Déli Hírlap, 1970. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-19 / 194. szám

★ Alkotmányunk születésének évfordulójára készülődik az egész ország. Az ünnepre megszépülnek még a kirakatok is. Az új miskolci üveg-porcelánbolt kirakatában a munkás­paraszt szövetséget és az új kenyér napját szimbolizálja a dekoráció. Kétezer kötettel kezd a gyermekkönyvtár Made in Hungary Negyedszázad magyar találmányai Az utolsó simításokat végzik ma a Szentpéteri ka­pui lakótelep gyermekkönyv­tárában. Az új, két helyiség­ből álló létesítményt pénte­ken délután, ünnepélyes kül­sőségek között adják át a te­lep ifjú polgárainak. A két­száz meghívott vendég ez al­kalomból megtekinti a kezdő „vagyont”: csaknem kétezer kötet könyv várja indulás­kor a gyermekeket. A szabadpólcos rendszerű könyvtárban a lexikonok, kézikönyvek, ifjúsági regé­nyek, útleírások, mesésköny­vek szín-csíkozással, témakö­rök szerint csoportosítva ke­rülnek a polcokra. Ezenkívül húszféle folyóirat áll az ál­talános iskolás gyermekek rendelkezésére. Az elmúlt negyedszázadban tízezer találmányt szabadal­maztattak a magyar feltalá­lók. Szakembereink az el­múlt évek során számos nagy jelentőségű új műszaki meg­oldással lepték meg a vilá­got. Felszívódó műanyag A legnagyobb sikert befu­tott találmányok egyike, a Heller László és Forgó Lász­ló mérnökök szerkesztette légkondenzációs berendezés. A két szakember új utakat nyitott meg az erőműépít- kezésekben, és az ipartelepí­tésben egyaránt. Módszerük alkalmazásával olyan terüle­ten is létesíthetők erőmű­vek, ipari objektumok, ahol a korábbi módszerek alkal­mazása mellett, nem áll ren­delkezésre a szükséges meny- nyiségű hűtővíz. A módszer felhasználásával Angliában és az NSZK-ban már atom­erőműveket helyeztek üzem­be, a Heller—Forgó-féle el­járást vezetik be a Szovjet­unióban, az NDK-ban épülő új erőműveknél. Az Egye­sült Államokban és Kanadá­ban, Japánban és Ausztráliá­ban is alkalmazni kívánják az eljárást. Dr. Gerendás Mihály talál­mánya, a bioplaszt, a felszí­vódó sebészeti műanyag, méltán keltett nagy érdeklő­dést külföldön is, hiszen új alapokra helyezte a sebészeti műtéti technikát. A bioplasz- lok emberi vérfehérjéből elő­állított műanyagszerű termé­kek, s különleges tulajdon­ságuk, hogy az élő szervezet­be beültetve a regenerációs folyamatok irányítására hasz­........... — - ............ nálhatók fel,'majd felszívód­nak — s nyomtalanul eltűn­nek. Több külföldi, köztük ja­pán és svájci cég vásárolta meg Veress Ferenc és Veress Gergely találmányának li- cencét, amellyel bármilyen alakú iémrudak forgácsolás nélkül darabolhatok. A be­rendezés kés nélkül, az anya­gok belső szerkezetében lét­rehozott feszültséggel „vág”. A vágás felülete tükörsima marad, semmiféle utómeg­munkálásra nincs szükség. A világhírű görgőseké Szabó István görgősekéje a szántás évezredes techni­káját forradalmasító mező- gazdasági eszköz, hosszú évek óta izgalomban tartotta nemcsak a műszaki szakér­tőket, hanem a széles közvé­leményt is. A szükséges át­alakításokkal, finomításokkal lényegében a vita is lezárult, s megkezdődött sorozatgyár­tása. Alkalmazásával kétszer nagyobb területet lehet fel­szántani, s ugyanekkor a vo­nóerő-szükséglet is 30—40 százalékkal csökken. Legna­gyobb előnye, hogy szántás után nincs szükség tárcsázás­ra, boronálásra, mert mind­ezt egyetlen műveletben el­végzi. A világ minden orszá­gából érdeklődnek az új eke iránt. A miniszter berendezése Dr. Lévárdi Ferenc nehéz­ipari miniszter találmánya a Hydrop-berendezés, amely talajvizek, tavak és a ten­ger felszíne alatt található ásványi anyagok kiemelésére alkalmas. Munkába állítása új területeken nyitja meg a bányászat lehetőségét. Ugyancsak nagy jelentő­ségű találmány a Haldex- néven már a világ szakiro­daimába is bevonult eljárás Falusi bankok a meddőhányók hasznosítá­sára. Alkalmazásával a med­dőhányók feldolgozásával ér- : tékes tüzelőanyag választható ki, a visszamaradó mellék- ( termékeket pedig építőipari | alapanyagként dolgozhatják fel. Nagy sikerrel alkalmaz­zák Lengyelországban és Angliában, de Japán, Cseh­szlovákia, Törökország és a Szovjetunió szakértői is fog­lalkoznak a bevezetésével. Kohósalak nélkül nem termelhet a cementovár Az év elején meg hatezer tonna lemaradása volt a He- jöcsabai Cement- és Mész- műnek. Most arról adhatunk hírt, hogy a gyár pótolta a lemaradást. Mint az üzem vezetői elmondták, — sajnos — újrsf számolniuk kell azzal a veszéllyel, hogy nem tud­ják teljesíteni tervfeladatai­kat. Ugyanis kohósalakból dekányi készlet sincs, pótlá­sáról a Lenin Kohászati Mű­vek és az ÓKÜ nem tud kel­lően gondoskodni. Ha nem történik sürgős intézkedés, rövidesen újra 4—5 ezer ton­na lemaradással kell számol­niuk. Szocialista brigádok az élvonalban A MÁV dolgozói teljesítik vállalásaikat Nagyító alatt a kávé és a tisztesség Ismert színészünk ránk kacsint a képernyőről és behí­zelgő mosollyal közli, hogy ő kizárólag ” kávét iszik. A másik kávéfajta dicséretére valóságos kis történelmi krimit rendeztek a tv reklám-szakemberei, a harmadik, ne­gyedik és ki tudja, hányadik márka kiválóságát pedig him­nuszok dicsérik az újságokban. S amikor a vásárló rohanna a boltba, hogy megvegye a „csodálatos, felülmúlhatatlan, frissítő, szuper” kávékeverékeket, akkor a kezébe kerül a Na­gyító című folyóirat legújabb száma, s meghökkenve me­red egy kis táblázatra... Ezen a kávéfajtákat minősítik sokoldalú teszt-vizsgálatok alapján — a szakemberek, s kiderül, hogy a leginkább dicsért, reklámozott márkák mindössze a „még megfelel” osztályzatra voltak érdemesek. Ez pedig számos kategóriával marad el a „kiválótól”. A meghökkenésnek persze nem kell átcsapnia felháboro­dásba. A reklám ugyanis gyakran éppen azért van, hogy gusztust csináljon a gyengébb minőségű áruhoz is. Balga tehát, aki készpénznek veszi a felsőfokú jelzőket. Jobb. ha az ember saját ízlésére, s még inkább a szakemberek véle­ményére hagyatkozik. Szerencsére, ahogy erősödik a reklámhadjárat, úgy soka­sodnak a Nagyítóban látható táblázathoz hasonló, tárgyi­lagos útmutatók a sajtóban. Sőt, maga a Nagyító is azért született, hogy segítsen eligazodni a vásárlónak az egyre bonyolultabb — és huncutabb! — piaci viszonyok között. Kérdés, hogy kiegyenlítődik-e a kettő, azaz kap-e annyi tárgyilagos tájékoztatást a vevő, hogy reálisan tudja ér­tékelni a pult túlsó oldaláról elhangzó ajánlatokat. Ha tár­gyilagosak akarunk lenni, akkor így kell válaszolnunk: egy­re több, de még mindig nem elegendő szakszerű közieménv segíti a vásárlót. De ez nemcsak a sajtó munkatársain múlik. A kereskedelem felelős vezetői gyakran vonakodva nyi­latkoznak, ha kiderül, hogy az áruválasztékkal, minőséggel, vagy egyéb témával kapcsolatos cikk kritikus megjegyzé­seket is tartalmaz majd. Sajnos, az is előfordul, hogy „koz­metikázott” adatokkal próbálják félrevezetni az újságírót, s vele együtt természetesen a közvéleményt. Ismét mások fűnek-fának bepanaszolják a „kötözködő” zsurnalisztát. De nem a szakma nehézségeit akarom én most ecsetelni. Díszes kötésű dokumentumot lapoz fel a MÁV miskolci pártbizottságának titkára, Makkai László elvtárs. A csomó­pont dolgozóinak kongresszusi vállalását rögzítik a sorok. Bevezetőben olvasható, hogy a vasút előtt álló feladatok ak­kor teljesíthetők sikerrel, ha „ ... tevékenységünket az áru- fuvarozási teendők megoldásának rendeljük alá és a jövedel­mezőséget a rendelkezésre álló eszközök jobb felhasználásá­val, nagyobb teljesítményekkel, s az így biztosítható nagyobb bevételekkel érjük el." sítsuk a tervezettnél több áru továbbítását. Emellett fontos, hogy érvényt szerez­zünk a Gazdasági Bizottság határozatának, ami az áru- szállítás meggyorsításáról in­tézkedik. Üj takarékszövetkezet van alakulóban Pálházán. Az ér­dekelt 19 község augusztus végén tartja az alakuló ülést. Sajószögedről és Boldváról is bejelentették az igényt ta­karékszövetkezet alakítására. Mondandóm célja egészen más. Szeretném, ha végre egyet­értésre jutnánk a kereskedelem minden vezetőjével — mert a fentiek természetesen nem általánosíthatók — a követke­zőkben: ha a reklám megenged is bizonyos túlzásokat, a vásárlók őszinte táj 'tátá ól nem szabad elzárkózni ak­kor sem, ha az éppen nem találkozik az üzleti érdekkel. B. D. ASZÓDYJÁNOS A kriminalisztika kalandos története Ehhez igazodnak a konk­rét felajánlások, amelyek szakágak szerint határozzák meg a teendőket. A minden tekintetben megalapozott cél­kitűzések megvalósítása a csomópont különböző mun­kahelyein dolgozó 492 szocia­lista brigád együttes munká­ját igényli. A brigádokban csaknem ötezer dolgozót számlálnak, olyan erőt, ami a vasút előtt álló megnöve­kedett feladatok végrehajtá­sának a biztosítéka. Hogy ez mennyire igaz, kiderül abból az értékelésből, amely sze­rint a MÁV Miskolci Igaz­gatósága az első fél évet 103,55 százalékos tervteljesí­téssel zárta. Ezzel az igazga­tóságok közötti versenyben a második helyre került, de — mint Makkai elvtárs mond­ja: — Minden lehetőség meg­van arra, hogy az éves terv Ma este már kígyóinak a reflektorok Miskolc impozáns szökőkútja körül, s teljes pompájában láthatjuk váro­sikeres végrehajtásával az élre kerüljünk. A kongresszusi versenyben a legkiemelkedőbb ered­ményt az igazgatóság terüle­tén a miskolci csomópont ér­te el, ahol újabb felajánláso­kat tettek az éves terv túl­teljesítésére. Mindenekelőtt arra törekednek, hogy az ár­vízkárok pótlására a nem­zeti jövedelem egyszázalékos növeléséhez minél többet ad­janak elsősorban azzal, hogy csökkentik az önköltséget. Ennek feltétele viszont, hogy az üzemek és vállalatok által feladott árukat határidőre a rendeltetési helyére juttas­sák. — A jövőt illetően a leg­főbb tennivaló most — mond­ja Makkai elvtárs —, hogy az árvíz miatt kialakult rendkívüli helyzetre való te­kintettel és az őszi csúcs- forgalom közeledtével bizto­sunk legújabb ékszerét. Bizo­nyára sok miskolci patriótát ■ vonz majd a Hoffmann Ottó í utcai modern műremek ma- I ga köré, Téglává változik a gyémánt A gyémánt nem csupán a csempészek, hanem a nem­zetközi tolvajok figyelmét is vonzza. E drágakövek sokfe­lé utaznak szerte a világon, és a gyémántlopások fantasz­tikus arányokat öltenek. Évente több százszor előfor­dul, hogy a hivatalos gyé­mántküldemények címzettjei, amikor az állítólag drágakö­vet tartalmazó dobozokat fel­nyitják, mindenféle haszon­talan, de a feladott gyémán­tokéval megegyező súlyú tár­gyat találnak bennük. A re­pülőgép útközben többször is leszáll, és minél többször történik ez meg, annál na­gyobb veszély fenyegeti a küldeményeket. A lopást gyakran menet közben, kö­vetik el. Íme, például, mi tör­tént azzal az egymillió frank értékű gyémántszállítmány- nyal, amelyet repülőgépen küldtek Párizsból az algériai Constantine-ba, Marseille-en és Algíron keresztül. Mar- seille-ben jelentkezett egy ékszerész, akit a párizsi cég — a feladó — megbízott, hogy jelen legyen a küldemény vámolásánál. A csomag azon­ban ekkor már nem drága­köveket, hanem ... tégladara­bokat tartalmazott. Az egyik rendőrfelügyelőnek jó gon­dolata támadt. Ellenőriztette a Marseille-ben kirakott ösz- szes csomagokat. Ezek között volt egy terjedelmes, de fel­tűnően könnyű láda is. S a ládában, amely akár egy em­bert is befogadhatott, csak egy széket találtak... A feladó, talán szórako­zottságból, megadta nevét és pontos címét. A rendőrség így hamarosan kézre kerítet­te, s az illető éppolyan ha­marosan vallott is. A „vál­lalkozást” ketten készítették elő. Mindkettő a repülőgépen volt. Az egyik az utasok kö­zött, a másik — egy volt pos­tai tisztviselő — a ládában. Ez tudta, hogy a lepecsételt postazsákban szállított drága­kövek csomagján lila címke van. Útközben kimászott a lá­dából — ehhez csupán két csavart kellett kilazítania —, megkereste a lilacímkés cso­magot, kiszedte belőle a gyé­mántokat és berakta társának bőröndjébe, aki nyugodtan ült a repülőgép utasai között. Marseille-ben aztán észre­vétlenül kibújt a ládából, társa pedig bőröndjével együtt, ugyancsak kiszállt. Ha a ládán nem szerepelt volna a feladó neve és címe, való­színűleg sohasem bukkannak a gyémántok nyomára. * Most visszatérünk egy, már előbb tárgyalt kérdésre: a csempészetre. Igaz, most más a neve, mert a csempészet e válfaja „a kulturális javak­kal folytatott törvénytelen kereskedelem” elnevezést vi­seli. Említésre méltó, hogy „amint azt az Interpol vizs­gálatai kimutatták, a műtár­gyak, főleg pedig a festmé­nyek eltulajdonítása nem annyira szervezett csoportok, mint inkább egyének mű­ve ...” Felmerül a kérdés: hogyan értékesítik a tolvajok a vi­lághírű festményeket? Íme, a válasz: ha a szóban forgó festményt magángyűjtemény­ből lopták el, a tulajdonos szívesen fizet „váltságdíjat”, csakhogy a képet ismét gyűj­teményében láthassa. A mú­zeumi lopások esetében, ame­lyeket rendszerint magányos tettes követ el, a lopott kép nem értékesíthető, és előbb- utóbb visszakerül a helyére. Felmerül a második kérdés: ha a világhírű festmények nem értékesíthetők, miért gyakorolnak mégis oly el­lenállhatatlan vonzerőt a tol­vajokra? Ha megvizsgálunk néhány ismertebb esetet, megállapíthatjuk, hogy az in­dítékok szempontjából, a tol­vajok több csoportra oszt­hatók. (Folytatjuk) Kigyúlnak a reflektorok i

Next

/
Thumbnails
Contents