Déli Hírlap, 1970. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-25 / 198. szám

: Miskolc első világító KRESZ-táblái egyelőre a belváros­aik csak az SZMT-székháztól a Petőfi térig terjedő szaka- ián segítik a gépjárművezetők esti tájékozódását, de decem- er végéig a tapolcai elágazástól a repülőtéri elágazásig ki­herélik a város legforgalmasabb útvonalának jelzőtábláit. Olvasónk kérdez, a tanácselnök válaszol Tapolcán, vagy a Sportcsarnok mellett? Ismét szauna-ügyben ,,Több alkalommal érdeklődéssel olvastam az újságban a Miskolcnak Ígért ajándék-szaunával kapcsolatos tudósítá­sokat. Az első híradásokat már régen közölték, konkrét lépé­seket mégsem tapasztaltunk. Mivel ez a Diósgyőri Gépgyár­ban igen sokat emlegetett téma, s engem, mint tapolcai lakost különösen érdekel — egy ilyen szauna a télen kihasználatlan strandon pezsgő életet eredményezne —, kérem, hogy az ille­tékes tanácsi vezetőkkel szíveskedjenek egy interjút készí­teni.’’ Hudák János olvasom* ne­vében dr. Fekete Lászlótól, a városi tanács vb-elnökétól kértünk választ, aki azért is illetékes e kérdésben, mert Finnországban alkalma volt kipróbálni a szaunát, s nek! ajánlották fel elsőként test­vérvárosunk. Tampere veze­tői, hogy ajándékoznak egy szaunakályhát Miskolcnak. Az idén, a finn—magyar ba­ráti hét alkalmával Tamperé­ben járt miskolci delegáció­nak megismételték ezt a kedves ajánlatot, hozzáfűzve hogy esetleg típustervekkel segítenék az építkezést. — Természetesen, nem ve­tettük el a szaunaépítést, de még gondolkozunk a legjobb megoldáson — sietett meg­nyugtatni olvasónkat dr. Fe­kete László. — Jelenleg azon­ban a legfontosabb feladat a Tapolcán már megkezdett, illetve terv szerint soron kö­vetkező beruházások végre­hajtása. Utalt arra az elnök, hogy az idén készült el a — a bar­langfürdőhöz kapcsolódó — tavi fürdő, s rövidesen újabb 8 millió forintos beruházás indul: korszerűsítik a szabad­téri strandot. Most új bejá­ratot, pénztár- és öltözőhe­lyiséget. orvosi rendelőt ódí- tenek, a távolabbi tervek sze­rint pedig hullám-medencét is. Ezzel párhuzamosan meg­kezdődött Tapolca bekapcso­lása a földgáz hálózatba. A földgáz bevezetése segí­tené a szauna Tapolcára tele­pítését. De ennek ellenére még nem biztos, hogy itt épí­tik fel. Az elnök — egyik ehetőségként — megemlí­tette a Sportcsarnok szom­szédságát is. A sportkombi­nátban ugyanis olyan terem­sportokat űznek majd. me­lyekhez jól illene egy gőz­fürdő. Gondoljunk például a birkózásra, ökölvívásra. Reméljük, a választ öröm­mel fogadja Hudák János, s a többi érdeklődő. Hiszen ha sok minden bizonytalan is még, egy biztos: Miskolcnak lesz szaunája. Két megjegy­zést azért fűznénk dr. Fekete László nyilatkozatához: O Szerencsésebbnek ígér­kezik a tapolcai elhe­lyezés, hiszen itt a fürdőme­dence már adva van, s na­gyobb idegenforgalomra le­hetne számítani. O A túlzott sietséget sem­mi sem indkolná. A ta­polcai fürdők színvonala, rangja nem engedi meg, hogy egy ideiglenes jellegű „össze­csapott” létesítményt emelje­nek a szomszédságukban. (Ugyanezt mondhatjuk el ter­mészetesen a Sportcsarnokkal kapcsolatban is.) De azért jó lenne, ha a ma még eléggé általános „tűnődés” konkré­tabb formát öltene, azaz a város vezetői legalább a szauna helyét kijelölnék. Ettől kezdve még úgyis eléggé hosszú idő telik el — tervezéssel, kivitelezéssel — a felépítéséig. Arról nem is beszélve, hogy az ajándékba kapott szaunakályha haza­szállításáról is gondoskodni kell. BÉKÉS DEZSŐ Eltűnt a holdkőzet morzsája Egy parányi holdkőzet­darab. az Apollo—11-repülés 10 020 számú morzsájának egy része eltűnt. Finomszem­csés szürke anyag, amely kö­rülbelül 6 mm hosszú és fél gramm súlyú. A legutolsó ember, aki bebizonyíthatóan látta és most — mint a NASA hírül adta — az eltű­nést bejelentette, dr. Nicholas M. Short, a Goddard űrrepü­lési centrum tagja. A morzsa azok közé a ki­választott darabok közé tar­tozik. amelyeket különböző tudósok a lökéshullámhatás szempontjából vizsgáltak. Short a parányi kőzetet feb­ruár végén