Déli Hírlap, 1970. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-22 / 222. szám
Utcanevek, javaslatok Szerdán délután ülést tart a Hazafias Népfront I. kerületi elnöksége. Többek között megvitatják az utcák elnevezéseit és egyben javaslatokat tesznek új utcanevekre. Szedik az almát A Nagy miskolci Állami Gazdaság felsőzsolcai almáskertjében megkezdődött a szüret. Naponta 3—400 diák segédkezik, hogy október végére befejezhessék az almaszedést. A tavalyi 100 vagonhoz képest mintegy 300 va- gonnyi termésre számítanak a golden-fehér és a delicsesz fajtákból. A termés egy részét — 250 vagonnal — a Szovjetunióba exportálják. Csereiidiiltetés Tíz német család üdült Miskolcon a Diósgyőri Papírgyár vendégeként a nyáron. Csereként tíz vállalati dolgozót küldtek az NDK-ba a papírgyárból. Nyolcszázezer pár cipó, csizma Még nem nagy a kereslet az őszi és téli cipők iránt, pedig mintegy nyolcszázezer pár férfi-, női és gyermekcipőt várnak a boltok. Újdonságnak számit a francia mülakkból — flotex — készült köröm- és félcipő, amiből tavaly a kereskedelem még csak keveset tudott beszerezni. Üdülő a bányász- gyerekeknek Százszemélyes gyermek- üdülőt épít a Borsodi Szénbányák Vállalata Balaton- szemesen. Az épületet jövőre, a nyári szezon kezdetere átadják. ★ Marokkói napfény Párizsban. Farida Karim Ahieh, a híres marokkói táncosnő földig érő, keleties köntösben a párizsi el Dzsazer kabaréban egy vendég asztalán táncol. A fezes úrnak szemlátomást tetszik a produkció, a felesége viszont nem nagyon lelkesedik... Ma és holnap Hollóstetőn A szövetkezeti mozgalom reformjáért Hollóstetön ma és holnap ülésezik az új szövetkezetpolitikai koncepció vitájára alakult megyei bizottság. Az országban még ebben a hónapban mintegy 30 hasonló munka- bizottság vitatja meg a szövetkezeti törvénytervezet tematikáját. Az ily módon kialakult álláspontok feldolgozásával elkészülő törvényjavaslat a következő év első országgyűlése elé kerül. A termelőerők fejlődése, a lakosság életszínvonalának állandó, s folyamatos emelése megköveteli a szövetkezeti szektor tudományos és módszeres fejlesztését. Hazánkban mintegy 5500 szöAz olvasó kérdez — a jogász válaszol Ki jogosult a lakásbérleti jogviszony tolytatására ? Tóth Ferenc miskolci olvasónk arra kér választ, hogy a bérlő ha- lala esetén ki jogosult a lakásbérleti jogviszony folytatására? A lakásbérletről a 35,1950. MT. és ennek végrehajtása tárgyában megjelent 15/1957. Korm.. valamint a módosító és kiegészítő 39/1959, és a 8 1967. Korm. sz. rendeletetek adnak részletes útbaigazítást. Az elhalt bérlő hozzá tar tozói — ha állandó jelleggel, vagy a jogviszony kezdetétől, de legalább hat hónapja a bérlő halálakor a lakásban laktak — jogosultak lehetnek a bérleti jogviszony folytatására. A sorrendben első helyen a gyermek, utána az egyenesági rokon, majd a testvér ér végül az élettárs következik. A bérleti jogviszony folytatására jogosult személynek a bérlő halálát követő tizenöt napon belül kell kérnie a lakásügyi hatóságtól bérleti jogának elismerését. Az elbírálás a lakásügyi hatóság jogkörébe tartozik. A lakásban visszamaradt bérlőtársnak (házastárs) bérleti joga elismerését nem kell kérnie, ha mint bérlőtárs nélkül egyedül maradt a lakásban és hatósági intézkedés nélkül is önálló bérlőnek tekinthető. A lakásügyi hatóság határozata államigazgatási jogkörben hozott határozatnak tekintendő és ellene a sérelmet szenvedők fellebbezhetnek a IT. fokú szervhez. DR. SASS TIBOR vetkezet működik. A termelésen túlmenően fogyasztóértékesítő tevékenységük a népgazdaság csaknem minden ágazatát érinti; az aktív keresők egyharmadát foglalkoztatják s nemzeti jövedelmünknek több mint a 20 százalékát állítják elő. Nem beszélve a szövetkezeti tagok aktív közreműködéséről, ma már csaknem minden állampolgár nap nap után vásárol szövetkezeti terméket, vesz igénybe szövetkezeti szolgáltatásokat, ezért közvetlenül érdekelt a szövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozás tartalmának a kialakításában. A jogi szabályozás tartalmától függ a szövetkezeti mozgalom jövője. Éppen ezért az igen bonyolult jogalkotási munkának — a ma és a jövő igényeinek megfelelően — fel kell mérnie, újra kell szabályoznia, méghozzá az általánosítás magasabb szintjén minden szövetkezeti típusra, ágazatra és formára kiterjedően a szövetkezeti mozgalom értéket jelentő hagyományait, A szövetkezetek átfogó, magas szintű szabályozásának kialakítására irányuló kodifikációs vizsgálatokat széles körű viták és jelentős állásfoglalások előzték meg. Az MSZMP KB Szövetkezet- politikai Munkaközössége tavaly júniusban meghatározta az egységes szövetkezeti törvény tartalmi kereteinek, s a polgári törvénykönyvhöz, valamint a termelőszövetkezeti kódexhez való viszonyának alapkérdéséit, A munka- közösség ez év április 18-i ülésén állást foglalt az egységes szövetkezeti törvény egyes nagy jelentőségű tartalmi kérdéseiben. A szövetkezeti jogszabályalkotás egész menetét a 2005/1969. számú kormányhatározat szabta meg, egyszersmind elrendelte a szabályozás téziseinek nyilvános vitáját is. Az egységes szövetkezeti törvény kodifikációs munkájának az a fő feladata, hogy korszerű szintézist hozzon létre a szövetkezetekre vonatkozó hatályos, különféle, szintű és különböző időkből származó jogi szabályozásokból. s ahol szükséges, új jog- intézményeket építsen ki. Azokat a közös szabályokat kell összefoglalnia az egységes szövetkezeti törvénynek, amelyek valameny- nyi szövetkezetre azonosan vonatkoznak. Ez a munka igen differenciált, induktívanalitikus módszert kíván. S a nagy jelentőségű cél megköveteli, hogy a jogalkotás demokratizmusa már az előkészítés során is teljes mértékben érvényesüljön. DR. TÍMÁR LÁSZLÓ Stopperral a késben A kép megmaradt bennem. A nyugatnémet Krupp-gyárban Herr Falk, áz egyes gyáregység igazgatója stopperral a kezében vizsgálhatta az egyik magyar numerikus vezérlésű szerszámgépet. Éberen leste a másodperceket „A gépeket azért vesszük — mondta —. hogy sokat dolgozzanak. Jóval többet, mint az ember. Sőt, mindig azt a gépet keressük, amelyik az előzőnél is többet dolgozik. .. Éppen ezért bennünket a berendezés áránál is jobban érdekel, hogy mit tud . . ." Mindennek már három éve, mostanában mégis gyakran eszembe jut. Eszembe, mert mi is felfedezzük — a zsebünkön át az agyunkat is jobb belátásra ösztönző reform késztet erre —, hogy a munkaidő,'a gépek kihasználása nem kapitalista kategória, hanem annak közgazdasági tartalma van. Amennyiben tehát a gép nem produkálja azt, amit szállítói ígértek — egyszerűen nem szabad átvenni. Nemcsak Münchenben. Manchesterben, hanem Budapesten sem! „Mi az az egy-két másodperc ...” — hallottam ily esetben a méltatlankodást. A lakonikus válasz után fölöslegessé vált az újabb kérdés: „Egyetlen darabnál valóban semmi, de mi ezzel a géppel naponta több ezer alkatrészt akarunk készíteni .. A rövid párbeszéd szinte sző szerint megismétlődött. Ezúttal azonban magyar vevő állt stopperral a kezében a nyugati gép mögött... — és határozott udvariassággal azt kérte, hogy olyan gépet adjanak át. amilyen szállítást vállaltak! Nem titok: a szárazelem-gyártó angol automata gépsorról van szó. Ugyanez történt az egyik NDK présgéppel és egy olasz műanyaggyártógéppel is. Korunkban a gyártás tekintélyes része már nem csupán hazai, hanem országhatárokon túli vállalatok együttműködésére alapozódik. A bizalom alapja csakis a mindig megbízhatóan dolgozó gép és a megbízható minőségű termék lehet. A fejlett technikánál nem az a eél, hogy egyetlenegyszer egyetlen vevőnek eladni — és utána úgyis elkerüljük majd egymást a világpiac nyüzsgésében —, hanem megtartani a jó vevőt, illetve a jó eladót. Ennek egyedüli alapja: a vásárolt termék alapján kialakult bizalom. A minőség — az előállított gépek és termékek megígért minősége — az üzleten túl becsületbeli ügy is. Minél fejlettebb a technika, annál inkább láncreakciót vált ki a rosszul végzett munka, a műszaki ígéret be nem tartása. Gyárak, vállalatok tucatjait érinti határon innen és túl. Tehát pénznél többről van szó. A hitelről. Az adott szó hiteléről... Ahogy velünk szemben igényes a vevő, a pénzünkért mi is azok lehetünk, hiszen a modern gépek még valamit rejtegetnek. A munkafegyelem szilárdításának kiváló eszközei. A gép diktálta munkatempó, a modern berendezés kezelésének munkafegyelme a termelékenység növelésének nem is akármilyen tartalékát jelenti. Nem lehetünk tehát elnézőek, mint ahogy azt nem várhatjuk, hogy velünk szemben elnézőek legyenek külföldi vásárlóink. Ipari „nagyköveteink” — legyen az gyapjúszövet, divatos cipő, téliszalámi, vagy automata szerszámgép — a termékek gazdag sora a világ minden táján naponta minősít bennünket. Mint ahogy — teljes joggal, egyenlő félként — a pénzünkért mi is minősítünk. Stopperral a kézben ugyanis mindenütt érdemes mérni a másodperceket... BÁN JÁNOS Kezdődik a nász pisztrángékná l A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság bükki pisztrángtelepén megkezdődött a sebes pisztrángok szétválasztása, hogy az októberben ívó halak ikrájából mind több kerüljön a mesterséges keltetőkbe. De nemcsak a keltetés folyik mesterséges úton, hanem a pisztrángok íejése és megtermékenyítése is. A kikelt ivadékok három hónapig maradnak a telepen, majd innen kerülnek ki a sebes vizű hegyi patakokba. Még a divat országából is ide zarándokolnak Sláger a midi Nem a pénz a lényeg! Szépet akarok! — hangzik el nap mint nap a szűcs ktsz Széchenyi utcai üzletében a pénztárcájukat nem sajnáló Tízezer kézmozdulat helyett * •# Kormánypult az OKl ben Az Ózdi Kohászati Üzemek durvahengerművének biztonságosabb irányítására az üzem pszichológusai a kohász- és villamossági szakemberekkel összefogva újszerű kormánypultot szereltek fel és így csökkentették a kapcsolók számát. A tudományos alapon kidolgozott hengerpult kezelésének elsajátítására az üzemben úgynevezett betanító stimulátort készítettek, amelyen pszichológusok irányításával több hétig 12 hengerkormányos gyakorolta a vezérlőpult kapcsolórendszerének fogásait. A pszichológusok szerint az új kormónypult irányítói — a" régihez viszonyítva — műszakonként tízezer kézmozdulatot takarítanak meg. férfiak szájából. Ez meg látszik a bolt idei forgalma pedig még nem érkezett el bundák szezonja. Több mii egymillió forint értékbe adtak el szőrmeárut, javító tak és tisztítottak szőrmét. Az üzlet hírére és forga mára jellemző, hogy külíöl megrendelők is szép szán mai megfordulnak itt Csel Szlovákiából, Lengyelorszái bői, de a divat őshazájábc Franciaországból is. A m< retre készített irha-, perzs; és- műszőrmebunkákban sz vesen járnak városunk 1; nyai és asszonyai is. Idén legkeresettebb a m di, bár az üzlet repertoár j< ban olyan — Katowicét ( EXPO IV-et megjárt, s aran; érmet szerzett — maxibunc is szerepel, mely színben < kidolgozásban méltán me; érdemli a csodálatos jelző
