Déli Hírlap, 1970. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-26 / 226. szám

A nyugati irányból köze­ledőnek függöny mögül ti- tokzatoskodik Miskolc. A porzóna újratermelője — a Hejőcsabai Cement- és Mész- mű — most három és fél milliárdos rekonstrukció előtt áll. A tervek már elkészül­tek a Szilikátipari Központi Tervező Intézetben, s a Gaz­dasági Bizottság határozata után a jövő évben megkez­dődnek a munkálatok. Mennyiség és minőség Négyszeresére — a jelen­legi évi négyszázezer tonná­ról egymillió hatszázezerre — növekszik előreláthatóan a cementgyár termelése. Korszerű berendezéseivel ki tudja majd elégíteni a nö­vekvő igényeket, mert öt- és hatszázas cement előállításá­ra áll be. A rekonstrukció ideje alatt a termelés za­vartalansága biztosítottnak látszik, hiszen az üzem te­rületén, de nem az épüle­tekben folynak majd a fő munkálatok. Az idő pénz Az 1975-re tervezett indu­lásig több, jelenleg még lé­tező problémát oldanak meg. A Hejőcsabai Cementgyár az LKM salak-granulátumára alapozza termelését. A Bor­sodi Ércelőkészítő Művek felépítésével és folyamatos üzemelésével ugyanakkor a kohászat olyan alapanyaghoz jut, amelyből arányosan ke­vesebb salak keletkezik. Már ma fennakadásokat okoz ez a salak-granulátum ellátásban. Az űj cement­gyári» berendezésekkel vi­szont növelik majd a gyárt­mány minőségét, ami azt eredményezi, hogy kevesebb salak kell az alapanyaghoz. Nem közömbös tehát, hogy mikorra készül el az új üzem, hiszen a napi egy­millió termelési értéket elő­állító gyár teljesítése a je­lenlegi viszonyok között bi­zonytalan. Por és hamu A rekonstrukció utáni négyszeres teljesítményhez nem lesz elég az LKM-től kapott granulátum. Akkorra már az ózdi és a dunaújvá­rosi kohók salakja is Hejő­Az ifjúságpolitikai felada­tok megvalósítására — az elnökség előterjesztése alap­ján — a közelmúltban intéz­kedési tervet fogadott el a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsa. A terv hang­súlyozza. hogy a dolgozó if­júsággal való foglalkozást a szakszervezeti mozgalom szerves részének kell tekin­teni. Ennek érdekében fel­hívja a szakszervezet fi­gyelmét, hogy szigorúan és következetesebben ellenőriz­zék a fiatalokat érintő tör­vények. rendelkezések betar­tását, az ezzel kapcsolatos határozatok végrehajtását és a szocialista bérezés elvének érvényesítését. Az intézkedési terv külön kiemeli, hogy az ipartelepí­tésnél és fejlesztésnél, illet­ve a szolgáltatások bővíté­sénél jobban vegyék figye­lembe az ifjúság munkaerő­tartalékait és segítsék elő, hogy a fiatalok otthonuk kö­zelében vállaljanak munkát. A terv értelmében a megye területén a közeljövőben fe­lül kell vizsgálni a pályavá­lasztás jelenlegi gyakorla­tát is. A cél az, hogy a fia­Csabán köt ki, mert a másik nagy salakfelhasználó, a Du­nai Cement- és Mészmű a közeljövőben pernye-alap­anyag hasznosításra áll át. Az új berendezések — az előzetes számítások szerint — egyharmadára csökkentik Kislakások - új módszerrel A kislakásépitkezések meg­gyorsítására új technológia bevezetését tervezik a Mis­kolci Építőipari Vállalatnál. Az úgynevezett alagútzsalus építési mód bevezetéséhez szükséges beruházási költsé­geket — több mint 14 millió forintot — a város fejlesztési alapjának terhére már jóvá­hagyta a városi tanács végre­hajtó bizottsága. Az új épí­tési módszer évi 150—200 la­kás megépítését teszi lehe­tővé. talokat a különböző szak­mákhoz szükséges képessé­gük és rátermettségük alap­ján irányítsák a népgazda­sági szükségleteknek megfe­lelő munkakörökbe. zeljövoben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, va­lamint az általános fogyasz­tási és értékesítő szövetkeze­tek közös vállalataivá ala­kulnak át. Az új, szövetke­zeti közös vállalatok tevé­kenysége a tsz-ek és az áfész-ek szoros, egyenrangú és közös érdekeltségű együtt­működésén alapul. A SZÖ- VOSZ és a TÖT elnöksége pénteken együttes . ülésen tárgyalta meg a korszerűsí­téssel kapcsolatos feladato­kat. A MÉK-elt átszervezé­sét az érdekelt szövetkezetek valósítják meg, munkájuk majd a környék levegőjét szennyező por mennyiségét. S hogy ez nem utolsó szem­pont, álljon itt egy adat: az elszívó és szűrő berendezé­sek hárommillió dollárba kerülnek. Még három hónap sem telt el azóta, hogy a csökkent munkaképességű személyek segítésére létrehozták a Szentpéteri kapui Kórház szo­ciális foglalkoztatóját, az in­tézmény máris szűkösnek bizonyul. A foglalkoztató az eltelt rövid idő alatt 61 be­dolgozónak adott állandó munkát, akik a részükre biz­tosított papír- és textilanya­gok feldolgozásával átlagosan havi 700 forintot keresnek. A bedolgozókat a kerületi tanácsok szociálpolitikai elő­adói irányítólappal küldik a foglalkoztatóba, ahol — a munkaszerződés megkötése után — munkával látják el őket, vagy pedig házhoz szál­lítják az alapanyagot. Az utóbbi hetekben azonban egyre növekszik az olyan foglalkoztatottak száma, akik csak állandó felügyelet mel­lett végezhetik munkájukat, másrészt ugyanitt folyik a csökkent munkaképességű fiatalok rehabilitációs ipari- tanuló-képzése is. Az utób­biak száma meghaladja a 120-at, s ezért az utóbbi idő­ben újabb munkaterem ki­megkönnyítésére a két szö­vetség együttes elnöki ülése irányelveket és társasági szerződésmintát fogadott el, amit ajánlás formájában az érdekelt szövetkezetek ren­delkezésére bocsátanak. A két szerv elnöksége fel­hívja a MÉK-vóllalatok fi­gyelmét és felkéri az illeté­kes szövetkezeti szerveket, hogy az átszervezés közben is nyújtsanak támogatást a MÉK-ek folyamatos, rende­zett munkájához, a jövő évi szerződéskötések, a felhozatal és a téli tárolás lebonyolí­tásához. 100. születésnap Képeslapok tízezreinek szí­nes látványa fogadja pén­tektől a közönséget a Mű­csarnokban, abból az alka­lomból, hogy száz évvel ez­előtt jelent meg és került postára a világon az első le­velezőlap. (Egy August Schwartz nevű oldenburgi könyvkereskedő adta fel 1870. július 16-án.) Október 18-ig látható a levelezőlapok „születésnapi” kiállítása. alakítása vált szükségessé. A bővítés érdekében a városi tanács az épületben lakó csa­ládok számára új lakásokat biztosít. „Az egyetem díszudvarán — vitrinben — egy valódi gyermek kerül kiállításra. Megtekinthető mindennap 8—10-ig. A kiállított szub­jektumhoz nyúlni tilos!” A debreceni diáklap önkritikus humora itt Miskolcon, a ká­véházi kerekasztal mellett is sikert arat. A riporter hat pályakezdő fiatal tanár közé ült le, hogy az első hónap, az első év tapasztalatairól faggassa őket. Meg kell tanulni a gyereket Pigay Imréné az idén vég­zett Debrecenben magyar— orosz szakon. Egy hónapja tanít a gépipariban. <3 kezd­te a diákújság-idézettel, majd magyarázón folytatja: — Azt hiszem, mindany- nyiunk előtt világos, hogy kevés lehetőség van a taní­tásra a diákévek alatt. A gyakorlóiskolák légköre pe­dig egészen más, mint a nem szem előtt levőké. Ezért az első napok után mindenki meglepődik kissé ... — Volt úgy, hogy féltem bemenni a gyerekékhez, any- nyira megzavart, amivel az egyetem után az életben ta­lálkoztam — támasztja alá kollégáját Buócz Zoltánná, aki szintén Debrecenben vég­zett matematika-fizika sza­kon. — Én az első évben falun tanítottam, s ott szelídebbek a gyerekek. Igaz, hogy ugyanakkor kevésbé élénk a fantáziájuk. Fellibben a porlüígöny Négyszeres termelés, harmadannyi füst Fiatalok az SZMT programjában NY. sz. Bővítik a kórház szociális foglalkoztatóját Átszervezik a MÉK-vállalatokat A MEK vállalatok, a kö­Jutalomüdülés a legjobbaknak Értékelték az ifjúsági építőtáborok munkáját (Tudósítónktól.) Az idei nyáron a megyéből 3240 diák vett részt önkén­tes ifjúsági építőtáborban, köztük 870 miskolci fiatal. A KISZ-bizottságokon már el­készült az építőtáborok mér­lege, s ezek szerint a mis­kolciak eredményesen járul­tak hozzá az árvízkárok helyreállításához, illetve se­gítették a mezőgazdaságot. Városunk középiskolás lá­nyai Szentmártonkátán, és Kiskunhalason mezőgazdasá­gi, a középiskolás fiúk pedig Egerfarmoson vízügyi jelle­gű építőtábor munkájában vettek részt. A Nehézipari Műszaki Egyetem KISZ-bi- zottsága az árvízi táborokon kívül helyi építőtáborokat szervezett, melynek munká­jában a külföldi egyetemek hallgatói is részt vettek. Különösen kiemelkedő munkát végeztek a Villa­mosipari Technikum tanulói, akik 219 százalékra teljesí­tették szerződésben vállalt tervüket. De szépen helyt­álltak az építőipari és a ko­hóipari technikumok, vala­mint a Zrínyi és a Kossuth Gimnázium diákjai is. A fia­talok összesen 43 ezer óra társadalmi munkát végeztek a mezőgazdaságban. Ott voltak a középiskolá­sok az árvízkárok helyreállí­tásánál Csengerben, Tivada­ron. Az egyetemisták Vásá- rosnaményban vállaltak helyreállítási munkát, Mályi- ban a téglagyártásnál is se­gédkeztek. Az itt készült épí­tőanyagot szintén az árvíz sújtotta területekre irányí­tották. Hasznos segítőtársa­kat találtak az egyetemi hall­gatókban a BÁÉV dolgozói is több sürgős építkezésen. Az egyetem KlSZ-bizoít- sága a legjobban dolgozó ma­gyar fiatalokat 10 napos lengyelországi és 20 napos nógrádverőcei üdülésben ré­szesítette. Megjutalmazták a külföldi hallgatókat is. A. J. Budapesti Művészeti Hetek Nyitóhangverseny az Erkel Színházban Bar tök-hangversennyel nyi­tották meg péntek este az Erkel Színházban a Budapes­ti. Művészeti Hetek esemény- sorozatát. Az ünnepi koncer­ten megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, s ott volt politikai, kulturális, tár­sadalmi életünk számos is­mert személyisége. Jelen volt a koncerten. Bartók Béla özvegye és fia. a közönség soraiban foglaltak helyet a budapesti diplomáciai testü­let képviselői is. Az ünnepi koncerten a vi­lághírű amerikai karnagy, Lórin Maazei vezényletével a Magyar Állami Hangverseny- zenekar három Bartók-művet adott elő. A nagy sikerű est szólistája Fischer Aradé volt. Régi katedrák új gazdái Kiss Pálné, aki jelenleg már a 100-as Iparitanuló In­tézet oktatója, véleményével hamar vitapartnerre talál. Pígayné így replikáz: — A felmérő dolgozatok nálunk azt mutatták, hogy a kevésbé magabiztos vidékiek tudása sok esetben megala­pozottabb, mint városi tár­saiké. A vitába hamar belemeleg­szenek, hiszen mindannyian fiatalok és pedagógusok. Végső summául kikristályo­sodik, hogy most a gyereket kell — miként régen a fel­adatot — minél alaposabban és gyorsabban megismerniük, s megtanulniuk. Szándékok és példaképek Dr. Vida Jánosné matema­tika-földrajz szakon végzett. A papírgyári iskolában ok­tatja mindkét tárgyát. Mi­kor szándékairól, nevelői cél­jairól kérdezem. így válaszol: — Az önálló munkára szoktatás híve vagyok. Ez fejleszti igazán a gondolko­dást. Ügy szeretnék tanítani, miként azt a szegedi gya­korlóiskolában dr. Budó Ágostonnétól láttam. A miskolci Nagy Kálmán tanár úr nevét ketten is em­lítik a magyarosok közül. Pigay Imre — aki feleségé­vel együtt kezdi ezt a hiva­tást, éppen tanára nyomán magyarázza elképzeléseit a jó magyar óráról, amely lé­nyegében összművészeti óra, és ahol nem az adatok, ha­nem a mű a középpont. Eh­hez felesége csak annyit tesz hozzá, hogy vigyázni kell a tanárnak, nehogy nyomasz­tóan hasson a tudása. Az ő példaképe Sztrikinácz Má­tyásáé tanárnő a Herman Ottó Gimnáziumból. A miskolci zeneoktatást Finta Gábor képviseli. Az idén kapott karvezető mű­vész-tanári diplomát a Buda­pesti Zeneművészeti Főisko­lán. — Célom, hogy korrekt pe­dagógus és jó zenei szakem­ber váljék belőlem — fogal­maz röviden. Emellett nyel­veket tanul. — Egyre népszerűbb a vi­lágon a Kodály-féle zene- pedagógiai módszer. Való­színű, hogy az elkövetke­zendő években mind több jó munkamódszer átadóra lesz szükség szerte a világban ... Kötődés és kötöttség A kérdezettek majd mind­egyike Miskolcról származik. Hogy mi köti őket a város­hoz. nem is érdemes meg­kérdezni. De azt igen, mi köti őket az első nehéz hó­nap, év után a tanári pályá­hoz. A válasz majdnem egy­öntetű: Éppen a legnagyobb problémát, a legtöbb gondot okozók, az örökifjú munka­társak — egyszóval a gyere­kek! (nyakaj| 4c Nem is olyan rossz iskolába járni. -1 (Agatha fele.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents