Déli Hírlap, 1970. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-06 / 234. szám

\ Paróka tégely, mágnesszelep Egyre többet termeltet a Megválasztották azLKM " pártvezetőségét Pártértekezletet tartanak a DIGÉP-ben Felfelé ívelő tendenciát mutat az Országos Kisipari Ter- | mehető Vállalat miskolci kirendeltségének tevékenysége. | Négy megyében (Hajdú, Szabolcs, Borsod, Heves) összesen 1 120 kisiparost foglalkoztat. Ezek legnagyobb része, mintegy 80 százaléka miskolci, illetve borsodi Az általuk végzett j munka értéke tavaly hétmillió forint volt, az idén eléri a I 12 milliót. A most nyíló miskolci Centrum Áruház azzal for­dult a Kisipari Termeltető Vállalat miskolci irodájához, hpgy sürgősen készíttessen el 200 ezer forint értékű ki­rakati babát, kesztyűkezet, harisnyabemutató lábat, ka­lapfejet, parókát, s több más, a nyitáshoz azonnal szükséges kelléket. A válla­lat időben eleget tett a meg­rendelésnek. Külkei Dénes miskolci kis­iparos az országban egye­dülálló munkát végez, ő ké­szíti az Országos Érc- és Ás­ványbányászati Vállalatnák, valamint a Nemesfémvizs­gáló és Hitelesítő Vállalat­nak a nemesfémek olvasztá­sához szükséges cserepeket és tégelyeket. Évente mint­egy 250 ezer forint értékű ilyen tégely készül Misikol- con. Ugyancsak egyedüli készí­tője és szállítója az ország­ban a Kisipari Termeltető Vállalat miskolci irodája a híres Doboy-féle mágnessze­Föld^ázprogram A földgázprogram befeje­zéseként a múlt héten még csaknem hatszáz gázfűtőtest várt átállításra. A Gázmű­vek szerelői most szombaton és vasárnap is dolgoztak. így már mindössze 100—160 . Hé- va-gázkályha vár szerelésre. Előreláthatólag október 15-re ezeket is átalakítják és visz- szahelyezik a lakásokba. Mikor lesz lűtés ? A Kun Béla utcai iskola régi épüdetszárnyániak köz­ponti fűtését a napokban kö­tik be a hálózatba. Emiatt szünetel a fűtés az iskolában. A szerelők több száz gyer­mek egészségéről lévén szó, igyekeznek az átállással já­ró munkálatokat elvégezni. Október 16-tól már az iskola régi épületszárnyában is megkezdik a fűtést. lepeknek is. Rendszeres ve­vőjük a Tüzeléstechnikai Ku­tatóintézet is, amely már 1971-re is egymillió forint értékben rendelt tőlük. A vállalat miskolci iro­dája, s az általuk foglalkoz­tatott kisiparosok ma már sok millió forint értékű de­vizát takarítanak meg a népgazdaságnak. Tegnap a késő esti órák­ban fejeződött be a Lenin Kohászati Művek pártérte­kezlete, a végrehajtó bizott­ság és a pártbizottság tag­jainak megválasztása. A nagyüzemi pártbizottság tit­kárává Koszti Lajost válasz­tották. A végrehajtó bizott­ság tagjai: Koszti Lajos, dr. Énekes Sándor, Majtényi La­jos, Nyilas Sándor, Verbőczi Ferenc. Simon Józsefné, B. Nagy Sándor. Birincsik Já­nos, Vincze Gyula. A fegyel­mi bizottság elnöke Gályász József lett. A nagyüzemi pártbizottság tagjai közé 41 jelöltet választottak meg a küldöttek. (Folytatás az 1. oldalról.) A beszámolóhoz Mónus 1 ntal, a nagyüzemi pártbi- ottság titkára terjesztett elő úegészítést. Ennek során rö- iden elemezte a nemzetközi lelyzetet, majd a népgazda­ság belső helyzetének alaku­lását a IX. kongresszus óta. Hosszabb megjegyzést fű­zött a beszámolónak a válla­lat gazdasági eredményeit elemző részéhez. Kijelentet­te, hogy a vállalat eredményeinek további fokozása érdeké­ben javítani kell az anyagellátást, a munka- fegyelmet, s a forgóesz­köz-gazdálkodást. Kitért a vállalati IV. ötéves tervvel kapcsolatos felada­tok ismertetésére, majd a pártmunka javításának fon­tosságát hangsúlyozta. Vé­gül a kongresszusra való felkészülésről, a taggyűlések tapasztalatairól adott átte­kintést. Pozitív jelenségként említette azt, hogy a taggyű­léseken a tagság 30 száza­léka vett részt a vitában. A választások során a DIGÉP kommunistái 38 régi és 15 új titkárt, valamint 123 régi és 83 új vezetőségi tagot vá­lasztottak meg. A szóbeli- kiegészítés után Juhász Barnabás, a nagyüze­mi pártbizottság osztályveze­tője terjesztette elő a válla­lat pártbizottságának a X. kongresszus irányelveivel és a szervezeti szabályzatterve­zettel kapcsolatos állásfogla­lását. A DIGÉP pártbizottsága a párttagság véleményére tá­maszkodva — többek kö­zött — fontosnak tartja az ál­lami szervek és intézmé­nyek pártirányításának fejlesztését. Időszerűnek ítéli meg az al­kotmány módosítását és a választási törvény továbbfej­lesztését. Egyetért azzal, hogy az államigazgatási szervekben tovább kell csök­kenteni a bürokráciát, a lé­lektelen ügyintézést, s hogy minden illetékes szerv lelkiismeretesebben fog­lalkozzon a dolgozók ügyeinek intézésével, problémáik megoldásá­val. A pb egyetért a IV. ötéves terv célkitűzéseivel. Helyesli a párt azon törekvését, hogy egyre határozottabban lép­jünk fel a kispolgári gondol­kodásmód és annak meg­nyilvánulásai ellen. Fontos véleménye a gép­gyári pártbizottságnak az is, hogy társadalmi életünk to­vábbfejlődésének egyik kulcskérdése a szocialis­ta közgondolkodás erősí­tése. Ennek megvalósítása érde­kében szükséges, hogy a Központi Bizottság fokozot­tabb gonddal foglalkozzon a fizikai dolgozók gyermekei továbbtanulásának kérdései­vel. Az életszínvonal emelé­sére vonatkozó és szociálpo­litikai célkitűzéseket a pb jó­nak tartja, azokkal egyetért. Nyomatékosan felhívja azonban a figyelmet arra, hogy Budapest cs a vidéki vá­rosok között jelenleg in­dokolatlanul nagy ellátá­si különbségek és kerese­ti arányok tapasztalha­tók. Kéri a pb a munkások re­álbérének és reáljövedelmé­nek növelését és életkörülmé­nyeik javítását is. Figye­lemre méltó javaslat, hogy a párt és a kormány az ur­banizációs folyamat átmene­ti lassításával fokozottabb figyelmet fordítson a munkások lakásgond­jainak megoldására, a lakáselosztás igazságo­sabbá tételére, az új lakástörvény maradék­talan végrehajtására. A pb állást foglalt a szer­vezeti szabályzattervezettel kapcsolatban is. Ennek két lényeges momentuma: helyesli a tagfelvételi korhatár 18 évre törté­nő leszállítását, s azt, hogy a választott tiszt­ségviselők újjáválasztása 4 évenként történjen. A párt­tagsági díjjal kapcsolatban a felső határok esetében tartják szükségesnek a na­gyobb fokú differenciálást. Ezt követően a pártérte­kezlet meghallgatta a man­dátumvizsgáló bizottság el­nökének jelentését, majd rö­vid szünet utón — lapzár­takor — megkezdődtek a fel­szólalások, a vita. NY. I. Hosszú évek óta jelentős szerepet tölt be a Diósgyőri Gépgyár rugóüzeme a hazai vasúti járműgyártás kiszolgálásában. A jö­vőben a berendezések és a kapacitás egy részét a személy gépkocsi-tartalékrugók gyártására használják fel. Az elkövetkező évre már több mint 29 millió forintos meg­rendelése van az üzemnek. (Szabó Istwin felvétele) Miskolci kavics a debreceni házgyárnak Megváltozik a Csorba-telepi tó arculata Tabletták a téli napokra A Miskolci Gyógyszertári Központ Galenusi laborató­riumában már a téli influ­enzás napokra gondolnak. Októberben csaknem 300 ezer C-vitamin hinacisal tab­lettát készítenek. Ez a labo­ratórium látja el influenza- _ ellenes tablettákkal a megye j száz gyógyszertárát. ' zantémokat ültetnek az ut­cai virágtálakba. A télre va­ló készülődés jegyében sze­relik le majd a játszótereken a hintákat és a parkokban a padokat. Közben a vállalat dolgozói egyszerre több he­A Kavicsbánya Vállalat nyékládházi üzeme nagysza­bású kotrási munkálatokat végez a város határában le­vő Csorba-telepi tavon. A tervek szerint a jelenleg 50 katasztrális holdon elterülő tavat csaknem 150 kataszt­rális holdra bővítik 1972-rc. A tizenöt millió forint értékű munkával teljesen megváltoztatják a Csorba-te­lep környékét. A vállalat a miskolci Egyetértés Tsz-től 20, a Nagymiskolci Állami Gazdaságtól 50 katasztrális hold termőterületet vásárol meg. A területkisajátítással ICVU 51 Uimun luvwnvuvn, v.. újohn^n épült bulgáríöldi lakások körül elterülő parko­kat is rendezik. A Sportcsar­nok és a Győri kapui laká­sok környékének parkosítása sem várat már sokáig magá­ra; a kertészek az építők el­vonulására várnak. járó tárgyalások befejeződ­tek. Az „új” tó északi irányban 1200 méterre hosszabbodik meg, szélessége 300—400 mé­ter között váltakozik majd. Hernyótalpas kotrógépek­kel 4—6 méter mélyre ka­parják ki a tó medrét. 1972 tavaszától kezdve, úszó kot­róhajót üzemeltetnek majd a tavon. Ezzel az eddigi 4 méter helyett 15 méter mély­ségig kaparhatják ki a tó alját. A két évig tartó mun­ka részletes felvonulási ter­ve a napokban készült el. Most még naponta átlago­san 800—1000 köbméter ka­vicsot termelnek ki, később ez a szám megsokszorozódik. Tavaly kocsihiány miatt gyakran tartottak üzemszü­netet. A vállalat vezetői az idén jó kapcsolatot építettek ki az ÉPFU-val, s ennek kö­szönhető, hogy a termelés és a szállítás zavartalan össz­hangba került egymással. A miskolci és környékbeli építkezések kavicsszükségle­te évente 300—350 ezer köb­méter. A házgyárnak viszont aját bányája van, így a ka­icstermelés egy részét — évente csaknem 150 ezer , köbmétert — a debreceni házgyárnak szállíthatnak. A kavicsbánya-tó partján ' speciális kavicsosztályozó üzemet létesítenek majd. Az új üzem távlati tervében 1 szerepel egy korszerű mosó- I berendezés is. Építenek továbbá új iro­daházat. munkásszállással, öltözővel és étkezőhelyisé­gekkel. A sportolók számára való­ságos vízi paradicsom ala­kul ki a tó patjain. A meg­nagyobbított vízterületen le­hetőség nyílik országos vagy akár Európa-bajnoki kajak­kenu versenyre is. A városhoz közeli tó kör­nyékén több ezer hétvégi ház építésére alkalmas terü­letet osztanak ki majd. Ad­dig azonban minden építke­zés tilos a környéken! (szántó) Nemzetközi kohásztalálkozó A íinomkohászati anyagok előállításának elméleti és gyakorlati kérdései címmel kétnapos ankétot rendez az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület fém- kohászati szakosztályának csepeli szervezete, az MTA Központi Fizikai Kutató In­tézete és a Csepeli Fémmű. Harminc külföldi vendéget várnak az eseményre. Az ankét kedden reggel kezdődik a Technika Házá­ban. ' ______________I Íz építőkre várnak a kertészek A kényesebb virágokat melegágyba vitték A Miskolci Kertészeti \„ lalat dolgozói elszállították a „kényesebb” déli növényeket a város tereiről a meleghá­zakba. A kertészek most kri­,cn is végeznek parkosítást a Borsodi Nyomda mellet 1 - X rriMtnrlrtn f lÍTTOcít/malr Q A tudás papírhegyei A múlt esztendőben 48 millió darab könyvet nyomtattak ki hazánkban. Szándékosan használtuk a darab kifejezést, mert művekről nemcsak tartalmuk, hanem „fogyasztásuk” is ké­pet adhat. A 48 millió azt mutatja: a szellem e nemes táplá­lékának fogyasztói tábora nem kicsiny. Ahogy egyre nagyobb azok serege is, akik biztos kézzel nyúlnak a táblák közé kö­tött tudás, a szakkönyv után. Igény és kívánalom találkozása hívta életre a szakkönyvkiadás és -felhasználás legterebélye- sebb ágának, a műszaki műveknek lassan hagyományossá váló szerény ünnepét, a műszaki könyvnapokat. Az idén október 10. és 31. között megrendezésre kerülő műszaki kön.vvnapok — országos megnyitójának az egyetemi és iparvárosként egyaránt rangot szerzett Veszprém ad ott­hont — ismét jó alkalmat kínálnak a régi hívek ragaszko­dásának erősítésére, s új olvasók toborzására. Az ismeretek gyorsan elavulnak, s az iskolában szerzett tudás — bizo­nyítsa azt akár diploma is — ma főként arra elég, hogy alap legyen a továbbképzéshez, a szakirodalomban közölt legfris­sebb eredmények megismeréséhez és felhasználásához. Ezért jelentős a műszaki könyvnapok szerepe: figyelmet keltenek és ösztönzést nyújtanak gyárakban, intézetekben, kutatóhelye­ken, oktatási intézményekben. Ügy illik, persze, hogy az ünnep, ha szerény, csöndes is, de ünnep legyen, tartalmával, mondandójával az. Ezt szol­gálja a könyvnapokra megjelenő 34 új mű, közöttük több olyan, amelyek megjelentetését a korábbi műszaki könyv­napok író-olvasó találkozóin a közönség kérte. Nemcsak a kiadó, hanem — mint a példa igazolja — a közönség is for­málja lehat a tudás papírhegyeit. (M)

Next

/
Thumbnails
Contents