Déli Hírlap, 1970. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-10 / 160. szám

Üzenet a mamának Miskolci diákok az egerfarmosi építőtáborban Az egerfarmosi ifjúsági építőtáborban rekkenő hőség és szokatlan csend fogadja a látogatókat. A tábor 230 bor­sodi lakója — köztük 68 mis­kolci diák — a délelőtti mű­szak és a kánikula fáradal­mait piheni ki a sátrakban. Kora délutánra még a legna­gyobb hangúak is clcsende­sednek és csak 5—6 óra kö­rül élénkül meg újra a sátor­város. A „csendes pihenő" alatt Száraz Gyulával, a tábor pa­rancsnokával beszélgettünk. — Az egerfarmosi építő­táborban dolgozó - fiatalok most már második éve se­gédkeznek az Eger patak mé­lyítésén. A belvizet ugyanis csak akkor tudják eredmé­nyesen levezetni a környező földekről, ha a kimélyített patakmeder képes befogadni a tetemes vízmennyiséget. Tavaly mintegy egymillió fo­rint értékű földmunkát vé­geztek a tábor lakói négyszer kéthetes váltásban. Bár még csak az első turnus első hete telt el, máris biztosra vehet­jük, hogy a nyár végéig az elmúlt évihez hasonló értékű munkával készülnek el a fiúk. A munkát akadályozó esős idő ellenére máris 102 százalékra teljesítették nor­májukat. Az ózdi, sátoraljaújhelyi, sárospataki iskolák mellett négy miskolci középiskola, a Földes- és a Kilián-gimná- zium, a Gépipari Szakközép- iskola diákjai versengenek a legjobb brigád, a legtisztább sátor és — a legsikeresebb futballcsapat címért. A Ki- lián-gimnázium IV. b, c és e osztályainak tanulói a mun­kaversenyben a második he­lyen állnak, és a napi „fej­adagot”, a másfél köbméter földet — állításuk szerint — játszva kilapátolják. A sport- versenyeken is jól szerepel­tek, de sátruk „tisztaságával” nem valószínű, hogy első dí­jat nyernek. A miskolciak sátrait járva egy kis közvéleménykutatást tartottunk; kinek mi a kí­vánsága, s mi a véleménye a táborról. Abban mindenki egyetértett, hogy a kötelező gumicsizma — szokatlan vi­selet lévén — feltöri a tábor­lakó lábát, de a tenyerükön éktelenkedő vízhólyagokat már kevesebben merték be­vallani. A koszttal általában elégedettek a fiúk, de azért azt üzenik a mamáknak, hogy nyugodtan elküldhetik a csomagokat. Többen keve­sellték a kimenőt, a negye­dikes kiliánosok pedig min­dennel elégedettek lennének, ha elérhető távolságon belül egy másik építőtábort nyit­nának — természetesen csupa lány lakókkal. (pusztai) Az utóbbi hónapokban kü­lönösen az új lakótelepeken élők tették több ízben szó­vá, hogy kevés az utcai pos­taláda. Jelenleg a városban 105 levélgyűjtő szekrényt tar­tanak nyilván. Minden évben cserélik az elavult ládákat, újrafestik a megkopottakat. Mint a postaigazgatóságon megtudtuk, a felújítások mellett még ebben az évben több új postaládát kapnak az Másfél milliós készlet várja a miskolci nőket Valódi modell ház lett a Modellh Kis szériák — egyenesen a mintateremből A miskolci nők mondhatni évtizedes panasza, hogy egy- egy különlegesebb ruhadara­bért, kosztümért, kabátért Pestre kell utazniok Miskol­con még csak megközelítőleg sem találnak olyan választé­kot, mint a fővárosban. Van ugyan egy Modellházunk, mondják, de az sem sokkal különb, mint bármelyik kon­fekcióbolt. Nos, most végre örömmel közölhetjük váro­sunk nőtársadalmával, hogy a Modellház valóban modell­ház lett. A budapesti Női és Leánykaruha Nagykereske­delmi Vállalat mintaterméből közvetlenül látják el a boltot a legexkluzívabb, legkülönle­gesebb darabokkal. A válasz­ték bemutatása előtt még csak annyit, hogy a ruhák kis szériában készülnek, egy- egy fazonból legfeljebb öt- venet gyártanak. Olasz, angol alapanyag, különleges szabás A Modellházat tegnap nyi­tották meg újra, és már az el­ső napon 50 ezer forintot árultak. (Korábban néha egy hét alatt sem volt ekkora be­vételük.) Az üzletben még a zárás előtt néhány perccel is óriási volt a forgalom, a pénztár előtt valósággal sor- baálltak a vásárlók. A nagy siker nem véletlen, hiszen sok újdonságot lehet látni az önkiválasztó rendszerű pol­cokon. A szivárvány minden színében tündökölnek a nagy­mintás, olasz, francia és an­gol import alapanyagú, kü­lönleges szabású nyári ruhák. A selyemtől a ripszig, a bry- nylontól a szilonig és a nylon jerseyig minden különleges anyagból készült ruha helyet kapott a mintegy másfél mil­liós készletben. A 600—800 fo­rintos modellek mellett a szerényebb jövedelműeknek 200—400 forintért kínálják a legdivatosabb fazonú, köny- nyen mosható és vasalást nem igénylő nyári ruhákat. Maxikabát, nadrágkosztüm A készlet összeállításakor nem feledkeztek meg az új divathullám két legjelentő­sebb fazonjáról, a nadrág­kosztümről és a maxiruháról sem. Szürke, drapp, fekete színekben, jerseyből és szö­vetből készült szólónadrágo­kat láttunk a boltban és leg­alább tízféle nadrágkosztüm közül válogathatnak a vevők. A hűvösebb nyári estékre különleges, ujjatlan, import anyagból készült maxikabá­tot kínálnak, de ruhában is kaphat térden alul érőt a ve­vő, aki — joggal mondhat­juk — Miskolc „luxus áruhá­zában" vásárol. O. Egy kérdés — sok felelet az áruellátásról A pénz a zsebben arra vár, hogy gazdát cseréljen és elle­nében a szatyorba, a táskába vagy a kosárba a keresett áru­cikk kerüljön. De a vásárló gyakran térdig koptatja a lábát, amíg eléri célját. S ha nem, akkor bosszúsan tér haza, ahol a férj, a gyerek, a család előtt szinte bocsánatkérőcn mondja: hiába, nem kapható sehol. Találomra hívtunk fel né­hány üzemet és vállalatot, egyetlen kérdésre kérve vá­laszt attól, aki éppen felvette a telefont: — Mi a véleménye az áru­ellátásról? Nagy Lászlóné, a Gabona­felvásárló Vállalat dolgozója így felelt: — Van egy 20 éves lányom. Harminchatos szép kis szan­dált keresek a számára. Már arra gondoltam, hogy Pestre utazón, mert itthon, Miskol­con, bármelyik boltba tértem is be, széttárt karral fogad­tak és közölték: sajnos, ki­fogyott ... S még csak nem is biztattak. — Bakfiscipőt hajszolok már elég régen — panaszko­dik a telefonon feltett kér­désre Demján Imrénén, a Miskolci Építőipari Vállalat dolgozója. — Tizenötéves a gyerek. Ha olyan könnyen tudnék nélkülözni 200 forin­Új postaládák a lakótelepeken új lakótelepek, elsősorban a Szentpéteri és a Győri kapui városrész. Megveszi a házfelügyelő Az Ingatlankezelő Vállalat az idén már nem ad ki tisz­títószereket a házfelügyelők­nek; helyette átalányt kap­nak és maguk vásárolják meg a szükséges szereket. A vállalat erre a célra havonta 248 ezer forintot fordít. tot, már felnőtt méretű láb­belit vettem volna neki. — Hogy mi a véleményem ? — kérdez vissza Székely Zol­tánná, a MÁV kereskedelmi osztályának dolgozója. — Ál­talában nincs különösebb ki­fogásom, de ha például gom­bát akarok vásárolni, akkor jó, ha hajnalok hajnalán el­indulok a piacra. Ilyen idő­tájt, ha szerencsém van, ős­termelőtől is vehetek tisztes­séges áron. De később?! A kofák — ahogy a köznyelv nevezi őket — egytételben felvásárolnak mindent, aztán „felárral” adják tovább. S ha már kérdezett, hadd tegyem én is ugyanezt: nem lehetne ez ellen tenni valamit? Tenni valamit... Vissza­visszatérő refrénje ez min-' denkinek, akit megkérdez­tünk és akik nagyon őszintén •válaszoltak is. — Engem a villanyrendőr melletti ABC-áruházb&n ért meglepetés — mondja Kovács Balázsné, a Borsodi Szénbá­nyák dolgozója. — Műanyag csomagolású Hypót vásárol­tam. Az ára 6,90 forint és csak hétdecis. Az üvegbe töl­tött Hypo mindössze 