az utóbbi időben annyira kritikussá vált, hogy naponta átlagosan 6—8 villamos- szerelvényt kell útnak indítaniuk egy-egy kalauzzal. Ilyenkor az egy KN-es kocsi mellett a jegykezelő egyszerre két kocsin teljesít szolgálatot és ráadásul egy személyben neki kell ellátni az indításjelző feladatát is. Az ilyen villamosokon senkit sem bírságolhat meg az ellenőr, hiszen az utas joggal tiltakozik, hogy nincs kitől megváltania a jegyet. 50 vagy 100 — No, nézd csak, mit vásároltunk a szekrénnyel! (A Magazyn Polski karikatúrája.) Sör vagy bor A miskolci italboltok sorsa A kényszerű helyzeten csak a kalauz nélküli közlekedés teljes bevezetése segít. A KN fővárosi rendszerét azonban a miskolciak nem tartják megbízhatónak. A megoldást egy svéd cég speciális jegyantamatájának megvásárlásában látják. A döntés azonban — a készüKelle a nyilvánosság? Hírek szerint már az országos sajtóorgánumok háza táját is szó érte amiatt, hogy az elítélendő esetek nyilvánosságra hozatalával — ötleteket adnak a huligánkodáshoz, sőt mi több: olykor a bűnözéshez. Több olvasónk nekünk is szemünkre hányja ugyanezt. „Az esetek nyilvánosság elé tere- getése nem rettenti vissza tetteiktől a kötözködésre, huligánkodásra, bűnözésre, brutális viselkedésre hajlamos egyéneket. Az újságok révén — nem is beszélve a televízió adta „szemléltetésről” — újabb és újabb tippeket, módszert kapnak, ami könnyíti dolgukat”. Kétségtelen, gondolkodóba ejtők az újságolvasók észrevételei. Szerkesztőségünk is nagyon sokszor töpreng, vajon ártunk-e vagy használunk, amikor közrebocsátunk egy-egy, a témába vágó esetet. Azonban nem könnyű valamiről úgy írni, hogy a részleteket kihagyjuk. A közlemény így hiányos marad. Hiszen a legtöbb olvasó a részletekre is kíváncsi — a tény önmagában száraz közlemény. Ám az esetek közreadásakor nem ez a döntő érv. Célunk az, hogy úgy tájékoztassuk olvasóinkat az esetekről, ahogy azok valójában megtörténtek. Mert a dolgok helyes megítélése — véleményünk szerint — csak így érhető el. A „krimi-ízű” közlemények — természetesen efölött vitatkozhatunk — három oldalról vizsgálandók. Először is, figyelembe kell vennünk azt a veszélyt, amit a híranyag a közreadás révén magában hordoz. Az újságot sokan olvassák; olyanok is, akik az úgynevezett krimi-ügyekből esetleg módszert merítenek. Ellenérvül szolgál viszont az. hogy; nem árt, ha becsületes, a közrendet, a közerkölcsöt féltő és tisztelő olvasók ezrei is megismerik — talán furcsán hangzik... a módszert. A betörők vagy a gépkocsitolvajok ellen csak akkor tudunk védekezni, ha tudjuk, ismerjük, miként szoktak betörni, gépkocsit lopni. A televízió nézői bizonyára emlékeznek még arra az adásra — a Kék fényből —, amelyben arról volt szó, hogy a szélhámosok hamis igazolvánnyal csapták be áldozataikat; a közrend embereinek tüntették fel magukat. Az effajta cselnek könnyen áldozatul esik az, aki nem tudja, hogy ez is lehet trükk. Természetesen ugyanakkor módszer is lehet annak a bűnöző hajlamú egyénnek, akinek a dolog eddig ismeretlen volt. A sajtó számára azonban, úgy érzem, leglényegesebb a harmadik érv. Bennünket, a köz tájékoztatóit végeredményben ez a harmadik érv késztet az esetek megírására. A társadalom számára nem kívánatos cselekedetek —, hogy enyhén fogalmazzunk — megakadályozásához társadalmi összefogás szükséges. Ez a kívánság nem közhely — bár sokak szemében már annak tűnik. Sem az állam törvényei, sem a bűnüldöző szervek fáradhatatlan munkája nem elegendő ahhoz, hogy elejét vegyük a bajnak. A tüzet ugyan lehet oltani, de sokkal hasznosabb megelőzni. Több-kevesebb sikerrel ezt tesszük a magunk módján. Amikor közreadunk egy-egy bírósági ítéletet, vagy