leltározta. Eltűné­sét akkor állapította meg, amikor az egész anyagot a Houstonba való visszaküldés előtt ismét leltárba vette. Most a NASA-tisztviselők vizsgálják az esetet. Aligha lesz szerencséjük. Egyszerűen elveszhetett, észrevétlenül az asztalról a földre esett, és aztán az egyik porszívó fel­szívta. Az sem lehetetlen, hogy valamelyik lelkes gyűjtő a gyűjteménye szá­mára eltulajdonította. es az építők tábora Borsodban a felmérések szerint 27 ezren dolgoznak az építő- és építőanyagiparban. A dolgozók többségét a ma­gasépítő vállalatoknál alkal­mazzák. A brigád jellemzője: a hűség művezető, Gápel Sándor denkinek számon tartja a napját. Nemcsak az ün- sltet, de a brigádot is hívja egy-egy feketére a elet, a megbecsülés ja- Az ilyen figyelmesség hagyomány a fonodá- , ahol a férfiak vannak ebbségben”, hiszen a dolgozóinak 80 száza­I közérzet is fontos A művezető e kedves szo- isáról az a brigád tudósí- tt, melynek vezetője Cseh ^uláné. De arról is szól- k, hogy a durva hang, a tértelmű beszéd sem divat üzemben. Jól is érzi itt agát mindenki, mert a jó ízérzet mellett a munkától m félnek. A Cseh Gyuláné zette brigád a munkaver- nyben is kitesz magáért. Nyolcán és a brigádvezető kotnak egy kis közösséget, tegyük hozzá: jóban, rossz- in együttérző brigádot, nely három kiváló dolgozó- .1 büszkélkedhet. Munkahelyük: az előfonó- i. „Társuk” a munkában: a 'újtógép, amely bizony :ha „rakoncátlankodik”, lejtre is képes. De ez rit- in fordul elő, mert a férfi- : — Gápel Sándorral az en — elejét veszik minden íjnak. Elsősorban úgy, hogy 1 karbantartják a berende­lt. A technológiai folya- at ugyanis eléggé kényes nagy figyelmet igényel. — Arra kell vigyázni, hogy : a „létszám” mindig !yütt legyen — monHia Molnár Borbála. Mert ha egy is hiányzik, már kész a se­lejt. Nemcsak papíron Selejt nem írható a bri­gád számlájára. Annál több a siker, a szocialista címet évről évre kiérdemlik. A brigádnapló emellett arról is beszél, hogy igazolatlan hi­ányzás, késés, vagy bármi más fegyelemsértés nem for­dult elő. — Tudjuk, hogy vannak sokkal jobb brigádok is — ismeri el a brigádvezető. — Például a Petőfi brigád. Ók sokkal képzettebbek, alapo­sabb ismerői a szakmának, lehet tanulni tőlük. S amit tudnak, nem titkolják el — hangsúlyozzák. — Mi is arra törekszünk, hogy aki „gyengébb” a mun­kában. az se maradjon le. Egymás közt is kicseréljük tapasztalatainkat. így értük el, hogy száz százalék alatt még nem je­gyezték a nevünket. ü munka: hivatás — A kongresszusi ver­senyben szeretnénk az élen járók közé felsorakozni — mondják. — Nem lesz köny- nyű, mert a vetélytársak is hasonló szándékkal dolgoz­nak. A brigádvezető kivételével mind fiatalok és többségük­ben vidékről járnak be. Nem egyszerűen foglalkozás­nak, hanem hivatásnak te­kintik a munkájukat. Volt idő, amikor sokan hatat for­dítottak a gyá’-nak, de kö­zöttük még csak gondolatban sem érlelődött a távozás. A hűség alapjellemvonása en­nek a kollektívának. T. F. Gyorsmásoló berendezés — Ausztriából Évenként 1 millió 100 ezer forintot fordít városunk az orvostudomány állandóan változó, fejlődő szakirodai­mának beszerzésére. A szak­könyvek között jó néhány igen drága: 8—10 ezer forint, s egy példány nem elég be­lőle. hiszen kórházaink részé­re is esetleg tucatszámra szükséges. Az egészségügy illetékesei gyorsmásoló berendezést ren­deltek Ausztriából, amely le­hetővé teszi, hogy a szakiro­dalomra szánt pénzeszközöket a korábbinál is jobban hasz­nálják fel, még több tudomá­nyos publikációt adjanak munkaeszközként orvostudó­saink kezébe. 400 ezerből 11 ezer 600 Miskolcon Egymillió ember költözött új lakásba 1966—1070 között országunkban. Ebben az idő­szakban 320 ezer lakás épült, több mint eddig bármelyik ötéves tervben — állapítja meg az MSZMP Központi Bi­zottságának a párt X. kong­resszusára kiadott irányelve. Ugyanakkor hangsúlyozza: „A következő néhány év­ben erőnket a lakásépítés meggyorsítására, ezen belül a munkások lakáshelyzetének javítására keil összpontosí­tani.” A 15 éves lakásépítési terv egymillió lakás felépítéséi tűzte célul. Ahhoz, hogy tel­jesítsük — 1975-ig — 400 ezer új lakást kell felépíteni az országban. Ebből városunk * lakosságának 11 ezer 600 jut: ennyit ír elő a IV. ötéves tervjavaslat Miskolc lakás- fejlesztésére. Földgáz, 38 évre Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt által folyta­tott kutatások révén — ame­lyek egyébként minden fel­használt forintot tizen egy sze­resen hálálták meg eddig — jelenleg ismert íöldgázvagyo- nunk meghaladja a 100 mil­liárd köbmétert. Ez — a mos­tani fogyasztást véve alapul — körülbelül három évti­zedre lenne elegendő. ASZODYJANOS A kriminalisztika kalandos története Korrupt politikusok bírálata Az Interpol tagországaiban fokozódik a bűnözés. Az ütem országonként változó, de a statisztikák mindenütt erre mutatnak. Egyenesen döbbenetesek az Amerikai Egyesült Államok­ból érkező adatok: a bűn- cselekmények száma alig hét év alatt, 1960. és 1967. közölt csaknem megkétszereződött. Ebben az időszakban a la­kosság szaporulata mindössze tíz százalék volt. ami azt je­lenti, hogy a bűnözés a nép- szaporulatnál kilencszer gyor­sabban nő. Az FBI jelentései szerint az USA-ban 1967-ben minden harminc percben meggyilkoltak valakit, min­den 19. percben erőszakot követtek el, minden 2,7 perc­ben egy rablást, minden 20 másodpercben egy betörést, minden 30 m**®4percF»n egy gépkocsilopást követtek el és így tovább. A szándékos emberölések száma 1967-ben elérte a 12 700-at (1960-ban 8000 volt), a sebesüléssel já­ró fegyveres támadásoké pe­dig a 231800-at, ami körül­belül ötszöröse a japán és franciaországi, s hétszerese az angliai bűnözésnek. A nyugat-európai krimina- listák általában nem látnak okot az aggodalomra, mert náluk a bűnözés növekedési üteme 'távolról sem közelíti meg az Amerikában már rég elért kritikus színvonalat. Az Interpol embereit viszont kétségbeejti ez az önmeg­nyugtatás és türelmüket ve­szítve kemény kifejezésekkel hívják fel a figyelmet „az európai gengszterizmus ára­datára”, mint ténylegesen létező, fenyegető jelenségre. Az európai kriminalisták és kriminológusok nyugalma valóban érthetetlen, hiszen az európai és az amerikai bű­nözés társadalmi gyökerei ugyanazok, a nemzetközi bű­nözés pedig szintén csak a polgári társadalmi rend fel­tételei közepette fejlődhetett ki. Az Interpol munkatársai tehát a tényleges helyzetet veszik számba, amikor a tagállamokhoz intézett felhí­vásaikban hangsúlyozzák: mindent el kell követni „a nemzetközi bűnözés rohamo­san felívelő görbéjének meg­fékezésére”. A társadalmi egyenlőtlenség, a lakosság egyes rétegeinek a nyomora, a törvények fogyatékosságai, illetve az ügyvédek vissza­élései e törvények gyenge­ségeivel, a nagyméretű kor­rupció, a hagyományos er­kölcsi értékek hanyatlása, a bűnözés bizonyos formáival — szerencsejátékok, prosti­túció — szembeni elnéző magatartás, a szekszuális rá­hatással megvalósított visz- szaélések, a társadalmi be­rendezkedés, amelyben a si­ker mértéke a gyors meg­gazdagodás bármi áron, a negatív társadalmi mintaké­pek, vagyis a gyors meg­gazdagodáshoz vezető tör­vénytelen módszerek népsze­rűsítése — íme, csupán né­hány a polgári társadalom bűnözést szülő tényezői kö­zül. 1887-ben jelent meg Ge­orge W. Wallingnak, a New York-i rendőrség felügyelő­jének emlékiratai, amelyek rendkívül tisztánlátással vi­lágítanak rá a fokozódó bű­nözés társadalmi vonatkozá­saira az USA-ban. Így pél­dául a korrupt politikusok­ról szólva. Walling megálla­pítja: „Mindaddig, amíg az ef­fajta politikusok befolyást gyakorolhatnak a rendőrség­re, korrumpálják és megbé­nítják annak gépezetét, amelynek pedig a polgárok tulajdonát és becsületét kel­lene védelmeznie ... Nálunk minden lehetséges. Ennek el­lenére lehetetlennek tartom, hogy egy milliomost fel­akasszanak, még ha szörnyű­séges gaztettet követett is el. Azok közül, akiket a mi nemzedékünk élete során fel­akasztottak, egy sem rendel­kezett pénzzel, sem pedig politikai barátokkal...” (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents