Déli Hírlap, 1970. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-26 / 199. szám
Parkírozó Peec feleit Miskolci Mélyépítő Vál- cl készült a Patak utca ütésével. A Pece medré- betcmctésc, lefedése után parkírozót alakítottak ki teában. A Patak utca át- ítása körülbelül 1 millió :zer forintba került. s lesz a dohányzás nvcnccknek, * borozóknak Miskolci Vendéglátóipari alat ínyencbüfét és boro- nyit szeptember elsején a lkácsy és a Széchenyi sarkán. A mintegy két- ió forintos költséggel át- ított bisztróban a mezö- esdi Búzakalász Tsz hen- ruit árulják majd: lesz » gyulai kolbász, sült ka és toros káposzta. A lette levő talponállóban ig a decis borozgatásnak olhatnak a jóllakott vének. A Búza téri hetes ló helyett kialakított bűin szigorúan tilos lesz a ányzás. ★ Nyolc brigád dolgozik az Ikarusz autóbuszok felújításán nXVI-os Autójavító Vállalatnál. Havonta átlagosan 6 kisebb és 4 nagyobb felújított busz kerül ki a szerelők keze alól. íoxeledík a>% ősx Se út, se járda folytatás az 1. oldalról) emrégiben koordinációs iezletre hívták össze az békés vállalatok képvise- ; ahol úgy állapodtak y. hogy október elsejéig öltözhetővé teszik az első vetkezeti lakásokat, majd óbb fokozatosan a többit Az Eszak-magyarország i ami Építőd pari Vállalaton ül azonban még senki i látott munkához. Még lázvezeték is— i. hiánypótlásokat nem adták meg, nincs sem út, n járda, de még a gázve- ék sincs az épület hálóára rákötve. Az utóbbi is napok már az ősz kö- edtére figyelmeztetnek, és ő, hogy a munkák befeje- ére már nem lesz idő. A ,ÉV most a többi félkész álét műszaki átadására tö- iszik, és könnyen előfor- lhat, hogy az esős évszak köszöntével út, járda hiá- ában egyet sem tudnak költözhetővé tenni. Ez a szély még akkor is fenn- , ha az építőik megalapo- Jan és könnyelmű igérge- ei a mielőbbi átadásokról >lnak. Mi a garancia? Maconkai Géza, a városi ta- cs tervosztály vezetőhe- ettese: — Az építőipar részéről “retekben nincs hiány, de ezek betartására nincs garancia. Gyakorlatilag nincs olyan eszköz sem, amivel a munkák meggyorsítására lehetne bírni a kivitelezőt. Ami a legjellemzőbb az üresen álló, de kész szövetkezeti lakásokra: a néhány hetes hiánypótló mrankát még senki sem kezdte meg. A várakozás pedig bosszúságot, újabb határidőket, ígéreteket szül. így aztán bármelyik időszakban talál mindkét építővállalat magyarázatot a másik rovására, és a türelmetlenül várakozó lakók számlájára is, akik drága albérletekben, mostoha körülmények között élnek. Október táján Nagy László a lakótelep gépészeti vezetője: — Mindössze kéthetes munka van az első épületeken, de ezek a lakások beköltözéskor sem lesznek minőségileg jobbak, mint most. — így biztosítják a költözést két hét múlva? — Nem. csak október körül kezdik meg a hiánypótlást, mert még három másik épület műszaki átadásán fáradoznak a szakiparosok. Hasonló a helyzet a melegvizes vezeték építésénél is. Kéthetes munka és átadják a területet. De nem hallani semmit a gázszerelőkről, az út- és a járdaépítők terveiről sem. A tervosztály vezetőhelyettese az októberi határidőről a következőket mondta: — Ha nem adjak at ezeket a lakásokat, legfeljebb újabb ígéretek hangzanak majd el. Pedig a lakok jogosan háborognak, mert legalább azt megérdemelnék, hogy megalapozott véleményt, ígéretet kapjanak az építőktől. NAGY JÓZSEF A * •• er tápláléka95 Bulgáriában sikeres kísérleteket folytatnak a mifcroalgák ipari termelésével, mivel a tudósok véleménye szerint ez lesz a jövő tápláléka. Az ország déli vidékein, ahol az év folyamán legtöbb a napsütéses idő, és száraz, meleg az éghajlat, a széndioxid-források pedig olcsók, igen kedvezőek a feltételek az ilyen kísérletek számára. Menjen, ahova akar! Az utóbbi hetekben jó néhány furcsa panasz érkezett szerkesztőségünkbe. Nem a panaszok témája, hanem a többször, már-már refrénként visszacsengő befejező mondatok elgondolkoztatóak. Egy hatgyermekes családanya a szanálásokkal kapcsolatos sérelmét mondta el. Famíliája fél évszázada dolgozik a Lenin Kohászati Művekben. Apja és az apósa mellett a férje, s két fia tölti ott munkáséveit. Jelenlegi lakásuk — szolgálati — szanálásra kerül, s az új otthon, amelyet számukra kijelöltek, oly távol vinné legkisebb gyermekét a gyógypedagógiai osztállyal rendelkező iskolától, hogy nem fogadhatják el, annak ellenére, hogy egyébként a korábbinál jobb körülményeket biztosítana számunkra. Felkereste az illetékeseket, az LKM munkásellátási igazgatóságát, s kérte, méltányolják a család helyzetét, s jelöljenek ki egy, az iskolához közelebb levő lakást számukra. Az igazgatóság néhány dolgozójával beszélt, akik elutasították kérését. Az asszony megmondta nekik: panaszával-kérelmével elmegy máshova is. — Menjen, ahova akar! Ügyis csak ezt a lakást kapja meg! A másik panaszos két üzemorvos mulasztása miatt kereste fel az illetékeseket. Férjét üzemi baleset érte. munka közben eltört három bordája, az üzemorvos a balesetet megállapította és — gyalog hazaküldte, mondván: borogassák a sérült bordákat, s pihenjen pár napig. Férje hazament, s harmadnap állapota olyan súlyosra fordult, hogy be kellett vinni a rendelőintézetbe, ahol megállapították: a tört borda átfúrta a tüdőlebenyt, azonnali műtétre van szükség. Heteket töltött kórházban. Az üzemorvos ellen, annak felettesénél tett panaszt az asszony. Az üzemi főorvos — rendkívül gorombán utasította el. Az asszony közölte vele: tovább megy a panaszával. A válasz itt is ez volt: — Menjen, ahova akar' — S a példákat — sajnos! — sorolhatnánk tovább. A felháborító kivagyiság példái ezek. Munkás emberek önérzetét, társadalmunk igazságot adó rendjét sértő kijelentések. Olyan hamis látszatot keltők, amely nem férhet össze semmiféle beosztással, ranggal. Valami olyasmit hangsúlyoz, mintha kijelentőik teljhatalmú, mindenki fölött álló. megmásíthatatlan szavú döntnökök lennének. Pedig, hogy ez mennyire nem így van, igazolja-bizonyitja az is: mindkét esetben orvoslásra talált a panasz. Csakhogy — hány fórumot kellett végigjárni addig! Mit tennének azok, akik ilyen hetykén tudják odavágni ezt a mondatot, ha egyszer valaki nekik címezné: menjenek, ahová akarnak! RADVÁNYI ÉVA ii.y'5 Újabb árhullám a Kapóson Víz alatt a parkettaüzem A hétfőn hullott nagy mennyiségű csapadék hatására újabb árhullám indult el a Kapósán. Kaposvár fölött kedden délelőtt tetőzött a folyó. Vizszrrrtje 05 cewtiKádak, gáTtflThelyek A Lampart Zománcipari űvek az idén összesen 5 000 fürdőkádat gyárt ha- i célra, ebből 70 ezret az lakásokban szerelnek fel, i ezret pedig a boltokban isárolhat a lakosság. Gáz- zhelyből 1971 és 1975 kö- >tt évente 80—85 ezret ad- ik át a kereskedelemnek, mek nagy része propán- ítán gáz tüzelésére alkal- as. Színes, famentes papírok Az iskolaév kezdetére 10 millió füzetet adott át a kereskedelemnek a Fűzfői Papírgyár. A hagyományos kék borítólapos, félfamentes irkák mellett színes fedőlappal famentes papírból is gyártottak füzeteket. A pasztell színű fedőlapokat hangulatos grafikák díszítik. Párttitkár nyugdíjban A címét nem kell felírnom. Amikor az utcát és a házszáimot bemondja a telefonba, kiderül, hogy szomszédok vagyunk. Egy utca, közös udvar — már éppen elég. hogy az ember otthon érezze magát. De ne áltassuk magunkat. A környezet legfeljebb csak keret. Mindig és mindenütt a „gazda” szíve és szava a döntő. Nemeskéri János jó házigazda. Ezt már csengetés előtt tudom. Egyszer-másszor beszélgettünk az LKM nagyüzemi pártbizottságán. Fontos, hivatalos ügyekben vártak rá, de nem siettetett. Ahhoz a generációhoz tartozik, amelynek tagjai még így érzik, vallják: a pártmunkásnak nincsen hivatalos ideje. Akik a nagyüzemi pártbizottság — most már nyugalmazott — titkárát közelebbről ismerik, azt állítják, hogy az üzem 18 ezer dolgozója közül legalább nyolcezret név szerint is ismer. Nem kis tőke. Mióta is gyűjti Nemeskéri elvtárs? Szolgálati éveinek száma negyvenhárom. A pártapparátusban 21 esztendőt dolgozott. Ilyenkor csak úgy dobálózunk az évekkel, évtizedekkel. Pedig napokból összerakni ezt a „tőkét”, hej, de keserves volt!... Csöngetek. Trikóban, rövid nadrágban fogad. Most hagyta ott a konyhát. Az ember nem tudja magát hová tenni — magyarázza. Több mint negyven esztendő után nehéz a ritmusváltás. Aztán csak úgy mellesleg megemlíti, hogy — a család nagy örömére — mostanában ő szokott főzni. Még ki is mos egy-két kisebb darabot. A nyáron itt volt az unoka, s egy kisgyerek ad elfoglaltságot. Ügy látszik, most első a család. Persze, mindig nagyon fontos volt... A háború vége felé több ízben együtt hallgatták Bóta Lacj bácsival — egy idős munkással — a moszkvai rádió adását. A laboratóriumban, ahol Nemeskéri János dolgozott, sok volt a nyilas. A rádiózásnak majdnem internálás lett a vége. Ha a felesége meg a két gyerek nem lett volna, szemükbe vágta volna a nyilasoknak: a háborút régen elvesztettétek! De hát hallgatni kellett... Csak felejteni nem volt szabad. Amikor Nemeskéri János édesapja több mint két év után hazajött a börtönből, megmutatta a hegeket a testén. (A 19-es kommunisták még ilyen kitüntetéseket viseltek.) Talán ez a magyarázata annak, hogy a felszabadulás utánj első napokban már ott találjuk Nemeskéri Jánost a diósgyőri Ady pártszervezet 2900 kommunistája között. Akkor született a harmadik gyerek. S azóta nagyon nehéz megosztani az időt az üzem meg a család között. És persze nemcsak az időt, a pénzt is be kell osztani. A iegmegértőbb feleségnek is nehéz azt megmagyarázni, hogy amikor laboratóriumi csoportvezető volt a férje, miért keresett 1500 forintot, pártmunkásként viszont miért csak kilencszázat. Ilyen magyarázatra nemcsak a felszabadulás után volt szükség. Az ellenforradalom után, 1957 márciusáig, egy gyáregységet vezetett Nemeskéri János. Ha jól emlékszik, több mint négy és fél ezer forintot kapott. 1957. májusában visszahívták a pártapparátusba: 2700 forintért. — Végre eszetekbe jutottam! — mondta akkor —, s dehogy törődött a fizetéssel. Ellentmondásokkal teli korszak; így emlegetjük ezeket az éveket. Gazdasági mutatókról, reálbérekről, átlagos életszínvonalról beszélünk. A korszak sokszor névtelen hőseiről kevés szó esik. Azokról a vasasokról, akifc 1949- ben és 50-ben tömegesen mentek a diósgyőri gyárakból a tiszti akadémiákra, gépállomásokra, a bíróságokra, vagy akik akkor (bárhogy szerettek volna) sehová se mehettek, egyetemre, vörös akadémiára, mert itthon volt rájuk szükség. Nemeskéri János majdnem ötven esztendősen végezte el a kohóipari technikumot. Hogy közben hány embert küldött mérnöknek, s hány tanuló káder helyett vállalta a munkát? Ki tudja... Minderről csak a tárgyilagosság kedvéért beszélünk. A nyugdijas párttitkár nem panaszkodik. Nemcsak azért, mert öt kormánykitüntetéssel — most másodszor kapta meg a Munkaérdemrend arany fokozatát — nem szoktak panaszkodni, hanem azért, mert úgy érzi, ez az utolsó negyedszázad különösen jól sikerült. Csak az új rn'-mkarítmust js sikerüljön megszokni. GYARMATI BÉLA méterrel alacsonyabb a két héttel ezelőtti árhullámnál. A gátak koronáját nem érte el a víz, de a csatornákon visszafelé folyt, s ismét elöntötte a kaposvári parketta- üzemet. A víz visszaemelése- re nagy teljesítményű szivaty- tyúkat helyeztek üzembe. Gyors ütemben halad a helyreállítás Kaposvár—Barcs közötti vasútvonal Kapós- mérő és Kadarkút közötti szakaszán. Ezen a részen az éjszakai órákban több helyen, mintegy 500 méter hosszan, elsodorta a vasúti pályatestet a lezúduló víz, s a betonágyat a vasút melletti rétre terítette. Kedden délelőtt újabb öt vagon kő érkezett a helyszínre. A kaposvári pályafenntartási főnökség tájékoztatása szerint délután megindítják a forgalmat. Érdekes aiándék Kellemes meglepetés érte azokat, akik nap nap után az Avas étterem Fehértermében étkeznek. Tegnap ugyanis az étterem vezetői ajándékkal kedveskedtek a törzsvendégeknek; hamutartót kaptak, melynek a közepében a híres avasi béka volt megmintázva. Csillapodtak a hegyi patakok Megnyugodtak a Mátra és a Bükk múlt héten megáradt patakjai. A tegnap esti jelentések szerint két nap alatt majdnem egy méterrel apadt a Tama is. Ezért harmadfokúról elsőfokúra mérsékelték az árvízvédelmi készültséget, visszarendelték a védekezés erőit, s most már csupán a megerősített figyelőszolgálat tartja szemmel a folyót.
