Déli Hírlap, 1970. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-15 / 216. szám

★ Pillanatkép a mezőgazdasági kiállításról: pirosra, ropo­gósra sült az ökörhús az Aranybika étterem kerthelyiségében. Csináld magad! Barkóca-kiállítás a Városligetben 1971-tol: új szabályosé Hatékonyabban kell gazdálkodnunk Cserélik a tartó­pilléreket Kibontották a martintelepi felüljáró harmadik szelvényét Kibontották a martintelepi felüljáró vasszerkezetének utolsó harmadát és kiderült, hogy igen sok tartópillért kell kicserélni. A tervezett­nél sajnos jobban elhúzódó munkának eddig körülbelül a felét végezték el a Közúti Építő Vállalat és a Buda­pesti KÖZGÉP dolgozói. Hát­ravan még a második szel­vény befejezése, a harmadik javítása, illetve cseréje, majd az egész hídszerkezet lefes- tése és burkolása. Kiselejtezik a repedt sziklákat Az egri út Hollóstető és Lillafüred közötti szakaszán az utóbbi hetekben gyakran láttak a kirándulók a mere­dek sziklafalakon kötélhág­csón lógó és szorgalmas har­kályhoz hasonlóan, a hegy­oldalt kopogtató „alpinistá­kat”. Szó sincs róla, hogy itt edzenének hegymászóink. A Bányászati Aknamélyítő Vál­lalat dolgozói ellenőrzik a hatkilométeres útszakasz mentén elhelyezkedő szikla­tömböket. A könnyen bal­esetet okozó sziklaomlás megelőzésére átvizsgálják, és ahol szükséges, lebontják, majd elszállítják a megre­pedt kődarabokat. A KPM Közúti Igazgatósága megren­delésére végzett munka — amelynek értéke 770 ezer fo­rint — előreláthatólag szep­tember végéig tart. Mintha beszélni tudna. Szinte hívja, csalogatja a lá­togatót. Meg is állnak sokan az üvegfalú vitrin előtt, amely a műhely falára si­mulva értékeket, dokumen­tumokat, a Malinovszkij-bri- gád történelmének egy da­rabkáját őrzi a Diósgyőri Gépgyár proto-üzemében. Nem sokat, csak éppen any- nyit, amennyi a legjellem­zőbb a nagyon agilis és nép­szerű brigádra. Dicsekvés nélkül Kör alakú kartonok, kasí­rozott — a brigád egy-egy tagjáról a munkapadnál ké­szített — fényképek, alattuk kiváló dolgozó és törzsgárda- jelvények sorakoznak. Ezek szomszédságában oklevél és két fehér lap hívja magára a figyelmet. Az utóbbiakon gépéit szöveg: A brigád kongresszusi vállalásai... A brigád nemcsak vállal, hanem amit ígér, valóra is váltja. Sőt — annál többet is tesz. Dicsekvés nélkül, de azerl jogos büszkeséggel sorolja a tényeket Susztig Miklós bri­gádvezető, aki — műszak vé­ge lévén — hazafelé készül. Élő adattár. Fejből diktálja a számokat, eredményeket. Még azt is tudja, ki hány­szor kapott kitüntetést, „de­kányi” eltérés nélkül meg­mondja: a hat év alatt a brigád tagjai önként hány liter vért adtak stb. Nincs ván forrnád»»' A szocialista brigádok nagy nevelő, embert formá­ló. sorsokat alakító, helyes vágányra terelő közösségek. Barkács-kiállítás és be­mutató nyílt szeptember 12- én a Városligetben, a BNV 32-es pavilonjában. A Csi­náld magad! barkács-kiállí- tást harmadízben rendezik meg. Huszonnyolc vállalat működik közre a gazdag, látványos és hasznosítható ötletekben bővelkedő bemu­tatón. Az otthoni javítások, szerelések megkönnyítésé­hez a résztvevő vállalatok, intézmények szakemberei tanácsot adnak a barkácsoló kedvű látogatóknak. Megta­nulhatnak villanyt szerelni, vízvezetéket javítani, szobát festeni, mázolni, tapétázni, padlót gyalulni, lakkozni, A jelzők mind ráillenek a Malinovszkij-brigádra is. — Nálunk nincs vándor­madár — mondják a brigád­ban. — Aki elmegy, az ki­tüntetésből, az egész gyár bizalmából távozik, mégpedig magasabb beosztásba. Hudák János (alapító tag) például műszaki beosztásba került, Sándor Gyula a technológiá­ra ment, Repkó Józsefet az oktatási osztályra helyezték, Éliás István, Polacsek Zol­tán magasabb műszaki meg­bízást kapott. Mindannyian a brigád neveltjei, kiváló szakemberek. A „kiváló” jelző a szó igaz értelmében fedi a tartalmat. Nemcsak azokra illik, akik eltávoztak, azokra is, akik maradtak. Mondhatnánk: univerzális emberek. Kincset érő gépek Az üzemük mindenféle gépből, vagy akárcsak egy kis műszerből is egyetlen da­rabot, prototípust gyárt. In­nen is a nevük, rövidítve: proto-üzem. Az itt dolgozók keze, ügyessége, de főként szaktudása nyomán ölt testet a tervezők elképzelése, álma, a rajz, amely rögzíti a fel­adatot. E fontos munkahely egy kis darabkája a Mali- novszkij-brigád birodalma, ahol mindenki vállvetve él és dolgozik. Kincseket érő berendezések születnek itt, olyanok, amelyek kincseket is termelnek. Egy új konst­rukciójú gép pl. olyan huzalt gyárt majd, amely ötször vékonyabb a hajszálnál (!). Ebből a termékből egy kiló ára egyenlő egy kiló aranyé­val. S abban, hogy e majdan hírnevet is „szövő” gép mi­előbb dolgozzék, része van a brigádnak is. könyvespolcot, rádiót, vagy akár csillagászati távcsövet készíteni. Az ifjú ezermes­terek és technika kedvelők a bemutatott anyagokból és szerszámokból, alkatrészek­ből mindjárt vásárolhatnak is. A kiállítás barkácsmű- helyében akár el is készít­hetik munkájukat. Naponta kétszer filmvetí­tés és tréfás fejtörő-játék szórakoztatja a látogatókat Különböző szakmai bemu­tatók programjára meghív­ják a szakág legnevesebb képviselőit. A szeptember 22-ig nyit- vatartó kiállítás megtekin­tése ingyenes. A vitrin egy darabka tör­ténelmet idéz a brigád múlt­jából. De felsorolni is sok volna, mi minden került még a brigádnaplóba is, amely hűségesen őrzi a hétközna­pok tetteit, az elismerést ér­demlő sikereket. A jövő év kezdetétől ismét előbbre lépünk a gazdasági reform szabályozóinak fino­mításában. Olyan új közgaz­dasági szabályozó beiktatá­sára kerül sor, amely az or­szág legfelsőbb párt- és gazdasági vezetőinek elvá­rása szerint sokat segít majd a racionálisabb, hatéko­nyabb gazdálkodás megvaló­sításában. Az új szabályozó lényegéről és szükségességé­ről a közelmúltban Buda István munkaügyi miniszter- helyettes előadásából tájéko­zódhattak városunk vállala­tainak vezetői. A vállalatok eddigi elvo­nási rendszerét nem érinti az új szabályozó, noha ez szóba került. A vállalatok szerves összetétele azonban egyelőre közbelépett: a fix­áras vállalatoknál többlet- nyereség jött volna létre, míg a feldolgozó ipar több­nyire szabadáras vállalatai a fogyasztóra kényszerültek volna hárítani a megfelelő nyereség kitermelése miatt fellépő többlet-költségeiket. A nyereség megosztásába és a vállalati jövedelemgaz­dálkodásba már belépnek változó elemek. Alapvető megállapítás, hogy a nyere­séget továbbra is központi rendelkezés szerint kell a fejlesztési és részesedési alapra osztani. Változás csak a bérszorzó megállapításá­ban lesz. Erről ma még csak annyit tudunk, hogy megha­A 3. sz. AKjÖV a szabolcsi jrvíz óta 45 tehergépkocsi­val segíti az újjáépítést, illet­ve az anyagszállítást. A me­gyei teherforgalomból ily módon kikerült járműveket úgy igyekeznek pótolni, hogy növelték a gépkocsivezetők létszámát és az újjáépítés vé­géig elhalasztották a régi kocsik selejtezését. A válla­latnak így most 10 százalék­kal több teherautója van, mint az elmúlt évben, ezért tározást nyert az emelés irá­nya. ennek mértéke azonban még ismeretlen. Megszűnik a technikai nyereség formá­jának alkalmazása is, s meg­adóztatják a nyereséget. A részesedési alap adója 40 százalékról indul, s 4—5 százalékos „sávokban” egé­szen 70 százalékig terjed. így az átlagadó a jelenlegi 37 helyett 55 százalékos lesz. Mindezt a vásárlóerő-áru­alap egyensúly megteremtése teszi szükségessé, s az ala­csony hatékonyságú vállala­tokat racionálisabb gazdál­kodásra ösztönzi majd. Ér­vényre jut az új gazdasági mechanizmusnak az az alap­vető gondolata, hogy a ma­gas hatékonyságú vállalatok dolgozói, akik nagyobb arányban járulnak hozzá a nemzeti jövedelem előállítá­sához, az elosztásnál is na­gyobb arányban részesülje­nek. A leglényegesebb változás a bérszabályozásban követ­kezik be. A vállalati bér- színvonal megállapításánál új mutató lép be, s ez: az egy főre jutó bér + nyere­ség. Az új mutató alkalma­zásának lényege: ha a mu­tató 1971-től egyik évről a másikra mondjuk 10 száza­lékkal nő, a vállalat 3 szá­zalékkal növelheti bérszín­vonalát, s ezt költségként elszámolhatja. A bérszínvo­nal e mutató növekedése nélkül is emelhető. Ez eset­vállalni és teljesíteni tudják a közületek és a lakosság minden szállítási igényét. Az új tejüzem eddig 5 ezei palack és 4 ezer zacskó tejet adott a városnak. Ma reggel­től már mind a 75 ezer litert ben azonban erősen prog­resszív adó sújtja a válla­latot; a bérszínvonal 2 szá­zalékos emelkedése esetén például az adó már 300 szá­zalékos! Ha az új mutatót egyik évben nem használja fel a vállalat, tartalékolni lehet a következő évre. Ám abban az esetben, ha az egyik esztendőben növeli a bért, a másikban azonban csökken a vállalati nyereség, ismét belép a progresszív adó. Vagyis: nem lehet min­dent egy évben a jövő rová­sára realizálni, kialakul a dolgozók és a vállalat táv­lati érdekeltsége. Az új szabályozó ma még számos problémát is felvet. Nem ismeretes például az a mód, amelynek segítségével a változások következtében kialakult szélső értékek kompenzálhatok lesznek. Gondot okoz majd a bér- és eszközarány oly módon tör­ténő megállapítása is. hogy a személyi jövedelmek ne csökkenjenek. S végül vitás a bázis megállapítása is. A jelenlegi álláspont az. hogy bázisnak az 1970-es bérszín­vonal tekinthető, de csak abban az esetben, ha az ez évi növekedés 1969-hez ké­pest három százaléknál nem nagyobb, vagy ha nagyobb, de az egy főre jutó nyere­ségnövekedés nem csökken. További gondot jelent az új szabályozó alkalmazása az építőiparban, a közlekedés­ben, a kereskedelemben es így tovább. Az új szabályozó január elsején lép életbe, s addig marad változatlan, amíg eredményesen tudjuk hasz­nálni. A felső vezetés az élő­munkával való racionálisabb gazdálkodást, az ösztönző bérformák kialakítását várja alkalmazásától, s azt, hogy a vállalati nyereség az eddigi­nél jobban tükrözi majd a valódi hatékonyságot. — a napi szükséglet — az új feldolgozó biztosítja a város­nak és közvetlen környéké­nek. TÓTH FERENC Emberek és toronydaruk Nézem őket: lábaik szétvetve, állnak a vasidomok, vastag dróthálók, tonnányi gerendák áradatában. Karjuk fejük fölé lendül, arcuk az égre vetve. Erősen, a munka akaratával kia­bálnak: fent az épülő emeleten, lent a göcsörtös földön. A toronydaru egyforma gyorsasággal emel mázsákat: fordul, engedelmeskedik a kiáltások értelmének. — Józsi, lassan engedheted! Fordulj kicsit jobbra! Elég! Az emberek arca égre vetve. — Állj, Józsi! Az emeleten levők várják a kavicsos betonkeveréket, hogy magasra, tágasra tömjék az épületet. Éjszaka van. Az épülő emeletről vakító reflektor tekint a szemekbe. Állnak. Az erő minden rezzenését kiemeli a fény. A technika ezer áttételén keresztül harcolnak az anyaggal. Építőmunkások: vasbetonszerelők, hegesztők. Az új anya­gok szülték foglalkozásukat. Az ősi kőművesség szerszámait alig ismerik. Habarcs, kőműveskanál — toronydaru, vasbetonszerkezet. Átadják helyüket egymásnak a munkaeszközök, és nincs nosz­talgia. — Mehet, Józsi! Vigyázzatok! Emelkedik a betonnal töltött tartály. Kattognak a daru csavaródobjai, a terhek lengését tekintetek követik; erős, vi­gyázó hangok, mozdulatok. Nem tudjuk még nélkülözni a kőműveskanalat, de a váro­sok betonszemű és üvegtekintetű házait építő kezek már nem emlékeznek a malter súlyára. A téglák egyenkénti sorbako- pogtatása helyett int, irányít a kéz: gigászi szökkenésü da­rukat. röppenő tonnákat. És búcsúzik kinőtt tárgyaitól, mun­kaeszközeitől : — Balra, Józsi, balra még. Engedheted, elég! Építőmunkások: mozdulataik, szavaik, újak, mint a maguk mögött hagyott lakótelepek lehetne CSATO KAROLY Vitrin a műhely talán Az újjáépítés végéig nem lesz kocsicsere NY. I. Mondd el harisnyául! Az Egyesült Államokban a fiatalok legújabb talál­mánya, hogy a kislányok kü­lönféle színű harisnyákat vi­selnék, így jelezvén a fiúcs­káknak „életfelfogásukat”. A legújabb szabályok értelmé­ben, az egyik lábon feltét­lenül fehér harisnyát visel­nek, a másikon kéket, vörö­set vagy zöldet. A színek összeállításából a fiúk nyom­ban megtudják azt, ami ér­dekli őket: ha egyik kislány fehér harisnya mellett kéket visel, azt jelenti, már udva­rol neki valaki. A vörös ha­risnya azt jelenti, nem bán­ja, ha megszólítják, de csak „Mindentudó”, kerekeket: guruló laboratórium érkezett a napokban az Észak-Ma­gyarországi Vízügyi Igazga­tósághoz. Az országban ez az első, vidéken működő busz­laboratórium, amelynek se­gítségével a helyszínen tud­Ötezer palack, négyezer zacskó lassan; a zöld harisnya pedig helyt ad különböző lehetősé­geknek. A harisnyák színén kívül, hosszúságuk szerepe is fon­tos. A térd fölé érő haris­nyák azt hivatottak közölni az érdekelttel, hogy viselő­jük kivételesen jó hangulat­ban van. és egyébként is vi­dám természetű. A rövid ha­risnya, amely alig fedi a bo­kát, szörnyű melankóliáról tanúskodik. A fiúk a maguk részéről tisztában vannak vele, hogy a legtöbbet a hosszú vörös és rövid zöld harisnyától várhatják. ják elvégezni a szakemberek a folyók szennyezettségének és egyéb tulajdonságainak vizsgálatát. Az Ikarus autó­buszból átalakított és két­millió forint értékű jármű szeptember végétől járja majd Borsodot. Négykerekű laboratórium

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents