Déli Hírlap, 1970. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-24 / 250. szám

A Néphadsereg Művészegyüttese Algériában A Magyar Néphadsereg Művészegyüttese október 15- én kezdte meg Algériában 12 napos vendégszereplését. A művészegyüttes több város­ban lépett fel, előadásukat a közönség mindenütt nagy tetszéssel fogadta. Kínpad-hír Az egyetemi és főiskolai napok keretében Szegeden ma mutatkozik be új mű­sorával a Silány Kínpad. A miskolci egyetemisták nép­szerű szatirikus együttese csütörtökön lépett először közönség elé az új produk­cióval Miskolcon, az egye­temvárosi E/6-os klubban. ^ Szöllősy Klára több évtizedes műfordítói munkássága a vi­lágirodalom számtalan remekművét ismertette meg a magyar olvasókkal. A Világirodalmi Magazin holnap esti adása ebből a gazdag életműből ad válogatást, és ezzel keresztmetszetét is nyújtja a fordító munkásságának. Csehov, K. Mansfield, J. Salinger, J. Collier és P. Koroveszisz egy-egy novelláját, kis- drámáját, groteszkjét mutatják be. Képünkön Koncz Gábor és Schütz Ila J. Collier Mary című groteszkjének főszereplői. Egy sekély es akváriumban a legjobban úszó halfaj* "k is csak evickélhetnek. De hát ne kezdjünk el valamiféle ara- bolát, csak azért, mert nem kiálthatunk hozsannái egy ősbemutató után. Valljuk be: az új Zorin-mű nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. (Néhány hónappal ezelőtt ezt a színház is beválthatta volna; a darab elolvasása után.) Vagy még sincs igazunk? A jó előadás — időnként mu­lattunk — tényleg megtévesz­tő lehet. A színház s első­sorban Orosz György ren­dező szerzőtársi munkáját azonban semmiképpen sem szabad összetéveszteni az ere­deti művel. Ha csupán víg­játékot várva ültünk volna be a nézőtérre, s ilyen igény­nyel írta volna, a szerző művét, nem szaporítanánk a szót. De Zorin műve — mű­faji megjelölése szerint, sza­tíra. (Már az sem tetszik ne­kem, hogy a színlapon „sza­tirikus vígjátéknak” jelölik.) A szatíra követelményeinek pedig nem felel meg a da­rab. Hívjuk segítségül Ka­rinthy Frigyest: „a konfek­ció-humorista humorossá alakítja a jelenségeket, a re­mekíró meglátja bennük a humorost”. A nagy karrier nem tekinthető a Tizenkét széle folytatásának, mint ahogy ezt hittük, mondtuk korábban... Nem arról van szó per­sze, hogy Zorin elképzelé­sében nincsenek meg a sza­tíra nagy lehetőségei. Már a darab eredeti címe (Jó em­berek) is sejtet ilyesmit. Ezek a végtelenül jó és hi­székeny emberek tulajdon­képpen nagyon rossz embe­rek. Aztán: „az istenek is emberek” — mondja az egyik szereplő; Sóderov. En- , nek a gondolatnak drámá­vá terebélyesítése ugyan­csak izgalmas lehetne. De előfordulhatna az is, hogy Vaganjan, a szélhámos ügye­sen „adminisztrálva” csodá­latos eredményeket produ- káltat a tudományos kutatók­kal, akik mondjuk a könyv­kiadás bürokratizmusa és korlátái miatt, eddig nem kamatoztathatták kellően szellemi tőkéjüket. Egyszóval, valamelyik szá­lat meg kellene ragadni! Ehelyett azonban mi törté­nik? A tudományos közegbe bekerült vagány a jó embe­rek „átejtésével” karriert csinál, majd lebukik. Mind­ebből azonban az égvilágon semmit nem tanul a pro­fesszori kar, hiszen Vagan­jan távozásakor máris szár­nyuk alá vesznek egy másik szélhámost. (Egyébként ez a zárópoén is — úgy érezzük — a színház ötlete.) Persze az előbb vázolt öt­letből is sok minden kike­rekedhetne. Ehhez azonban pontosan körülhatárolt jelle­mekre, nem pedig jelzésekre volna szükség. Emlékezzünk csak a Tizenkét szék pópá­jára, vagy a volt nemesi marsallra! Nem azért mu­latságosak vagy gyűlöletesek, mert szakálluk van, vaka­róznak, kopasz a fejük, vagy kefeírizurát viselnek. ök nem illusztrátorai, hanem hordozói egy-egy magatar- tásformána^. így igazi part­nereivé válhatnak Osztap Bendernek. Vaganjannak azonban nin­csenek olyan színpadi társai, akikkel érdemes és nehéz megvívni. így a főszereplő hatása is csökken. Pedig ez a ' figura még veszélyesebb, mint Osztap Bender. Gonosz és gátlástalan csúszómászó. De hát tulajdonképpen nincs szüksége erre a fegyverzet­re, olyan minimális a közeg- ellenállás. Nem is valami zseni ez a Vaganjian. Diplomát, tudo­mányos fokozatot tud szerez­ni, de megfeledkezik olyan elemi csalásról, mint a név- változtatás. Aztán egy olyan kis szélhámos is képes le­buktatni, mint Pitikov. Job­ban szemmel kellene tarta­nia Vizsgalovot is. Az igaz­gatói székben pedig egy iga­zi vagány már nem bosz- szantja azokat a professzoro­kat, akik hátán felkapaszko­dott, hanem kihasználja. Csakhogy így nem lenne az egész dolog olyan mulatsá­gos. Viszont így lenne sza­tíra! Orosz György nem vá­laszthatott más utat, mint az adott anyag színezését, ka- rikírozását. Ebben követke­zetes a produkció s minden résztvevője. Gergely ' István íorgószínpada, szellemes háttér-kompozíciói, a jel­mezek, Herédy Éva hangu­lat, sőt jellemfestő zenéje, megfelelő stiluskereteket, s légkört biztosítottak a játék­hoz. Orosz György a sziporkázó ötletek tömegét szuggerálta a színészekbe. A szereplők pedig — Varga Gyula, Mtó- thé Éva, Csapó Jynos, Som­ló Ferenc, Pákozdy János, Dariday Róbert, Hegedűs László — remek „helyzet- gyakorlatokat” produkáltak. Ennél többet csak Makay Sándornak engedett meg a szerepe. A darab buktatói azonban Makaynak is buk­tatókat jelentettek Igatón meglepetést egyedül Egervá­ri Klára okozott, aki Lapu- lovszkája leányának szerepé­ben jól ötvözte a sznobok fennköltségét, az asszonyi éhséget, s a buta roman­tikát. Bizonyos „egyedek” akvá­riumban is tudnak úszni. (gyarmati) Editke egy a sok közül Editke sorsa — a filmklub látogatottsága legalább is ezt bizonyította — egyelőre kevés embert érdekel. Pedig nagyon érdemes figyelni Vas Judit Befejezetlenül c. filmjére. Azért is, mert a kislány régi ismerősünk (a Mert fél tőle című filmben már láttuk) meg azért is, mert a film alkotói nem csupán egy leány sorsáról akarnak beszélni. Nos, én sem szeretem, ha valaki sír. A sírás zavar, nyug­talanít, sőt bűntudatot ébreszt bennem. A sírásnál csak az elviselhetetlenebb, ha tizenévesek szajkóként sztereotip ne­velési elveket hangoztatnak; akár egyénenként, akár mint fe­gyelmi bizottság. A film szereplői — Vas Judit kitűnő pszichológus — addig nevelik, győzködik kollégista társukat, Editkét, míg végül maguk is sírva fakadnak. Azt hiszem, ebben a dokumentációban a legizgalmasabb a teenagerek „kiborulása”. Vajon csak az életkori sajátos­ságokkal — a gyors és heves hangulatváltozások kora ez — magyarázható ez a lelkiállapot? Aligha. A nevelőotthonok, kollégiumok felelősségére figyelmeztetnek a könnyes vallo­mások. Közösségi nevelés. Szépen hangzik. Emlegetjük is sokat. De van-e, lehet-e receptünk hozzá? Vagy csak jól—rosszul megírt receptünk van? Most is előttem van a film Lenke nénijének az arca. Ta­pasztalt, művelt asszony. Bizonyára sok eredménnyel és ku­darccal a háta mögött. Ügy tűnt, a jó nevelők között is a legjobb. És a lányok, mégis sírtak s háborogtak. Vajon hogyan kell a tizenéveseket nevelni, vezetni? Szá­mos pedagógiai elv és cél ismeretében is csak azt mondha­tom: mindenkinek csak a szeretet adhat arra jogot, hogy más életébe beleszóljon. A serdülök közül sokan — ezt magam is tapasztaltam, s a film is bizonyítja — nem szeretik a nevelőotthonokat. Mi hiányozhat ezekből az intézetekből, melyekre oly sokat költ államunk? Nyilván hiányzik a családi légkör melege. Viszont vannak kartonok, személyi lapok; jellemzések, jelentések. Van kritika és önkritika. Szóval élveboncolás. Ugyanakkor a gyerekeknek — ez statisztikai tény — ötven százaléka introvertált, nem szívesen szereplő, a nyilvánosságtól viszoly- gó ember. A leckét persze mindenki megtanulja: azt mondják, ami kívántatik. S végül már maguk sem tudják, mikor monda­nak igazat. Sokan így nőnek fel. Milyen felnőttek lesznek? Vigyázzunk, nemcsak Editkéről, nagyon sok tizenévesről van szó... / GY— Szamarkand, a 2500 éves város Földünk egyik legrégibb lakótelepülése, Szamarkand városa ma és holnap ünnepli fennállásának 2500. évfordu­lóját. Szamarkand a szovjet ha­talom évei alatt hatalmas közigazgatási, ipari és kultu­rális centrummá fejlődött. Ma 55 nagyvállalat működik a városban, amelynek hét főiskoláján, s tucatnyi tech­nikumában 50 ezer diák ta­nul. Az elmúlt három év alatt korszerű repülőtér, há­rom szálloda, szélesvásznú mozi épült, szobrot emeltek Dzsáminak és Naveinek, a két nagy költőnek és bölcse­lőnek, és Ulugbeknek. a kö­zépkor híres csillagászának." A jubileumi ünnepségekre a világ 22 országából várnak vendégeket.1 IDEGES A GYEREK éjféltől reggelig Újra itthon az Avas-együttes Befejezte romániai turné­ját a miskolci Avas tánc- együttes. A táncosok ma este 7 órakor a Lillafüred ex- presszel érkeznek meg a Ti­szai pályaudvarra. Felnőltes komolysággal jön velem szembe délelőtt 11 órakor a Szinva partján, a nyakába akasztva jókora gi­tár simul a hátához. Kökényszemű, szép arcú kisfiú, jól ápolt, öltözött, lát­szik rajta, a szülei gondoskodnak róla. — Hol voltál, kisfiam? — Egy néninél. Gitározni tanít. He­tenként háromszor vagyok nála... Egy bácsihoz is járok minden héten há­romszor. Ö meg angolul tanít. — Hány éves vagy? — Nyáron töltöttem be a nyolcat. A harmadik általánosba járok, ma dél­után megyek iskolába. A jövő héten pedig délelőtt Akkor majd délután járok gitározni, meg angolra is. — Mikor játszol? Kissé oldalt pillant, s igen-igen szo­morú a tekintete. Szinte, csak pontyögi: — Arra nincs időm. Meg segítek is anyukámnak odahaza. — Szeretnél játszani? — Háát...?! — Édesapád mivel foglalkozik? — Művezető. Amíg válaszolgat, jól észrevehetően idegesen meg-megrándul az arcizma, s a tekintete, egész magatartása lát­tán az a benyomásom: ez a fiúcska rég­óta nem ismeri a mosolyt. A hozzá ha­sonló korú gyermekek üde bájának, hamvasságának a jegyei még felfedez­hetők rajta, de nem kell hozzá hosz­szú idő, s megmásíthatatlanul a kora- vénség epitetonja ülik rá. Miért? Mert a szülei — óhajukkal ellentétben — rosszul viselik szívükön a sorsát. Valószínűleg az ő gyermek­korukban, ifjúságukban meg nem va­lósulhatott vágyaikat szeretnék telje­sülve látni benne; azt, hogy legyen különb náluk, s az átlagembereknél is. Ne csak azt tudja majd, amit az is­kolában megtanultatnak vele, hanem máshoz, többhöz is értsen. Rendkívül tiszteletre méltó szándék ez, de a megvalósításához — vélemé­nyem szerint — korán fogtak hozzá. Mivel a fiúcskával átléptetik, de in­kább kikerültetik a gyermekkor éveit, ennek a remélt eredménnyel ellentétes lehet a következménye. Az agyontörő- déssel össze is törhetik a gyermeküket. Tudniillik azt a vissza nem hozható időszakot rabolják el tőle, amelyben az ember tulajdonságai megalapozódni, -’»jlődni kezdenek. Ám hogyan mehet- ez végbe, amikor akkora terhet rak- rá, amekkorát álig-alig bír el a nge szervezete, a még csak bimbózó értelmi képessége. Ezért zavart, szomo­rú, ideges a gyerek, — s az évek múl­tával mindinkább az lesz. S mint ilyen, egyre inkább nem lesz olyan, amilyennek a szülei nevelni, látni sze­detnék. Gondoljuk csak el: a felnőttek je­lentős része egy-egy héten már 44, te­hát naponta nem egészen hét és fél órán át dolgozik — kifejlett szervezet­tel, megerősödött idegzettel. A szóban levő kisfiú pedig hetenként mintegy 30 órát tölt el az iskolában az ö munká­jával, a tanulással, amit még odahaza is folytatnia kell, — tetézve azzal, hogy muszáj a gitározást és az angol nyel­vet is tanulnia. Mellesleg kötve hiszem, hogy megfelelő eredményre vezet, ha — kivételes esetektől eltekintve — bár­kinek már nyolcéves korában idegen nyelvet kell tanulnia. Élénken emlék­szem még egykori nagy nyelvészünk, Zsirai Miklós professzor egyik egyete­mi előadására, amelynek során azt mondotta, hogy 10 éves kora előtt nem ajánlatos a gyermeket idegen nyelv ta­nulására fogni. Ha ugyanis ezt előbb teszik, a gyermeknek még nem alakult ki az anyanyelv-készsége, -érzéke, ami nélkül nem sajátíthatja el helyesen az idegen nyelvet sem. (Példa: a hajdani magyar arisztokraták csaknem mind­egyike gyerekkorában több nyelven ga­gyogott már, de tisztességesen sohasem tanult meg egy nyelvet sem, még az anyanyelvét sem.) Ez jár az eszemben, amíg nézem a távozó kisfiút, s nem tehetek róla, de nem úgy látom, hogy gitárt visz a há­lán, hanem — keresztet. Kedves szülők! Ne feszítsék fel rá, vegyék le a hátáról! TARJÁN ISTVÁN ÖSSZETŰZÉSEK összetűzések robbantak ki Buenos Airesben egy tízórás általános sztrájk kapcsán. A fővárosban 243 személyt vet­tek őrizetbe, a vidéki váro­sokban, ahol hasonló össze­csapásokra került sor, szin­tén letartóztattak több tün­tetőt. 270 KG HASIST KOBOZTAK EL 270 kilogramm — körül­belül egymillió márka értékű — hasist foglalt le a ham­burgi vám- és bűnügyi rend- ősrég. A nagy mennyiségű kábítószert három török férfi és három hamburgi fiatal­ember lakásán találták. Mindannyiukat őrizetbe vet­ték. ERŐSZAKKAL BIRTOKBA VETTEK Több Száz diák erőszakkal birtokba vette a norfolki ál­lami egyetem igazgatósági épületét az USA-beli Virgi­niában. Az egyetemisták ki­verték az épület ablakait, ki­dobálták a bútorokat. Az ak­ciót tiltakozásnak szánják a diáktestületi elnök kizárása ellen. A zendülők fogva tart­ják az egyetem rektorát. ÉHSÉGSZTRÁJK Egy hónapja tart a para­guayi börtönök és fogolytá­borok rabjainak éhség- sztrájkja. A politikai bebör- tönözettek a kíméletlen bá­násmód és az elviselhetetlen börtönviszonyok miatt tilta­koznak. ÉRTÉKES LELET Az új várnai kikötő építé­sénél, a várnai tó medrét hajózhatóvá mélyítő munká­sok véletlenül egy csónakot emeltek ki daruval a tó fe­nekéről. Az első régészeti vizsgálat megállapította, hogy az egy darabból vájt 3,25 méter hosszú csónak az idő­számításunk előtti harmadik évezredben készült. LEZUHANT Kőbányán, kéménybontás közben Vallai Sándor 13,5 méter magasból, a biztosító kötél elszakadása miatt, le­zuhant. A szerencsétlenül járt szakmunkás életveszé­lyes állapotban van. KILENCEN MEGSÉRÜLTEK Egerben, egy tsz szőlőjében az eg,*ik pótkocsis vontató, amelyen 29 dolgozót szállí­tottak, felborult. Kilencen súlyosan, 17-en könnyebben megsérültek. A balesetet fék­hiba idézte elő. HARCKOCSIKAT KAPNAK Az amerikai kormány el­határozta, hpgy a legmoder­nebb harckocsi típusból 200 darabot szállít Izraelnek, hogy ezzel segítsen „fenntar­tani a katonai egyensúlyt Közel-Keleten”. FOSZTOGATOTT Németh András lopott mo­torkerékpárral járta Miskolc környékét és az előzetes te­repszemle után számos ital­boltot, eszpresszót fosztott ki. Méltó társra talált Farkas Györgyné kazincbarcikai la­kosban, akivel rövidebb idő­re életközösséget is létesített. A Miskolci Járásbíróság Né- methet négy évre, Farkasnét egyévi szabadságvesztésre ítélte. SÖTÉTSÉGBE BORULT Egyórás vaksötétség borult Mexikó fővárosára váratlan áramszünet miatt. Így az esti órákban rengetegen rekedtek a liftekben és a földalatti» ban. Péntek esti premier Zorin: A nagy karrier

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents