Déli Hírlap, 1970. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-24 / 250. szám

/ Nemzeti park a Bajkál-tó vidékén A Bajkál-tó vidékét ter­mészetvédelmi területté nyil­vánították. A szakembereket megbízták, hogy dolgozzák ki a szükséges intézkedéseket a Bajkál-tó medencéje ter­mészeti kincseinek, erdőinek védelmére és helyes felhasz­nálására. Húszmillió hektár sűrű tajga — a tó egész vízgyűjtő területe — került ez évtől kezdve a legszigorúbb ellen­őrzés alá. A fakitermelés ál­talános sémáját és előzetes tervét már kidolgozták. A tó vidékén 150 ezer hek­táros természetvédelmi nem­zeti parkot létesítenek. A tó partján mintegy 20—60 kilo­méter széles övezetben tilos fejszével a fákhoz nyúlni. Az erdők gondozásához tartozik az is, hogy turistautakat, er­dei utakat építenek. Tanácskozó kisiparosok A Kisiparosok Országos Szervezetének tagjai novem­ber 13-án Miskolcon gyűlnek egybe szerte a megyéből, hogy közérdekű kérdéseket vitassanak meg. A gyűlésen, amelyen részt vesznek az or­szágos központ képviselői is, szó lesz a szakember-után­pótlásról,' a kisiparos meste­rek szakmai továbbképzésé­ről, a baleset-elhárításról és még sok egyéb őket érdeklő gazdasági, jogi kérdésről. Acél kóstolók Mennyi mindenről képes beszélni egy grammnyi acél­forgács, ha megvallatják a nagy „vegykonyhán”. Igaz, nem mondhatnánk, hogy a vallatás kíméletes. Az anya­got hatalmas pörölycsapások őrlik lisztté, majd írnom szi­tán szűrik és a savak, tüzek, műszerek még csak ezután következnek... És milyen nagyszerű dolog: a csőposta felbontásától alig telik el tíz perc, s a laboratórium máris precízen közli az anyag több mint húsz alkotó elemét, ab­szolút értékekben. Kétmillió mérés A Lenin Kohászati Művek Vegyészeti Osztálya, labora­tóriuma évenként kétmillió ilyen vagy ehhez hasonló, sőt ennél bonyolultabb mérést végez. Munkájuk nem kevés, és nagyon felelősségteljes. Jacsó József kohómérnök, az osztály vezetője így foglalja össze tevékenységüket: „A vállalathoz beérkező összes kohászati alap- és segéd­anyag minőségi jellemzőire vonatkozó vizsgálatot nekünk kell elvégezni, ezen kívül a kohó- és acélművek termel- vényeinek gyártásközi és késztermék-vizsgálata a fel­adatunk. De- ez még nem minden! A tovább feldolgozó üzemek program szerinti gyártásához szükséges minő­sítő vizsgálat, valamint a készáru kiszállításához szük­séges „műbizonylatolás” cél­jait szolgáló vegyvizsgálatá­kat is ez a laboratórium végzi.” A Lenin Kohászati Művek évente hozzávetőlegesen egy. millió tonna acélt gyárt. Az acélgyártás meggyorsult fo­lyamatában — az anyag még a kemencében van, s a gyár­tók várják a laboratórium jelzését — a legkisebb pon­tatlanság, figyelmetlenség ha­talmas károkat okozhat. Kohász érzékszervek A laboratórium törzsgár­dájának tagjai — Rudas Fe­renc, Adorján Zoltán, Ven- czel Gyula, Almási Sándor —, akik már több mint negy­ven esztendeje végzik ezt a munkát, nagyon szerényen beszélnek tevékenységükről. Pedig sok mindent kell itt tudni. Analitikai kémia, fi­zikai ismeretek, matematika — mind, mind hozzátartozik a szakmájukhoz. És még va­lami : a laboratóriumi szak­embernek kohász érzékszer­vekkel kell rendelkeznie. A köszörűkőről sugárzó szikra formájáról, színéről is sok mindent meg lehet állapítani. De hát ez csak afféle elemi ismeret. A legfontosabb, hogy ne a termelő tevékenység mellett, hanem a folyamattal együtt éljen a laboratórium. A 18 ezres nagyüzem lét­számához viszonyítva keve­sen vannak. Másfél száznál alig valamivel többen. De közülük harmincán már több mint húsz esztendeje dolgoz­nak a laborban. Nehéz ezt a munkát itthagyni. Pedig a gyártókat jobban fizetik, mint a vegyészeket... Drágább a platinánál Az idős emberek elém rak­ják kincseikét. Nem, nem a milliókat érő s páncélszek­rényben őrzött platinapoha­rakat. (A platinát csak a ki­rályvíz oldja.) Vannak en­nél becsesebb értékek is. Pél­dául az 1886-ból származó törzskönyv. Az üzemben száz esztendeje végeznek labora­tóriumi méréseket. A sokszor német nyelvű bejegyzések, receptúrák, értékes ipartörté­neti dokumentumok. A ki­egyezés után gyors ütemben kapitalizálódó Magyarország vasútépítésének (az üzem ak­kor főleg síneket gyártott) itt vannak a beszédes bizonyí­tékai. De pár perc alatt megtud­hatjuk, milyen ötvözetből készültek az első világháború ágyúi, s mikor a jelenlevők közül valaki idézi a rossz emlékű képletet; NC2 MO — mindenkinek eszébe jut a harmincas, negyvenes évek nagy fegyverkezése. Az utóbbi időben — sze­rencsére — már inkább szív­derítő dolgokról vall az acél: hidakról, gyárakról, tévétor­nyokról. Jobb hát „kóstolni” is. En­nek a kóstolásnak megvan­nak a családi ünnepei. A két­milliomodik mérés, valame­lyik szocialista brigád (tizen­egy van a laborban) öröme; házasság, diploma, vagy egyik-másik munkatárs nyug­díj előtti búcsúztatása ... A fiatalok, akik itt dolgoz­nak, jó helyre kerültek. Van nekik kiktől szakmát, ember­séget tanulni; kifejlődhetnek kohász érzékszerveik.. GYARMATI BÉLA Hat évig miskolci igazgató Afrikába utazik a gyár +: A hatalmas ládákon nem mindennapos felirat, illetve cím olvasható: Nigéria, Lagos. A Miskolci Vas- és Fém­ipari Ktsz fémsajtoló gyárat készít — a HUNGAROCOOP megrendelésére — Nigériába. A gyár felszereléseinek jó része már hatalmas hajólá­dákba csomagolva, útraké- szen sorakozik a ktsz üze­mének udvarán. A csomago­lás előtt a 3 millió 600 ezer forint értékű gépeket Nigéria képviseletében a nemzetközi minőségvizsgáló intézet mun­katársai ellenőrizték, próbál­ták ki. A miskttlci üzem ter­méke jelesre vizsgázott. Zenéről — fiataloknak SZERKESZTI: VARSÁNYI ZSUZSA MAGVAK ZENEMŰ SI­KERE PÁRIZSBAN. 31 or­szág rádióállomásai küldik el évente Párizsba legújabb zenei termésük javát. E mű­veket a rádiók jelenlevő kép­viselői meghallgatják és vá­logatnak közülük saját mű­soraik részére. A találkozó­kon (pontos nevük: Tribune Intemacionále des Composi­teurs) szavazással döntenek, s a legértékesebbnek ítélt művet valamennyi résztvevő A Borsodi Vegyi Kombinát alkalmaz — vegyésztechnikusokat, gépésztechnikusokat, vegyipari szakmunkásokat, gimnáziumi érett­ségivel rendelkező férfi munkaerőket — rend­szerkezelői munkakörben. Alkalmaz továbbá — lakatos, csőszerelő, hegesztő, vízvezeték- szerelő, tetőfedő, fűtésszerelő, szigetelő szak­munkásokat. — tehergépj’ármű-vezető, dömpervezető és Panther-kezelőket, — címfestőt, — férfi betanított munkásokat és segéd­munkásokat. Jelentkezni lehet mindennap — szombat kivételé^ ve| — a vállalat munkaerő-gazdálkodási osztá­lyán, Kazincbarcikán. köteles bemutatni saját or­szága hallgatóságának. Az idén az első helyre magyar zeneszerző: Szöllősi András III. Concertója került. 80 mű közül vitte el a pálmát. BEZÁRT A BUDAPESTI IFJÚSÁGI PARK. Tudósí­tónk, Várszegi Gábor írja: Október 18-án a fagypont körüli hőmérséklet sem tudta elriasztani azt a mintegy hatezer fiút és lányt, akik eljöttek meghallgatni a bú­csúprogramot. Ambrus Kyri, Bakacsi Béla, Bárdi György, Dékánv Sarolta, Kabos László, Magay Clementina és a Syconor-együttes után a Gemini-együttes koncertje következett. Rajnák László, a Park igazgatója mondta: — Ebben a szezonban több mint kétszázezer látogatónk volt. Körülbelül 25 beatzene- kar lépett fel május 1-től zárásig. A hivatásosok mel­lett csütörtökön az amatőr együttesek, péntekenként pe­dig az amatőr énekesek mu­tatkoztak be. Sokan közü­lük komoly sikert arattak. Az idei év a Gemini-együt- tesnek hozta a legnagyobb sikert, fellépéseiken átlag 4200 rajongó jelent meg. Az Ifjúsági Park közönségcsú­csát 1969-ben az Illés-együt­tes állította fel, koncertjükön 7320-an voltak. (Az Omegáén 7228-an!) Ezen a nyáron a Geminiék megdöntötték ezt a csúcsot: 8490 fiatal volt je­len koncertjükön. Jövőre bő­vítjük a Parkot, a program is újszerűbb lesz, és várjuk az új, ifjú tehetségek be­mutatkozását. Természetesen a vidékiekét is. BEAT-KLUB MISKOLCON. Legközelebb november 2-án, a Gárdonyi Művelődési Ház­ban játszik a Gemini-együt- tes. De minden szombaton táncolhatnak a fiatalok az új Ifjúsági Házban, vasárnap délutánonként pedig a Hé- liosz-klubban és Diósgyőr­ben, az Ady Művelődési Ház­ban. Itt a Titanic-együttes játszik. Képünkön: táncolnak az Ady-ban! Terepszemle novemberben A Nigéria fővárosában, La- gosban üzemelő gyár felsze­reléséhez a szövetkezet öt dolgozója utazik Afrikába. A nigériai gyár majdani igaz­gatója Urbán János, jelenleg még a szövetkezet Márta- bányai üzemegységének ve­zetője. Tőle kérdeztük: mi adta a£ ötletét, hogy éhben a távoli afrikai országban gyá­rat építsenek? — Kormányküldöttségünk afrikai kőrútján ígéretet tett arra, hogy államunk több száz üzemet telepít a fekete kontinens gazdaságilag elma­radottabb országaiban. Szö­vetkezetünk most a hazai üzemek közül elsőként telje­síti vállalásunkat. Urbán János, az újonnan kinevezett gyárigazgató no­vember közepén megnézi Ni­gériában, hogyan áll a gyár alapozása, amit egy olasz magánvállalkozó készít. Majd találkozik az üzem létrehozá­sának nigériai társvállalko­zójával. Ugyanis csaknem hat évig — míg az üzem építésé­nek költségei megtérülnek — a gyár közös, magyar—nigé­riai tulajdonban marad. ‘ A terepszemle után januar elsején kezdik meg a gyár felszerelését. Kilencven nap múlva pedig a már előre be­tanított nigériai munkások­kal — a tervek szerint — áp­rilis elején üzemelnie kell a gyárnak. Patkányfogók A miskolci ktsz idáig évente egymillió patkányto- gót exportált Afrikába. Most ezt is majd a helyszínen ké­szítik el. Ezzel megtakarítják a szállítási költséget. Az üzem jelentősége azonban abban van, hogy ebben az an­gol gyarmati elnyomás alól felszabadult országban még alig telepítettek üzemet. A gyarmatosítóknak kényelme­sebb, sőt gazdaságosabb volt az anyaországból importálni az olyan közszükségleti cik­keket is, mint például a csuklós ajtópántokat, amit most majd itt gyártanak. A magyar ipar követeként A gyár felszerelésére ki­küldött dolgozók most he - tente négyszer angol nyelv­leckét vesznek a TIT-ben, de őszintén elárulták, jobban bíznak abban, hogy beszél­getés közben Lagosban sajá­títják majd el az angol nyel-, vet. A családtól való elválás mindegyiküknél gond. Ugyan­akkor a távoli egzotikus föld­rész megismerésének lehető­sége és a magyar ipar köve­teként képviselni hazánkat, nagyon is csábító. SZ. I. Volán-találkozó Október 26-án és 27-én Miskolcon rendezi meg a Vo­lán Utazási Iroda országos munkaértekezletét, amelyen a megyei kirendeltségek veze­tői és a testvérvállalatok A az képviselői vesznek részt, munkaértekezlet célja iroda eddigi tevékenységének értékelése, illetve a külön­böző tervezési feladatok meg­határozása a közeljövőre. Jogászest a TIT-ben Tegnap este a TIT Ka­zinczy Ferenc klubjában jo­gászestet tartottak. „A jogtu­domány európai kapcsolatai” címmel dr. Pólai Elemér tan­székvezető egyetemi tanár tartott előadást. Húsos rekord A napokban került a fo­gyasztók asztalára az a hús. amelyet a vágóhíd október 20-i rekord-műszakában ké­szítettek elő fogyasztásra. Ezen a napon rekordmennyi­séget — hétszáz darab ser­tést — dolgoztak föl a ser­tésvágó és előkészítő brigád tagjai. Testőrből gengszter Bronzérem illetné Ronald Lee Miller gengsztert: egy amerikai milliomos ellopott gyermekéért 250 ezer dollár váltságdíjat kapott, összegét tekintve ez a harmadik leg­nagyobb váltságdíj az ame­rikai emberrablások történe­tében. A gengszter, mielőtt erre a sajátos „üzleti tevékenység­re” adta volna a fejét, Ni­xon elnök testőrségének tag- ja volt.

Next

/
Thumbnails
Contents