a bűnüldöző szervektől kapott hírt, azt nem az olcsó szenzációhajhászás végett közöljük. S ha lapunkat valaki csak azért veszi meg, hogy általa ilyen ügyeken „csemegézhessen”, akkor mi a leghatározottabban kijelentjük: nem nekik akarunk kedvezni. Mi a közleményeket intelmeknek szánjuk, s azt kívánjuk, hogy a jóérzésű emberek levonják belőlük a kellő következtetést. Vagyis azt: milyen bűnesetekkel számolhatunk, s melyek azok a tipikusabb jelenségek, amelyek ellen egységesen kell fellépnünk. A sajtó a megértésre, az együttcselekvésre akar szólítani. S mi, biztosak vagyunk benne: nem hiábavalóan. A szabálysértések, a bűnözések megelőzésének sok módja van. Talán nem tévedek, ha azt mondom: a maga módján a sajtó közleményei is a megelőzést szolgálják, ha ezekből a közleményekből helyesen szűrjük le a tanulságokat. cs. I. Miskolcon a 150 vendéglátó egység közül 12 a n^- gyedosztályú italbolt kategóriába tartozik. Az elmúlt nyolc év alatt csupán az első kerületben nyolcat szüntettek meg úgy, hogy a helyükön semmi sem épült, átalakításukra sem volt lehetőség. Ezek az italboltok többnyire olyan kicsik, hogy nincs hozzájuk megfelelő raktár sem. Tisztább lesz a Szeles utca Legközelebb a Szeles utca és a Béke tér sarkán álló italbolt kerül az eltűnt kocsmaszerű vendéglátóhelyek listájára. Rövidesen végleg becsukják az ajtaját, de sajnos marad még így is a belváros területén. Ezek az italboltok reggeltől estig zsúfoltak. Ügy látszik, hogy amíg egy is van belőlük, a lebontott talponállók vendégei mind oda húzódnak. Érdemes két szám között összehasonlítást tenni: 1945 előtt Miskolcon 260 vendéglátó egység volt, jelenleg 150 van. Pedig azóta a város lakossága pontosan megduplázódott. Éppen ezért a cél nem az volna, hogy minél kevesebb legyen a vendéglők száma, hanem a negyedosztályú italboltok helyett családias hangulatú vendéglőkben, bisztrókban fogyaszthassuk el a vacsoránkat, vagy egy-két pohár sört. Borkóstolók, sörivók Az is bebizonyosodott, hogy a „tiszta profilú” vendéglőkben szinte alig fordul elő ,hogy a vendégek megfeledkeznének magukról. Azt már miskolci példából is tudjuk, hogy a borozóknak sikerült megőrizniük jó hírüket. Hasonló a helyzet külföldön a sörözőkkel is. Ezek mintájára nálunk is várható, hogy ott, ahol lehetőség nyílik erre, az italboltot kellemes sörözővé, barátságos borozóvá alakítják át. Az elkövetkező évek során így tovább csökken a negyedosztályú helyek száma, viszont nem lesz majd kevesebb a vendéglő, mint korábban. A bisztrók ugyancsak a kedvelt vendéglátó üzletek közé tartoznak. A diósgyőri Kék Acél presszót átalakítása után már hideg ételekkel is ellátják. Lépésről lépésre Az a törekvés, hogy az italbotok bezárásával, átalakításával csökkentsük a Madárvédelmi szakkör A Fazekas utcai általános iskolában tegnap délután tartotta első összejövetelét a napokban megalakult madár- védelmi szakkör. A foglalkozásokon L ajkó István, a Díszmadár Tenyésztő Társulat területi titkára neveli a tanulókat a hasznos madarak védelmére. rendszeresen italozók, része- geskedők szórakozóhelyeit, még önmagában nem vezet eredményre. Sajnos máris találkozni olyan jelenségigei, hogy az italt, amit palackban vásárolnak meg az élelmiszerüzletekben, mindjárt a bolt ajtajában el is fogyasztják. Az átlalkított, tisztaságtól fénylő vendéglőket elkerülik a részegeskedők. De hogyha máról holnapra ki- rekesztenék őket valameny- nyi „törzshelyükről”, duhajkodásuktól aligha kímélnék meg az éttermek vendégeit. NAGY JÓZSEF lék drágasága miatt — egyre húzódik. Addig változást csak a KPM miniszterhelyettesének utasításától várnak: november elsejétől nálunk is felemelik a pótdijakat. A