Déli Hírlap, 1970. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-01 / 179. szám
3(c Az idén az esős nyár miatt később érett meg a dinnye. Az ára 7—8 forint. Ma reggelre mar 15—20 mázsa mézes dinnye érkezett a miskolci piacra Heves megyéből. (Agotha felv.) Nyíltan9 őszintén Nagy munka vár a jelölő bizottságokra — Igényesség és felelősségtudat, adatgyűjtés és elemzés — ez az, ami jellemzője volt s az továbbra is a jövő héten kezdődő taggyűlésekre való felkészülésnek. A beszámolók mindenütt a IX. kongresszus óta eltelt időszakról, de főként az utóbbi két esztendőben végzett munkáról adnak számot. E számadás természetesen akkor teljes és átfogó, ha nemcsak regisztrál, hanem a tagságot is következtetések levonására, nagyfokú aktivitásra, javaslatok előterjesztésére ösztönzi — mondotta Szarka János elvtárs, a városi pártbizottság osztály- vezetője, akit arra kértünk, nyilatkozzék az előkészületek feladatairól. — Ez az ösztönzés azt is jelenti — folytatta Szarka elvtárs —, hogy ne csak általánosságokban hangozzanak el észrevételek, hanem konkrétan, nem félve a személyre szóló bírálattól sem. A tagság ne csak a gazdasági és pártmunkát értékelje, hanem mondjon véleményt a vezetőség tevékenységéről és tegyen szóvá gondokat, problémákat is. — A kongresszust — szeptemberben — megelőzi még egy taggyűlés a pártszervezetekben, amikor a vezetőségek megválasztására kerül sor. Azokat a tisztségviselőket pedig, akik a választás még alaposabb előkészítéséért és lebonyolításáért felelősek, az augusztusi taggyűléseken választják meg. A jelölő bizottságokra nagy Gond megtartani a szakmunkásokat A Miskolci Közúti Építő Vállalatnál az idén 38 gépkezelőt képeztek ki; ezzel gépkezelő szakmunkásaik száma 112-re nőtt. A szakemberek megtartása igen nagy gondot jelent a vállalatnak, mert megyénkben általában kedvezőek az elhelyezkedési lehetőségek. Úti ára indult négyezer kérdőív munka vár: tagjai sorra felkeresik a párttagokat és a beszélgetések során újra véleményüket kérik a pártmunkáról, hogy amikor oda- állnak a tagság elé az új .vezetőség tagjaira vonatkozó javaslattal, mindezt kellő megalapozottsággal, széles körű tájékozódás alapján tehessék. Ebből következik az igény is: nyíltan és őszintén mondjon véleményt mindenki. Ne titkolja el, kit vagy kiket látna szívesen az új vezetőségben és miért. Csak így alakulhat ki a jelölő bizottság tagjaiban is egységes kép arról: kik azok, akik nemcsak élvezik a tagság bizalmát, de rátermett vezetői is lehetnek a pártalapszer- vezetnek. — A taggyűlésen a beszámolóhoz kapcsolódó vita, a Maszek pék lesz Miskolcon? Miskolcon már nincs maszek pék, illetve sütöde, a megyében azonban még 16 található. Most tervezik, hogy míg a diósgyőri új kenyérgyár fel nem épül és amíg az igényeket az állami sütödék nem tudják maradéktalanul kielégíteni, iparengedélyt adnak ki pékeknek. Három variáció egy témára A GB elé kerül az új HCM terve Porosabb lesz-e Miskolc? „Az iparfejlesztésben koncentrálni kell az eszközöket — egyebek között — az építőanyagipari bázis fejlesztésére. Az építőanyagipart a beruházási feladatok teljesítése érdekében az építőiparnál gyorsabban kell fejleszteni.” (Az MSZMP Központi Bizottsága 1970. július 15—16-1 ülésének határozatából.) A Kazincbarcikai városi Tanács nemrégiben négyezer kérdőívet indított útjára. (A kereskedelmi hálózat dolgozói osztották szét nagyon udvariasan és azzal a kéréssel, hogy mielőbb juttassák visz- sza a vásárlók a feladóhoz, a városi tanácshoz.) A közvélemény-kutatás célja, hogy felmérjék: hol, miben vari hiány, s mit kell tenni a kereskedelmi ellátás színvonalának növelése érdekében. A tapasztalatokat — a BVK közgazdasági osztályán alakult brigád segítségével — összegezik, értékelik. A végleges jelentést a városi tanács vb tárgyalja meg és hoz megfelelő határozatokat. A 3. sz. AKÖV jelenleg 43 Barkas típusú tehertaxit üzemeltet a városban. Az idén húsz új kocsit rendeltek, ebből már 16 megérkezett. A vállalat tervezi, hogy az ország többi cégeihez hasonlóan szeptembertől Miskolcon is kölcsönöz teherkocsit. Ez jelölő bizottság tagjainak beszélgetése a párttagsággal olyan sokrétűen gazdag tapasztalattal jár, amit az új vezetőség jól hasznosíthat már a kezdet kezdetén is — fejezte be nyilatkozatát Szarka János elvtárs. Július 2-án ült repülőgépre Budapesten Dura Károly, az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat Észak-magyarországi Üzemvezetőségének főmérnöke, és a napokban érkezett vissza törökországi és libanoni útjáról. — Ankarából Murgurba utaztam. Ez a helység az Ararát-hegység lábánál van, Törökország legkeletibb részén, közvetlenül a Szovjetunió hatóra mellett. A vidék kietlen, kopár, a természet a kincseit a föld alá rejtette. A törökök a hegységben levő rézbányák kiterjesztését várják tőlünk. Noé bárkájáról, amelyik állítólag itt kötött ki a vízözön után, egyre kevesebb szó esik, viszont annál több a korszerű iparról és a bányaüzemekről. A Kutató-Fúró Vállalat a jövő év áprilisában kezdi meg a munkát a rézlelőhelyekben igen gazdag Ararát hegyen. Korszerű, új berendezéseket biztosít a GEO- MINCO, hogy a vállalt ötven, egyenként 200 méteres fúrást minél rövidebb idő alatt elvégezhessük. Hazánk és Törökország között évtizedek óta fennáll a természetbeni termékcsere. A közös vállalkozás, a Jóid Ventura keretében összesen tízezer méter fúrást kell elvégezni a magyar kutatóknak Törökországban. Terveket várnak tőlünk magnezitbányák nyitására és egy dúsítómű építéaz eddigieknél jobb kocsikihasználást eredményez: gyakran előfordult, hogy gépkocsivezető híján az autók a garázsban vesztegeltek. A jövő év áprilisától a teher- taxikat is gebines rendszerben üzemeltetik majd. Az idén februárban született meg a döntés: Miskolcon kell felépíteni az ország legnagyobb cementgyárát, amelyben legkésőbb 1974 végén meg kell kezdeni a termelést. A Hejőcsabai Cement- és Mészmű kapacitását ennek megfelelően — a jelenlegi 440 ezer tonna cementtel szemben — évi 1 millió 400 ezer tonnára kell növelni. A több mint 3 milliárd forintot kitevő állami, egyedi nagyberuházás terveit — kormányszintű jóváhagyásra — ez év szeptember végéig kell a Gazdasági Bizottság elé terjeszteni. Maradjon-e a régi gyár? A szakemberek már a beruházási javaslat végső kialakításán dolgoznak. A feladat megvalósítására három variációt dolgoztak ki. Az első szerint a tervezett- évi 1,4 millió tonnás cementtermelést úgy kívánják elérni, hogy a meglevő gyár korszerűtlen, elavult berendezéseit kiselejsére is. (Köztudott, hogy Törökországban található a világ legjobb magnezitja.) Libanonban miskolci kutatók vártak. Nehéz természeti viszonyok között dolgoznak fúrómestereink. Az 50 százalékos emelkedőkre a berendezéseket csak csigával lehetett felvontatni. Hatalmas tömböt kelletj; kirobbantaniuk a hegy oldalából, hogy a fúrótornyot valahol leállíthassák. Három éve dolgoznak kint a hidrogeológusok Libanonban, 57 fokos párás, nedves hőségben. A találkozás, meg hogy magyarul is szót válthattak, számomra is és számukra is kellemes érzés volt. Hazatérve jólesően nyugtázhatja az ember, hogy Törökországban úgy, mint Libanonban, becsülete van a magyar szellemi exportnak. N. J. tezik és egyes épületeinek felhasználásával — a város- központtól távolabb, a jelenlegi gyártelep déli oldalán — építik fel Észak-Magyaror- szág új építőanyagipari bázisát. A második variáció szerint a gyár építési költségeit a tervezett 3 mililárd forinton felül további félmilliárd forinttal kiegészítenék és a HCM jelenlegi egységét a felépülő új gyárral párhuzamosan tovább üzemeltetik. Erre az alternatívára azért van szükség, mert Észak-Ma- gyarország cementszükséglete a becslések szerint már most meghaladja az évi másfélkétmillió tonnát és a külön- bözetet a DCM termelésén felül csak rendkívül valutaigényes importból tudjuk fedezni. S bár az építőanyagipar távlati fejlesztési programjában Hejőcsaba és Be- remend mellett helyet kapott a bélapátfalvi cementgyár korszerűsítése és bővítése is, a valuta-takarékosság szempontjából mindenképpen célszerű lenne a HCM kapacitáMunkában a méhészek A miskolci Eberlein Antal Méhésztársulat tagjai az idén csaknem 400 mázsa „nektár” begyűjtésére szerződtek le a Mezőkövesdi ÁFÉSZ-szal. Ebből eddig mintegy 160— 180 mázsa mézet szállítottak le. Az igen hűvös és szeszélyes időjáráshoz képest ez viszonylag szép eredmény. Egy forintért hány számot mondanak meg? A posta műszaki brigádja 1969 júliusától — mióta a legutolsó telefonkönyvet kiadták — igen sok új előfizetőt kapcsolt be a városi táv- bészélő-hálózatba. Egy forintért — azaz egy-egy hívásért — a tudakozóban négy telefonelőfizető számát mondják meg. Egy hívással tehát nem lehet kikérdezni a telefonkönyvet a postáskisasszonyoktól ! sót a jelenlegi igényeket, meghaladó mértékben bővíteni. fl jelenlegi cement nem érné meg A fejlesztés harmadik lehetősége is ehhez az igényhez kapcsolódik. Szószólói teljes mértékben ellenzik a régi és az új gyár párhuzamos üzemeltetését. Mint mondják, az ország meglevő hét cementgyára közül — teljesen egyedülálló és kezdetleges technológiával — jelenleg a HCM állítja elő a leggyengébb minőségű cementet, amelynek helyi felhasználási lehetőségei rendkívül korlátozottak. A hejőcsabai cement nagyipari célokra és a házgyári épületelemek készítésére teljesen alkalmatlan. Másrészt a HCM meglevő berendezései naponta több mint 40 tonna porral szennyezik a város levegőjét. Ilyen körülmények között, ha az új üzem felépül és a régi gyáregység is megmarad, illetve változatlanul tovább termel, évente csaknem 600 tonna porral több kerül Miskolc levegőjébe. A város védelmében Ráadásul a régi gyár megmaradásával duplájára növekszik a HCM szakember- igénye és a szinte kielégíthetetlen munkaerő-szükséglet mellett tovább romlanak az egyébként is rossz szállítási feltételek. Esetleg a meglevő gyáregység gyenge minőségű cementje — az építőanyagipar nagyarányú fejlesztésével párhuzamosan — néhány év múlva eladhatatlanná válik. Arról nem is beszélve, hogy a régi gyártelep megmaradása lényegesen lelassítja az új gyár építkezését is. A város vezetői — éppen Miskolc védelmében — a leghatározottabban ellenzik ennek az építkezésnek a megvalósítását. A szakembereknek a régi gyár megmaradását ellenző tábora is inkább egy még nagyobb, 1 millió 600 ezer tonna kapacitású új gyár építését javasolja. A tervek hamarosan készen állnak, s bármelyik alternatíva mellett döntenek is a kormányszintű tervbírálat során, öt és fél év'múlva — 1975 végéig — a HCM már annyi cementet ad a magyar építőiparnak, amellyel egy Miskolctól Párizsig érő vasúti szerelvényt lehetne megtölteni. LAHUCSKY PETER Tapolcai tarkabarka Naponta százával, ezrével érkeznek a ven- dégek Tapolcára. Autóbuszon, gépkocsin, közelről és távolról is. A szomszédos Kelet-Szlovákiából is sok a látogató. Így aztán gyakran lehet szlovák szót hallani a strandon. Az a lenhajú kislány is szlovákul beszél, akit a szülei Irinának szólítanak, s aki nem nagyon hallgat rájuk, mert éppen egy pöttömnyi magyar legénykét igyekszik rávenni, hogy álljon be ő is közéjük, a kis vízbe lubickolni, ötéves lehet a szőke Irina és a fekete hajú Jancsika is. Mutogatással társalognak, miközben Irina gyakran mondogatja kérdő hangsúllyal „Dobre? Nye dobre?" (Jót Nem jó?) Aztán felragyog a kislány szeme, mert Jancsika nem mondja ugyan, hogy dobre, de elindul a szlovák gyerekek közé játszani, pancsolni. Szivet melengető látvány, s mi mást mondhatna az ember a kedves „nemzetközi” ba- rátkozásra, mint ezt: „Jól van! Dobre!" * Jó ideje csak két csupasz láb látszik ki a vízből. Valaki fejenállást csinál a medencében. A közelben természetesen szünetel az úszás, lubickolás, mindenki azt figyeli, mi történik a két csupasz lábbal. Van, aki már nyugtalankodni kezd: „Ki kell emelni az ismeretlent a vízből, mert még megfullad.” — Oda se neki, bírja az szuflával. Stramm legény lehet — vág közbe egy férfi. S erre a vízből kidugja a fejét egy — leányzó. * Népes társaság érkezik a medencéhez, férfiak, nők, gyerekek vegyesen. Elsőnek a pörge szalmakalapos bácsi merül a vízbe. Nagy hévvel úszkálni kezd. s közben lelkendezik: — Remek a víz, valósággal fickósíi. — Mit jelent az, hogy fickósít, nagypapa? — kérdezi a tíz év körüli unokája. — Hát... frissít, fiatalít. Üjra legény lesz tőle az ember. A lurkó bólint a magyarázatra, aztán távolabb úszkál ö is. Egy idő múlva észreveszi, hogy a nagyapa elfáradt, és csendben kiült pihenni a medence szélére. — Nos, hol a fickó, nagypapa? — sandít huncutul a pihegö öregre. KÜPECZI JANOS Tehertaxik gebinbe, teherautó kölesönbe Miskolci fúrómesterek az Ararát hegyén
