Déli Hírlap, 1970. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-15 / 191. szám

:gy íróasszony emlékére Kiosztották az országos hímzőpályázat díjait Tudósítás Mezőkövesdről Ma délelőtt — erre ma már csak nevezetes alkalmakkor ke­rül sor Mezőkövesden — sokan népviseletbe öltöztek a matyó lányok, asszonyok közül. Így kívánja ezt Kis Jankó Bori, a messze jóidon híres rózsaíró asszony emléke, melynek az idén immár nyolcadszor adóznak az ország népi iparművészei. Az ünnepi aktus előtt dr. Domanovszki György kandi­dátus elnökletével nagyon nehéz és felelősségteljes munkát végzett az ország legjobb szakembereiből álló zsűri. A népi iparművészek, a népművészet mesterei, ügyes kezű szövetkezeti dol­gozók, szakkörvezetők ösz- szesen kétszáz pályaművet küldtek bírálatra. A különböző tájegységek­ről érkező terítési garnitú­rák, lakásdíszítési alkotások, ruházati termékek és aján­déktárgyak közül kellett ki­választani az ősi motívumok­hoz leginkább hű, a legna­gyobb fantáziára valló, és a legszebben kiállított dara­bokat. A díjnyertes alkotások már tegnap ott kellették magukat a művelődési ház kiállítóter­mének vitrinjeiben, a terem­be azonban nem léphetett idegen. Á VIII. Országos Kis Jankó Bori Hímzőpályázat díjkiosz­tó ünnepsége — melyen Bor­sod megye közéleti vezetői is részt vettek — pontosan fél tizenegykor kezdődött. A megjelenteket dr. Bucskó Mi­hály, a járási tanács elnöke üdvözölte, majd Varga Gá- bomé. a Borsod megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Ezután osztotta ki a díja­kat dr. Pilis Pálné, a Házi­ipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetek Országos Szö­vetségének elnöke. Az idén — a szokásostól eltérően — három alkotó érdemelte ki az ötezer forintos Kis Jankó Bori Emlékdíjat. (Ebben az elismerésben mindig csak a legrangosabb alkotások ré­szesülnek.) Ezúttal Farkas Gáspárné népi iparművész, a matyó szövetkezet nyug­díjasa. Sárosi Mihályné, a népművészet mestere, a hód­mezővásárhelyi szövetkezet tagja, és Szepesvári Lászióné néni iparművész, a szerencsi szakkör vezetője részesült az említett nívódíjban. A zsűri a két első díjjal (3000—3500 Ft) BIrinyi Mátyásáét, a ma­tyó szövetkezet nép; ipar­művészét és Tóth G. Mihály­né túrái hímzőasszonyt, a népművészet mesterét jutal­mazta. Ezenkívül méa nés'v második, hét harmadik dí­Kültöldi magyar együttesek Budapesten Tegnap délután a KISZ Központi Művészegyüttesének székházában került sor az európai magyar egyesületek táncsoportjainak budapesti találkozójára. A résztvevők (hét tánccsoport tagjai) vala_ mennyien a külföldi magyar egyesületek együtteseiben ápolják a magyar nemzeti folklór hagyományait. A találkozó közönsége kü­lönböző tájegységeink táncai­ból láthatott színes, színvona las összeállítást. A bensőséges hangulatú rendezvény máso­dik felében a házigazdák, a KISZ Központi Művészegyüt­tes Rajkó zenekara és a tán­cosok adtak ízelítőt világhírű produkcióikból. jat osztottak ki, és huszon­ötén részesültek alkotói ju­talomban. Talán érdemes megjegyez­ni, hogy a himzőpályázat legjobbjai között kétezer fo­rint híján ötvenezer forintot osztottak ki. Az ünnepség a matyó szö­vetkezet énekkarának és az ózdi művelődési központ gyermekegyüttesének műso­rával zárult, majd a részt- közösen megtekintet- kiállítást. vevők ték a (gyarmati) * Farkas Gáspárné népi iparművész díjnyertes munkája (te­rítési garnitúra) a kiállításon. Megalakul a magyar nyelvbarátok köre Az augusztus 1-e és 15-e között megrendezett anya­nyelvi konferencia pénteken Budapesten a Fészek Művész, klubbaif tartotta záróülését. Dr. Molnár János művelő­désügyi miniszterhelyettes zá. róbeszédében arról szólott, hogy a konferencia beváltot­ta a hozzá fűzött reményeket. Hazánk nagyra értékeli azt a tevékenységet, amelyet a ha tárainkon túl élő magyarok az anyanyelvi oktatás, és a magyar kultúra ápolása és terjesztése terén kifejtenek. A konferencia részvevői közösen elfogadott határoza­tukban fontosnak tartják az óhazához fűződő közvetlen kapcsolatok további szélesíté­sét. Ennek érdekében ösz­töndíjak, illetve alapítvány létrehozását határozták el. A határozat, a konferencián megalakult előkészítő bizott­ság feladatává teszi, hogy ter­vezetet dolgozzon ki a ma­gyar nyelvbarátok körének életre hívására. Lázadó ifjúság? „Mire törekszik az ifjúság a szocialista országokban? Igye­kezetüket alapvétőén az határozza meg, hogy — szemben a kapitalista országok ifjúságával — nem tagadják, hanem igen­ük a rendszert, a szocializmus ideológiáját, politikáját. Érthe­tő viszont, hogy a népi demokratikus rendszer vívmányaira támaszkodva sokszor kritikusan — kritikusabban, mint a fel­nőttek — lépnek fel gyakorlati életünk fogyatékosságaival, esetleges torzulásaival szemben, bírálva a hibákat, követelve bizonyos dolgok jobb megoldását. Ezt én úgy fognám fel, hogy sok konkrét kérdésben jobb szocialista gyakorlatot igényel­nek.” (Kádár János felszólalása az MSZMP Központi Bizott­ságának 1970. február 18—19-i ülésén.) Fél év telt el az MSZMP konformizmus páncélja KB gyakran emlegetett, a párt ifjúságpolitikájának kér­déseit megtárgyaló februári ülése óta. A sajtón keresztül megismerte az ország a Köz­ponti Bizottság véleményét, érveit ifjúságpolitikánk meg­újításának ügyében Miért vált szükségessé az ifjúság problémáinak napi­rendre tűzése? A válasz egy­szerű. Hazánk, a világgal együtt, olyan rohamosan fej­lődött, hogy bár korábbi if­júságpolitikánk sikeresnek értékelhető, a megváltozott körülmények szinte kénysze­rítenek a felülvizsgálásra. Az alapvető kérdés reáli­san felmérni és értékelni, mi­lyen is a mai fiatalság. Az egyszerű válasz csak általá­nosságokra szorítkozhat. Az ifjúság rétegenként és még azon belül is hallatlanul dif­ferenciált. számtalan szélső­séges gondolkodásmódbeli irányzat létezik. „Lázadó ifjúság” — szok­ták mondani a fiatalok mos­tani generációjára. A lázadás szó első hallásra talán azt su­gallja, hogy fiataljaink min­den ellen lázadnak, ami szá­mukra megszokottnak, régi­nek értékelhető, Még forra­dalmi hagyományaink ellen is. Hogy ez így nem igaz, azt mindenki tudja. Mégis jó a ..lázadó” kifejezés. Ez a láza­dás a hihák és visszásságok megszüntetéséért, az előrelé­pésért, a fiatalokkal szembeni bizalmatlanság ellen szüle­tett. És a párt februári ha­tározata a többi közt azt a célt tűzte ki maga elé, hogy ezt a ..lázadást” támogassa. A lázadás — a hittel és néha hangos szóval kimon­dott érvek — nem jelentenek ellenzékiséget hazánkkal, a párttal és annak céljaival szemben. Persze akadnak, akik a divatos, de többnyire felszínesen értelmezett non­mo­gül az ellenzékiség pózában vitatkoznak Velük egy dol­gunk van; rábírni őket a vi­tára. meghallgatni őket, de úgy, hogy elérjük: ők is hall­gassák meg érveinket. A meggyőzés csak a teljes szó­kimondás, a demokratizmus és őszinte vita segítségével lehetséges. Fél év telt el a KB hatá­rozatának megszületése óta, és a fiatalok százezrei várják, hogy társadalmi szervezeteink miképp és milyen gyorsan követik a párt határozatának szellemét munkájukban. Dön­tő kérdés, milyen mértékben sikerül megjavítani ifjúság- politikánk kommunikációs hatékonyságát. vagyis azt, hogy hírközlő szerveink a fiatalok nyelvén, az ő ízlé­süknek megfelelő formában ismertessék és hatásosan megértessék céljainkat. Köz­vetlen feladat a KISZ napi­lapjának létrehozása. Nagyon fontos, hogy ez a napilap, a párt céljait szolgálva, közel álljon az ifjúsághoz, és meg­találja azokat a szálakat, amelyeken keresztül a leg­közvetlenebbül formálhatja véleményüket. Ha sikerül formájában is ötletes és ér­dekességekben bővelkedő napi újságot létrehozni a KISZ-nek, óriási olvasótá­borra számíthat. A televízió és a rádió ifjúsági program­jainak felfrissítése, korsze­rűvé tétele lassan égetővé váló feladat. Ha sikerülne — és minden jel erre mutat — a közvéle­mény-kutatás, a szociológiai és más tudományok módsze­reivel állandóan feltérképez­ni a fiatalság véleményének változásait, akkor politikai — de kulturális és szórakoztató munkánk is — sokkal haté­konyabb lehetne. HEGEDŐS LASZtO A lengyei felsőoktatás Az 19öS/70-es tanévben a lengyel egyetemeknek és fő­iskoláknak összesen 322 464 hallgatójuk volt, 16 903-mal több, mint az előző tanév­ben. Lengyelországban ma 84 felsőoktatási intézmény mű­ködik. közöttük 10 tudomány­egyetem, 10 műszaki egyetem, 6 közgazdaságtudományi fő­iskola, 7 agrártudományi fő­iskola, 4 tanárképző főiskola, 2 tengerészeti és 16 művé­szeti főiskola, 10 orvostudo­mányi egyetem. Salamon és Dávid Amikor Friedrich Schiller hárfázni tanult, rosszmájú szomszédja a következő ki­jelentést tette: — Ön úgy játszik a hár­fán. mint Dávid király — csak nem olyan jól. Mire a költő: — ön pedig úgy beszél, mint Salamon király — csak nem olyan bölcsen. A művészetpártoló király Az ezer esztendeje született István király az új társadalmi rendet ideológiailag megalapozó keresztény vallással együtt meghonosította hazánkban az európai művészetet is. Az új vallás terjesztéséhez kisebb-nagyobb templomépületek soka­ságára volt szükség, s ezek külső és belső falait faragások és képek díszítették. Az első király templomai nem maradtak meg. Néhánynak az alaprajza és díszítése azonban ismeretes. Kétségtelenül a legjelen­tősebb volt a királyi koro­názó- és temetkezőtemplom- nak épült székesfehérvári bazilika. Innét származik a kora középkori európai mű­vészet egyik remeke, a — jelenleg a kőtárban őrzött — István-koporsó. A székesfehérvárihoz ha­sonló volt a kalocsai székes- egyház is, a főhomlokzata előtt csarnokkal, udvarral. Háromhajós, a kalocsait utánzó alaprajzú az aracsi templom. A mai pécsi szé­kesegyháznak azonban leg­feljebb csak a magja István kori. A templomokat díszítő kő­faragások közül említést ér­demelnek — a többi között — a pilisszentkereszti. sződi, bodrogmonostorszegi, szek­szárdi, pécsi, aracsi, zalavári töredékek. Értékes ritkasá­gok az Esztergomban, Bu­dán, Székesfehérvárott a kő­tárban található oszlop- és pillérfők. Stílusuk elárulja a távolról jött jeles lombardok, a „Magistri commacini” ke- zemunkáját. Ezek az építő­mesterek egyaránt faragtak növényt utánzó díszítménye­ket, fantasztikus szörnyala­kokat, közös fejű oroszláno­kat, mesebeli baziliszkuszt, farkába harapó kígyót, és le­gendás sárkányt. Kevés em­beralakos domborművet is­merünk e korból. Az István kori építészet jelentős emlékei a bencés monostorok. Pécsváradon, erősen átépítve, megmaradt a kolostor háromhajós temp­loma. Történelmi bizonyság: István király kapcsolatot tar­tott a Monte Cassino-i bará­tokkal. Pannonhalma pél­dául a bencések itáliai anya- kolostorával azonos kivált­ságokat élvezett. A Nyugat­ról hozzánk került bencések az első templomokat építő mesterek szellemi irányítói (a középkori építészetben is a megrendelő ízlése, igénye döntött)-. A mise- és szerkönyveket, így a Hahóti, a Szelepcsényi kódexet, a Hartwik mise- könyvet a káptalani, kolos­tori iskolák másolóműhelyei­ben kézzel írták. Az ötvös- művesség termékeiről az egy­házi alapítólevelek tudósíta­nak. A garamszentbenedeki kézirat külön kiemeli Neskü ötvöst. v Méltán világhírű a királyi kincstár páratlan, miseruhá­ból alakított koronázási pa­lástja. Alighanem a veszp- rémvölgyi kolostor görög apácái szabták, varrták, hí­mezték. Latin felirata közli: Gizella és István 1031-ben, a székesfehérvári bazilika szá­mára készíttette. Valószínű, hogy István király II. Kon­tód császár felett 1030-ban aratott — s a fiatal országot a német elnyomástól hosszú időre megmentett — győ­zelme alkalmából rendelték a miseruhát. NYOLC TONNA CIGARETTA Nyolc tonna csempészett cigarettát foglalt le a szicí­liai rendőrség. A rakományt kísérő négy személyt letar­tóztatták. FELJELENTÉS RÁGALMAZÁSÉRT Roman Polanski lengyel filmrendező keresetet nyúj­tott be egy angol bíróságnál a Sunday Mirror és a Daily Telegraph ellen, mert ázol: állítólag rágalmazásnak mi­nősülő megállapításokat let- tek felesége Sharon Tate filmszínésznő tavaly történi meggyilkolásáról közölt tu­dósításaikban. TRAGIKUS VASÚTI BALESET Tragikus vasúti baleset ál­dozata lett Rátkai Jánosné 51 éves vasmunkás. Almás­füzitő és Szőny között vizel vitt a pályamunkásoknak Két sínpár között ment, mi­közben az egyik oldalon futc gyorsvonat légnyomása el­sodorta, és az ellenkezc irányból jövő tehervonathos vágta, az ismét visszadobta a gyorsvonathoz. A helyszí­nen szörnyethalt. KOLERAJÁRVÁNY A dél-koreai egészség- ügyi hatóságok hivatalosar bejelentették, hogy az or­szágban kolerajárvány ütötte fel a fejét. Augusztus elseje óta 118 megbetegedési ész­leltek. Ezek közül eddif nyolc volt halálos kimene­telű. SZABADULÁS A HÁROMÉVES INTERNÁLÁSBÓL Kommunista poütikai fog­lyokat helyeztek szabadlába Görögországban. Több min hároméves internálásból sza­badultak. RAZZIA Londonban razziát végez­tek a főváros írlakta Too­ting kerületében. A rend­őrök húsz robbanószerkeze­tet találtak. ÖZÖNVÍZ Nyolcvan halálos áldozati van a Pernambuco brazília államban három napja pusz­tító árvizeknek, amelyek a; özönvízszerű esőzést követ­ték. Recife csaknem elsza­kadt a külvilágtól. ROBBANÁS AZ ÜZEMBEN Négy munkás életéi vesz­tette, tizenegyen megsebesül­tek a Tokiótól hatvan kilo­méterre fekvő vegyiüzember történt robbanáskor. RÖPCÉDULÁK Öt robbanás történt háron dél-afrikai városban, Johan­nesburgban, Durbanben éí Fokvárosban. Károk nenr keletkeztek, mert a szerkeze­tek csupán röpiratok szét­szórására szolgáltak. A röp cédulákat a betiltott Afrika Nemzeti Kongresszus ter­jesztette. TÍZEZREN MEGHALTAK Kilenc hónap alatt tizezei guatemalai halt bele a Kö­zép-Amerikában pusztító vér hasjárványba. Salvadort Hondurast. Nicaraguát mái elérte, Mexicót és Costa Ri cát pedig fenyegeti a jár­vány. MEGÁLLAPÍTOTTAK Megállapították, hogy k- volt az a gépkocsivezető, ?k a francia miniszterelnök fe­leségének halálát okozta. A 37 éves Jacques Pelletier pá­rizsi lakosról van szó.

Next

/
Thumbnails
Contents