Déli Hírlap, 1970. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-22 / 248. szám

Befejezetlenül Vas Judit filmje Miskolcon Ma este 6 órakor vetítik — a miskolci közönség körében különösen népszerű rendező — Vas Judit filmjét, mely rej­tett kamerákkal készült. A Befejezetlenül című alkotás elő­adása előtt ismerkedjünk meg a film „cselekményével", problematikájával. A szereplők életük va­lódi problémáiról beszélnek, őszinteségük és hallgatásuk egyformán önkéntes vallo­más. Kiindulópontnak a ren­dezőnő egy régebbi filmjét vette alapul. Editkét, ezt a ma teenager-korú kislányt a Mert fél tőle című filmben már láthattuk. Akkor csupán annyit tudtunk meg róla, hogy anyja és nevelőapja gyakran megveri, vasalózsi­nórral is, úgy, hogy „nyoma marad”. A film alkotói az ő sorsának nyomán indultak el. Mi lett Editkével? A filmben megszólal a mama, közelebbről megis­merjük a kislány környeze­tét, s azt is megtudjuk, hogy az állami gondozás, az inté­zeti nevelés újabb problémá. kát hozott felszínre. Miért nem tudott Edit beleillesz­kedni az Intézeti életbe? Társnői egy fegyelmi tárgya­lás kapcsán beszélnek arról, milyennek látták őt, s miért közösítették ki maguk közül. És a kis közösség előtt leper­getik a régebben felvett film. anyagot. Ezek után mit szól­tok Editke problémájához? — kérdezik társnőitől. — Ügy érzem — mondja az egyik kislány megindultan —, nem vagyok arra jogo­sult, hogy az Edit felett vé­leményt mondjak, mert egé­szen új oldaláról ismertem meg, és teljesen úgy érzem, hogy nem ismerem. Mert na­gyon kevés az az egy vagy két hónap, amit együtt eltöl- töttünk ahhoz, hogy az em­berről véleményt mondjunk. — ... Sok ellentét van Editben — mondja egy má­sik társnője —, én magamra ismertem, ő is, igenis akarja a jót, de nem tudja, hogy hogy akarja. Mint ahogy sok­szor az ember jót akar a másiknak, de nem mindegy az, hogyan akarja a jót, mert nekem is más a jó, és a má­siknak is másképp jó ... — Ilyen nálam is előfor­dult — vallja egy harmadik — és én azért nem merek ítéletet hozni... Sok vélemény hangzik még el a filmben, sokféle szem­pont, sokféle észrevétel, együttérzés, segíteni akarás is. De meg tud-e ezekben ka­paszkodni Editke? Tegnap esti hangverseny ki 1970. évi nemzetközi zenei verseny díjnyertesei Ritka élményben volt ré­sze a tegnap esti hangver­seny közönségének; egy mű­sorban hallhatta Erdélyi Ta­mást, az oboaverseny II., Nagy Sándort, az énekver­seny harmadik helyezettjét, valamint Horváth Lászlót és Kováts Kolost, a klarinét, il­letőleg az énekverseny győz­teseit. A koncert sikerét fo­kozta, hogy Steinert Márta zongoraművésznő nem csu­pán kísérője volt a szólis­táknak, hanem nagyszerű ka­marapartnernek bizonyult. Mindkét hangszeres játé­kos nagy biztonsággal, fölé­nyes tudással kezeli hang­szerét; Erdélyi Tamás hajlé­kony, szép oboahangja, mu­zikális játéka egyaránt jól érvényesült a barokk és a Siva táncának országáról Indiai kisfi!m-est ,WV tenger fénylik bűvös tünde fényben, Gyémántok, gyöngyök rejlenek a mélyben, Csodát regél szent India.” E versike idézésével kez­dődött a TIT Kazinczy Fe­renc Klubjának legutóbbi rendezvényeként az indiai kisfilm-est. Az indiai nagy- követség által rendelkezésre bocsátott filmek iránti ér­deklődés oly nagy volt, hogy a terem szűknek bizonyult, többen kintrekedtek. Az est részt vevőinek ritka élmény­ben volt részük. Az első film a Ganges folyó 2700 kilométeres útját mu­tatta be. A nézők láthatták, hogyan fürdenek meg az in­diai hívők a „szent” vízben, hogy ezáltal megtisztuljanak bűneiktől. A következő film Madrasz tartomány építészeti remekműveit mutatta be. A domborművek mitikus figu­rái a régmúlt embereiről me­séltek. A „Siva táncának országa” című film az indiai táncművészetbe engedett be­pillantást. A csodálatos tán­cok kifejezik a kasztrend­szer, a nép szokásait. Egy kis történet is megelevenedett a filmen: a százkarú istennő hogyan támasztott fel egy elefántot. Radzsesztán az utolsó film címe. Egy házassági ceremó­nia tárult a néző elé. A menyasszony megeteti vőle­gényét édességekkel, s kü­lönböző „mitikus jellegű” ételekkel, azért, hogy egész életük bőségben és boldog­ságban teljen el. A szimbó­lumok, szokások évezredek óta megmaradtak. Ezek nél­kül még ma sem tudják el­képzelni életüket az indiaiak. A filmek értékét nem csök­kentette az sem, hogy nem szinkronizálták, hanem alá­mondott szöveggel kerültek a közönség elé. V áci-bibliográtia készül A nyíregyházi megyei könyvtár rövidesen szemel- vényes, illusztrált Váci Mi­hály bibliográfiát ad ki a közelmúltban elhunyt költő tiszteletére. A kiadványhoz szükséges anyagok gyűjtése, feldolgozása befejezéshez kö­zeledik. A bibliográfia terve­zett illusztrációinak elkészí­tésére a költő testvérét. Váci Andrást kérik fel. rp • J r »fj r lisztujitas a Fészekben A Fészek Művészklub szerdán tartotta vezétőségvá- lasztó közgyűlését. A klub elnökévé Kisfaludy Stróbl Zsigmondot, alelnökökké Mar­ton Endrét, a Nemzeti Szín­ház főrendezőjét. Csáki Ma- ronyák József festőművészt, Máriássy Félix ’filmrendezőt, Kadosa Pál zeneszerzőt vá­lasztották meg. modern művek előadásában; Telemann: a-moll szonátájá­nak, Bozza: Fantasie pasto- raléjának. de különösen az igen nehéz Ránki-mű (Don Quijote és Dulcinea) parádés megszólaltatásában. Horváth László előadását a biztos anyagismeret, virtu­óz hangszerkészség, tudatos zenei formálásmód jellemez­te. Az eddig ismeretlen Su- termeister szóló Capriccioját egy csapásra megszerettette velünk, de Debussy Rapszó­diáját, Weiner Peregi ver- bunkját is ilyen kiváló elő­adásban szeretnénk hallani mindenkor. Nagy Sándor és Kováts Ko­los nagy hanganyaggal ren­delkező énekesek. Hangjuk nemcsak betöltötte a Zene- művészeti Szakközépiskola hangversenytermét, de időn­ként nagyobb téret is kívánt. Ha az elkövetkező években formáló-, stílus- és játék­készségben is hasonlóan fej­lődnek, nemcsak ígéretei lesz­nek Operaházunknak. Nagy Sándor a kissé nyers Bach- és Mozart-ária után (Kávé­kantáta. Figaro házassága) jól megoldott Torreádor-dalt (Bizet: Carmen) és remekül eljátszott Schicchi-áriát éne­kelt (Puccini: Gianni Schicc- hi). Kováts Kolos műsorából a Verdi-áriát (Simone Boc- canegra) és Ránki művéből Pomádé király csodakelmét dicsőítő énekét hallgattuk nagy tetszéssel. Az idei hangversenyévad második estje is zajos tet­szésnyilvánítástól volt han­gos, reméljük, a soron kö­vetkező koncertek is hason­lóan színvonalasak lesznek. + A holnap esti premier egyben a szovjet kultúra napjai­nak borsodi, miskolci megnyitását is jelenti. Zorin: A nagy karrier című szatírája iránt igen nagy a városban az érdek-' lődés. A mű magyarországi ősbemutatóján a hírek szerint részt vesz a szerző is, aki a Varsói melódia megismerése óta hazánkban is igen népszerű. Reméljük, az ő tetszését is meg­nyeri A nagy karrier miskolci előadása, melynek szereplői között ott találjuk színházunk legjobb művészeit. Képünkön Csapó János, Egervári Klári és Makay Sándor az előadás egyik jelenetében. Asztalunknál a. város vezetői A diósgyőri Bartók Béla Művelődési Központ rende­zésében mához egy hétre, ok­tóber 29-én este 6 órakor ke­rül sor a vasasklubban az „Asztalunknál a város veze­tői’’ című rendezvényre. Az összejövetelen részt vesznek az LKM és a Diósgyőri Gép­gyár vezetőinek és dolgozói­nak képviselői is. Máris sok kérdés gyűlt össze, amelyek­re választ várnak Miskolc vezetőitől, így Moldován Gyula elvtárstól, a városi pártbizottság titkárától, dr. Fekete Lászlótól, a városi párt-vb tagjától, a városi ta­nács vb-elnökétől, Szekrényi Jenőtől, a városi tanács terv­osztályának vezetőjétől, és ifj. Horváth Béla főépítész­től. A beszélgetést Imreh Jó­zsef, a Miskolci Rádió ripor­tere vezeti. Az érdeklődők a város jö­vőjéről, fejlődéséről, a ne­gyedik ötéves terv beruházá­sairól, politikai, gazdasági, kulturális kérdésekről levél­ben is feltehetik kérdéseiket. Ezeket már most elküldhetik a Bartók Béla Művelődési Központ címére, amelyekre a fórumon az illetékesek vála­szolnak. Néhány szó a látogatóhoz Tegnap délután nyílt meg a Nehézipari Műszaki Egye­tem II. emeleti üvegtermé­ben Xantus Gyula festőmű­vész kiállítása. Kiállított mű­veinek katalógusához önval­lomásként, és a tájékozódás megkönnyítéseként írta a mű­vész a következőket: „Szere­tek rajzolni! A ceruza, toll vagy ecset serény futása megfelel emberi és művészi alkatom sajátosságainak... A rajzolás természetes gondol­kodásformám. Sokat kell raj­zolnom, konokul, varációkon át közelítve meg az indulat­ból fakadó belső képet. Vonz a színek sajátos világa. A belső igény és a célszerű kínlódás során a vonal és a szín sajátos ötvözeteként ala­kítottam ki a iormanyelvet, amelyet sajátomnak érzek és a közönség is sajátosnak is­mer fel. E formanyelv tech­nikai létrejötte a bemutatott kis kollekción is jelentkezik. Még akkor is érdekes, ha pusztán szolgai hordozója annak a tartalmi kifejezés­nek, mely rajzoknál, vázla­toknál, még oly kis „képecs- kéknél” is a szükséges belső mondanivalót rejti. Ennek felfedezését a látogatóra bí­zom.” A kiállítás október 21- től november 5-ig várja az érdeklődőket. A FORTÉLYOS 'MŰGYŰJTŐT« LETARTÓZTATTÁK Bajuszt ragasztott és ál­nevet vett fel William Van Voast Warren, a Colorado állambeli Denver város szép- művészeti múzeumának al- elnöke. Így próbált egy New York-i képtárban áruba bo­csátani két értékes festményt, amelyeket egy barátjától lo­pott. Egy Renoir és egy Gau­guin képet akart eladni, melyek 50 000 dollárt érnek. A fortélyos „műgyűjtőt” le­tartóztatták. . HALDOKLIK Alexandrosz Panagulisz, akit két évvel ezelőtt halálra ítéltek azzal a váddal, hogy részt vett Papadopulusz mi­niszterelnök meggyilkolására szőtt összeesküvésben, hal­doklik a börtönben. A sír­szerű cellában nincs ablak, nem ég a villany és lehetet­len a szellőztetés. Mindezek­ről édesanyja tájékoztatta a külföldi hírügynökségeket. AZ ÉPÜLET ROMBA DŐLT Bomba robbant az éjszaka Melbourne-ben, a jugoszláv konzulátus épületében. Az épület romba dőlt. Ember­életben nem esett kár. FELMENTETTÉK A GYILKOST Felmentő ítéletet hozott a bochumi esküdtbíróság August Huft volt náci rend­őrtiszt ügyében, aki 1942-ben Ukrajnában részt vett 1000 zsidó legyilkolásában. A bí­róság felmentő ítéletét „dön­tő bizonyítékok hiányával” indokolta. FELROBBANTOTTÁK A VÁLTÓ- BERENDEZÉST Ismeretlen tettesek Calab- riában felrobbantottak egy vasúti váltóberendezést. La- meziában a keresztényde­mokrata párt székháza köze­lében is bomba robbant. Se­besülésről nem érkezett je­lentés. HÓTAKARÓ Szlovénia legnagyobb ré­szét vastag hótakaró borítja. A hótakaró vastagsága he­lyenként elérte a 70 centi­métert. TOVÁBB ÉLNEK Az olasz statisztikai hiva­tal felmérése szerint az ola­szok jelenleg tovább élnek, mint az 1950-es években. Az, 'olasz férfiak várható élet­tartama 68, az olasz nőké 73 évre emelkedett a korábbi 64 és 67 év helyett. MENEDÉKJOGOT KAPOTT Politikai menedékjogot ka­pott Algériában dr. Timothy Leary, a' Harvard egyetem volt professzora, akit egye­bek között az amerikai kábí­tószerkultusz „főpapjaként” tartanak számon. Leary egy kaliforniai munkatáborból szökött meg, ahol hathónapos büntetését töltötte, s most csatlakozott a Fekete Pár­duc elnevezésű amerikai pol­gárjogi mozgalom már Algé­riában tartózkodó képviselői­hez. ELÍTÉLTÉK A belgrádi bíróság ellensé­ges propaganda vádjával I év és 8 hónapi szigorított fegyházbüntetésre ítélte Via. dimir Mijanovicsot, a bel­grádi egyetem filozófiai ka­rának végzős hallgatóját, mert rosszindulatúan, elfer­dítve mutatta be a Jugoszlá­viában uralkodó társadalmi helyzetet. Gúnylapot indított be és ebben ócsárolta a po­litikai körülményeket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents