Déli Hírlap, 1970. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-14 / 215. szám

Négy város tornája Miskolcé a vándorserlesf Szombaton cs vasárnap Miskolcon bonyolították 1c négy város: Varsó, Prága, Pozsony és Miskolc úttörőcsapatainak .jubileumi tornáját. Szombaton a döntőbe jutásért vívott mér­kőzéseken Varsó 3—2-re győzött Prága ellen. A Miskolc— Pozsony találkozó 1—1-rc végződött. 11-es rúgásokkal. Fekete és Sifman góljaival végül is Miskolc nyert 2—1-re, s bejutott a döntőbe. A harmadik, negyedik helyért a két csehszlovák csapat játszott: Prága 2—1-re nyert Pozsony ellen. A döntőt a DVTK—Honvéd mérkőzés után rendezték meg a diósgyőri stadionban. Totóeredmények 1. Rába ETO—Vasas 1—2 2 2. Dunaújváros—Haladás 0—3 2 3. Komló—Szeged 4—1 1 4. Salgót.—Tatabánya 3—1 1 5. DVSC—Kecskemét 0—0 X fi. Ganz-M.—MÁV DAC 2—1 1 7. ZTE—Egyetértés 1—3 2 8. Eger—Fősped 2—0 1 9. Pápa-Győri D. 0—0 X 10. Ajka—Almásfüzitő 3—3 X 11. Kister.—Saig. KSE 1—0 1 12. H. Bocskai—Cégi. VSE 1—2 2 13. SZVSE—Szegedi D. 0—0 X 14. Pótmérközésck: Pécsi B.—Szív. MÁV 2—2 X 15. Bakony VTC— Kaposvári Táncsics 1—0 1 Sajnáltuk, hogy az NB I-es meccsen jelenlevők legna­gyobb része eltávozott, hi­szen a legifjabbak találkozó­ján is lehetett ragyogó „hú­zásokat”, szép lövéseket lát­ni. A miskolciak négy kapu­fát lőttek, s végül Fekete két góljával, csak nehezen nyer­tek 1—1-es félidő után 2—1 arányban. A varsóiak az utolsó percben majdnem ki­egyenlítettek, csak Kiss ki­tűnő védésének volt köszön­hető, hogy megnyerték a mérkőzést. A 0—1-ről meg­fordított találkozó eredmé­nyeképpen, Miskolc úttörő válogatottja nyerte a ván­dorserleget. A döntőn a csa­pat a következő összeállítás­ban szerepelt: Kiss — Pálfi (Újvári), Sántavi, Koszto- pulosz, Siffman, Burger, Mé­száros, Botos. Fekete, Kiss B. (Bodnár). Horváth. Edző: Hódi Zoltán. (H. k.) sjt Öröm, boldogság felsőfokon... A mérkőzés végét jelző hármas sípszó után a diósgyőri labdarúgók vidáman futot­tak össze a pálya közepén. A Honvéd labdarúgók pedig szomorúan ballagtak az öltözőbe... Őket is meg lehet érteni... Fegyelmezetlen, kitűnő taktikával A DVTK „kiütötte“ a Honvédőt DVTK—Bp. Honvéd 3—1 (1—1) Jól kezdtek a röplabdád lányok MlSC-Almásfüzitő 3:0 (8, 8, 12) Az őszi idény nyitánya előtt arról beszélgettek a vasutas szakvezetők. hogy ennek a mérkőzésnek külö­nös jelentősége van. A győ­zelem nemcsak a bajnoki pontokat eredményezné, ha­nem egyúttal cl is indítaná az együttest a „veszélyes zó­nából” felfelé vezető úton is. A lányok a nagy tétnek meg­felelően készülődtek, s be­csülettel helyt is álltak. Az első játszmában okos ejtésekkel gyorsan 6:l-es ve­zetésre tettek szert, s jó me­zőnyjátékkal ezt az előnyt tartani is tudták, 1:0. A kö­vetkező játékrészben Orosz bombaütései, s a jelentősen feljavult sánemunka újabb pontokat és játszmanyerést is eredményeztek, 2:0. A befe­jező játszmában igen izgal­mas játék alakult ki. Pará­dés vetődéses mentések, öt­letes labdamegjátszások. okos ejtések és nagy erejű ütések váltogatták egymást. A haj­rában a zöld-fehérek jobban összpontosítottak, s ez elég volt a végső győzelemhez, 3:0. Orosz és Ostorházi nagy­szerűen ütött, Kővári okosan készített elő, s Kukucskáné váratlan húzásai is elisme­rést érdemelnek. (monostori) A diósgyőriek ezen a délelőttön kettős győzelmet aratlak, hiszen a Bp. Honvéd ellen a tartalékcsapat is nyert. A Csu- hány góljával 1—0-ra végződött találkozón, a következők szerepeltek: Bencze (Serfőző) — Török, Herr, Hajdú, Koj- sza, Oláh, Udvarev, Földesi, Csuhány, Haffner, Kosa. A kis- padon az edző helyét Szigeti Oszkár foglalta el. Az első csapatot erre a mérkőzésre, mint írtuk, Tóth József készítette fel Mathesz Imre segédletével. DVTK: Veréb — Kovács, Salamon, Sáfrány (Kolláth), Mathesz, Hajas, Vass, Hor­váth, Gál, Gass, Sikora. Bp. Honvéd: Bicskei — Molnár, Ruzsinszky, Tajti (Vári), Komora, Vági. Pusz­tái, Kocsis, Tichy (Pintér), Szurgent, Kozma. A „párbaj” a nézőtéren kezdődött, néhány Honvéd­szurkoló a tribünön megpró­bálta túlkiabálni a számbeli fölényben levő, mintegy 5000 főnyi diósgyőri közönséget. Azután a pályán is elkezdő­dött, de csak másodpercekre. A kezdés után rögtön is­mét megszólalt a síp, a já­tékosok vigyázzállásba mere­vedtek, mindenki felállt, egy percre elcsendesült a stadion. Tátrai Sándorra, a DVTK tragikus hirtelenséggel el­Kézi labda alBús Miskolci lakhellyel rendelkező 1 fő kőművest, 1 fő takarítónőt, és 1 fő sertésgondozót felve­szünk. Jelentkezés: Szentpétcri kapu 78. ingatlan Ernőd és Nyékládháza közötti szőlőhegyen, a müúthoz és a be­járathoz közel, 844 négyszögöl, iókarban levő szőlő-gyümölcsös és szántó jutányosán eladó. Cím: Szerdahelyi István, Ernőd, Rá­kóczi u. 3. A Meteor nyerte a rangadót MISKOLCI VÖRÖS METEOR—DVTK 27:20 (14:12) A városi rangadó rendkí­vül sportszerű — kiállítás nélküli! — játékot hozott. Az idegesség csupán a türel­metlen támadójátékban, a sok pontatlanul ellőtt lab­dában nyilvánult meg. A Me­teor sokszor és meglepően jól indított. Góljaik jelentős részét e támadó módnak, s az ügyes zárások utáni be­játszásoknak köszönhetik. Védőfaluk viszont túlzottan behúzódott, s legtöbbször „el­felejtettek'’ kilépni a vasgyá­riak nagy átlövőire. A DVTK főképpen bal oldalon veszé­lyeztetett, vagy átlövőit igye­kezett helyzetbe hozni. A tá­madásokból azonban lassan mentek vissza játékosai és a 4:2-es védekezés is meglehe­tősen hézagosnak bizonyult a fürge Meteor-játékosokkal szemben. A hazaiak különö­sen a hajrában múlták felül ellenfelüket, és végig vezet­ve, megérdemelten nyerték a rangadót Góldobók: Surányi 9, Csolt- kó 6, Simonyi 4, Popovics 3, Verebélyi, Breitenbach 2—2, Boros X, illetve Darnyi 6, Marosvári 5, Herr, Sebesi 2—2, Vucskó, Pakusza, Or­bán 1—1. Átlagon felüli tel­jesítményt Nemes, Csoltkó. Popovics, Simonyi, illetve Darnyi. Szőke és Marosvári nyújtott. MISKOLCI BÁNYÁSZ­VÁCI FONÓ 24:19 (12:7) A Bányász jó indításokból és bejátszásokból lőtt gólok­kal 10:2-re húzott el. Ezután érthetetlenül sorozatos véde­kezési hibák és rosszul idő­zített átlövések következté­ben átadták a kezdeménye­zést az ellenfélnek. A váciak felzárkóztak. Sok biztos helyzet is kimaradt, és az el­lenfél beállásának jó játéka következtében szorossá vált a küzdelem. A perecesiek végül Fancsali nagyszerű vé­déseinek és Fodor eredmé­nyességének köszönhetik, hogy sikerült az igen értékes két bajnoki pontot itthon tartaniuk. Góldobók: Fodor 8, Kiss, Halász 5—5, Szombathy 4, Bahor, Molnár 1—1. Fancsali, Fodor, Kiss és Halász játéka érdemel külön is említést. BORSODI BÁNYÁSZ— KISKUNHALASI MEDOSZ 4:3 (1:1) Végig kemény, zárt védekezés és meglehetősen egyoldalú tá­madójáték jellemezte a találko­zót. A Bányász-lányok jobb ol­dalon erőltették a támadásokat, átlövésekre nem váUalkoztak és a zárások nélküli bejátszások különösen szünetig voltak siker­telenek. Fordulás után sok húzogatás- sal, középen próbálkoztak áttö­résekkel, eredményt azonban csak a hajrában értek el. Ekkor két jó indítás és egy sikeres be- ,iáts7,ás elegendő volt a bajnoki pontok otthon tartásához. Góldobók: Halász 2, Knittelné, Zsupponyóné. Szvobodáné kitü­nően védett, Knittelné jól irá­nyított, s Halász eredményessé­ge is dicsérhető. BP. ÉPÍTŐK—DVTK 10:9 (4:6) Kitűnően kezdtek a vasgyári lányok a listavezetővel szemben és jól időzített átlövésekkel két­gólos vezetést is szereztek. Vé­dekezésük jól szervezett volt és előnyüket az ellenük ítélt hét büntető ellenére is a hajráig megőrizték. A fővárosiak csak 9—9-nél tudták átvenni a játék irányítását, s az utolsó percek­ben lőtt szerencsés góllal nyer­ték meg a találkozót. A DVTífc legalább az egyik pontot meg­érdemelte volna. Góldobók: Szombathyné 3, Pe- thőné. Kolcza 2—2. Lukács, Kiss 1—1. Jók a góllövők és Bru- nyánszky. MONOSTORI GYULA BUDAPESTI HÍRADÁS- TECHNIKA—ÓZDI KOHÁSZ 10:4 (4:2) NB I., női. Ózd, 1000 néző. Vezette: Bereczki és Bodó. Amikor Szókéné bedobta az első gólt, minden szurkoló nagy­arányú Kohász-győzelmet várt. Hónapok óta ez volt Özdon az első kézilabda-mérkőzés, cseme­gét reméltek a nézők. Nem így történt. Két eladott labda, két gyors indítás és a vendégek máris 4:l-re vezettek. A szépítő gólt büntetőből dobta Páncsics. ..Nem baj lányok” — nyugtat­ták a lelátóról a levonuló hazaia­kat. ..Nem behozhatatlan az előny.” Am a fordulás után meg­döbbentő hibákat vétettek, amelyből a híradástechnikásak sorra dobták góljaikat. Olyan alapvető hibákat vétettek, ami­lyeneket még egy kezdő csapat­nál is megsokallnának. Sajnos, az ózdi lányok kiábrándítóan ját­szottak, pedig olykor a játék­vezetők is ..kedvezően” ítélkez­tek. A szünet utáni két gól szerzője Barosné volt. ÓZD—SZEGEDI VOLÁN 30:15 (15:7) V.: Géczi—Tóth—Vass. A Kohász hálójában 8:0 után táncolt először a labda. Ek­kor azonban megtorpantak a házigazdák, és meglehető­sen megközelítették őket a vendégek. Fordulás után rá­kapcsoltak Marosiék, és tet­szés szerint érték el góljai­kat. A legnagyobb eredmény ekkor 18:8 volt. Ezután is­mét kiengedtek, de a végén lehajrázták ellenfelüket. Győ­zelmük, akár nagyobb ará­nyú is lehetett volna. Külö­nösen Tiba volt elemében, 8 gólt dobott. Marosi 6, Tamás 4, Bellér, Béres 3—3, Fehér 2, Noviczky, Huszár, Zá- vodszky és Kozsik 1—1. hunyt mesteredzőjére emlé­keztünk. A kitűnő mérkőzés számos feljegyezni valót diktált az újságíróknak. A mérkőzés minden mozzanatát visszaad­ni szinte lehetetlen, annyira eseménydús volt. Csupán a legveszélyesebb és a legizgal­masabb helyzeteket idézzük vissza. (Ez sem kevés, hi­szen a négy gól mellett, hét­nyolc gólhelyzet is adódott, egy kivételével a Honved kapuja előtt.) 8. perc: Vass jobboldali beadását Horváth elvé­tette. A labda a védők­ről Sikora elé pattant. Feri lőtt. Bicskei kiütöt­te, s a szemfüles Hor­váth másodszorra már nem hibázott, biztosan lőtt a bal alsó sarokba (1—0). 14. perc: Szabadrúgás. Vass beíveli, Horváth fejel. Bicskeinek szerencséje volt, a labda a lábáról pattant vissza. 22. perc. Vass első gólhely­zete. Jó labdával kiugrott, befelé cselezve átjátszotta Tajtit. Előtte volt a góllövés lehetősége, s ő ehelyett kö­zépre játszott. Ezután a má­sik kapunál Pusztai is kiha­gyott egy hasonló, bár nem ennyire tiszta helyzetet. 24. perc: Újabb Honvéd­támadás. A beadás Ko­vács lábáról leperdült, s igy a jobbhátvéd közre­működésével Pusztaitól Kozmához került a lab­da. A szélső egyenlített. A labda a bal alsó sarok­ba vágódott (1—1). 36. perc: Sikora—Gass— Sikora a labda útja. A bal­szélső beadását Vass két mé­terről lőtte fölé. (Ekkor jegyezte meg elő­ször a mellettem ülő kollé­ga, Boros Dezső a Népsport munkatársa: „Ilyet az NB I- ben be kell rúgni!” Négy perc múlva ismét mondhatta volna ugyanezt.) 40. perc: Sikorától Gass kapta a labdát, elment a bal oldalon, beadott. Vági elcsíp­te a beadást, de nem tudta a labdát megőrizni, s a jókor érkező Horváth nyolc mé­terről lőni is tudott — fölé. 42. perc: A következő gól­helyzet. Horváth beadását Vass az ötösön elsőre nem, tudta lekezelni, s mire lőni tudott, az egyik védő közbe­lépett. Még így is majdnem gól lett. (Már az 1—1-re végződött első 45 perc után is megálla­pítottuk, hogy Gál nagyon jól játszik, de ha valaki ki­érdemli a „mezőny legjobb­ja" címet, az Sikora lesz. Az öltözőben Tóth József to­vábbra is arra biztatta a já­tékosokat, hogy elsősorban a középpályás játék jó meg­szervezésére ügyeljenek.) 47. perc: Gál jobbról be­adott, a labda üresen ta­lálta Sikorát. A balszélső egyből lőtt, s ritkán lát­ható, óriási bombája 12 méterről védhcletlenül vágódott a kapuba (2—1). (Sikora egy perc múlva a diósgyőri ötös sarkán szerel­te Kocsist!) 53. perc: Gass elment Tajti mellett, kicselezett még egy védőt, s beadás helyett (Sikora tisztán állt!) lőni próbált, de a Honvéd-védők időben közbeléptek. 60. perc: Pusztai tisztán lő­hetett kapura, de leperdült a lábáról a labda. 63. perc: Horváth, Vasstól kapott labdát, egy csellel el­ment, kitűnő érzékkel balra gurított, a jókor érkező Si­kora azonban balszerencsé­jére nem tudta lekezelni a gólhelyzetben kapott átadást. 66. perc: Vass szöglete majdnem érintés nélkül kö­tött ki a léc alatt, Bicskei alig bírta „kitornázni”. 70. perc: Szöglet után Si- korához pattant a labda, s ő egyből középre ívelt. Horváth a felpattanó labdát fordulásból lőtte a bal alsó sarokba (3—1). 87. perc: Gass az alapvo­nalig cselezgetett, majd be­adott. A labdára futó Vasst a 16-oson belül csúnyán fel­lökték, de Emsberger nem sípolt. (Ekkor dőlt el, hogy a Nép­sporttól mindössze négyes osztályzatot fog kapni. A já­tékvezető a mérkőzés nagy részében jól működött, de — s ezt is be kell vallanunk — Kozma buktatásáért, majd főleg Vass felvágásáért meg nem adott 11-es nagyon le­rontotta teljesítményét.) Az utolsó percekben a Honvéd-játékosok szinte már nem is értek labdához. A DVTK nagyszerű győzelmet aratott. Tóth József ezt első­sorban a fegyelmezettségnek, s a taktikai elképzelések ki­tűnő megvalósításának tulaj­donította. De Mathesszel kö­zösen hozzátették azt is, hogy ezt a mérkőzést a középpá­lyán nyerték meg. Valóban így van. A DVTK hosszú idő után ismét „úr tu­dott lenni” a pálya középső harmadában, végre nem tá­tongott űr a támadó és a vé­dekező csapatrész között. Ügy . is mondhatnám, az eddigi gyakorlattól eltérő, újszerű felfogásban játszottak, s úgy tűnik, a jövőben is ezt kell játszaniuk. . Tulajdonképpen mindenki jól játszott, a már említet­teken kívül Veréb, Salamon, Gass és Horváth emelhető ki. Sikora kiérdemelte azt a jelzőt, amit már a félidőben előlegeztünk neki: a mezőny legjobbja volt. HORVÁTH KÁLMÁN

Next

/
Thumbnails
Contents