Déli Hírlap, 1970. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-01 / 179. szám

Hímző asszonyok Szerencsen Sikerek Pécseit es Mezőkövesden A szerencsi járás művelő­dési központjában már 1963 óta működik egy díszítőmű­vészeti szakkör, amely a hímzésre specializálta magát. A szakkört Szepesvári Lász- lóné vezeti, aki nem régen kapta meg a „népi iparmű­vész” kitüntető címet. Jelen­leg 25 taggal dolgoznak. Többségük középkorú asz- szony. Fő feladatuknak a ha­gyományok megőrzését és továbbfejlesztései tekintik. Elsősorban a környék népi motívumait használják fel, de más vidékek hagyományait is ápolják. Legutóbb a pécsi ki­állításon vettek részt nagy sikerrel. Most a mezőköves­di Kis Jankó Bori elnevezé­sű pályázatra és kiállításra küldtek el 25 hímzett térí­tőt, párnát és kendőt. Ezen a bemutatón évek óta sike­resen szerepelnek, tavaly is díjjal tértek haza. Táborozó úttörők A miskolci járási úttörő­parancsnokság az idén is tá­bort nyit a leendő őrsveze­tők képzésére. A már több éve megszokott Harica mel­letti tábor helyett a nyáron Dédestapolcsányban vernek sátrat. A járásból 120 paj­tás vesz részt az őrsvezető­képzésben, ahol játékos és szórakoztató formában 20 tanár és ifivezető oktatja őket. Csiszár Jenő, a tábor vezetője elmondotta, hogy a tanulást sok érdekes program egészíti ki, többek között számháború, kirándulások, tréfás akadályversenyek. A tábor augusztus 6-tól 16-ig lesz a fiatalok otthona. EXPO-4 A vásár, a vásárló szemével Túl a kiállítás és vásár félidején, már elmondhatjuk, hogy az Expo—4 az eddigi legsikeresebb helyiipari ter­mékseregszemle. A látogatók tízezrei és a milliós üzlet­kötések egyaránt ezt igazol­ják. De milyen is ez a vá­sár a vásárló szemével néz­ve? A szemlélődés alapjául vá­lasszuk dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság első titká­E1 kobozták a pénzét Határainkon megtörténik még, hogy a turisták letagad­ják a náluk levő pénz egy ré­szét. Ezt tette Juraj I. cseh­szlovák állampolgár is. Fe­lesége, gyermeke és saját ne­vére összesen 3000 forintot váltott be. de itt-tartózkodása során csak az összeg egy ré­szét költötte el. Hazatérőben a határőröknek azt mondta, hogy 200 koronánál több pén­ze nincs. Ugyanakkor 30Ó ko­ronát és 1710 forintot talál­tak nála. Törvényeink értel­mében az ilyen pénz eltitko­lása devizagazdálkodást sértő bűntett. Ezért a Miskolci Já­rásbíróság ítélete szerint a pénzt, mint bűnjelet elkoboz­ták. Z énéről — fiataloknak SZERKESZTI: VARSÁNYI ZSUZSA Nincs és nem is lehet vita: napjainkban ő a világ első számú showman-je; ahogy Amerikában mondják: a leg­jobb „entertainer”. Énekes, táncos, színész, utánzó, ze­nész — és minden ágban egyformán kitűnő. Sammy Davis jr. 1928. december 15-én született New York néger negyedében, Har­lemben. Édesapja, az idősebb Sammy Davis, Will Mastin ..Holliday in Dixiland” nevű vaudeville-truppjának vezető táncosa, édesanyja pedig, E Ivera „Baby” Sanchez, ugyanennek a társulatnak egyik kóristalánya. Az erős alkoholista édes­apa elválik feleségétől, és a kisfiú a takarításból, házve­zetésből, olykor mosásból élő nagymamához kerül, akit élete végéig anyjaként tisz­tel. Három és fél éves korában apja már magával viszi, és fellép társulatában. Nagy szerepeket kap egy revüben. Már hétéves korában úgy énekel és táncol, mint egy felnőtt. Csodagyerekként tárt­ák számon Amikor felcseperedik, ap­jával és nagybátyjával triót alakítanak, mely persze első­sorban az ifjabb Sammy ké­pességeire épít. Iskolába nem nagyon jár. a fellépések között tanul meg irni-olvasni-számolni. és vagy hétféle hangszeren játszani. Ezek közül ma is a dobot és M| ti 'fyj' y mmm cVlV - ■ ' 0 ■ V m # > ; ■ . - • vV ISI : ■ 0IÖS8Y0BI VASKOHÁSZAT j|c Bemutatjuk a július 28-án megjelent, egyforintos címletű bélyeget (diszboritékjával és elsőnapi bélyegzőjével), melyei a diósgyőri vaskohászat 200. évfordulója alkalmából adtak ki az „Évfordulók—események 1970.” elnevezésű bélyegsorozatban. A bélyeg 5 500 000 foga­zott és 9000 vágott példányban jelent meg. Fabeton Kiváló hö- és hangszigetelő Az NDK szakemberei ki­dolgozták egy új építőanyag, a fabeton gyártásának tech­nológiáját. A fabeton alap­anyaga nád, fakéreg és faág. Ezeket az anyagokat cement­tel, klórmésszel és folyékony üveggel keverik össze. Az így képződött masszát hőmeg­munkálásnak vetik alá, majd 75 centiméter hosszú és 12 centiméter vastag lemezeket formálnak belőle. Egy-egy ilyen lemez 12 kilogramm súlyú, hő- és hangszigetelő sajátosságát tekintve pedig megfelel egy 42 centiméter vastag téglafalnak. A grot- tendorfi építőanyaggyár na­ponta 600 köbméter ilyen le­mezt készít, ez 90 ezer darab téglát pótol. AZ AMFORA—ÜVÉRT VÁLLALAT csiszolt ólomkristály VÁZÁI NEMCSAK A KÖZÖNSÉG, HANEM A ZSŰRI TETSZÉSÉT IS ELNYERTÉK AZ EXPO—4-EN. A KIÁLLÍTOTT TERMEKEK KÖZÜL TÖBB IS DÍJAT NYERT. TEKINTSE MEG ÖN IS CSISZOLDÁNK KÜLÖNLEGESEN SZÉP TERMÉKEIT A KIÁLLÍTÁS 3-AS SZÁMÜ TERMÉBEN a dobolást szereti a legjob­ban. 1950-ben már ismert revü- sztár, . Frank Sinatra, Tony Curtis barátja, amikor egy este bemutató után részegen ül be kocsijába és nekirohan egy villanyoszlopnak. A bal­eset következtében elveszti bal szeme világát. Nem él nyugodt életet, a botrányla­poknak mindig akad róla ír- nivalójuk. De kit érdekel ez, mikor annyira tehetséges? Számos filmben is szere­pelt, például: Anna Lucasta (Eartha Kitt-tel), Ocean Ele­ven (Frank Sinatrával), Porgy és Bess (remekül táncolta és énekelte Sport in Life szere­pét), Sweet Charity (Shirley MacLaine-nel) és a nálunk is nagy sikerrel vetített Adóm­nak hívták 1969 júniusáig több mint 250 tv-revüt készítettek vele. Többször nősült. Második félesége May Britt, a nálunk is ismert svéd színésznő, a harmadik pedig Lola Fallana táncosnő, akit ő fedezett fel a művészetnek. ra véleményét, aki a meg­nyitót követő pohárköszöntő­jében arról beszélt, hogy a tanácsi, szövetkezeti és ma- eánkis’-^rnak egyre több, olcsóbb és korszerűbb ter­mékkel kell ellátnia a fo­gyasztót, elsősorban a la­kosságot. Tükröződik-e ez az Expo— 4-en? „Ez nem a tömegeknek készült...” A Miskolci Cipész Ktsz fo­lyosói cipőkiállitását nagyon sokan megnézik és megcso­dálják. ízlésesek, tartósnak tűnők, modemek ezek a női és férficipő-„álmok”, csiz­mák. Egy nagy bajuk van csupán: áruk szinte csillagá­szati. Aligha hisszük, hogy ezekkel az egyébként szép termékekkel a vásárlók ez­reit nyerik majd meg ma­guknak. „Ez nem a tömegnek készült, nem a dolgozó nők­nek ...” — mondta egy asz- szony arra a szép, pántos női cipőre, amelynek az ára 400 forint felett van. De ugyanez mondható el a 600— 650 forintos férficipőkről, s a 830 forintos női csizmákról is. Praktikusabb, olcsóbb ruhák kellenének Csodálatosak a ruházati termékek is. Kevés azonban közöttük a praktikus, olcsó viselet. A díjazott ruházati termékek nagy része is in­kább alkalomra való. A la­kosság elsődleges igényei vi­szont nem ezt igénylik. Nem egy nőlátogató álldogált olyan' díjat nyert termék előtti amely valóban szakmai remek, de — mint mondták — kíváncsiak lennének arra, hogy egyáltalán felvenné-e azt valaki filmsztárokon vagy táncdalénekeseken kívül.. . ? Ugyanilyen csodálat és el­ismerés övezi a Miskolci Vas­ipari Vállalat gyermekkocsi­jait is. Szépek, korszerűek, csak egy kicsit jobban ki kell hozzájuk nyitni a pénz­tárcát ... A fémjáróka vi­szont, amellett, hogy rend­kívül praktikusnak tűnik, 260 f,'rintos árával nem drága. Vajon mikor kerül a boltokba? A legtöbben a bútorokat nézik meg. Érthető: bútorok­ból az új lakásépítkezések és a divat változása miatt rend­kívül nagy a kereslet. Sokan azzal az eltökélt szándékkal jönnek megnézni a vásárt, hogy itt rendelik meg az új, szép formatervezésű, s oly­kor nem is túl drága (már amelyik persze .. .) bútoro­kat. Mind az Avas Bútor­gyár, mind a Szerencsi Bú­tor- és Építő Szövetkezet — számos díjat nyert — búto­rain azonban csak irányár szerepel, megvenni, elője­gyezni nem lehet azokat, gyártásuk még csak ezután kezdődik meg. Nem így a Mechanikai Művek és a VASMÜKER- VÁLL kiállítóterme, ahol még azt is feltüntették, hogy az olajkályhákat hol, melyik üzletben lehet megvásárolni. S valóban, kaphatók is ezek a kályhák. Befejezésül még csak egyre szeretnénk felhívni a figyel­met: sok kiállítóteremből hiányoznak a szakemberek. Kevés az olyan kiállító, mint a MOFÉM vagy a VIMELUX, akiknek szakemberei bármi­kor, bárkinek felvilágosítás­sal szolgálnak bármilyen, a kiállításukkal kapcsolatos kérdésben. Ny. I. VASGYÁRAK 200 ÉVE 6. A nagyüzem virágkora A hadszíntér közeledtével sok munkás családostól együtt a környékre mene­kült. Azokat az üzemeket, amelyek a légitámadások dacára is termeltek, a né­metek felrobbantották. A gyárak a teljes pusztulás ké­pét nyújtották. Miskolc és Diósgyőrvas- gyár felszabadítása 1944. de­cember 3-án következett be. A szovjet parancsnokság a MOKAN-komité fegyveres ellenállási szervezetet, amely­ben a döntő súlyt a diósgyő­ri munkások jelentették, a rend fenntartásával és a ter­melés megindításával bízta meg. A legfontosabb feladat a villany- és vízszolgáltatás megteremtése, továbbá az épületek és a közlekedési utak rendbehozása volt. A diósgyőri gyárban december 7-én kezdték meg a romok eltakarítását. A fizikai és szellemi dolgozók egyetértés­sel láttak munkához; meg­kezdődött az új élet meg­alapozása. 1947—50 között új termelő- egységeket, korszerű irodá­kat, laboratóriumokat, öltö­zőket, mosdókat építettek, lakásokat, kulturális létesít­ményeket hoztak létre. A jobb élet kialakítását a munkaversenyek is elősegí­tették. A diósgyőri gyár 1949. január 1-én önálló nem­zeti vállalattá alakult át. Az első ötéves tervben jelentős beruházásokat valósítottak meg, a legkiemelkedőbb a 700 köbméteres nagyolvasztó fel­építése. A gyár további fej­lesztését újabb ötéves tervek segítették elő. A szocialista építésből Diósgyőr dolgozói mind po­litikai, mind gazdasági te­kintetben derekasan kiveszik részüket. A Lenin Kohászati Művek 1950 óta tíz alkalom­mal nyerte el az élüzem cí­met, hét alkalommal a Mi­nisztertanács és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa vörös vándorzászlaját, 1966- ban pedig az MSZMP IX. kongresszusának tiszteletére indított munkaversenyben végzett kimagasló munkáért az MSZMP Központi Bizott­ságának kongresszusi zászla­ját. A vállalat dolgozói évről évre eredményesebb munkát végeznek, s gyártmányaikkal egyre újabb piacokat hódíta­nak meg. A Lenin Kohászati Művek amellett, hogy mint­egy 19 ezer dolgozó megél­hetését biztosítja, igen jelen­tős összeggel járul hozzá a nemzeti jövedelem gyarapí­tásához. Ha visszatekintünk a diós- győr—hámori vasgyár, illető­leg az új vasgyár (LKM) két- évszázados eredményeire, megállapíthatjuk, hogy a gyárak dolgozói és vezetői mindenkor jó munkát vé­geztek. Minden igyekezetük arra irányult, hogy — ha kellett, új gyártási ágak be­vezetésével — a hazai ipar szükségletét kielégítsék és az ipari fejlődést előbbre vi­gyék. Számos fiatal szakem­ber itt részesült műszaki ki­képzésben, a magyar vasko­hászati és gépészeti munká­sok jelentős része a diósgyőri vasgyárban szerezte meg is­mereteit. Ennek a műszaki tudásnak a megszerzését döntő mértékben elősegítette, hogy a diósgyőri vasgyár az általa fenntartott iskolákban már 1914 őszén bevezette a nyolcosztályú elemi iskola működését és az erre alapo­zott hároméves szakirányú iparostanonc-képzést. A ma­gyar országgyűlés e diós­győri kezdeményezés után csak huszonhat évre alkotta meg az 1940:XX. törvényt, a nyolcoszt \lyú elemi iskolák megsze rv ezéséről. A felszabadulás után a vál­lalat kiváló dolgozói kima­gasló eredményeikért sok al­kalommal részesültek kitün­tetésben. A vasgyár Kossuth- díjasai, állami kitüntetett­jei, sztahanovistái, kiváló dolgozói, újítói, kiváló szo­cialista brigádjai országszer­te ismertek. A diósgyőri dolgozók min­denkor élen jártak a hazánk felvirágoztatásáért, az embe­ri haladásért, a szocialista társadalmi és gazdasági rend megteremtéséért vívott áldozatos küzdelemben. Mind a miskolciak, mind a borsodiak lokálpatriotiz­musának kialakításában je­lentős tényező a diósgyőri vasgyár múltja és jelene. DR. ZÁDOR TIBOR (Vége) E cikksorozat összeállítója Ki- szely Gyula, zoltai Endre és sa­ját kutatásainak legújabb ered­ményeit vette figyelembe.

Next

/
Thumbnails
Contents