Déli Hírlap, 1970. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-13 / 189. szám
a miskolciaké a szó Ha rövid a cső... A téma első hallásra megmosolyogtat, bár egyáltalán nem ezzel a céllal mondták a Miskolci Talajerőgazdálkodási Vállalatnál: — Tavasszal egy dolgozónk nyugdíjba ment, és azóta nincs ember, aki elvállalná az árnyékszékek tisztítását. Pedig több ezer árnyékszék van a városban. — Alig két hónap alatt több mint 150 lakó kérte nálunk, hogy sürgősen tisztíttassuk ki ürítógödreiket — hallottuk az I. kerületi tanács egészségügyi osztályán. — Annak végre nem haí- tása következtében a Bacsó Béla utcából már két dizentériás megbetegedést is jelentettek. Ha a helyzet nem változik, elsősorban a Bábonyibércen számolhatunk járvány veszéllyel. Mindez már egyáltalán nem megmosolyogtató. De hát miként lehetne változtatni a helyzeten? A tanács felajánlja: erre a munkára kisipari működési engedélyt ad ki. Addig, amíg nincs jelentkező, el tudunk képzelni egy megoldást: a vállalatnak vannak úgynevezett .szippantó” gépei, amelyek elvégezhetnék ezt a munkát. — Ezekkel a gépekkel nem tudunk minden házat megközelíteni — tiltakoznak a vállalatnál. — A szívócsövünk csak harminc méter hosszú, s ezért be sem megyünk olyan udvarba, ahol annál távolabb van az árnyék- szék. A cső meghosszabbítására nem lehelne kitalálni valami ,.úji- lást?!” R. A. Bosszantó dolgok... ... címmel megírtuk, hogy egyik olvasónk Barát elnevezésű hordozható lemezjátszójához — melynek tűje elromlott — utánpótlást sehol nem kapott. Azt ajánlották, vásároljon lemezjátszótűt karral együtt, potom 210 forintért! Most kaptuk a hírt, hogy a RAVILL Kereskedelmi Vállalathoz még e hónapban megérkeznek a. hordozható lemezjátszóhoz a pick-up betétek Lengyelországból. Külön tű azonban nem várható. A betét ára előreláthatólag 112 forint lesz. (Ehhez a „kereskedelmi tevékenységhez” nem kell külön kommentár! Sőt szóhoz sem tudunk jutni! A szerk.) Játszótér — társadalmi munkával A MÁV tisztiház előtti elhagyatott grund szinte a járókelők szeme láttára született ú.ijá. Természetesen nem magától. Korábban ugyanis csavargók, részegek, huligánok tanyája volt a fűvel benőtt, bokros terület. A késő esti órákban sohasem lehetett tudni, kik tartózkodnak a kivilágitatlan dzsungelben. Ugyanakkor a környező házak lakóinak gyermekei szűk udvarokban töltötték a vakáció napjait A szülők anyagi összefogása és kétkezi munkája nyomán nemrég egy korszerű játszótér Bocsánatot kérek Nagyon szégyellem magam a vasárnap este történtekért. Fél nyolc felé Perecesen az egyik dűlőútról a főútvonalra akartam kanyarodni 407- es Moszkvicsommal Az úttesten azonban két férfi beszélgetett, ezért kénytelen voltam fékezni. Egyikük intett ugyan, hogy mehetek, de — mert nem figyelte az irangjelzőt — éppen ellentétes irányba adott volna utat. Amikor pedig végre kikanyarodhattam volna, elém került egy idős bácsi — talán 70 éves lehetett —, s ő állta el az utamat. Ideges, ingerült, mérges voltam. S igen durva hangon szidtam le a bácsikát, amit azóta is restellek. Ezúton kérek bocsánatot az idős és ismeretlen embertől, aki ártatlanul kapott tőlem szidalmat — írja a Cl 59—98 írsz. Moszkvics tulajdonosa Nyalóka — felárral?! Szeretném megtudni, hogy a 80 