Déli Hírlap, 1970. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-08 / 210. szám

Udvarok, Különös szigetek, Afrikai utazás Újabb rövidhírnek készülnek „Mit ér az ember, ha mun­kás?” — keresi a kérdésre a választ György István film­rendező. A MAFILM stúdiói­ban készülő újabb kilenc rö­vidfilm egyike az övé, mely a rendező a munkásosztály helyzetével foglalkozó szo­ciológiai sorozatának máso­dok részéhez tartozik. Kol- lányi Ágoston egyszerre két filmet is készít. Az Udvarok című a római, a középkori és a barokk példákon át, egészen a századforduló ele­jéig nyomon követi az ud­varépítészet történetét. Má­sik filmje élő klasszikusunk­ról, Barcsay Jenő festőmű­vészről szó. A filmalkotás ér­dekessége, hogy a rendező már tíz évvel ezelőtt is for­gatott filmet a mesterről, s így most évtizedes változás regisztrálására nyílik al­kalma. Az éjszaka zenéje a címe Gaál István filmjének, mely a Bartók-évfordulóra készült el. A nagy muzsikus zenéje és a zene sugallta asszociá­ciók állítanak emléket Bar­tók Bélának. Dévényi László Szemnek, fülnek ingere című alkotása képpel és hanggal kívánja a legkülönbözőbb ér­zékeléseket felkelteni a mo­zinézőkben. Tiefbrunner László Különös szigetek cím­mel készít kisfilmet, a hazai rezervátumok, ősparkok vi­lágáról. Magyar József ren­□ Dosztojevszkij Fehér éj­szakák című regényének mo­tívumai alapján Jurij Becko szovjet zeneszerző operát komponált, amelyet az új ze­nei évadban koncert előadás­ban mutatnak majd be Moszk­vában. □ A világon előállított könyvek száma az elmúlt évben elérte a félmilliót. Az UNESCO 1967. évi mérlege azt mutatja, hogy Európa a maga 210 000 új kiadvá­nyával a legnagyobb könyv- termelő kontinens. A máso­dik helyen Ázsia áll 100 000, majd Eszak-Amerika követ­kezik 70 000, Dél-Amerika 13 000, Afrika 8000 és Óce­ánia 3000 kiadvánnyal. dező A per című filmjében azokról a „tyúkperekről” szól, melyek mind a peres­kedőknek, mind a bíróság­nak, az államnak, végső fo­kon tehát valamennyiünk­nek nagyon sokba kerülnek. Csőke József elkészült Az utolsó 48 óra című rövidjá­A Miskolci Nemzeti Szín­ház az új évadban kedves meglepetést tartogat a nézők számára. A felvonások kez­dete előtt a hagyományos csengőszó helyett az avasi templom harangjátéka szó­Az Orvostovábbképző In­tézet, a miskolci Központi Orvosi Könyvtár, az Orszá­gos Orvostudományi Könyv­tár és Dokumentációs Köz­pont közreműködésével tó­ban kiadásra kerülő folyó­irat közelebb akarja hozni Afrikához a tudomány kor­szakának levegőjét, és Ke­nya lakosságának széles ré­tegeit akarja megismertetni az afrikai földrész termé­szettudományos problémái­val. D 14 000 táncos, énekes és zenész a főszereplője a tallinni filmstúdió új színes szélesvásznú filmjének. Ezek a művészek léptek fel ugyanis a júliusban, a szov­jet hatalom fennállásának 30. évfordulója tiszteletére Tallinnban rendezett utcai ünnepségeken. tékfilmjével, mely egy súly­emelő verseny előtti utolsó 48 óráját mutatja be. Fifilina József operatőr pedig elkí­sérte legutóbbi afrikai útjára a Losonczi Pál vezette ma­gyar küldöttséget. Afrikai utazás című rövidfilmjében az út eseményeit örökíti meg. lítja majd be a közönséget a nézőtérre. A harangjáték, amely Ko­dály Zoltán kellemes dalla­mait idézi. Bródy: A tanító­nő című darabjának pre­mierjén szólal meg először. vábbképző előadássorozat lesz az orvosi dokumen­táció kérdéseiről a Szentpé- teri kapui kórház klubjában, szeptember 21-től 26-ig. Első ízben kerül sor Magyaror­szágon ilyen jellegű előadás- sorozatra. Neves orvosok re­ferátumai hangzanak el álta­lában a dokumentációról, a dokumentációs műhely és a kutatók kapcsolatáról, arról, hogy mindennek milyen jö­vője van, és hogyan áll a dokumentáció az orvostudo­mány szolgálatában. Vala­mennyi előadást vita követi majd, hasznos segítséget nyújtva az orvosi munkához. Számos érdeklődőt várnak az ország minden részéből. Nemcsak hasznos, hanem kellemes is lesz az az öt nap, melyet a vendégek Miskol­con töltenek. Az avasi temp­lomban hangverseny, város­nézés és kirándulás a kör­nyékre, valamint színházi előadás szerepel a közös programban. Kulturális világkrónika Harangjáték a színházban Országos orvostalálkoző Miskolcon jjc Reggelenként még kísérni kell őket... (Agotha felv.) Jancsó-sorozat Szeptember 9-én — szer­dán — Jancsó-sorozat indul a miskolci Gárdonyi Géza Művelődési Házban. A neves magyar rendező sokat vita­tott filmjeinek a vetítése kezdődik ekkor, A Szegény­legények-től az Égi bárány-ig címmel. A (novemberre ter­vezett) sorozatzáró vetítésre eljön majd — a jelenleg kül­földön filmező — Jancsó Miklós is. Czene Béla képei a Szőnyi-teremben Czene Béla festőművész, akinek tárlatát szeptember 11-e és 26-a között tekinthe­tik meg Miskolcon, a Szőnyi- teremben (Képcsarnok) az érdeklődők, a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendéke volt. 1934 óta szerepel ki­állításokon. 1938-ban egy évig a római Collegium Hun- garicum ösztöndíjasa volt. Itt festette „Hunor és Ma­gyar” című képét, mellyel 1942-ben díjat nyert. A há­ború előtt sűrű egymásután­ban rendezte nagy sikerű ki­állításait, a felszabadulás után két ízben rendezett gyűjteményes kiállítást olaj­képeiből, tus- és ceruzaraj­zaiból. Nyaranta vidéken dolgozik, így népi tárgyú fest­ményeinek jó része. Ä korai képeire jellemző dekoratív törekvések elhagyása után a természethű festészethez kö­zeledett. Hangsúlyos, élénk színekkel festi a falut és a parasztok életét. □ Afrikában megjelent az első önálló természettu­dományos folyóirat, az Af­rican Scientist. A Nairobi­Jövendölés a negyvenedik iskoláról vá tyui büszkeség Pierre Brasseur fia, Claude egy napon bejelentette ap­jának, hogy ő is színész akar lenni. — Baj fiam, baj! — kiál­tott fel a híres francia szí­nész fejét csóválva. — Miért? — Azért, mert ha a ren­dező majd téged választ egy szerepre, mindenki azt fog­ja mondani, hogy ez azért van. mert a fiam vagy .. ■ ha viszont nem kapsz szere­pet, akkor azt gondolhatod, hogy ez nem azért van, mert tehetségtelen vagy. hanem mert nem akarnak kivéte­lezni veled! ■— Akkor megváltoztatom a nevemet! — Azt már nem! — mond­ta méltatlankodva Pierre Brasseur. — És ha sikered lesz. hon­nan fogják tudni, hogy a. fiam vagy? Kicsit keresni kell. Bújtatják, ölelik a nagy házgyári óriá­sok. Árkok, pallók, betonkeverők, törött, füstös téglák, föld- hányások. Az új városrészek nem „steril” körülmények kö­zölt születnek. Egy éve sincs, hogy megjelentek ezen a tájon a behe- mót gépek, hogy megbirkózzanak a régi falakkal. Nem vol­tak ezek a falak gyengék. (A bonlási anyagot kincsként rak­ták, szállították, akik hozzájutottak.) És féltett falak voltak. Kötőanyagukban könny és veríték köveseden meg. A lakók az utolsó napig öntözték a kis udvarok rózsabokrait . .. A terep nem kedvez az efféle gondolatoknak. Bokáig me­rülök .a sárba. A föld felázolt — kezdődik az ősz. Ilyenkor mindig drukkolunk: felépítik-e Vajon beköltözhetünk? Mi­kor adják ál? * Az iskoláért nagyon sokan izgultak. Szeptemberre termé­szetesén megígérték a Győri kapui szülőknek, gyerekeknek, de hál ezt hittük is. meg nem is (Devalválódott az adott szó értéke.) Na. végre! Nincs még utca, nincs még házszám, de hát ezt nem lehet eltéveszteni. Szélesen húzódik a nagy házak között, és sárga függönyeit lebegteti felém. A negyvenedik. Miskolc város negyvenedik iskolája. Szárnyas üvegajtó. csil­logó műkő- és mozaikfalak fogadnak. Az emelet faburkolata már szinte luxus. Persze, a huszonnégy millió forint is szép pénz. (A nyír­egyházi színházat 17 millióért építették újjá néhány eszten­deje.) A bejáratnál egy alsótagozatos osztállyal találkozom. Har­madikosok lehetnek. Jöttek a helyszínt megszemlélni. Mától vége a vendégeskedésnek: elkészült az új iskola. Ez így per­sze kicsit túlzás, mert egyelőre csak az emelet ..lakható” inkább. A műszaki átadó-átvevő bizottság méltó a sok millióhoz. Lehelnek vagy húszán. Ami nincs kész, arról most nem esik szó. Ha kérdezném, nyilván ez volna a válasz: épüö- anyag-gondok, kis kapacitás, szakmunkáshiány stb. Ilyen kérdésekre azonban senki nem adott megbízatást. Az egyik nagyobb teremben egyszerre készül a műszaki átadás-átvétel jegyzőkönyve, s a következő tanítási nap né­hány órájának vázlata. Kávé- és vilupálillat. A sok em­ber közül egy sincs, aki ne érezné fontosságát. Nem! Egy mégis van. Galambos Béla, az iskola igazgatója. Talán mindenki mást zavarna még ez a felfordulás, de ö egxjik pillanatról a másikra feledni tudja az építési gondokat. A gyerekekről beszél. Igaza van, ez még csak épület; egy ház. Nagyon szép és korszerű (a hibákat majd kijavítják, vagy nem követik el másutt), iskolává azonban csak akkor válik, ha a húsz tantermet, a politechnikai helyiségeket, a szak­tárgyi előadókat stb.) „belakják” a gyerekek. Lesz négy első osztály (nem hiába fiatal ez a lakótelep), nyolcadik csak egy — az utolsó évre nem szívesen cserél­nek már iskolát a gyerekek — a többi osztályból három­három indul. Az osztályok egyelőre nem nagy létszámúak. Galambos Bélának és a 35 tagú tantestületnek, ha jól szá­mítottam, félezer gyerekről kell gondoskodni. Persze, ha elkészülnek a tornatermek, ha berendezik a műhelye­ket, az orvosi rendelőt ... A negyvenedik iskola körzeti köz­pont lesz. A foglalkozási termekbe több tanulócsoport jár majd át a szomszédos iskolákból, s a pedagógus-tovább­képzésnek is egyik ideális színhelye lesz az intézmény. De a tervekről ráérünk később is beszélni. Egyelőre az a fontos, hogy a legszükségesebb bútorok a helyükre kerülje­nek. (Az LKM naponta két gépkocsival fuvarozott az el­múlt héten, hogy mára berendezzék a berendezhető terme­ket.) Az apró harmadikosok búcsúzóul még megállnak a moza­ik borítású fal előtt az előcsarnokban. Tetszik nekik a csil­logás. A fényes ajtókat, falakat megsimogatták. Még nem tudják, hogy mennyi az a 24 millió forint, de hisz a madár­fiókák sem tudják, hogy hány fordulóval, mennyi áldozat­tal rakják a szülők a fészket. Még ilyen kicsik ne is tud­ják. Fontos, hogy puha s meleg legyen az>a fészek... GYARMATI BÉLA TÁJFUN Nagy erejű tájfun söpört végig Tajpej utcáin. A ter­mészeti csapásnak hat halá­los áldozata és 13 sebesül tje van. GÁZROBBANÁS Nyugat-Pakisztán egyik szénbányájában gázrobbanás történt, amit nagyarányú beomlús követett. Az omla- dék 34 bányászt elevenen el­temetett. BOJKOTT Szudánban a kormány a jövőben bojkottálni fogja azokat a külföldi társaságo­kat, amelyek kereskedelmi kapcsolatot tartanak fenn a Dél-afrikai Köztársasággal. BEHATOLTAK Amerikai fiatalok egy cso­portja behatolt a New York állambeli Rochester sorozó­helyiségeibe és több ezer be­hívócédulát megsemmisített. A fiatalokat a rendőrség őri­zetbe vette. MELLBE SZÚRTA Törökszentmiklóson, a Kos­suth téren Baranyai László 19 éves, büntetett előéletű rakodómunkás családi vitába keveredett 31 éves feleségé­vel és az asszonyt tőrkésével mellbe szúrta, aki a helyszí­nen meghalt. A gyilkost le­tartóztatták. HAVAZIK A lengyel Tátrában télies­re fordult az időjárás: a hő­mérő higanyszála 2 fokra süllyedt és a Zakopane kör­nyéki hegyekben havazik. JÁRVÁNY Járványos méreteket kezd ölteni Calcuttában és kör­nyékén a kolera. Az árvíz sújtotta nyomornegyedből egyre több megbetegedést je­lentenek. A múlt héten az árvíz 3 millió embert érin­tett India keleti részén. 43 személy meghalt, 5000 ház összeomlott HÉT SZEMÉLYT MEGÖLT Ismeretlen fegyveres hét személyt ölt meg a kanadai Crestonban. A gyilkos egy kisgyermeket túszként magá­val hurcolt és a környező hegyekbe menekült, A rend­őrség hajtóvadászatot indí­tott a tettes kézre kerítésére. ELBARIKÁDOZTA MAGÁT A franciaországi Mont Dór­ban tíz gyermekével együtt elbarikádozta magát egy Raymond de Pooertere nevű férfi, amikor megtudta, hogy a társadalombiztosítási hiva­tal megvonta népes családjá­tól az ezer frankos családi pótlékot. Fegyvert fogott és lövöldözni kezdett. Hat rend­őr megsebesii '. majd önként megadta magát. FEKETE ÉG Az NSZK-ban megkezdőd­tek Nyugat-Németország és az USA légierőinek egyesí­tett hadgyakorlatai. A „Fe­kete ég” elnevezésű hadgya­korlatokat Willy Brandt is megtekinti VENDÉGMUNKÁSOK A legtöbb jugoszláv ven­dégmunkás. pillanatnyilag körülbelül 300 ezer. Nyugat- Németországban dolgozik. A külföldön dolgozó jugoszlá- vok száma meghaladja a 700 000 főt.

Next

/
Thumbnails
Contents