Déli Hírlap, 1970. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-26 / 199. szám
A kereslet növekedése többnyire „váratlan” 4 Az ónásdaru „ölelésében ’ az Ózdi Kohászati Üzemekben (Agotha Tibor jelvétele) Dbb száz ember szép hobbyja Még mindig kevés az olaj kályha Az ígéreteket már jól ismerjük buszon találkoztam ve- Mindkettőjük kezében nagy zöld sportszatyor a sportszatyrok tetején ig egy-egy liszt-szita.- Hol voltatok? ;rtszövetkezetek 111. kerületben íz elmúlt három esztendőlesedett a III. kerületben nunkás kertszövetkezet. A ületi tanács és a Hazafias jfront együttműködésével érült tíz kertszövetkeze- kialakítani a város perért. A szövetkezet 1309 tageredményesen gazdáiké- a 249 kataszteri holdas iileten. Tubizók — Tubizni. Először azt hittem, hogy Karinthy Frigyes blöff-szó- tárából kölcsönözték a ,,tu- bit”. Később aztán kiderült, hogy a csővájó féreg latin neve a tubi-fex. A két „tu- bizó”, Varga László és Sző- nyei Gyula meghatározása szerint ez a díszhalak alap- takarmánya. — Hogyan kell tubizni? — Egy jó iszapos helyen tele kell tenni a szitáikat iszappal, s azután egy fél ■ óráig rostálni, míg végül a szita alján .marad egy-másfél deci tubi. — S mit csináltok a tubi- val? — Egy részét eladjuk, a többi pedig a mi halaink eledele. Azt, hogy hol tubiznak, nem árulták el, ez az akvaristák nagy hadititka, nekik is az öreg Kecskés bácsi mondta — teljes titoktartás mellett. Ha saját tubizó-he- lyüket nem is árulták el, azt elmondták, hogy ragyogóan lehet csővájó férget fogni Diósgyőrnél, a Szinva-parton, de csak a vasgyár előtt, mert a gyári szennyeződés a tubi- fexet is megöli. Mindkettőjük fő hobbyja a díszhal-tenyésztés. Varga Lacinak négy akváriuma van, azokban úszkálnak a colibri halak, fekete tetrák, a lira- morik és a törpe gurámik. Tubival és vízibolhával eteti őket naponta kétszer. Egész nyarát ennek a kedvtelésnek szentelte. A tubizásból kapott pénzért is neon-trafót vett az akváriumba, s új halfajtákkal gazdagította tenyészetét. Legbüszkébb a lilafarkú vakrtail- szifóra. * Megpróbáltuk kinyomozni hogy van-e Miskolcon az akvaristáknak valamilyen szervezetük, szakkörük. Szomorúan mondták el, hogy a TXT keretein belül városunkban is működött egy ilyen szakkör, de pár évvel ezelőtt sajnos ez is felbomlott. Régi díszhal-tenyésztők becslései szerint három-négyszáz ember van városunkban, akiknek a díszhal a hobbyjuk. Nagyon hiányzik nekik egy szakkör, ahol tapasztalataikat átadhatnák .egymásnak. (erdős) Az elmúlt évben nagy vihart kavart a hallatlanul népszerű olajkályha „eltűnése”. tízezrek keresték, s a boltok csak egy-kettőt kaptak belőle. Annak idején az ipar és a kereskedelem vezetői arra hivatkoztak, hogy nem lehetett előre számítani a kereslet ilyen nagy növekedésére. A vevők megnyugtatására megígérték, hogy a következő szezonban — mármint az idén —, ismerve az igényeket, lesz elég olaj- kályha. Azt is megígérték, hogy 1970-ben a gáz- és szén- fűtéses tűzhely sem lesz hiánycikk. A miniszteri szinten elhangzott ígéretek ellenére sem tud a Vas-Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat megfelelő mennyiségű kályhát és tűzhelyet adni a boltoknak. Ebben az évben a tavalyinál majdnem két és félszer több, összesen 24 ezer darab olajkályhát kapnák és mégis bizonyos szempontból még rosszabb az ellátás, mint tavaly. Az elmúlt évben ugyanis legalább nyáron volt olajkályha, s így télen joggal (?) hivatkozhatott a kereskedelem arra, hogy miért nem Újabb felajánlások a TVK-ban A Tiszai Vegyikombinát dolgozói brigádértekezleteken, termelési tanácskozásokon beszélték meg', mi módon járulhatnak hozzá az árvízkárok miaitt kiesett nemzeti jövedelem pótlásához, és a párt tizedik kongresszusa tiszteletére újabb munkafel- ajánlásokat tettek: vállalták, hogy decemberig nyolcvan- négy millió forint értékkel több terméket adnak a népgazdaságnak. Az idén az eredeti tervükön felül — többek között — tizenötezer tonna ammóniát, csaknem ötvenezer tonna nitrogénműtrágyát, kétszáz tonna karbamidot és kétmillió forint értékű műanyag terméket gyártanak. A többletet a termelékenység növelése, a jobb munkaszervezés, a berendezések állásidejének csökkentése útján érik el. nyáron vásároltak belőle. Most még csak augusztus vegén járunk, de az olajkályha máris hiánycikk és — mivé' az ipar egész évben folyamatosan szállít — az őszi, téli hónapokban sem számíthatunk lényeges javulásra. Egyes magyarázatok szerint azért kevés az idén az olaj- kályha, mert egyrészt a mostani kereslet „minden számíAlig tíz nap telt el azóta, hogy felemelték a vagonok állásdíját és a MÁV Miskolci Igazgatóságán máris igen sok vállalat, üzem címére kellett kiállítani a nemegyszer több tízezer forintról szóló számlát. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat sajó- szentpéteri üzemegysége címére augusztus 20-án, illetve 21-én egy-egy vagon vaslemez érkezett. A vállalat telepén csütörtöktől hétfőig senki nem tartózkodott, és mire a hosszúra nyúlt „hétvége” után végre kirakták a kocsikat, már 26 ezer forintra rúgott az álláspénz. A Villanyszerelő Vállalat tiszapal- konyai üzeme 23-án három vagon betonárut kapott, s a ratianul” a közületek is megkedvelték a korszerű fűtési eljárást. De kevés a gáztűzhely is és hiánycikk a korszerűnek igazán nem mondható, sőt meglehetősen primitív csikó-tűzhely. Ez utóbbit például azért nem lehet Miskolcon kapni, mert a Vas- és Fémipari Ktsz nem tudja beszerezni az egyik, hozzá szükséges alkatrészt P. É. mindössze egynapos késlekedés 5 ezer 200 forintjukba került. A mezőkövesdi Új Élet Tsz a múlt hét csütörtökén egy vagon árut kapott, és mivel csak hétfőn rakták ki, hamarosan megkapják a 7 ezer 625 forintról szóló számlát. Bőven akad persze jó példa is, jelentősen meggyorsították a vasúti kocsik kirakását az LKM-ben és az ÓKÜ-ben. Az augusztus lóén hatályba lépett új tarifa hatására a MÁV Miskolci Igazgatósága hétfőn például a korábbi hónapokban megszokott két-háromszázzal szemben mindössze 67 kocsival adott kevesebbet a megrendelő vállalatoknak. Miskolci tarkabarka örvendetesen korszerűsödik a közvilágítás Miskolc külső ületein is. A régi pislákoló villanyégőket sorra leszerelik az dákban, és modern higanygőz-kandelábereket, ostornyeles oncsöveket állítanak fel helyettük. ■Szívesen fogadják ezt az ott lakók, de még a verebek is örül. k neki. Erre egyik esti sétánk alkalmával jöttünk rá, amikor t „fél ostornyél” iveit armatúrájában verébfészket pillantunk meg. Közvetlenül a lámpa alatt, de bent, egy zsáksze- üvegnyilásban aludtak a verébszülők három-négy fiókáikat az igazak álmát. Fölöttük neonfény, mint valami rönt- n, szikrázik, teljesen átvilágítva az önfeledten szunnyadó iládot. Az emberek zaja, az autók robogása sem zavarta ct. Hol van már a csűr, pajta vagy omlatag falak hasadéka? Hiába, verébék is haladnak a technikává'. * Rckkcnő a hőség a villamosban. Az ablak nyitva, s mellette y apa játszadozik, nevetgél a három év körüli kisfiával. Az- [ szórakoznak, hogy az apa pehelykönnyű, szép panamalapját kidugja az ab’a Ion, jó mélyre lesüllyeszti a kocsi Iáidhoz, hogy a gyerek ne lássa. Aztán: „Csiribi-csiribá . . . pp-hopp. .” Néhány varázsmozdulat után a kalap újra előrül. Tetszik a játék a kisfiúnak. Nagyokat kacag, kapkod a ka- s után, de nem találja a sok „csiribi-csiribá” nyitját. Köz- n az apa mintha elfáradt volna, abbahagyja a játszadozást, mig pihenve az utca forgatagába merül, a gyerek hirtelen kapja kezéből a kalapot, és diadallal kidobja az ablakon. — No. apu, mondd gyorsan: Csiribi-csiribá ...! Bizony apu szóhoz sem tud jutni a meglepetéstől. A Vilmos csörömpölve robog végig a Széchenyi utcán, a kalap dig — mint valami könnyű pihe — ott libeg-libeg egy da- big a levegőben, aztán — csiribi-csiribá — lassan földet ér .lahol a vitlnnuron'tnr éc n .í-mhn- l-n-ntt K. i. Hiánycikkek az (Jttörőboltban Az iskolaszezon kezdete előtt Miskolc, sőt tulajdonképpen az egész megye egyetlen Üttörőboltját elárasztják a szülők, kisiskolások. Sajnos, az idén hiába kérnek rövid úttörőnadrágot és néhány nap óta hiánycikk a 32-es ing és a piros nyakkendő is. Az eladók türelmet kérnek a vevőktől, csak hogy a vevők, azaz az általános iskolások nem kérhetnek türelmet az iskolától, szeptember 1-én, a tanévnyitón valamennyiüknek egyenruhában kell megjelenniük. Sokan még nem tudják, honnan szereznek addigra úttörő felszerelést. Egy ekkora város egyetlen ilyen jellegű szakboltja nagyobb figyelmet, de méginkább jobb ellátási érdemelne. (pusztai) tast felülmúl”, másrészt „váürága „Kikend” Vagonok és rakodók ASZODY JÁNOS A kriminalisztika kalandos története Az épeszű gyilkos Az, ami csaknem egy évszázaddal ezelőtt érvényes volt, ma is maradéktalanul érvényes. Mégpedig jóval nagyobb arányokban. ,.A nagy üzletemberek ma Amerika legnagyobb szélhámosai — írta W. Z. Foster 1950-ben. — Borzalmas bűntetteket követnek el, de az ügyvédek egész serege védelmezi őket, ezért majdnem lehetetlenség börtönbe juttatni valamelyiküket. Minél szegényebb egy társadalmi osztály minálunk, annál több képviselője van börtönökben, jóllehet a bűnözés aránya alacsonyabb náluk, mint a gazdagok körében.” 1966 júliusában Charles Whitman amerikai főiskolai hallgató, miután meggyilkolta édesanyját és feleségét, felment az egyetem tornyába. s onnan célba lőtt a járókelőkre. Tizenöt embert megölt, harmincnégyet pedig megsebesített. Whitman eddig az elmezavar legkisebb jelét sem mutatta. Barátai, tanárai rokonszenves, tehetséges és jókedvű ifjúnak tartották. Whitman tehát épeszű gyilkos volt. Annak a tragikus napnak a reggelén Whitman egész fegyvertárat cipelt magával a toronyba: három karabélyt, három pisztolyt, egy vadászfegyvert és három kést. Hogyan jutott hozzájuk? Az Amerikai Egyesült Államokban a gyilkosságok 53 százalékát lőfegyverrel követik el. 1900 óta az USA-ban 750 ezer embert öltek meg a golyók, ami felülmúlja az ebben az időszakban viselt háborúkban elesett amerikai katonák számát. „Az állam megköveteli a gépkocsik bejegyzését és engedélyhez köti az ebtartást. A szövetségi kormány szigorúan ellenőrzi a dohány, a szeszes italok, a kábító- és gyógyszerek vásárlását és használatát. Miért képeznek kivételt a lőfegyverek? Az USA-ban könnyebb fegyvert vásárolni, mint penicillint. Az utóbbihoz orvosi receptre van szükség, az előbbi megvásárlásához viszont semmilyen írás sem kell. Egyes becslései-: szerint a magánkézben levő fegyverek száma 200 millió, tehát hozzávetőleg minden lakosra jut egy fegyver, vagy minden négyzetkilométerre húsz fegyver.” Lőfegyverek? Rendkívül tág fogalom. Alain Clément leírja, hogy bárki vásárolhat akár olyan kis tankelhárító ágyút is, amelyiknek oly nagy sikere volt az amerikai gengszterek között. Mivel eredményesen „vetették be” a páncélszekrények ellen, a szövetségi kormány kénytelen volt közbelépni. A fegyverek mint a bűn eszközei sokat fejlődtek a háború óta. De a bűnözés fokozódásában a fő szerepet nem a fegyverek tökéletesedése, hanem nagy elterjedtségük játszotta. Éppen ezért kétséges, hogy a fegyverviselést és a fegyverek adásvételét betiltó törvény, még ha létezne is ilyen, megoldaná-e ezt a kérdést. Elsősorban azért, mert tüstént megjelenne a tiltott fegyverkereskedelem, mint ahogy a szesztilalom éveiben megjelent a szeszcsempészet, újabb jövedelmi forrást teremtve a szervezett bűnözök számára. Másodsorban azért, mert a fokozódó bűnözés gyökereit !öleg az erőszaknak abban a légkörében kell keresnünk, amely a mai amerikai társadalomban uralkodik ott. ahol lövöldözni nem erkölcstelen, hanem férfias, szén dolog. (FolyUltjr.ikj V I