3,30 fo­rint. Nem furcsa ez? Vagy a műanyag csomagolást kell megfizetni? Akkor árusítsák inkább továbbra is üvegben e keresett tisztítószert. — A legnagyobb bánatom­ra hosszú ideje képtelen va­gyok a lemezjátszómhoz tűt szerezni. — panaszolja Kere­kes László, a December 4. Drótművek telefonközponto­sa. — A komplett készlet 125 forint. Sem a Tv-szalonban, sem másütt még csak nem is biztattak, mikor lesz kap­ható. Nagy Katalin, aki az Orosz­lán Gyógyszertárban dolgo­zik, amiatt bosszankodott már Gép veszi át a gabonát A jövő héten megkezdődik az őszi kenyérgabona beta­karítása. A búzadömpingre felkészült a Gabonafelvásár­ló és Feldolgozó Vállalat Borsodi Központja is. Több új gép beállításával gyorsít­ják majd meg a gabona át­vételét, csökkentik a vagonok állási idejét. Már megérke­zett a miskolci telepre nyolc darab Mobil—Garant típusú gabonagyorsátvevő. Ez a gép óránként 400 mázsa gabonát vesz majd át. A miskolci Ist- ván-malomban egy modern dobrostás tisztítógép segítsé­gével meggyorsítják a gabo­na tisztítását is. Az említett berendezéseken kívül több gabona-felszedő és rakodó­gépet vásárol a vállalat az átvétellel járó gondok enyhí­tésére. néhányszor, hogy nem kapott a rádiójához 9 voltos elemet. — Pillanatnyilag van ugyan elem — ismeri el —, de az ára — s ez érthetetlen szá­momra — nagyon változó. Tapasztalatom szerint több­nyire hiánycikk ez a fontos alkatrész. Gyakran csak is­merős révén lehet hozzá­jutni. * . A válaszok azt jelzik: a ke­reskedelemben is szükség lenne az intenzívebb piacku­tatásra, és olyan intézkedé­sekre, amelyek biztosítanák: az a pénz, ami a zsebben la­pul, minden különösebb aka­dály nélkül cserélhessen gazdát. Költözés előtt 400 család Gyors ütemben épül Mis­kolc legfiatalabb lakónegye­de a Győri kapu déli oldalán.- Az utóbbi hónapokban már csaknem minden második héten adtak át épületrésze­ket. A szakaszos műszaki át­adások után több mint négy­száz lakásban végezték el a hiánypótlást. Holnap-holnap- után a C—2-es épületbe már beköltöznek a boldog lakók. A hatlépcsőházas, kilenceme- letes tömbben 27 másfélszo­bás, 30 kétszobás és 117 két és fél-, illetve háromszobás, valamint hat garzonlakás ta­lál gazdára. Ezek mind ta­nácsi rendelkezésűek. Még néhány hét és beköl­tözésre készen állnak az új szövetkezeti lakások is az A—3-as és az A—4-cs épület­ben. ARCKÉPCSARNOK Csaknem kétévtizedes gyó­gyító munkája elismeré­seként az egészségügyi mi­niszter „Érdemes orvos” ki­tüntetést adományozott dr. Gondkiewicz Mária főorvos­nak, a miskolci Tüdőkórház bronchölógiai osztálya veze­tőjének. A hatalmas szegfűcsokor az ünnepelt asztalán, a kollégák, munkatársak jókívánságai a főorvos-asszony munkásságá­nak, eredményeinek szólnak. Izgalmas a kitüntetésig ve­zető út, bár ma már talán egyszerűbbnek látszik, mint amilyen valójában volt. — Budapesten, a János kórház bronchológiai osztá­lyán kezdtem pályámat, ott döntöttem el, hogy ezt — az akko­riban hazánkban még szinte teljesen ismeretlen — gyógyítási területet választom. Tizenegy éve, hogy erre az osztályra kerül­tem. Az ágyakon és a lelkesedésünkön kívül szinte semmink sem volt. Óriási „restanciát” kellett behoznunk, lévén Miskolc és környéke egyik a legjobban szennyezett levegőjű, kohász­bányász vidékeknek. A később megszervezett — és az ország­ban ma is egyedülálló — bronchológiai szakrendelésünkön harmincezer beteget vizsgáltunk meg, az osztályon több mint tízezren feküdtek, hatszáz beteget pedig állandóan ellenőr­zünk. Beszélgetésünket egy folyton csörgő telefon szakítja meg, a főorvos-asszony az ötödik, tizedik aggódó feleségnek, szülőnek is ugyanolyan megnyugtatóan, türelmesen válaszol, mint az elsőnek. A munkatársakra, a gyógyító kollektívára terelődik a szó. Ezen az osztályon egy évtizede összeszokott, megbízható gárda segíti a főorvos munkáját. Joggal állítja hát, hogy a kitün­tetés az egész kollektíva érdeme. — Távolabbi elképzeléseink? Meg kellene szervezni a rend­szeres bronchológiai szűréseket, ki kellene építenünk a megelő­zés rendszerét. Kezdetben talán riasztóan nagy összeget emész­tenek fel a szűrővizsgálatok, de több éves távlatban — amikor már megrövidülnének az első időkben hónapokig tartó kezelé­sek — az egész népgazdaság érdekeit szolgálná a megelőzésnek ez a rendszere. A szocialista országokban máris több eredményes kísérletet végeztek az üzemen belüli szűrés bevezetésére. Ná­lunk — szerintem — éppen Borsod, Miskolc lenne a legalkal­masabb az erős ipari szennyeződés okozta légzőszervi beteg­ségek megelőzésének megszervezésére. P. É. ASZÓDY JÁNOS A kriminalisztika kalandos története Argentína elfogadja a daktiloszkópiát 1892. június 29-én késő éj­jel velőtrázó kiáltozás verte fel Necochea argentin kisvá­ros szegénynegyedének nyu­galmát. Egy fiatal asszony, Francisca Rojas sikoltozott: „A gyerekeim ... megölte őket... Velasquez megölte őket...” A nyomorúságos kunyhóban szétzúzott kopo­nyával hevert a földön Fran­cisca két törvénytelen gyer­meke: egy hatéves kisfiú és egy négyéves leányka. A rendőrök kinyomozták, hogy a szóban forgó Velasquez egyre durvább ajánlatokkal zaklatta a nőt, akii azonban nem hallgatta meg, mondván, hogy mást szeret. Aznap Ve­lasquez erőszakosabb volt, mint bármikor, megfenyeget; te a nőt, hogy „megöld azt, akii számára a legdrágább”. Este, munkából hazatérve, a kunyhó ajtaját feltörve és gyermekeit vérbefagyva ta­lálta. Velasquezt letartóztat­ták és megkínozták. De nyolc. napi kínvallatás után is ta­gadott. A rendőrfőnök figyel­me ekkor Francisca Rojas fiatal szerelmesére terelődött, aki nemegyszer kijelentette, hogy elvenné feleségül, ha nem állnának boldogságuk útjában az asszony gyerme­kei. Francis Rojast is „har­madfokú” vallatásnak vetet­ték alá, de a meggyilkolt gyermekek anyja továbbra is csak Velasquezt vádolta. Július 8-án La Platóból jövet Necocheába érkezett Alvarez rendőrfelügyelő. Kö­rültekintő alapossággal megT vizsgálta Francisca kunyhó­ját, s az ajtón rozsdabarna szí­nű, gyanús nyomot vett észre. A rendőrök elképedésére a fel­ügyelő fűrészt kért és kivág­ta az ajtó deszkájából azt a darabot, amelyen, szerinte kétségtelenül, ott volt a gyil­kos ujjainak nyoma. Alvarez egy bélyegzőpárnát kért a necocheai rendőrfőnöktől, majd elrendelte, hogy vezes­sék elő Francisca Rojast. A jelenlevők meglepetten fi­gyelték, amint egyenként a bélyegzőpárnára, majd egy fehér papírlapra nyomta az asszony ujjait. A papíron fu­ra tekervényes vonalú rajz jelent meg. Alvarez ugyan nem rendelkezett valami gaz­dag tapasztalattal ezen a té­ren, de mégsem volt nehéz megállapítania, hogy a kuny­hón talált ujjnyomok azono­sak a papíron levő ujjlenyo­matokkal. Alvarez hosszasan nézte az előtte álló asszonyt, majd átnyújtotta neki nagyí­tóját, s rendkívül udvariasan és higgadtan felszólította, hogy vizsgálja meg ujjlenyo­matait, amelyek kétségbe- vonhatatlanul felfedték a gyilkost. És Francisca Rojas, akit a „harmadfokú” vallatás sem bírt szólásra, ezúttal meg­tört. Bevallotta, hogy való­ban ő gyilkolta meg egy kő­vel gyermekeit, mivel „útjá­ban álltak házasságának”. Így hát Argentína volt az első ország, amely hivatalo­san elfogadta a daktiloszkó­piát, mint a gonosztevők azo­nosítási rendszerét. Példáját 1903-ban követte Chile és Brazília, 1906-ban Bolívia, 1908-ban pedig Peru, Pa­raguay és Uruguay. (Folytatjuk.) r Érdemes orvos

Next

/
Thumbnails
Contents