filléres, kör alakú égetett cukorból készült nyalóka mióta, s milyen meggondolás-alapján tartozik-a-szabadáras áruk közé? Jó néhány kiskereskedő — többek között a Csabai kapui SZTK-val szemben levő trafik tulajdonosa — a boltok nyolcvan filléres árával szemben következetesen egy forint húsz fillérért adja ezt a kedvelt édességet. Arra hivatkozik, hogy ennyiért kapja a FÜSZÉRT- től. Állítása cáfolatára azonban egy telefon is elég, s a vállalat igazolja, hogy a hónapokkal ezelőtti árleszállítás óta egységesen nyolcvan fillér a nagy 'kör-nyalóka. A környékbeli gyerekek „beveszik” a trükköt, s fizetnek — 50 százalékkal többet, mint kellene. Csak azon csodálkozunk, hogy ez a felnőtteknek — mondjuk egy ellenőrnek — nem tűnik fel. (P. é.) született. Lenyírták az elvadult sövényt, megritkították a bokrokat, kerítést húztak fel, amelyet le is festettek, s felásták az elgyomosodott területeket. Az utóbbi napokban nemegyszer még este tízig is kint dolgoztak a születő játszótéren. A kijavított billenő hinták, a felfrissített homokozók most ismét a gyermekek önfeledt szórakozását biztosítják. Ugyanakkor eltűntek a csavargók és a huligánok is a térről. Egy lakó a környékről Hit és valóság Azt hinné az ember, hogy egy olyan nagy piaci csarnokban, mint a vasgyári, a hét bármelyik napján nyugodt szívvel vásárolhat, Mondjuk hétfőn is ... Persze, a kedves vásárló ezt csak hiszi, a valóság azonban csakhamar meggyőzi arról, hogy a csarnok eladói korántsem méltányolják azt, hogy a vevőjük vasárnap kirándulni. pecázni volt, s ennek következtében hétfőn nincs otthon tartalék ennivalója. A kívánt paradicsom és zöldáru megtalálható ugyan a csarnokban, ám lezárt pultok mögött: Ott pos- had, romlik. Az eladóknak hűlt helyük. Nem lehetne ezen változtatni? Vida Kálmán. Miskolc, III., Kacsóh Pongrác u. 1. 1/3. Dohányzik-e a váróterem? Ugya n miértmnes szerencsém? Valahogy nincs szerencsém » kéményseprőkkel. Lehet, hogy azé.'t, mert kevés volt a forint, amit szilveszterkor, illetve Üjév- kor adtam? No, tíc kezdiük a lényegnél. Talán neheztelnek reám? Lehet, mert nem voltam hajlandó a társasházunknál végzett nappali kazántisztításokért 100 százalékos éjszakai pótdíjat fizetni. Elég annyi, hogy a NEB ellenőrzése alatt kötött, 196P. március 24-én történt megállapodásunkat sem tartotta be a Kéményseprő Vállalat. Ugyanis a kötelező kazántisztítást az 1969'70-es fűtési idényben egyszer sem végezték í'i kazánházunkban, noha erre külön megállapodtunk. Most újabbal tetézték „gondosságukat”. 1970. június 24-én ajánlón levélben megrendeltem Miskolc, Arany János u. 2. szám alatti társasházunk gyárkémény jellegű kéményének tisztítását. (Megjegyezni kívánom, hogy ez kötelező munka.) Kértem, hogy ezt szíveskedjenek júlVu« 10-i«r elvégezni, mert július 12-töl festetni akarnak a lakók. Azóta már név alkalommal telefonáltam, de sem az igazgatót, sem a műszaki vezetőt nem tudtam elérni. — Há- z«o kívül van — mondotta egy hölgy. Július IS-án kijött egy kéményseprő. „felmérni a terepet”.' és azzal ment el, hogy másnap visszatérnek. Sajnos, húsz nap is eltelt azóta, de még színüket sem láttuk. A munka végzésében ugyan pontatlanok a kéményseprők, de van egy nagyon jő adminisztrációs csoportjuk, a számlázási részleg, amely