Déli Hírlap, 1970. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-14 / 163. szám
♦ Anya gyermekével. Kiss Attila rajza Magyarok az NDK-ban Vallomások — Tudod, milyen rossz az, ha valaki megérkezik egy számára idegen országba és nem ismeri a nyelve);? — magyarázzák a fiúk. — Nekem mondjátok — próbálom megértetni velük, hogy én most ugyanabban a hajóban evezek, mint ők annak idején ... Nyelv, szokások — A turistának, az alkalmi látogatónak könnyű — érvelnek. — De ha ott állok az esztergagépnél, kezemben a rajz. Jó, jó, a műszaki dolgokat többé-kevésbé azonnal felfogja az ember. De itt felmerül számtalan bérezési meg egyéb probléma. Szusz- szantok egyet, átszólhatnék a kollégának: mondjuk olyasmit, hogy meleg van, vagy hogy hívják azt a kislányt a sarokban? De hát nem értjük egymást. Szerencsére a géppel — kitűnő masinák vannak itt — értjük egymást. De akinek nincs szakképzettsége vagy esztergályosként darura ültették ... — Műszak után beültünk a legközelebbi vendéglőbe, aztán: ereszd el a hajamat. Persze, hogy egyhamar rossz hírünk kelt. A német ember mértékletes, takarékos. Nem éjszakázik. Ha kér tőled egy cigarettát, leteszi az egy pfenkést köszörüli, a másik adja kezembe a szerszámokat. Egész reggelig mellettem voltak. Míg kész nem lettem, senki nem ivott egy kortyot sem. Aztán együtt ünnepeltünk. Vagy mi történt most a napokban ? Elhatároztuk, hogy egy műszakot felajánlunk az árvízkárosultaknak. Jönnek az itteniek, hogy ők sem akarnak kimaradni. Vagy tervidőszak végén szorít a munka. Köpenyt húz magára a főmérnök meg az igazgató, s lejönnek ide esztergálni. De nem ám csak úgy tessék- lássék... Az utolsó félév Nekünk fáj, nekik fájjon Készül Bari Károly második kötete Bari Károly még el sem olvasta a Holtak arca fölé cimü kötetéről írt kritikákat, már egy új könyvre való verset gyűjtött össze. A második kötet megírására vonatkozó szerződés már készen áll. A 28 verset tartalmazó könyv nem mindennapi címmel jelenik majd meg. Erről és a küszöbön álló jugoszláviai utazásáról beszélgettünk a fiatal költővel. — Második kötetem címe Lenge dukhaj, amengenek dukhaj. Ez magyarul annyit jelent, Nekünk fáj, nekik fájjon. Egy ősi cigánydal kezdősora ez, amibe annyi bölcsesség sűrítődött, hogy első olvasásra szinte alig értjük. A most készülő kötetemben lesz egy ciklus, amely cigány nyelven is megjelenik, címe: Cigánydalok éjszakai hegedűre. (Mint mindennek a cigány népköltészetben, e költői sornak is igen mély tapasztalati értelme van. Egy nagyon régi cigányszokás szerint szilveszterkor a hegedűt kiteszik az asztal közepére és döbbenetes-fájdalmas hangon elsiratják az esztendei halottjaikat. A szívbe markoló siratóének után a néma hegedű megszólal; eljátsszák rajta a holtak kedvenc dalait.) — Ügy hallottam, a jugoszláviai utazás már egy harmadik kötet összeállítását segíti. — A vajdasági részeken, ahol érintetlen ősiségben élnek egymás mellett a cigányok, tovább folytatom azt a gyűjtőmunkát, amelyről tulajdonképpen még a barátaim is keveset tudnak. Én ugyanis már általános iskolás koromban nagy szeretettel és úgy hiszem, szorgalommal foglalkoztam cigányfolklórral. Összegyűjtöttem mintegy 600 cigányverset, több tucat mesét, balladát és három mondát. Feljegyeztem több siratóéneket, és most az a tervem, hogy Újvidék környékén, a jövő esztendőben pedig Franciaországban és azt követően más-más országokban gyűjtöm a cigányság dalait, verseit, balladáit. Ezeket rendszerezem és kötetet állítok össze a gazdag anyagból. — Ügy tudom, a cigánymesék nem túl hosszúak. Mondana egyet a gyűjtéséből? — Az egyik mesét a környező völgyekben gyűjtöttem. Valamikor bányászok lakták e tájat. A néphit szerint a hegyek mélyéről egy fekete asszony a Földre szülte az embereket. Az asszonyban soha ki nem alvó tűz égett. Az emberek feketék voltak, de a kinti világosság átfestette arcukat. Amidőn e fekete emberek elhunytak, a bennük levő tűz táplálta és táplálja az örök tábortüzet. Ez a tűz vonul és perzseli a világot. Amikor már minden ember a tűzben ég, akkor egyetlen emberré áll össze a tűzfolyam, s ez a Devla, vagyis az isten. — A siratóénekek szövegéből is örökítsünk meg néhány sort. — A cigány siratóénekekben semmi misztikum nincs, minden soruk költészet. Áz egyik cigányasszony mély hajlongásokkal, kitárt kezekkel mondta e két költői sort: Márku, édes fiam, ott a zöld erdőben, cigányok tanyáznak Márku, édes fiam, elaltat a bánat.. . Bari Károly tehát rövidesen útrakel, s megmártózik a cigányfolklór egyik leggazdagabb európai tengerében. Hisszük, hogy az élményekből és a tapasztalatokból mi is részesülünk. PÁRKÁNY LÁSZLÓ ninget. És — milyen jó lenne, ha ezt nálunk is megtanulnák — nem fogad el borravalót. (Igaz, kölcsön sem ad:..) — Meg kellett tanulni a nyelvet, a szokásokat, az itteni morált. És főképp be kellett bizonyítani, hogy tudunk dolgozni. Hideg világ? — A szervezéskor nekünk hatszáz márkát ígértek. Kezdetben nem kereshettünk ennyit. Elégedetlenkedtünk. Volt, aki gyalogosan indult haza. Aztán lassan mindent megszoktunk, megértettünk, megtanultunk. (Persze, ha jobban felkészítenek bennünket erre az útra, könnyebb lett volna.) Hideg világ az itteni, mondják sokan. Az igaz, hogy nekünk más a vérmérsékletünk. De azért figyelj csak! Szilveszter este van. Immel- ámmal teszünk-veszünk az üzemben. A németeknek sincs már nagy kedvük a munkához. Megvásároltuk az italokat — közösen —, s' vártuk az alkalmat. Ekkor jön a mester egy munkadarabbal ... Nekem volt a legjobb gépem ... Na, reggelig lesz mit bütykölni. Kezdek káromkodni, de akkor odajönnek a németek. Az egyik a A fiúkból dől a szó, már- már kezdek féltékenykedni. — Talán tovább is maradnátok? — Nem, azt nem! — mondják kórusban. — Nagyon jó volt ez a két és fél, három esztendő, de éppen elég. Az otthon meg a család nagyon hiányzik. Akik megnősültek közülünk — 150-en vannak —, azok is többnyire hazavágynak. Haza is mennek. — Ez az utolsó félév különösen nehéz. Unjuk már a főzést, mosást, meg aztán az is izgat, hogy mi lesz velünk otthon. Itt többen megszerezték a szükséges szaktudást egy-egy szakmában, de nincs szakmunkásvizsgájuk. Mit kezdhetnek otthon? Mennyivel lesz vajon kevesebb a mi mostani órabérünk? És hány hónapot vagy évet kell katonáskodni? (Különben katonaság előtt nem kellene ide fiatalokat hozni. Tizennyolc éves korában még éretlen az ember.) — Akik ezután jönnek, azoknak csak azt tudjuk mondani: nem fáklyásmenet itt az élet. De aki szeret és tud dolgozni, az ugyanúgy összegyűjtheti vagy elvásárolhatja azt a 35—40 ezer forintot, mint mi. És még csak takarékoskodni sem nagyon kell... GYARMATI BÉLA A felfedezés örömével Len in városi festők Miskolcon Tegnap esti hangverseny Évszázadok a mában Az Avasi templomban rendezett koncertek mindig kuriózumszámba mennek. A templom százéves orgonáján megszólaló müvek régmúlt korok hangulatát idézik; legtöbbször Bach muzsikája zúg a régi falak között. Valószínűleg a ritkán hallható művek és a miskolci, vagy vendégművészek produkciói teszik, hogy az itt tartott koncerteken mindig „telt ház” van, mint volt tegnap este is. Virág Endre orgonaestjét, Ágai Karola ének-, Szendrey-Karper László gitárművészeiét a közönség elismerő érdeklődése kisérte. A nyári hónapok kevésbé eseménydús légköreben a miskolci közönség örömmel fogadta három leninvárosi művészjelölt kiállítását. A Holló László képzőművészkor reprezentánsai — Kovács Gáspár, Kapcár Judit és Csoport Csaba — csaknem félszáz képpel mutatkozott be tegnap délután a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ csarnokában. (Ezen az ideális kiállítóhelyen, ahol egyetlen árnyalat sem vész el vagy lesz más, minél több tárlatot szeretnénk a jövőben is látni.) Bach, „a zenetörténet leg- grandiózusabb jelensége, minden idők egyik' legnagyobb lángelméje” — és a széphangú orgona az értő művész keze alatt a siker feltétlen biztosítékai. Az est műsorát pedig a művészek úgy állították össze, hogy a művész-házaspár. Ágai Karola és Szendrey-Karper László produkciói belesimultak a Bach-muzsika által kialakított hangulatba, teljesebbé, színesebbé tették. A lant a XV—XVI. század zenéjében játszott igen fontos szerepet. A vokális énekes zene fejlődését segítette tisztán hangszeres irányba azzal, hogy alkalmas volt dallamok és hangzatok megszólaltatására. Haáonló szerepet játszott a spanyol földön kialakult húros hangszer, a gitár, mely az utóbbi időben egész Európában igen népszerű. A hangszer neves virtuózai közül Pujol. Segovia és nálunk Szendrey-Karper László neve ismert. A Munka Érdeméremmel és Liszt-díjjal kitüntetett fiatal művész 1954-ben adta első önálló hangversenyét, és azóta gitárjának hangja a koncertek ritkaszép színfoltja. Tegnap este Bakfark Bálint Lant-fantáziájának, Dowland Két táncának és Robert de Visé Szvitjének önálló előadása után az Agai Karola által művészien megszólaltatott Gluck. Giordani, Pergo- lesi-dalokat és régi magyar egyházi énekeket kísérte. Az Avasi templom biztosította a korhű légkört, két rövid órára segített visszatérni azokba az évszázadokba, amikor a Bach G-dúr concerto és két Schübler előjáték, a prelúdiumok és fúgák, a gitár és az ének a barokk monumentalitást, az akkori emberek gazdag érzelemvilágát fejezték ki, és a költők mellett legkifejezőbben mindezt a muzsika tolmácsolta. M. M. A leninvárosi fiatalok bizonyára sikerük első színhelyeként tartják majd számon ezt a csarnokot, hiszen már a megnyitó közönsége is nagy elismeréssel adózott a nemegyszer meghökkentő próbálkozásoknak. Az utóbbi kifejezés talán igaztalan is, hiszen a kiállítók fiatal koruk ellenére is nagyon gazdag gondolati tartalommal, szín- és formavilággal mutatkoztak be. Három ember, három világ. Pataki János festőművésznek nem annyira erős egyénisége — így helyes ez —, mint inkább értő irányítása látszik a képeken. (Külön is érdemes lenne írni arról a szabad, baráti légkörről, mely a leninvárosi műkedvelők között honos.) Gulyás István, az ifjú város tanácsának vb-elnökhe- lyettese megnyitójában nem titkolta, hogy bizonyos fenntartással készültek erre a kiállításra. Nem túl korai-e a megye székhelyén való bemutatkozás? Megfelelnek-e a fiatalok a követelményeknek? Jól értjük-e majd őket? Azt hiszem, aggodalomra nincs ok. Hozsannát ugyan nem kiáltunk — ezt nem is kívánják a leninvárosiak —, de minden kép előtt szívesen időzünk, mert tanúi lehetünk (a világon a legizgalmasabb dolognak) a felfedezés örömének. Vagy nem csodálatos, mikor az ecset vagy a rajzeszköz nyomán gondolattá vált át az anyag? Mindhárom fiatal ember igen jó absztraháló készséggel rendelkezik. (A formai bravúrok azonban ritkán ragadják el őket.) Csoport Csaba expresszionista látásmódja és fejlett rajzossága számos morális problémára hívja fel a figyelmünket. (Leltár, Múló idő. Vízió. Álom stb.) Az idő és tér megbontott egysége korok, emberek és eszmék eg.ymás-mellettiségét és egymásra gyakorolt hatását képes egy-egy táblán kifejezni. Kovács Gáspár egészen egyszerű, letisztult eszközökkel dolgozik. A falu és a falusi ólet egy-egy darabját ragadja meg szívesen. Ősi ritmus c. képe (a szántóföldre görnyedő asszony figurája) a paraszti életforma százados sajátosságait képes egy alakba tömöríteni. Megkapó az Éjszaka, az új világot formáló Kezek, a Csend és az Alföld c. képe is. A legnagyobb meglepetést kétségtelenül Kapcár Judit képei okozzák. Ha nem láttuk volna a bájos kis közép- iskolás lányt, aligha hinnénk, hogy a kiállított képek alkotója csupán 15 esztendős. Kapcár nem részleteiben, hanem teljességében, összefüggéseiben látja a világot. Oly módon, mint egy nagy fát, melynek gyökerei, ágai, levelei egyformán fontosak és érdekesek. Olyan fontosak, mint maga a törzs. Az Egy falu élete vagy a Sajóörsi nyár remek agrár-, illetve kultúrtörténeti dokumentum. S mindez hamvasán, szinte naivan megfogalmazva ,.. Ismétlem: ezek a képek még inkább próbálkozások. Az alkotók oroszlánkörmeit azonban nem lehet letagadni. Reméljük, még sokat hallunk róluk. éjféltől reggelig ELKOBOZTÁK A HASIST Nyolc kilogramm hasist koboztak el a frankfurti repülőtér vámtisztviselői. A nagy mennyiségű kábítószert a „tulajdonosa”, egy 21 éves férfi dupla fenekű bőröndben rejtette el. TÁNCMULATSÁG ÉS HALÁL A Csemői Állami Gazdaságban táncmulatságot rendeztek és utána több fiatalember összeverekedett. Farkas János büntetett előéletű segédmunkás szíven szúrta Sasi Kálmánt, aki a helyszínen meghalt. Többen megsérültek. A bicskázó Farkast letartóztatták. LEZUHANT Zalaszentbalázs községben egy családi ház építésénél segédkezett Tóth István 57 éves tsz-tag és az épület tetejéről, öt méter magasból lezuhant s a helyszínen meghalt. ELGÁZOLTA A GYORSVONAT Figyelmetlenül ment ót a vasúti átjáróban a balaton- boglári vasútállomás területén Vén Gézáné. 63 éves háztartásbeli és egy gyorsvonat halálra gázolta. FÉRJÉT MEGKÍNOZTÁK Mangakisz asszonyt, Geor- giosz Mangakisz egyetemi tanár feleségét a görög junta azért ítélte négyévi börtön- büntetésre. mert eljárást bátorkodott indítani férjének a hatóságok által történt meg- kínzása ügyében. A férj 18 évet kapott. Az asszonyt most szabadon bocsátották. ÖSSZETŰZÉS AZ EGYETEMEN A római egyetemen, az építészeti karon 200 hallgató és a rendőrség között összetűzésre került sor. Több diák megsebesült. VÍZ ALA KERÜLT A Dorogi Szénbányák bo- rókási bányaüzemét a napokban elöntötte a víz. A dolgozókat más munkakörbe kellett átirányítani, mert nem valószínű, hogy műszakilag meg tudják oldani a roppant nagy tömegű víz kiemelését. Most mérik fel a lehetőségeket, hogy egyáltalán sor kerülhet-e Borókáson a másodszori bányanyitásra. MENEKÜLNEK Észak-írország katolikusai Írországba menekülnek a protestánsok elől, akik több napos ünnepet tartanak annak emlékére, amikor Orá- niai Vilmos legyőzte a katolikus király hadait. Már kisebb lövöldözésre sor került, és félő. hogy nagyobb vérengzés is előfordulhat. Eddig 1400 katolikus lépte át a határt, többségükben asszonyok és gyermekek. FELBORULT Ságújfalu községben, a lejtős úton felborult a karancs- sági Egyesült Erő Tsz pótkocsis vontatója, vezetője, Szabó Gyula 27 éves szalmatercsi lakos a helyszínen meghalt. ÖSSZEÜTKÖZÖTT Kecskemét és Nyáriőri ne között Juhász Sándor kerékpáros összeütközött egy motorkerékpárral. Juhász Sándor a kórházban meghalt, a motoros könnyebben PwegsA» rült. (gyarmati)
