Déli Hírlap, 1970. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-30 / 229. szám

\ Egy iskola áramkörei II. A rendelettől a képesítőig Vígjátékfesztivál Miskolcon Régen dédelgetett szándékát valósítja meg a Miskolci Nem­zeti Színház az évad végén megrendezendő vígjátékfeszti­vállal. Sallós Gábor, a színház igazgatója az elképzelésekről a következőket mondotta: jfc Működő műszerek között.. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1965. évi 24, számú törvényerejű rende­leté — 14. § (1.) — esteket mondja a szakközépiskolák­ról: „A szakközépiskola kor­szerű általános műveltséget és középfokú szakmai kép­zést nyújt. Növendékeit szo­cialista szellemben, sokolda­lúan fejlett emberré neveli, olyan szakmai-elméleti és gyakorlati ismeretekkel, jár­tasságokkal és készségekkel látja el, amelyek birtokában a képzés irányának megfe­lelő szakterületen a közvet­len termelő munkától a részfolyamatok irányításáig terjedő és a külön meghatá­rozott munkakörök feladatai­nak megoldására képesek, továbbá előkészíti őket fel­sőfokú továbbtanulásra.” Értelmezésünk szerint a rendelet nem mond annak (Rabb László felvétele) ellent, hogy szakmunkásként vagy akár technikusi felké­szültséget igénylő munka­körben foglalkoztassák az üzemek a szakközépiskolát végzetteket. Mindaddig azon­ban, , míg az iskolák techni­kusokat is bocsátanak ki, természetes, hogy ezek a fia­talemberek kerülnek előnyö­sebb helyzetbe. Még két esztendő A technikumok és a szak- középiskolák azonban mát csak két esztendeig mű­ködnek párhuzamosan. (A Bláthy Ottó Technikumban most másodikosok a „legidő­sebb” szakközépiskolások.) Az érettségiig, képesítőig bi­zonyára megjelenik majd a záróvizsgával kapcsolatos utasítás. De szükség lenne az idézettnél egy részlete­sebb, magyarázóbb rende­letre is! Kétségek A szakközépiskolába való jelentkezések számát vizs­gálva, nagy általánosságban (nemrég írtunk erről) ked­vező a helyzet. Egyes intéze­tek iránt azonban — me­lyeknek régebben többszörös túljelentkezéssel kellett szá- molniok — csökkent az ér­deklődés. (A Bláthy Ottó Technikumba évenként csak­nem hatszázan kérték felvé­telüket. A Bláthy Ottó Szak- középiskolába pedig csupán 250-en jelentkeztek az idén.) Az iskolának egyik igen fontos célkitűzése, hogy a szülőkkel és az üzemekkel, vállalatokkal megértesse, amit már tegnapi számunk­ban is hangoztattunk: a szakközépiskola semmivel sem nyújt kevesebb szakmai műveltséget, mint a techni­kumok. Sőt! Nem okozhatnak csalódást Erről az érdeklődőknek nem nehéz meggyőződni. A szűkös körülmények ellenére az iskolában megvalósítot­ták a kabinet rendszerű ok­tatást. A különböző termek­ben (villamosgép-irányítás- technika; laboratórium; erő­művek, hálózatok; elektro­technikai előadó; műszerész műhely stb.) a működő mű­szerek egész sorát találjuk. (A „felszerelés” alkalmas lenne egy műszaki főiskola igényeinek kiszolgálására is.) A végzettek a gyakorlatban egyetlen olyan berendezéssel sem találkozhatnak, ame­lyet az iskolában ne ismer­tek volna meg a négy esz­tendő folyamán. Az erős­áramú. vezetékek szigetelé­sétől a laboratóriumi méré­sekig minden irányú munká­hoz kellő elméleti és gya­korlati ismereteket szerez­nek. Az intézetnek kitűnő kapcsolata van az ÉMÁSZ- szal. így nem fordulhat elő, hogy szakadék támad az is­kolai oktatás és a gyakorlati munka között. Nagyon fon­tos azonban, hogy a szakis­kola ne csak irányának megfelelő képzést nyújtson, hanem, mint nevelő intéz­mény is betöltse hivatását. Aztán nem is kerül min­denki műhelybe, üzembe a négy esztendő után. Az egye­temi felvételhez is biztos alapokat kell adni. Holnap majd erről írunk. GYARMATI BÉLA — Az a tapasztalatunk, hogy a közönség nagyon vár­ja és szereti a vígjátékot. A miskolci színház már koráb­ban is, az idén pedig foko­zott mértékben ezt a célki­tűzést tartotta szem előU műsortervének összeállítása­kor. Szakonyi Károly: Adás­hiba című darabján kívül három szatirikus hangvételű ősbemutatót tervezünk. A júniusban megrendezés­re kerülő vígjátékfesztivá­lunkra két budapesti és két vidéki színházat is meghí­vunk. A szakmai körökben nagy érdeklődéssel fogadták elgondolásunkat. A színhá­zak vezetői egyetértettek ez­zel, hogy ez a műfaj rend­A magyar nőnevelés elö- harcosa, a nők tudományos képzésének úttörője, Veres Pálné, 75 éve halt meg. A nők képzéséért folyta­tott harcban sok meg nem értéssel találkozott. Szenve­délyesen vitatkozott még olyan szellemi nagysággal is, mint Madách Imre, aki aka­démiai székfoglalójában a nő szellemi kiskorúságáról be­szélt: „A nő sem a művésze­tet, sem a tudományt előre nem vitte soha”. Madách ak­kor nem is sejtette, hogy sza­vaival a nő szellemi és er­kölcsi felszabadítását indí­totta el. Veres Pálné leve­let írt Madáchnak és ebben kifejtette: a nő nem ala­csonyabb rendű a férfinél, „ha a lányok a fiúkéhoz hasonló iskolába járhatnának, képe­sek lennének a férfiakkal együtt építeni a társadal­mat”. Nemcsak vitatkozott, ha­nem cselekedett is. „Felhívás a nőkhöz” című kiáltványá­ban — amelynek közlését a Pesti Napló szerkesztősége megtagadta — a nők önkép­zését sürgette. A felhívást Jókai Mór Hon című lapjá­nak 1865 októberi számában kívül népszerű, a „termés”, a színpadra állítható művek száma azonban kevés, s ve­lünk együtt remélik, hogy ez az íróknak is, rendezők­nek is ösztönzést ad. A fesztivált öt napra ter­vezzük, s ez idő alatt a mis­kolci és a vendégszereplésre meghívott négy másik szín­ház egy-egy új magyar víg­játékot mutat be. Megkeres­sük a lehetőségét, hogy Mis­kolc testvérvárosának, Kato­wicének színházát is meg­hívjuk vendégszereplésre. A vígjátékfesztivál jelen­tőségét azzal is kifejezésre akarjuk juttatni, hogy a leg­jobb alakításokat és rende­zést díjazzuk. tette közzé, s ezzel a na­gyobb nyilvánosság előtt is megindult a harc Veres Pálné igazának valóra vál­tásáért. A gondolatnak si­került híveket szereznie, s huszonkét asszonytársával 1867-ben megalakította az Országos Nöképzö Egyesü­letet. 1869 októberében Veres Pálné saját erejéből 12 ta­nulóval — 14—15 éves kis­lányokkal — megnyitotta az első egyosztályos iskolát. A következő évben már két osztállyal indult a leányis­kola. Tevékenysége végül is megértésre talált, de Veres Pálné ezt már nem érhette meg. 1895. december 19-én Magyarországon megenged­ték a nőhallgatóknak az egyetemek látogatását. 1896- ban a mai Veres Pálné utcá­ban pedig megnyílt a nevét viselő első leánygimnázium. A felszabadulás után álla­munk a nők képzéséért töb­bet tett, mint történelmünk sok előző évszázadában. Nap­jainkban a diplomások har­minc százaléka nő, s az 1970—71-es tanévben a felső- oktatásban részt vevő tanu­lóknak több mint negyven százalékát a nők alkotják. KÖNYVESPOLC Hatalom, politika, technokraták Madáchcsal is vitatkozott A nőnevelés r a a •• rr • úttörője éjféltől reggelig SZTRÁJKBA LÉPTEK Olaszországban sztrájkba léptek a cipőipari munká­sok. akik kollektív szerződé­sük megújítását követelik. HAJÓ A HANGÁRBAN A híressé vált RA—2 pa­piruszhajó, amelyen Tho? Beyerdahl és társai Afriká­ból Amerikába utaztak, egy norvég hajó fedélzetén Osló­ba érkezett. Egyelőre egy re­pülőtér hangárjába helyez­ték a híres hajót -mindaddig, amíg ki nem bővítik a Kon- tiki múzeumot, ahol majd végleges otthont kap. KÖZZÉTETTE JAVASLATAIT A Német Kommunista Párt vezetősége közzétette javaslatait a földreformra vonatkozólag. A párt indít­ványozza a nagybirtokosok, a bankok, az ipari konszer­nek tulajdonában levő föld­birtokok államosítását és követeli: bocsássanak a vá­rosok és községek rendelke­zésére telkeket lakóházak, iskolák, kórházak, utak stb. építésére és vessenek véget a földspekulációnak. AZ ELNÖK GYENGÉLKEDIK Az utolsó percben felfüg­gesztették a múlt hónapban megválasztott ghanai köz­társasági elnök, Edward Skufo-Addo beiktatását, mi­után az elnök gyengélkedik. Az orvosok tanácsolták a 64 éves elnöknek, hogy mond­jon le minden hivatalos programot. Az év elején agyvérzése volt. A TÜSZŐK KISZABADULTAK A PNFF gerillaszervezet szabadon bocsátotta az elté­rített gépek túszként fogva- tartott utolsó hat utasát is. ELHAGYOTT KÍSÉRTETVÁROS Jordánia fővárosa úgy néz ki, mint egy elhagyott kísér­tetváros. Némileg megélén­kült a forgalom, miután ideiglenesen feloldották a kijárási tilalmat, A város legégetőbb problémája a se­besültek ellátása és a víz­szolgáltatás helyreállítása. 540 KILOMÉTER HOSSZÚ Válogatás C. Wright Mills müveiből A szerző nem ismeretlen a magyar' olvasók előtt sérti. Az uralkodó elit című köny­ve néhány éve megjelent idehaza, s abból kritikai alapállású, a társadalmi kér- déseket — főként a hatalom kérdéseit — sok oldalról vizsgáló szociológust ismer­hettünk meg. A most közre­adott válogatás — melyet dr. Kulcsár Kálmán végzett, s írt bevezető tanulmányt, il­letve jegyzeteket a kötetbe foglalt művekhez — még in­kább megerősíti a korábban alkotott véleményt. Mills nem egyike az amerikai szo­ciológia hírnévre szert tett művelőinek, hanem kiemel­kedő képviselője annak a szociológiai irányzatnak, mely nemcsak a részleteket, ha­nem a nagy egészet is képes kritikailag mérlegelni. A négy részre tagolódó kö­tetben — az adott kereteken belül — a válogatás megle­hetősen sokrétű munkássá­got mutat be. Mills — bár szemléletének korlátái nyil­vánvalók. különösen ami a munkásosztály szereoét illeti — a hatalom kanosán a ve­zetés szociológiáját éppúgy vizsgálja, mint a bürokrácia lélektanát, a manegeri maga­tartást. A kötetben olyan, ma már világszerte használt fogalmak első kifejtésével találkozunk, mint a „fehér- gallérosok”, s olyan gondolat­körrel, mint a technokrácia és' a hatalom szövevényes kapcsolatai. A sokféle vizs­gálódás végül is egyetlen eredményhez, az amerikai társadalom súlyos ellentmon­dásainak feltárásához vezet, még akkor is, ha e feltárás — osztályszempontból, mar­xista követelmények szerint — távolról sem teljes. A Mills műveiből készült válogatás a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásá­ban jelent meg. A legjobbak között Az abaújszántói mezőgaz­dasági szakmunkásképző is­kola diákjai évről évre jól szerepelnek a szakma kiváló tanulója címért folytatott versenyben. Az országos ve­télkedőn a kilencedik, a to­kaji szakmai versenyen a 3. helyet szerezték meg. jf: Leon Kocsarjan alkotása kalandfilm. Té­máját a második világháborúból meríti. Az izgalom forrása azonban nem a honvédő háború egyik vagy másik sorsdöntő csatája. A rendező Artur Makarov és Andrej Tar- kovszkij forgatókönyvírókkal a személyes bátorságnak, találékonyságnak adózik az „Egy az ezerhez” című filmmel. A rend­kívül bonyolult cselekményü alkotás egy olyan szituációt ragadt ki a háborús évek­ből, amikor néhány szovjet embernek csu­pán minimális lehetőség adódik arra, hogy tervét végrehajtsa. A veszélyes ügynökök névsorát végül mégis sikerül megszerezni az ellenséges páncélszekrényből. A sajátos kör­nyezet (borpince, krimi, luxusüdülő), Va- gyim Avloscsenko operatőri munkája, a jó színészek és a szinkronizálás sok élményt és izgalmat ígér. A filmn< őrlőktől a Béke moziban vetítik. Finiséhez érkezett a sza­bolcsi házak újjáépítése. Alinak az . épületek falai, de rnég 950 házra kell tetőszer- kezet és 1450 lakás tetőzetét kell cseréppel befedni. Egyébként 70 ezer vagonftyi anyagot szállítottak és rak­tak ki Szabolcs megyében. Ez összesen 540 kilométer hosszú szerelvényt alkotna. MUNKAKERÜLÉS Egy ünnepségen Fidel Castro kubai miniszterelnök beszédet mondott és a többi között a henyeség, a munka­kerülés és élősdiség ellen emelt szót. ÉRDEKES BEMUTATÓ Érdekes bemutató zajlott le a karcagi Lenin Tsz hatá­rában. A rizsföldekre repü­lőgépről Region nevű vegy­szert permeteztek. A növény zöld részeit elsorvasztotta, le­szárította A csupaszon ma­radt szárak betakarítása, rizskombájnnal könnyebb, gyorsabb és feleslegessé vá­lik a rizs szárítása. 75 ÉVES Alekszandr Vaszilevszkij marsallt. a szovjet államnak és a szovjet fegyveres erők­nek tett szolgálataiért 75. születésnapján Lenin-rend- del tüntették ki.

Next

/
Thumbnails
Contents