Déli Hírlap, 1970. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-27 / 200. szám

Jól haladnak az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalat munkásai a diósgyőri új rosközpont alapozási munkáival. Az északi soron hat épület alapját már elkészítették, most a közmüvek, valamint az út építésén fáradoznak. Mint korábban megírtuk. itt al- Imazzák először a külföldön már bevált csúszó-zsaluzásos technológiát. Ilyen módon ké­rették el a déli sor első lakóépületének az alapját. (Ágotha Tibor felvétele) Tanévnyitás előtt a boltokban Folytatás az 1. oldalról) Az is igaz persze, hogy az 50—60 forintos nadrág na­gyon gyenge minőségű és vi­szonylag kicsi iránta a keres­let. A sötétkék nadrágot ettől függetlenül megkövetelik az iskolákban, így a szülők jó része varratásra kényszerül. A csináltatott nadrág mini­mum 200 forintba kerül. Ugyanez a furcsa, de végső soron nagyon egyszerűen megmagyarázható folyamat zajlott le a lányka sötét szok­nyáknál is. Gyenge minősé­gűek és nem sikkesek a ra­kott szoknyák, a fiatalok ide­genkednek tőlük. A szülő mi mást tehet, megveszi a drága szövetet, a nem kevésbé drága varrónőkkel megvar­ratja. A kereskedelem ezután joggal kijelentheti, nincs is szükség ilyen konfékcióárura. Iskolatáskát még szerencsé­re nem kell csináltatnunk, s az idén (csak el ne kiabáljuk) mintha egy gondolattal jobb lenne az ellátás. Elsősorban az ortopéd orvosok által ajánlott háton és kézben egy­aránt hordható táskákat ke­resik a kisiskolások szülei. Ez a táskafajta — bizonyára ép­tok sem tudják garantálni, hogy az őszi vásár végéig elegendő lesz belőle. Más fa­zonú táska persze'bőven van. főleg a műbőrből készülteket viszik. Sokan hiányolják vi­A Belkereskedelmi 1 Köl­csönző Vállalat miskolci bolt­ja nemrégiben negyven baba­mérleget kapott. Jelenleg két darab van még belőle. A há­rom hónapra kikölcsönözhető „maradék” kis mérlegek sem sokáig porosodnak már a rak­tárban. A babakocsik mellett még a tévékészülékek igen keresettek az üzletben. A ha­vonta 150 forintért kikölcsö­nözhető televíziót két év után árkedvezménnyel megvásá­szont az egészen olcsó, go— 100 forintos táskákat ilyen ugyanis — egy ijesztően csú­nya és gyenge fazon kivétele­rolhatják az üzemeltetők. Az addig befizetett kölcsönzési díjat beszámolják a készülék árába. Emellett ennek a köl­csönzési formának az előnye még, hogy a vállalat ingyen hozatja rendbe az elromlott készülékeket. Hasonló köl­csönzési forma vari a hűtő­gépek esetében is. A város­ban jelenleg így 320 hűtő- szekrényt tartanak. A bolt­ban pedig még kilencven elő­jegyzést őriznek. A gázvezetéket kijavították, de... vei — egyáltalán nincs. P. É. Tv, hűtőgép kölcsönbe Új gyártelepet épít a VIMELUX A IV. ötéves terv idősza- ban országszerte jelentősen ilődik a lakossági szolgálta- >. Ez egyrészt az ipari -mékstruktúra átalakulásá- 1, másrészt a tartós fo- asztási cikkek várható gymérvű vásárlásával, az itszínvonal emelkedésével gg össze. Hrabár Sándor- l, a Miskolci Finommecha- kai Javító Vállalat igazga- jától aziránt érdeklődtünk: gyan készül fel erre a vá- s legnagyobb szolgáltató llalata, a VIMELUX? 22 millióról lOO millióra A VIMELUX-nál a III. öt- res terv első évében a ter- elési érték még csupán 22 illió forint volt, az idén el- 1 a 65 milliót, a IV. öt- es terv utolsó évében, 1975- :n pedig megközelíti a 100 illiót. Pedig talán egyetlen más illalat sem tevékenykedik irosunkban olyan mostoha irülmények között, mint a [MELUX. Telephelyeit, rak- rait a város különböző mtjaira szórta szét a kény- erűség. — Ez a jelen — mondja rabár Sándor. — A jövő eptember 15-én kezdődik, nikor a Fáskertben (a Lá- V végállomása mellett) egkezdődik a gyártele­ink és központunk építése, sak hálával gondolhatunk a írosi tanácsra, amely ezt le­jtővé tette ... Három ütemben A vállalat, csak azzal, igy a város különböző pont­iin elhelyezkedő részlegei ;y helyre kerülnek, évente ’ymillió forintot takarít leg, s emellett 12 száza­kkal nő a termelékenysége, z új központ terveit a Bor- >d megyei Tanácsi Tervező állalat készítette, a kivite- izést az ÉÁÉV végzi. A ) millió forintot igénylő be- iházás három ütemben va- >sul meg. Az első, 6—8 milliós érté- ■t képviselő ütem, 1971 ke­pére fejeződik be. Ez a központ, három üzem és y 300 fős szociális létesít- íny elkészültét jelenti. A ísodik, 20—24 milliós ér­het képviselő ütem kivite- zésének kezdete a jövő év íásodik felére esik. Ekkor észülnek el a központi épü­ltek, amelyeknek földszint­én a lakossági szerviz-szol­gáltató részlegek kapnak he­lyet. többek között a színes- tévé-szerviz is. Ez az új központ teszi lehetővé, hogy a vállalat a lakossági szol­gáltatások értékét a jelenle­gi 8 millióról 1975-re 20 mil­lióra növelje. Mire 1973-ban a harmadik ütem kezdetét veszi, a vállalat dolgozóinak 75 százaléka már a Fáskert­ben épült új gyártelepen dol­gozik majd. Ez az ütem egyébként egy 6—8 millióba kerülő. egyemeletes, 2200 négyzetméteres ipari csarnok építését jelenti. Dupla nyereség, üdülő a MályMónál Az elkövetkező években je­lentős műszaki fejlesztést is végrehajtanak. Űj terméke­ket dobnak piacra, a régi, hírnevet szerzett termékek gyártását fokozzák, neves bu­dapesti nagyüzemekkel ko­operálnak. Mindez hozzájárul majd ahhoz, hogy a vállalat jelenlegi 6 millió forintnyi nyeresége 1975-re 10—12 mil­lió forintra nő. A Mályi-tónál megkezdik egy üdülő építését, ahol éven­te száz dolgozó pihenhet egy­hetes turnusokban. Az 1,2—2 millió forintba kerülő üdülő építéséhez eddig 600 vállalati dolgozó ajánlotta fel segít­ségét. S végült a központi telepen saját ebédlőjük is lesz. (nyikes) pen a nagy népszerűség miatt — elég drága, 150—160 fo­rintba kerül. Nagyobb baj az, hogy kevés van belőle. A Centrum Áruházbein például az utolsó darabokat rakták ki tegnap délután a pultra és a miskolci papír-írósaerbol­Tegnap délelőtt a BÁÉV mélyépítő részlegének árok­ásó gépe a Sportcsarnok csa­padékcsatornájának ásása közben kiszakította az ott húzódó magas nyomású gáz­vezetéket. A felszakított csö­vön áramló gáz robbanásve­széllyel fenyegetett, ezért Gemini Klub Miskolcon A miskolci fiatalok évek óta visszatérő panasza, hogy nincs városunkban nekik való szórakozóhely. Évekkel ezelőtt még volt a Fórum, de sajnos a KISZ levette róla a kezét — nem tudjuk, hogy miért nevezik még ma is Ifjúsági Presszónak. Pedig ragyogó klub működött itt hosszú ideig. Most nyáron, ha valaki esténként el szeretne menni táncolni, legfeljebb a tapolcai Annába mehet, vagy — ha elég izmos barátai van­nak — a Panorámába. Most egyszerre két új lehe­Évgyűrűk a pocákon Gyermekkorom kedves alföldi kisvárosá­ban töltöttem néhány napot az idei nyáron. Évente egyszer-kétszer megfordulok itt, de már hosszú idő óta mindig télen. Akkor pedig az ember inkább a duruzsoló cserép­kályha mellé húzódik, s kevesebb alkalma van a régi ismerősökkel találkozni. Nos, az idén még arra is futotta az időmből, hogy a strandon lubickoljak. Bár ne tettem volna! A kíméletlenül éles napsütésben ugyanis rá kellett döbbennem, hogy öregszem. Nem ma­gam, hanem a hajdani osztálytársak, cimbo­rák sugallták a nyári vidámsághoz cseppet sem illő gondolatokat. Velem egykorúnk, azaz a negyedik X felé közeledők mind­annyian. Zakóban még csak kissé elneheze­dett fiatalemberek, de fürdőnadrágban már pocakos, totyogó öregurak. Az a fiú például, aki gimnáziumunk verhetetlen tornabajnoka és legfessebb nőcsábásza volt másfél évtized­del ezelőtt, most szuszogva hajolt le egy lá­bunk elé guruló strandlabdáért. Talán leol­vasta arcomról gondolatomat, mert az átlát­szóra kopott közhely mögé próbálta rejteni kackiás pocakját: — Hiába, komám, eljárt felettünk az idő! Azóta is sokat tűnődöm a strandon szer­zett élményeimen, s egyre jobban berzenke­dem attól, hogy így, 30 és 40 között, már öregesnek kell lenni az ember fizikumának. Ha ugyanis így lenne, akkor — figyelembe véve a mai átlagéletkort — életünknek több mint a felét sután, szuszogva kellene leél­nünk, naponta ismétlődő tortúrának érezve még a cipőmadzag megkötését is. Nem, ez semmiképpen sem elfogadható. Ha szóba kerül a nadrágkorcok rohamos bővülése, büszkén azt szoktuk mondani, hogy: Hál’ istennek, jól élünk! A kalóriák számát tekintve valóban előkelő helyet fog­lalunk el a világranglistán. Ranglistán? Ha­mis ez a kifejezés, hiszen ma már a táplál­kozás színvonalát nem kalóriákkal, hanem az elfogyasztott fehérjék. vitaminok mennyisé­gével mérjük. De nemcsak, sőt nem is első­sorban a táplálkozásban keresendő rohamos testi gyarapodásunk oka, hanem abban, hogy keveset mozgunk. Kivéve persze a nehéz fizikai munkát végzőket. Bár az ilyen munkaterületek is rohamosan fogynak. Napi 8 óra ücsörgés a munkahelyen, majd a villamoson — ha nem a saját gépkocsi­ban —, majd a tv előtt és végül fekvés. Ez a napirend törvényszerűen elhájasítja né­hány év alatt az embert. Az elpuhulás pedig nemcsak esztétikai szempontból nézve hát­rányos. Jól tudjuk, hogy napjaink népbeteg­sége, a szívkoszorú-ér elmeszesedése is több­nyire az ilyen keveset mozgó emberek közül szedi áldozatait. S még valamit: a testi moz­gékonyság megelőzése segít abban is, hogy megmaradjon szellemi frisseségünk, érdek­lődésünk. Aki lusta utánajárni egy problé­mának — képletesen szólván —, az aligha lát a dolgok mélyére. S nagyon valószínű, hogy lusta elmenni a színházba, moziba is. Holnap pedig talán elhanyagolja barátait — pusztán kényelemből. Több mozgást tehát, kedves harmincon túli férfitársaim! Adöni- szok ugyan nem leszünk már, de legalább könnyen befűzzük a cipőnket. S miért csak férfiakról beszélek? Azért, mert az elhízás veszélye elsősorban minket fenyeget. A nők, különösen a háztartást vezető családanyák, többet mozognak. És őket különben sem kell figyelmeztetni, minden intő szónál erősebben munkál bennük a tetszeni vágyás. Amíg ér­demes lesz tetszeni valakinek. Mert bizony, egy potrohos öregúr szimpátiájáért aligha „fogyóznak” a hölgyek. BÉKÉS DEZSŐ tőség is van Miskolcon, ahol fiatalok — csak fiatalok — szórakozhatnak. Az egyik az Ifjúsági Ház, amely ma még ugyan nagyon a kezdet kez­detén áll. de reméljük, rövid időn belül bizonyít majd — a másikról pedig most adha­tunk hírt; megalakult az or­szág első vidéki beat-klubja. A Gárdonyi Géza Művelő­dési Házban a napokban ven­dégszerepeit a budapesti Ge­mini együttes. A zenekar tagjai elmondták, hogy Pes­ten van már egy klubjuk, de szeretnék, ha az ország má­sodik legnagyobb városában is gyakrabban találkozhatná­nak a fiatalokkal. A közönség — ezt ugyanis a koncertjü­kön mondták el — ezután nagy-nagy tapssal fejezte ki tetszését. Az előadások után a zenekar tagjai rögtön le is ültek beszélgetni a művelő­dési ház vezetőjével, s így született meg a Gemini Klub. A zenekar három hetente fog lejönni Miskolcra. Nem a beal-koncertjeiknek adják a klub „fedőnevet”, hanem tényleg klubszerű lesz min­den programjuk — ígérik. meg kellett szüntetni a gáz­szolgáltatást a környéken, a többi között az 1200 ágyas Semmelweis kórházban is. Leállt a kórház konyhája — szerencsére addigra már az ebéd nagyjából elkészült —, leálltak a sterilizáló berende­zések, megszűnt a melegvíz­szolgáltatás. A Gázművek szakemberednek a kora esti. órákra sikerült rendbe hoz­niuk a vezetéket, s a néhány órás üzemzavar után ismét gázt kapott a Népkert kör­nyéke. Reméljük azonban, hogy ezzel az ügy még nincs le­zárva, és nem marad el a gondatlan munkájukkal egy egész kórház zavartalan mű­ködését veszélyeztető dolgo­zók felelősségre vonása. (pusztai) Bükki mészégetők a Bakonyban „Színek játéka a Bakony­ban” címmel Kókai Imre tol­lából riport olvasható az Or­szág-Világ legújabb számá­ban a Dunántúlra költözött bükki mészégetőkről. Miként a riporter megjegyzi: a szén­égetők szénaboglya alakú boksái úgy hozzátartoznak a Bükkhöz, mint a Bálvány csúcsa. Régen a gyerektől az aggastyánig, a postástól a kántortanítóig mindenki fog­lalkozott mészégetéssel. A szakmának a megyehatá­rokon túl is híre van. Ez eredményezte azt, hogy a Ba­konyban néhány esztendeje újra világítanak a mészégető kemencék izzó nyílásai. A ba­konykoppányi Bakonyalja Termelőszövetkezet szerződést kötött a bükki mészégetőkkel, hogy melléküzemágában ott is folytassák mesterségüket. A szövetkezetnek állandó pénzforrást jelent a mész- égetés. Többek között Stuller János és a fia Bükkszentke- resztről került a Bakonyba. ahol most már a kezdeti 8— 10 ezer mázsa helyett évente 350—360 vagon meszet éget­nek ki. A megnövekedett jö­vedelem hozzájárult ahhoz is, hogy a tsz továbbfejleszt­hesse gépi berendezéseit, töb­bet fordíthasson a mészégetés korszerűsítésére. Ki gyógyítja a beteg ernyőket? A miskolci Bőröndös Kisí július elsejétől megszüntette az esernyőjavító részlegét, mert az állandó alkatrész- hiány ' miatt képtelenek vol­tak munkát felvállalni. így jelenleg egy esernyőreperá- lásért a fővárosba kell fel­utaznunk, ha csak nem ve­szünk a rossz helyett egy újat. Az esernyő nem luxus­cikk. Jó lenne tehát valami átmeneti megoldást találni ez ügyben. Biztos akadna egy maszek iparos a csaknem kétszázezer lakosú városban, aki szívesen elvállalná a beteg esernyők gyógyítását.

Next

/
Thumbnails
Contents