nontosan számlázza a termofor kémény tisztítását. Ezt nem kell ugyan tisztítani soha. de a még fennálló rendeletck értelmében fizetni kell érte. Nagvon jó lenne, ha a munkában is legalább megközelítőleg olyan nontosak volnának, mint a számlázásban — véli KENESI LÁSZLÓ az Arany János ti. 2. szám alatti társasház (Lottóház) közös képviselője A DH cikke kifogásolta a „Nemdohányzó váróterem” megjelölést/. Igaza van-e a cikkírónak, vagy helyes a felirat? Közelítsük meg a kérdést a nyelvészet oldaláról. A dohányzik igéből -ó képzővel melléknevet képezünk (dohányzó), amelyben élénken érezzük a cselekvést. Itt kezdődik a probléma. Nem szándékunk részletesen tárgyalni, hogy a melléknévi ige- nevek jelentésük szerint mik lehetnek, csupán azt a csoportot említjük, ahová a dohányzó is tartozik. Kifejezhetik a cselekvés helyét vagy idejét: fürdő, temető, ebédlő, nyaraló, pihenő, húshagyó (kedd) stb. A dohányzó szavunk állandó érvénnyel főnévvé is vált. Mondták és mondják még ma is: „A vendégek az ebéd végeztével átvonultak a dohányzóba.” „Vacsora után a pipázóba mentünk.” Ezekben az esetekben egy pillanatig sem gondolunk arra, hogy a terem dohányzik. A Kossuth-szobor közelében levő épület sem szokott fürödni (legföljebb a mostanában igen gyakori záporokban!), mégis azt mondjuk rá, hogy fürdő. A ..Nemdohányzó váróterem” kifejezésből a váróterem szót kellene elhagyni, és így mondani: „Beültem a nemdohányzóba.” Itt már jobban éreznénk a nemdohányzó főnevesülését. Azt el kell ismerni, hogy a nem tagadószó hozzákapcsolása egy melléknévhez még szokatlannak, furcsának tűnik. De van rá példa: nemkívánatos elemek. Ha én azt akarnám — fölöslegesen — kijelenteni, hogy a váróterem nem dohányzik, jelzős szerkezettel így írnám: Nem dohányzó váróterem. Mit számít tehát az egybeírás, a helyesírás! Arról esetleg lehet vitázni, hogy nem lenne-e helyesebb kötőjellel írni így: Nem-dohányzó. Egyébként Miskolcon — hogy egy komoly problémát is fölvessünk ezzel kapcsolatban — az az egészen speciális helyzet áll fönn. hogy a Tiszáin csak kul- túrvárócercm, úgynevezett nemdohányzó van, a kevésbé kulturált utasok pedig a folyosón és csarnokban kénytelenek állni, pontosabban a büfénél sorban állni. Helyes-e a cikkíró ajánlata: „Nem dohányzók váróterme”? Tény, hogy abban a teremben nem gyújtanak rá. Tehat ameddig benn vannak, addig nem dohányzó nők, illetve férfiak. Ám az ott ülők nagy százaléka igenis dohányzik, alig várja, hogy kimenjen. De be szokott menni, mert ott le lehet ülni. A nemdohányzó kifejezés ebben az esetben tehát a teremre vonatkozik, olyan értelemben, hogy ezen a helyen tilos rágyújtani. A világos, de kevésbé tömör utasítás ez lenne: Ebben a váróteremben tilos a dohányzás. Mint ahogy az orosz, a német és a francia kifejezés pontosan ezt fejezi ki. Véleményem az, hogy lilikére, szakaszra, váróterem falára csak ezt kellene fölími: Nemdohányzó. A fülke, a szakasz, a terem ilyenkor teljesen fölösleges. Kiss József „A bejelentők panasza nem célszerű”? Bérház — befalazva Négykézláb, de csuda gyorsan mászik a szuterénból az udvarra vezető lépcsőn fölfelé a hároméves csöppség. A fordulóhoz érve — mint a csík —, fürgén pattan talpra, rohan a nyitott kapu felé. Fiatalasszony kiált utána, csalogatná vissza, de nem sok eredménnyel. Annál gyorsabban fut a gyerek a nyüzsgő utcára — Látja? Hát most mit csináljak vele?! Vágyik ki a levegőre, ahol van hely mozogni. Befalazták a hátsó udvart, ahol játszhatnának. Itt meg ... Kél araszuyira az ablaktól A szuterénban lakó fiatal- asszony — Kovács Józsefné — nem egyedüli a Szemere utca 21, szám alatti bérházban, aki hiányolja az elfalazott hátsó udvart. A földszinten lakók épp úgy. mint az emeletiek, valamennyien háborognak a házhoz tartozó terület megcsonkításáért. Legkivált Osztie Tiboréknak van panaszolni valójuk: — Tessék megnézni! Az ablaktól 30 centiméterre van a garázsajtó. A lakásba be- áramlik a benzingőz, a kipufogógáz. A feleségem vasárnap olyan rosszul lett, hogy kevés híján orvost kellett hozzá hívni. Osztie Tibor nehezen beszél, ő maga is beteg, fél éve agyvérzést kapott, szüksége lenne a nyugalomra, jó levegőre. Ha azonban a mindkettőt biztosító hátsó udvarra akarna kijutni, vagy az ablakon kellene kimásznia, vagy félkilomé ternyit kerülni a Vörösmarty utca felé. S mindezt —egy garázsért! Nem kérdezték mee senkitől sem A ház két lakója tavaly tavasszal kéréssel fordult az ^ A bolgár népviselet elemeit használták fel ennek az őszi szezonra szánt alkalmi ruhának a tervezői. I. kerületi tanács építési osztályához : engedélyezzék, hogy garázzsá alakítsák át az épület egyik dufartját. A kérvényezők — Z silinszki Pál és Lakatos István — rövid időn belül meg is kapták az engedélyt anélkül, hogy az illetékesek körülnéztek volna a bérház udvarán, vagy megkérdezték volna a többi tizennégy családtól, mi a véleményük a tervezett garázsról A lakók csak akkor vették észre, hogy mi készülődik. amikor a MIK (?) már küldte is a téglát. — A városi tanácshoz fordultunk, hogy ne engedélyezzék a garázsépítést, hiszen a megmaradt udvar szélessége alig több mint 3 méter. Egy porolót sem lehet elhelyezni benne, hogy ne zavarja a földszinten lakókat. Ügy érezzük magunkat, mintha befalazták volna az egész házat — magyarázza egy másik lakó. Bár- leány István. Mindezt így írták le a városi tanácshoz küldött panaszukban is. S mi történt? Módosító határozat született, amelyben az ideiglenes építési engedélyt a városi tanács építési osztálya „meghatározatlan időre szóló”- nak nyilvánította. A lakók nem nyugodtak bele, ismét fellebbeztek. Az építési osztály helyszíni vizsgálatot tartott, majd elutasította a fellebbezést. Az indoklásban többek között ez áll: az elfalazott dufarton túl egy majdan építendő bérház parkját alakítják ki később, tehát ..a bejelentők panasza nem célszerű”!!?) Kettő több mint tizennégy? Az érintett lakók végül a NEB-hez fordultak panaszukkal. A népi ellenőrök kivizsgálták ügyüket, s megállapították, hogy a tanács illetékesei helytelenül, jogszerűtlenül jártak el a garázsépítési engedély ügyében, s átiratot intéztek a határozat visszavonásáért, az udvar eredeti állapotban való helyreállításáért. A válasz sajnos jó ideje késik. A lassan egy éve elkészült garázs még mindig befalazva tartja a házat, a gépkocsi karbantartását, mosását azóta is a megmaradt cseppnyi udvaron végzi az egyik tulajdonos (s el sem takarítja a házi-szerviz nyomait). a másik naponta tucatszor túróztatja motorját az ablakok alatt. Valahogy úgy tűnik, hogy igaza van, Zsilinszkinek: a tizennégy lakó „mehet fellebbezni, ahova akar”. Mert úgy látszik: kettőjük érdekét jobban védik, mint az ösz- szes többiét! RADVÁNYI ÉVA ROVATVEZETŐ: KOLTAI JÓZSEFNÉ ASZÓDY JANOS A kriminalisztika kalandos története A Maffia Colossimo, Torrio és A1 Capone félelmetes bandavezérek utódai szintén olaszok voltak: Lucky Luciano, Frank Costello, Albert Anastasia, Vitone Genovese. E jelenség magyarázatát a múltban, a szicíliai titkos szervezetek eredetében kell keresni. Aki felvételét kérte a Ca- morrába, előbb piciotto, azaz jelölt lett. A banda teljes jogú tagjává csak azután válhatott, miután tanújelét adta bátorságának: tehát miután meggyilkolta azt a személyt, akit a banda főnökei kijelöltek. Ha erre nem adódott lehetőség, una tiratá-ra kényszerítették, vagyis egyfajta párbajt kellett vívnia, valamelyik társával. Sokévi ellenőrzés után a piciottó-t vechi- vé avatták a régi tagok előtt, esküt kellett tennie, hogy örök ellensége lesz a hatóságoknak. hogy semmilyen kapcsolata nincs a rendőrséggel, s hogy soha nem fogja feljelenteni a tolvajokat. Lombroso leírja a Camorra egyik tagjának esetét, akit felettesei arra kényszerítettek, hogy ölje meg legjobb barátját. Tudta, hogy a szervezet vasfegyelme alól nincs kibúvó, s ezért megkérte barátját, hogy válasszon: me lyik halálnemet tartja elviselhetőbbnek. Ez a kolerái választotta (Nápolyban éppen kolerajárvány dühöngött.) Ráfeküdt egy alig valamivel előbb meghalt ágyára; a hullaszállítók összetévesztették a halottal, s a közös sírba vetették. Sikerült megmenekülnie ebből a pokolból, ámde nem Camor- rától, amely őt, is. barátjál is meggyilkolta. A Manó Nera (Fekete kéz), a Maffia e hajtása, nem jelentős szervezet. Minden városban néhány tagja van, akik együttesen követnek el különböző bűncselekményeket, a gyilkosságtól a zsarolásig. A Fekete kéz égisze alatt szerveztek bandákat az Egyesült Államokba és Dél- \merikába emigrált olaszok s. Napjaink legjelentősebb nemzetközi titkos szervezete kétségkívül a Maffia. Már az olasz egység megvalósítása előtt létezett Szicíliában. Elnevezésének eredetével kapcsolatban különböző feltevések születtek. A legelfogadhatóbb, hogy a Maffia az arab „maha” (kőpince) szóból kölcsönözte a nevét, mert tagjai rendszerint a Trapani környéki barlangokban gyűltek össze, hogy előkészítsék akcióikat. Ugyancsak ide rejtőztek el a banda tagjai a hatóságok elől. A Maffia vezetői a braui-k, egyszerű tagjai pedig a maffiosi-k. Szicíliában még a XX, század elejétől kezdve minden községnek megvolt a maga ..maffio”-csoportja. Ezeket egy vagy több főnök vezette, akik maguk is alá voltak rendelve egy magasabb rangú vezetőnek. Korunkban a Maffia — akárcsak az USA- ban működő gengszterbandák — az ipari és kereskedelmi vállalatok „védnöke” lett, terrorizálta a tömegeket, sztrájktörőket szállított áz üzemeknek (ami egyébként nagyon jól jövedelmező foglalkozás). Ilyen tevékenységet nem lehetett kifejteni erőszak, magán a szervezeten belül elkövetett gyilkosságok nélkül. Ezek elkerülhetetlen következményei a hatalomért folytatott belső harcnak. Az amerikai kontinensre menekült „maffiosi”-k és „bravi”-k révén a Maffia gvökeret vert az Egyesült Államokban is. (Folytai juxj