miskolci bliccelők — amennyiben tetten érik őket —, a jövő hónaptól 50 forintos bírságot köteleseit fizetni. Ha ezt a helyszínen elmulasztják és legkésőbb két napon belül csekken nem fizetik be, a bírósági végrehajtás során már 10C forintra emelkedik a büntetésük LAHUCSKY PÉTER A fényképezés és a sötétkamra kezdettől fogva elválaszthatatlan fogalom volt egymástól. Ügy látszik azonban, hogy ennek az eljárásnak befellegzett. Egy francia fotóeégnek sikerült fényképelőhívást napfényben végezni. Ráadásul még egy erős fényű villanylámpa lényeges KÍSÉRLET A műanyag diadalmas előretörése a járnék rovására, aggodalommal tölt el. A sarokvas, azaz amin — teszem azt — a szekrény ajtaja forog, nyílik és zárul, kezd kimenni a divatból anélkül, hogy mi, vásárlók ráuntunk volna. Tapasztalataim arra engednek következtetni, hogy kísérletnek vagyunk tanúi a tisztes bútoripar jóvoltából. Sajnos, e kísérlet anyagi költségeit nem a bútoripar viseli, hanem mi. Átmegyek a szomszédhoz. Szemem megakad a szekrényen. A gazdasszony sopánkodva mentegetőzik, jaj, ne haragudjak már, de ez a szekrényajtó, azok a büdös kölykök... Nevetek, ugyan, hagyjuk csak a gyerekeket békén, és nem nekem kell haragudni, fogjunk össze, haragudjunk, együtt a bútorkereskedelemre, mely nagyfokú keresletnek örvendve, hajlandó mindent átvenni a bútoripartól, áthárítva a fogyasztókra egy sikertelen kísérlet költségeit. Egy ötezer forintos kombinált szekrény igazán megérdemelné, hogy tartós sarok- vassal tiszteljék meg. Elmondom a vasbolt eladójának, hogy ri- pityára ment a drága szekrényem sarokvasa, a négy ajtó közül kettő a szekrény mellé van állítva, ami nem éppen felemelő látvány. A férfiú mosolyog, „nem az ő asztala”, és nem én vagyok az első, aki efféle panasszal fordulok hozzá. Egyszerű, egyöt- venes sarokvas nem jó, mert préselt fapoz- dorja vagy micsoda e drága bútor alapanyaga, a facsavar nem áll meg benne. Mutat egy „forgót”, ajtónként három kell, darabja 16 forint, a két ajtó tehát egy százas. Isten neki! És kiderül, nem jó, nem passzol. Erre szokták mondani: ez a méreg, nem a ciánkáli. Hová mehet az ember panaszra? A gyárhoz nem, az messze, tehát a kereskedelemhez? Ahhoz hiába. Könnyed flegmával ve- í szik tudomásul a szegény vásárló panaszát, | jó, hogy azt nem mondják neki: mit prüsz- ’ köl annyira? örüljön, hogy kapott... í A bútor kétségtelenül csinos, tetszik a szemnek, de hát egyéb kiválóságokkal is rendelkeznie kellene, például vasból készült, igazi „sarokvassal”, és nem műanyag fél- késztermékkel, mely másfél év — olykor két hónap — alatt tönkremegy. Vajon a kereskedelem megnézi-e, mit vesz át a tisztes bútoripartól? Ügy látszik, nem. Persze; a hiba elsősorban a bútoripar lelkén szárad... G. M. I szerepet tölt 'be az új eljárásnál. A fotópapír leheletvékony cinkoxiddal és egy diazosol nevű vegyszerrel vonják be. Amikor a fényérzékeny papírra helyezik a negatívot és megvilágítják ultraviola fénv- nyel, a diazosol megfeketedik és pontos levonatot ad a papíron. Ezután a fényérzékeny papírt közönséges villanylámpával megvilágítják és a diazosol, amely a negatív sötét foltjai alatt változatlan maradt, vegyül a cinkoxid-réteggel és a negatívról kitűnő fényképet ad. Új gépház Tapolcán A Miskolci Vízművek 28 millió forintos költséggel új vízműgépházat épített Tapolcán. A gépház naponta negyvenezer köbméter vizet szolgáltat majd. A régi, csaknem hatvan éve épült gépházat a próbaüzemeltetés be- ,'ejeztéig üzemkész állapotban hagyják. Az Északma- ■’yarországi Állami Építőipari Vállalat és a Ganz-MÁ- VAG által kivitelezett létesítményt november 7-én kapcsolják be Miskolc hálózatába. Papíreló'hívás napfényben
