Déli Hírlap, 1970. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-14 / 215. szám

Önálló an. kezd cm ény ezően J MISKOLC EGY HETE Megkezdődött a vegvtisztítási szezon Naponta több mint ezer felöltőt, kabátot, őszi és téli ruhaneműt adnak be vegy- tisztításra Miskolcon. A meg­lehetősen mostoha körülmé­nyek között dolgozó Patyo- lai-teiep csak háromhetes vállalási időre vesz át tisz- tít.uúvalót. Es hogy látja a miniszter? Viszonylag ritka alkalom országos vezetőtől hallani egy szakma megyei munkájának, eredményeinek értékelését. De ennél is ritkább talán az, ha az országos vezető a kelleténél szigorúbbnak találja a helybeli vezetők ítéletét, s azt fejte­geti, hogy valamivel büszkébbek is lehetnének a szakma fejlődésére, mint amilyenek. Nos, ilyen ritka alkalom volt a megyei és a városi tanács végrehajtó bizottságának múlt heti közös tanácskozása, melyen részt vett és felszólalt Szur­di István belkereskedelmi miniszter. A két kereskedelmi osztály közös munkájaként előterjesz­tett jelentés szerint az elmúlt öt évben a vártnál dinamiku­sabban nőtt a megye és Miskolc kiskereskedelmi, valamint vendéglátó forgalma. Az idén előreláthatólag 44—45 száza­lékkal haladja meg a — változatlan áron számított — for­galom az 1965. évit. Ugyanakkor azt is megemlítette a jelen­tés, hogy a forgalomnövekedés valamivel lassúbb volt Bor­sodban, mint országosan. Szurdi István elsőként erre az észrevételére reagált fel­szólalásában. Véleménye szerint általában helyes, ha az or­szágossal vetjük össze egy-egy szakma megyei eredményeit. De figyelembe kell vennünk ilyenkor az átlagok mögött meghúzódó helyi sajátosságokat. Jelen esetben például azt, hogy — gazdaságpolitikánknak megfelelően — az elmúlt években fokozottan nőtt a mezőgazdasági dolgozók jövedel­me, s ezzel együtt természetesen a mezőgazdasági jellegű megyék kereskedelmi forgalma is. Egyebek mellett ez ma­gyarázza a szövetkezeti kereskedelem gyors előretörését is. Ha tehát reális képet akarunk kapni, a borsodi kereskede­lem forgalmát a hasonló, tehát ipari jellegű megyékhez kell viszonyítanunk. S ha ezt tesszük, nincs okunk szégyenkezés­re. Sőt! Hasonlóan pozitívan értékelte a miniszter a bolthálózat fejlesztését. Könnyű megjósolni — mondta —. hogy a beru­házások koncentrálása, azaz sok kicsi helyett kevesebb, de nagyobb alapterületű modern üzlet létrehozása — például: miskolci Centrum Áruház — a következő években nagyon előnyösen érezteti majd hatását. A dicséret mellett azonban néhány negatív jelenségre is felhívta a figyelmet a miniszter. Mint a jelentésből kiderült, a kis- és nagykereskedelem, de különösen a vendéglátóipar dolgozóinak létszáma alacsonyabb, mint amennyit a forga­lom gyors növekedése indokolna. Ha kizárólag a vállalati gazdálkodás, tehát termelékenység, gazdaságosság oldaláról vizsgálnánk e jelenséget, akkor előnyösnek nevezhetnénk. De nem szabad így vizsgálnunk, hiszen egyben arra is utalnak a „szép'’ mutatók, hogy túl sok teher nehezedett a kereske­delmi dolgozókra. A fogyasztók is kárát látták az alacsony létszámnak, mert nem fejlődött a kívánt mértékben a kiszol­gálás kulturáltsága. Éppen ezért helyeselte a miniszter, hogy a jövőben még nagyobb gondot kívánnak fordítani a szakmunkásképzésre, s megígérte, támogatja azt a törekvést, hogy a kereskedelmi szakiskolához épüljön kollégium, is. Első hallásra kedvezőnek tűnik az is, hogy a kiskereske­delem, s ezen belül főleg a ruházati kiskereskedelem készle­tei erősen csökkentek az utóbbi időben. Ha azonban alapo­san megvizsgáljuk e jelenséget — fejtegette Szurdi István —, akkor már nem egészen ilyen egyértelműen pozitívnek találjuk. A kiskereskedelem ugyanis azt a kényelmes módot választotta, hogy a nagykereskedelem nyakába varrta a készletezés gondjainak, s anyagi konzekvenciáinak a javát. Tehette, hiszen akár bizománybán is kap árut, vagy elmehet egyenesen a gyártó vállalathoz. Csakhogy a készletnek a le­hető legközelebb kell lennie a vásárlóhoz. így növelhető az áruválaszték. S ha jó az áruválaszték, akkor nem kell félni a nagyobb készlettől sem, hiszen a divatos, jó minőségű por­téka gyorsan vevőre talál. BÉKÉS DEZSŐ Az építőipar nem tartozik a divatos szakmák közé. Itt nincs fehér köpeny, de van mésztől fehér munkaruha. Aki ezt ölti magára és „be­lekóstol'’ az alkotás izgal­mába. amellett hűséges is tud lenni, az úgy kötődik a vállalathoz, a munkahelyhez és a szakmához, mint tégla a cementhez. S e kötődést elő is lehet segíteni úgy is, ahogy azt ennél a vállalat­nál teszik. Lljabb lépés előre tíKV - Videoton Dicséretes kezdeményezések problémai. A Videoton tv-t vásárolni akarót természete­sen már a boltba lépésétől kezdve segítik. A készülék kiválasztásához, a vásárlás­hoz szaktanácsot adnak. A vevőszolgálat létesítése természetesen azzal is együtt jár. hogy a Videoton különös gonddal ügyel az üzlet ellá­tására. Hétfő kivételével mindennap 9—14 óra között várják a vevőket a Videoton képviselői. A sajtótájékoztatón, me­lyen Bán Imre, a B1KV igaz­gatója és Kiss Béláné propa­gandista tájékoztattak ben­nünket. sok mindenről szó esett. Praklikus tanácsot is kaptunk: a garancialevelet figyelmesen és részletesen el kell olvasni. Ezzel sok kelle­metlenségtől mentheti meg magát az. aki tv-t vásárol. És arra is ügyelni kell. hogy javításkor (két éven belüli mindig tépjenek le egy-egy szelvénvt a garanciafüzetből, hiszen öt javítás .után a tu­lajdonos a készülék kicseré­lését is kérheti. Az alapokat Úttörők Vietnamért A megyében az úttörőcsa­* ,4 Magyar Honvédelmi Szövetség Borsod megyei szervezetének rendezésében vasár­nap nagyszabású, repülöbemuiatöval egybe­Címünk ne tévesszen meg senkit, nem sporteseményről van szó. a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat és a Videoton gyár összefogását jelzi. Augusztus hónapban új szolgáltatással bővült . a BIKV szolgáltatásainak ed­dig is széles skálája. Az or­szágban először Videoton ve­vőszolgálatot terveztek a Szé­chenyi utcai rádió és televí­zió szalonban. Az itt megvá­sárolt Videoton televíziókat a vevő lakásán a gyár sze­relői helyesük üzembe, s ha ezután valamilyen hib^ akad, azt (72 órán belül) meg is javítják. Ha szükséges, a ké­szüléket is kicserélik. Árvái Lajos üzletvezető a szombat délelőtt megtartott sajtótájékoztatón megjegyez­te, hogy ilyen cserére eddig csupán egy-két esetben ke­rült sor. A vevőszolgálat munkatársai azt is elmondot­ták, hogy ide minden problé- kötött honvédelmi napot tartottak Miska! mával jöhet a vevő. Még ak­ción A nagy érdeklődéssel várt bemutatón I kor is megpróbálnak segite- mlntegy tízezren rrettek részt. | ni, ha a GELKÁ-nál, vagy (Agaiba Ub> ) másutt npm oldották meg a a csábítás nem módszerük Négy évvel ezelőtt 180 kő­művesük volt még. Ma a fel­szabadult ipari tanulókkal együtt 99 van. A hiány min­denáron való pótlására meg­tehetnék — amit néhány vállalat előszeretettel alkal­maz —, hogy kecsegtető ígé­retekkel, magasabb órabér­rel csalogassanak szakembe­reket. Az ilyen módszer pil­lanatnyi előnyt és nem is annyira stabil gárdát jelen­tene, hiszen akit valahonnan ígéretekkel és minimális anyagi előnnyel meg lehet fogni, nem biztos, hogy az új munkahelyhez hűséges is lesz. A vállalat vezetői inkább a nehezebben járható, de több sikerrel, tartósabb ered­ményeket adó utat választ­ják. patok 190 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Elhatározták, hogy a vietna­mi gyerekek részére kerék­párokat vásárolnak — min­den város és járás fiataljai küldenek egyet. Szeptember 24-én délután 16 órakor ün­nepséget rendeznek a Hősök terén Miskolcon, ahol a me­gye minden részéről érkező úttörők stafétája érkezik be. Ünnepi bészédet Havasi Bé­la megyei úttörőtitkár mond. Fényárban a város kora délután Pár évvel ezelőtt, három miskolci mérnök szabadalma alapján készítették el az úgynevezett alkonykapcsolót. A városi tanács épületeben található berendezés auto­matikusan kapcsolja be az összes utcai fénytestet. Teg­nap délben két óra tájban — a közeledő vihar miatt — csaknem esti sötétség borult Miskolcra. Az automata al­konyjelző azonnal bekap­csolta az utcai világítást, így — jó néhány percig — kora délután esti fényárba öltö­most kell lerakni Az irányelvek szellemében, helyes úton jár a Miskolci Építőipari Vállalat Orvoslásra váró gond akad elegendő a Miskolci Építő­ipari Vállalatnál is. Súlyos teher még mindig a munka­erőhiány. Kőművesekből van a legkevesebb. Az igazgató, Juhász Karoly nem is tagad­ja: nehéz helyzetben vannak. Saját erőforrásból — Pillanatnyilag 50 kőmű­ves szakmunkásra volna szükségünk — mondja. — Ha lenne, a fejünk se fájna... A fejfájás azonban tovább kísért, de tettekre is sarkall. Nagyon helyesen, nemcsak a pillanatnyi körülményekkel számolnak, hanem úgy ter­veznek, olyan intézkedéseket tesznek, amelyek évek múl­tán kamatoznak. A holnap már könnyebb lesz. Az út. amelyen elindultak, egyezik a Központi Bizottság irány­elveinek egy fontos tételé­vel, amely szerint: „A gaz­dasági vezetők ... éljenek bátrabban megnövekedett hatáskörükkel, tartsanak lé­pést a fejlődéssel. Tanulja­nak meg távlatokban gon­dolkodni.” Ez az intelem mind job­ban érvényre jut ennél a vállalatnál. Nem várnak külső segítséget, önállóan, kezdeményezően, saját lehe­tőségeik és erőforrásaik ki­aknázásával törekednek a szakmunkáshiány leküzdésé­re. Nagy gondot fordítanak a dolgozók megbecsülésére. Nemcsak anyagiakban, egyéb juttatásokban is. E követen­dő magatartást a legelején: a tanulóknál kezdik. Egy- egy gyerekre évente 40—45 ezer forintot költenek. Ebben benne van az étkezés, a szál­lás, a munkaruha, ösztöndíj stb. Vonzó légkört és környe­zetet teremtenek. A munkás- szálló két emeletén, három­személyes szobákban, kor­szerű feltételek között élnek és tanulnak a fiatalok. Egy tanár házaspárt foglalkoztat a vállalat, akik a szállón lak­va rendszeresen segítenek a gyerekeknek a tanulásban. Ennek is köszönhető, hogy mindössze négy fiú bukott meg, a többiek elismerést ér­demlő tanulmányi átlagot produkáltak. Rendszeres kap­csolatot tartanak a szülőkkel is. Meghívják őket: nézzék meg, hol, milyen körülmé­nyek között élnek • és dol­goznak gyermekeik, akik ke­resetükkel is elégedettek le­hetnek. Ritka példák A vállalat másutt nem ta­pasztalható példákkal is szolgálhat. A tanuló gyere­kek is ugyanúgy megkapják — ha arra érdemesek — a kiváló dolgozó kitüntetést, mint a felnőttek. A tanuló- létszám tíz százalékára te­hető azoknak a száma, akik rendelkeznek ezzel az elis­meréssel. A nyereségrészese­désből sem hagyják ki őket. A másod- és harmadéves ta­nulók már jogosultak erre a juttatásra, amiről egyébként a kollektív szerződés intéz­kedik. S amikor átveszik a szak­munkás-bizonyítványt. mind­össze három-négy azoknak a száma, akik másutt keresik boldogül ásukat. A többiek hűséggel ragaszkodnak a vállalathoz, ahol sok egyéb intézkedés is születőben van a ió munkahelyi közérzet ki­alakításához. ígv például cél­prémiumokat tűznek ki olyan újításokra és ésszerűsítések­re, amelyek segítenek szám­űzni a nehéz fizikai munkát. Az utánpótlás érdekében tett minden intézkedés evek múltán kamatozik. S ha ma még sok a gond, az akadály, vállalják, mert tudják: a táv­latok, a jövő olyan igényeket támaszt, amelyeknek alapjait most kell lerakni TÓTH FERENC H. K.

Next

/
Thumbnails
Contents