Déli Hírlap, 1970. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-23 / 223. szám

Bartók színpadi müvei „Én részemről egész életemben, mindenkor és minden mó­don egy célt Jogok szolgálni, a magyar nemzet és a magyar haza javát.” A 22 éves Bartók sorai életművével igazolódtak be. Ma Bartók művészete közkincs; alkotásai nemzeti zenénk fejlődésének legragyogóbb lámpásai. Halálának negyedszá­zados jubileumán színpadi műveiről Kroó György zeneesztéta előadását hallhattuk a Művészklubban. A koncentrált, ma­gas színvonalú mű- és művészetelemzés egyaránt közelebb hozta a népes hallgatósághoz Bartók színpadi műveit, de egyúttal a zeneszerző hangszeres alkotásait is. Mi a kulcsa Bartók operá­jának, táncjátékának és né­majátékának? A kékszakállú herceg vára. A fából faragott királyfi és A csodálatos man­darin kereken, 15 évet jelent a zeneszerző műhelyében, Kodály szavai szerint: az operában „a zene konstruk­tív ereje 'még jobban érvé­nyesül, ha utána A fából fa­ragott királyfit halljuk. A táncjáték az opera vigaszta­lan adagióját egy játékos, mozgalmas allegro ellentété­vel egyensúlyozza. A kettő együtt mint egy óriás szim­fónia két tétele simul egy­be.” Bartók A kékszakállú ide­jén lelki elszigeteltségben élt, ez magyarázza a mű pesszi­Múzeumi hónap Sárospatakon A Magyar Nemzeti Mú­zeum sárospataki Rákóczi Múzeuma által kiadott pros­pektus számtalan kiállításra, előadásra és még jó néhány, a múzeumi hónap jegyében fogant rendezvényre hív a történelmi diákvárosba. A Vöröstorony lovagtermé­ben szeptember 28-án nyitja meg a múzeumi hónapot dr. Fűlep Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazga­tója, majd a nyíregyházi Me­gyei Művelődési Központ pe­dagóguskórusa koncertezik itt. Október 3-án és 4-én áz újonnan megnyíló Erdélyi János-teremben néprajzi fil­meket vetítenek. Előadás hangzik el A képzőművészet nemzeti jellegzetességei cím­mel és megtartják A déd­apáink élete és a Legkedve­sebb játékaim című pályáza­tok eredményhirdetését és jutalomosztását. Vetítenek képzőművészeti, műemléki és földrajzi filmeket. A magyar szobrászatról és a magyar grafikáról országos hírű szak­emberek tartanak vetített­képes előadásokat. Vidéki színházak Budapesten A Budapesti Művészeti He­tek keretében rendezik meg október 25-e és 30-a között a magyar dráma hetét. A bu­dapesti színházak premierje mellett több vidéki színház is bemutatkozik a főváros­ban ebből az alkalomból. A Madách Színházban adja éli a veszprémi társulat október 28-án Száraz György: Har­madik Béla című darabját, 30-án pedig a pécsiek mutat­koznak be a Madáchban Cseres Tibor: Barbár válto­zatok című színművével. Fontane* összkiadás A nagy, nymphenburgi Fontane-összkiadás kereté­ben kerül sor Theodor Fon­tane eddig ismert vala­mennyi levelének kiadására. Ezért archívumokban, könyv­tárakban. egyéb intézmé­nyekben. sőt magánszemé­lyeknél is lázas kutatómunka folyik az Effy Briest írójá­nak levelei és feljegyzései után. mista kicsengését. A táncjá­tékban azonban megtalálja a közösséget; a mese az embe­ri élet társadalmakat túlélő nagy igazságát tárja fel szá­mára. A népi általános mű­vészet a kapaszkodó, mely kivezeti a zeneszerzőt A kék­szakállú éjszakájából a tánc­játék hajnali derengésébe. A csodálatos mandarin rideg és kegyetlen társada­lomábrázolása már pozitív állásfoglalás. A két előző mű fejlődésén jut el Bartók az illúziók szétfoszlásáig és mer nemet mondani az emberte­lenségre. A három mű szerves ösz- szetartozása tehát nem vélet­len. Az 1920-as évekre eljut a zeneszerző a szimbolista áb­rázolás legmarkánsabb pél­dájához. ..A mandarinnal lé­pett be és távozott a Nagy­ság ebből a világból” — írja Szabolcsi Bence. S a manda­rin eltáncolja mindazt, amit a másik két műben csak kör­vonalaz Bartók; az igazi sze­relem, az élet győzelmét a hazug világ, a halál felett. Kroó György előadását szá­mos zenei példa, érdekes sti­lisztikai megállapítás, kurió­zum színezte. A Művészklub rendezvénye méltó volt az alkalomhoz, csak sajnálhat­ják. akik az előadást nem hallották. BARTA PÉTER A szócséplés ellensége A XVIII. századi felvilágo­sult gondolkodók késői le­származottja, Stendhal író­társa és barátja, Prosper Merimée 67 éves korában, száz évvel ezelőtt, 1870. szep­tember 23-án halt meg. Bár írásaiban sok a ro­mantikus vonás, voltaképpen nem tartozik a romantikusok közé. Mindenekelőtt felvilá­gosult, racionalista világné­zete választja el a középkor­ért, a keresztény lovagvilág­ért lelkesedő romantikusok­tól. Ö is előszeretettel tért vissza a múlthoz, de csak azért, hogy a vallási türel­metlenség gyilkos esztelensé- gét igazi felvilágosodott hu­manista módjára pellengérre állítsa. Ellensége volt a ha­mis érzelgősségnek, a ködös szóvirágoknak, a szócséplés- nek. Vallotta, hogy az író­nak el kell tűnnie hősei mö­gött, hagynia kell, hogy azok a körülményeknek, jelle­müknek megfelelően csele­kedjenek, mozogjanak a re­gényben. Hírnevét elbeszélé­seinek köszönheti; ezek kö­zül a legismertebbek a Mateo Falcone, a Colomba, a Szent Bertalan éjszakája, a Kettős félreértés. Nyilvánvalóan Balassi Bálintról mintázta az író-rendezö Banovich Tamás a Szép magyar komédia című új, színes ma­gyar film főhősének, Bálintnak alakját. Ennek ellenére se nem történelmi, se nem életrajz-filmet láthat holnaptól a Béke moziban az érdeklődő közönség. Inkább színes freskó készült egy korról, egy érdekes emberről. Mintha szétválná­nak a történelmi múltat szemünk elől elrejtő évszázadok kárpitjai, vadkan-vadászaton találjuk magunkat mindjárt az indító képsorban. Szórakozás, vad mulatozás, török támadás, lányok. Vásárolt és igazi szerelem. Mindenki ismeri Balassi Bálintnak és Losonczy Annának, a magyar irodalom első örök Annájának szerelmét. Ismerjük a költő halálát. Kimondja a film, vagy sem, de ezt látjuk viszont. A dialógusok kort idéző nyelve Garai Gábor költőt dicséri, a főbb szerepekben pedig Sztankai István, a lengyel Beata Tyszkiewich. a romániai Széles Anna és Gyöngyössy Katalin nyújtanak emlékezetes alakítást. (Képünkön: jelenet a filmből.) Móricz három születésnapja Irodalmi titkok Homérosz szülőhelyének dicső rangjáért hét 'város versengett. Shakespeare ese ■ téber. pedig az váltott ki hosszas vitát, hogy drámáit ő írta-e, vagy korának egy nagyon művelt, nagyon elő­kelő személyisége. Traven már régen világhírű regény­KOiNYVESPOLC Szabó L lázadó évtizede 1918—1928 Régi szerelem öltött a közelmúltban vaskos könyvalakban testet. Hogy egészen pontosak legyünk: ennek a szerelemnek csak egy része. Kabdebó Lóránt Szabó Lőrinc munkásságát, pályáját értékelő sokéves munkájának most még csak egy részét adta ki a Szépirodalmi Könyvkiadó Szabó Lőrinc lá­zadó évtizede — 1918—1928 címmel. Szabó Lőrinc „az Ady utáni nemzedék egyik jelen­tős lírikusa” miskolci szüle­tésű, bár rövid néhány évig, gyermekkorában élt csak eb­ben a városban. Kétszeresen is kapcsolódik tehát a tanulmánykötet Mis- kolchoz. Túl a város Szabó Lőrinc „érdekeltségén”, diá­kok százai ismerték itt sok­éves tanári pályafutása alatt irodalomtörténész. magyar­tanárként Kabdebó Lórántot. Irodalmi estek, író—olvasó találkozók értő kalauza, a Napjaink szerkesztője, majd rovatvezetője volt. A Szabó Lőrinc lázadó év­tizede a költői indulásról írt, részletekbe menően elemző, a pályakezdő költő út- és ön­magakeresését, tudományos igénnyel „rendbeszedő” ta­nulmánykötet. Nem lehet és nem is szabad ilyen terjede­lemben részletes méltatására vállalkozni, a kötet áttanul­mányozása világítja meg a költői pálya első tíz évét, az irodalomtörténész precizitását és kutatásai nyomán elért újabb eredményeit. Alapos ismereteit, a verseket, mű­fordításokat, visszaemlékezé­seket kortársi kritikákat ál­lítja sorba Kabdebó Lóránt, s az eredmény: újszerű meg­világításba kerülnek a költő első budapesti évei, mikor ..egy fiatalember elindult”. De újra tanuljuk ismerni a Nyugat kritikusát, az Est- iapok újságíróját, a Pandora szerkesztőjét. A kifejező al­címek (Babits múhelyében 1918—1921, A forrongás évei 1922—1926, Ütban a belső végtelenhez 1927—1928) tu­dományos precízséggel, a té­ma szeretetével és hozzáér­téssel szedi a legfrissebb — ha kell. verstani — részekre a műveket, hogy a végén tel­jes mélységében és szélessé­gében álljon össze az egész. A lázadás évtizede, a Ta­nácsköztársaságra és a fehér terror eseményeire való rea­gálás. Szabó Lőrinc Babits- hoz fűződő barátságának ki­alakulása, majd felbomlása, az az idő „ ... amely a költőt az első versek expresszio­nista hangjától, kalibáni lá­zadásától a „különbéke” ke­reséséig vezeti”. A költő későbbi évtizedei­nek munkásságával most foglalkozik behatóan az iro­dalomtörténész. Várjuk e Szabó Lőrinc tanulmány folytatását vagy folytatásait. (makói) író volt. amikor olv^spinak sokszázezres táliora 'uem is sejthette, ki rejtőzik az álnév mögött. Ez az irodalmi titok néhány éve tisztázódott, de valószínűéig soha nem tud­juk meg Villonról, hogy mi­kor, hol és hogyan halt meg. A prépost vagy a püspök A magyar irodalomtól1 Lé­nél sem nélkülözi az elgon­dolkoztató kérdőjeleket. Ano- nymusról, Béla király név­telen jegyzőjéről ifjabb Hor­váth János és Sólyom Ká­roly 1966-ban publikált anyagai alapján tudni véltük, hogy Péter egykori eszter­gomi préposttal, nem pedig Péterrel, a valaha élt győri püspökkel azonos. Legújab­ban azonban Győrffy György figyelemre méltó érveket ho­zott fel a Horváth—Sólyom­féle változat ellen. llosvai Selymes Péterről is csak azt tudjuk, hogy benne ugyanazt a vándor­énekest tisztelhetjük, akit Petrus de Ida néven is szá­mon tartanak a feljegyzések. Az első életrajzi adatai azon­ban nem a születésére, ha­nem már csak a tanítósko­dására vonatkoznak. 1514 kö­rül Nagyidán. majd Szatrná- ron tanított. 1570-ben a Szi­lágyságban bukkant fel. Az utolsó adat: 1574-ben Debre­cenben adták ki Az híres neves Tholdi Miklósnak je­les cselekedeteiről és bajno- koskodásáról való históriát, s valószínű, hogy ez idő tájt ő maga is Debrecenben élt. Petőfi-legendák Nem ennyire áthatolhatat­lan titok fedi Petőfi Sándor születését és halálát. Tisztá­zott, de még ma sem min­denki által elfogadott tény hogy a nagy költő Kiskőrö­sön született és Félegyházán nevelkedett. Ö maga azon­ban Kiskunfélegyházát ne­vezte szülővárosának. „Ez a város születésem helye” — irta, s verse alá odakanyari- íotta: „Félegyháza, 1848.’ Haláláról annyit tudhatunk bizonyosan, hogy 1849; július 31-én tűnt el a segesvári csa­tatéren. Feltehetően a hon­védsereget üldöző cári dzsi- dások ölték meg. Halálába a nemzet soká nem tudott be­letörődni ; legendák keltek arról, hogy miként bujdosik az osztrák császár bosszúja elől vagy arról, hogy évtize­dekkel Segesvár után titkos utakon versei érkeztek a cá' i fogságból Magyarországra ... A katonaság miatt... Irodalmunk újabb nagyjai közül többnek a születési adatai nem „stimmelnek”. Móricz Zsigmond például hosszú éveken át június 29- én, Péter-Pálkor ünnepelte születése napját. Az anya- könyv viszont július 2-áról kelt. Ha pedig megnézzük az 1910-ben saját kezűleg írt rö­vid életrajzát, Vargha Kál­mán .Arcok és vallomások” című sorozatban megjelent Móricz-monográfiájában, olt a mester egy harmadik dá­tumot, június 30-át ad meg. Vargha Kálmán a Péter-Pál- hoz való ragaszkodást azzal magyarázza, hogy Móricz ér­zelmi okokból és családi ha­gyományokat követve tette át születése napját a magyar aratás kezdetének ünnepére; ez a nap illet egyéniségéhez, írói karakteréhez. Azt az egyéves eltérést. amellyel Szomory Dezső „fiatalította” magát a tényleges életkorá­hoz képest, Vargha Kálmán annak véli betudni, hogy ez is összefügghet a katonai szolgálat elkerülésével. (Szo­mory ugyanis 16 évig élt külföldön, hogy ne kelljen katonáskodnia.) Karinthy Frigyes is hozzá­adott egyet a születése évé­hez „Jelképesen groteszk első akkord az író életéből” — írja Abody Béla. S ezzel még nem teljes a sor: Hu- nyady Sándor és Gelléri An­dor Endre is két évvel ké­sőbbre tette születési évét az anyakönyvezettnél. Hunyadyt emlékezete csalta meg, Gel­léri pedig büszke volt arra, hogy már egészen fiatalon megbecsült író lehet. BANKRABLÁS Három géppisztolyos bank­rabló behatolt egy main- burgi (NSZK) bankba és 200 000 márka' zsákmánnyal távozott. HATALMAS ESŐZÉS Az éjjel az utóbbi hatvan év legnagyobb esőzése zú­dult az indiai Hyderabadra. Egy négyemeletes ház össze­omlott. a romok között 22 holttestet találtak. Ötven em­ber eltűnt. SAJÄT autóikon NE KÖZLEKEDJENEK A dán rendőrség a két napja folyó tüntetések miatt, amely a Koppenhágában ülé­sező Világbank konferenciája ellen folyik, biztonsági okok­ból azt ajánlja a bankárok­nak. hogy ne közlekedjenek saját autóikon. Helyette rendőri őrizet alatt álló autó­buszokat bocsátanak rendel­kezésükre, ÖLT A GYILKOS GALÓCA Kétheti orvosi kezelés után a kaposvári kórházban bele­halt a gyilkos galóca okozta mérgezésbe Miszovits László- né. Tegnap pedig Német An- talnét és két kiskorú gyer­mekét az Öreghegyről, vala­mint Kocsiss Antalt és két fivérét Nagyatádról ugyan­csak gombamérgezéssel vit­ték a kórházba. SZABADSÁGVESZTÉS Balogh László és fia, Ba­logh József ittasan indult műszakba, a csavarárugyár­ba. A két hemádnémeti la­kost Vass István üzemren- dész nem engedte be a gyár­kapun. Mire azok megverték és késsel megfenyegették. A Miskolci Járásbíróság Balogh Lászlót nyolchónapi, Balogh Józsefet pedig öthónapi sza­badságvesztésre ítélte. LEÜTÖTTE A Los Angeles-i nemzet­közig teniszbajnokságon egy 75 eves néző, a Los Angeles-i teniszklub régi tagja az öl­töző folyosóján leütötte az Ausztráliából Dél-Afrikába vándorolt 30 éves Bob He- witt-et. A híres teniszező összeesett. A néző azért ütötte le Hewitt-et, mert pro­vokálta, sértegette, veszeke­dett vele. Hewitt játéka mel­lett botrányairól is híres. TILOS A KÉZIPOGGYÁSZ A LOT lengyel légitársa­ság rendelkezéseket hozott a repülés biztonságának növe­lésére. A felszálló utasokat gondosan ellenőrzik. Kézi- poggyászt a jövőben nem vi­hetnek az utastérbe. FESTMÉNYEK A FÜLKÉBEN Az angol rendőrség egy Themze-parti telefonfülké­ben rátalált néhány fest­ményre. amelyet az utóbbi időkben ioptak el nyugat­londoni képtárakból. A kö­rülbelül 36 000 font értékű festmények között szerepel Piccasso, Van Dyke, Tolouse- Lautrec, Pissaro és Renoir vászna is. KIENGEDTÉK A PAPOKAT Az argentin bíróság sza­badlábra helyezett két római katolikus papot. Azzal vá­dolták őket, hogy Aramburu volt elnök két állítólagos el­rablójának temetésén az igazság harcosainak nevezték búcsúbeszédjeikben « föld­alatti harcosokat. Izgatás vádjával kerültek bíróság elé, akiket bizonyítékok hiá­nyában felmentettek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents