Déli Hírlap, 1970. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-10 / 160. szám
Üzenet a mamának Miskolci diákok az egerfarmosi építőtáborban Az egerfarmosi ifjúsági építőtáborban rekkenő hőség és szokatlan csend fogadja a látogatókat. A tábor 230 borsodi lakója — köztük 68 miskolci diák — a délelőtti műszak és a kánikula fáradalmait piheni ki a sátrakban. Kora délutánra még a legnagyobb hangúak is clcsendesednek és csak 5—6 óra körül élénkül meg újra a sátorváros. A „csendes pihenő" alatt Száraz Gyulával, a tábor parancsnokával beszélgettünk. — Az egerfarmosi építőtáborban dolgozó - fiatalok most már második éve segédkeznek az Eger patak mélyítésén. A belvizet ugyanis csak akkor tudják eredményesen levezetni a környező földekről, ha a kimélyített patakmeder képes befogadni a tetemes vízmennyiséget. Tavaly mintegy egymillió forint értékű földmunkát végeztek a tábor lakói négyszer kéthetes váltásban. Bár még csak az első turnus első hete telt el, máris biztosra vehetjük, hogy a nyár végéig az elmúlt évihez hasonló értékű munkával készülnek el a fiúk. A munkát akadályozó esős idő ellenére máris 102 százalékra teljesítették normájukat. Az ózdi, sátoraljaújhelyi, sárospataki iskolák mellett négy miskolci középiskola, a Földes- és a Kilián-gimná- zium, a Gépipari Szakközép- iskola diákjai versengenek a legjobb brigád, a legtisztább sátor és — a legsikeresebb futballcsapat címért. A Ki- lián-gimnázium IV. b, c és e osztályainak tanulói a munkaversenyben a második helyen állnak, és a napi „fejadagot”, a másfél köbméter földet — állításuk szerint — játszva kilapátolják. A sport- versenyeken is jól szerepeltek, de sátruk „tisztaságával” nem valószínű, hogy első díjat nyernek. A miskolciak sátrait járva egy kis közvéleménykutatást tartottunk; kinek mi a kívánsága, s mi a véleménye a táborról. Abban mindenki egyetértett, hogy a kötelező gumicsizma — szokatlan viselet lévén — feltöri a táborlakó lábát, de a tenyerükön éktelenkedő vízhólyagokat már kevesebben merték bevallani. A koszttal általában elégedettek a fiúk, de azért azt üzenik a mamáknak, hogy nyugodtan elküldhetik a csomagokat. Többen kevesellték a kimenőt, a negyedikes kiliánosok pedig mindennel elégedettek lennének, ha elérhető távolságon belül egy másik építőtábort nyitnának — természetesen csupa lány lakókkal. (pusztai) Az utóbbi hónapokban különösen az új lakótelepeken élők tették több ízben szóvá, hogy kevés az utcai postaláda. Jelenleg a városban 105 levélgyűjtő szekrényt tartanak nyilván. Minden évben cserélik az elavult ládákat, újrafestik a megkopottakat. Mint a postaigazgatóságon megtudtuk, a felújítások mellett még ebben az évben több új postaládát kapnak az Másfél milliós készlet várja a miskolci nőket Valódi modell ház lett a Modellh Kis szériák — egyenesen a mintateremből A miskolci nők mondhatni évtizedes panasza, hogy egy- egy különlegesebb ruhadarabért, kosztümért, kabátért Pestre kell utazniok Miskolcon még csak megközelítőleg sem találnak olyan választékot, mint a fővárosban. Van ugyan egy Modellházunk, mondják, de az sem sokkal különb, mint bármelyik konfekcióbolt. Nos, most végre örömmel közölhetjük városunk nőtársadalmával, hogy a Modellház valóban modellház lett. A budapesti Női és Leánykaruha Nagykereskedelmi Vállalat mintaterméből közvetlenül látják el a boltot a legexkluzívabb, legkülönlegesebb darabokkal. A választék bemutatása előtt még csak annyit, hogy a ruhák kis szériában készülnek, egy- egy fazonból legfeljebb öt- venet gyártanak. Olasz, angol alapanyag, különleges szabás A Modellházat tegnap nyitották meg újra, és már az első napon 50 ezer forintot árultak. (Korábban néha egy hét alatt sem volt ekkora bevételük.) Az üzletben még a zárás előtt néhány perccel is óriási volt a forgalom, a pénztár előtt valósággal sor- baálltak a vásárlók. A nagy siker nem véletlen, hiszen sok újdonságot lehet látni az önkiválasztó rendszerű polcokon. A szivárvány minden színében tündökölnek a nagymintás, olasz, francia és angol import alapanyagú, különleges szabású nyári ruhák. A selyemtől a ripszig, a bry- nylontól a szilonig és a nylon jerseyig minden különleges anyagból készült ruha helyet kapott a mintegy másfél milliós készletben. A 600—800 forintos modellek mellett a szerényebb jövedelműeknek 200—400 forintért kínálják a legdivatosabb fazonú, köny- nyen mosható és vasalást nem igénylő nyári ruhákat. Maxikabát, nadrágkosztüm A készlet összeállításakor nem feledkeztek meg az új divathullám két legjelentősebb fazonjáról, a nadrágkosztümről és a maxiruháról sem. Szürke, drapp, fekete színekben, jerseyből és szövetből készült szólónadrágokat láttunk a boltban és legalább tízféle nadrágkosztüm közül válogathatnak a vevők. A hűvösebb nyári estékre különleges, ujjatlan, import anyagból készült maxikabátot kínálnak, de ruhában is kaphat térden alul érőt a vevő, aki — joggal mondhatjuk — Miskolc „luxus áruházában" vásárol. O. Egy kérdés — sok felelet az áruellátásról A pénz a zsebben arra vár, hogy gazdát cseréljen és ellenében a szatyorba, a táskába vagy a kosárba a keresett árucikk kerüljön. De a vásárló gyakran térdig koptatja a lábát, amíg eléri célját. S ha nem, akkor bosszúsan tér haza, ahol a férj, a gyerek, a család előtt szinte bocsánatkérőcn mondja: hiába, nem kapható sehol. Találomra hívtunk fel néhány üzemet és vállalatot, egyetlen kérdésre kérve választ attól, aki éppen felvette a telefont: — Mi a véleménye az áruellátásról? Nagy Lászlóné, a Gabonafelvásárló Vállalat dolgozója így felelt: — Van egy 20 éves lányom. Harminchatos szép kis szandált keresek a számára. Már arra gondoltam, hogy Pestre utazón, mert itthon, Miskolcon, bármelyik boltba tértem is be, széttárt karral fogadtak és közölték: sajnos, kifogyott ... S még csak nem is biztattak. — Bakfiscipőt hajszolok már elég régen — panaszkodik a telefonon feltett kérdésre Demján Imrénén, a Miskolci Építőipari Vállalat dolgozója. — Tizenötéves a gyerek. Ha olyan könnyen tudnék nélkülözni 200 forinÚj postaládák a lakótelepeken új lakótelepek, elsősorban a Szentpéteri és a Győri kapui városrész. Megveszi a házfelügyelő Az Ingatlankezelő Vállalat az idén már nem ad ki tisztítószereket a házfelügyelőknek; helyette átalányt kapnak és maguk vásárolják meg a szükséges szereket. A vállalat erre a célra havonta 248 ezer forintot fordít. tot, már felnőtt méretű lábbelit vettem volna neki. — Hogy mi a véleményem ? — kérdez vissza Székely Zoltánná, a MÁV kereskedelmi osztályának dolgozója. — Általában nincs különösebb kifogásom, de ha például gombát akarok vásárolni, akkor jó, ha hajnalok hajnalán elindulok a piacra. Ilyen időtájt, ha szerencsém van, őstermelőtől is vehetek tisztességes áron. De később?! A kofák — ahogy a köznyelv nevezi őket — egytételben felvásárolnak mindent, aztán „felárral” adják tovább. S ha már kérdezett, hadd tegyem én is ugyanezt: nem lehetne ez ellen tenni valamit? Tenni valamit... Visszavisszatérő refrénje ez min-' denkinek, akit megkérdeztünk és akik nagyon őszintén •válaszoltak is. — Engem a villanyrendőr melletti ABC-áruházb&n ért meglepetés — mondja Kovács Balázsné, a Borsodi Szénbányák dolgozója. — Műanyag csomagolású Hypót vásároltam. Az ára 6,90 forint és csak hétdecis. Az üvegbe töltött Hypo mindössze 3,30 forint. Nem furcsa ez? Vagy a műanyag csomagolást kell megfizetni? Akkor árusítsák inkább továbbra is üvegben e keresett tisztítószert. — A legnagyobb bánatomra hosszú ideje képtelen vagyok a lemezjátszómhoz tűt szerezni. — panaszolja Kerekes László, a December 4. Drótművek telefonközpontosa. — A komplett készlet 125 forint. Sem a Tv-szalonban, sem másütt még csak nem is biztattak, mikor lesz kapható. Nagy Katalin, aki az Oroszlán Gyógyszertárban dolgozik, amiatt bosszankodott már Gép veszi át a gabonát A jövő héten megkezdődik az őszi kenyérgabona betakarítása. A búzadömpingre felkészült a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat Borsodi Központja is. Több új gép beállításával gyorsítják majd meg a gabona átvételét, csökkentik a vagonok állási idejét. Már megérkezett a miskolci telepre nyolc darab Mobil—Garant típusú gabonagyorsátvevő. Ez a gép óránként 400 mázsa gabonát vesz majd át. A miskolci Ist- ván-malomban egy modern dobrostás tisztítógép segítségével meggyorsítják a gabona tisztítását is. Az említett berendezéseken kívül több gabona-felszedő és rakodógépet vásárol a vállalat az átvétellel járó gondok enyhítésére. néhányszor, hogy nem kapott a rádiójához 9 voltos elemet. — Pillanatnyilag van ugyan elem — ismeri el —, de az ára — s ez érthetetlen számomra — nagyon változó. Tapasztalatom szerint többnyire hiánycikk ez a fontos alkatrész. Gyakran csak ismerős révén lehet hozzájutni. * . A válaszok azt jelzik: a kereskedelemben is szükség lenne az intenzívebb piackutatásra, és olyan intézkedésekre, amelyek biztosítanák: az a pénz, ami a zsebben lapul, minden különösebb akadály nélkül cserélhessen gazdát. Költözés előtt 400 család Gyors ütemben épül Miskolc legfiatalabb lakónegyede a Győri kapu déli oldalán.- Az utóbbi hónapokban már csaknem minden második héten adtak át épületrészeket. A szakaszos műszaki átadások után több mint négyszáz lakásban végezték el a hiánypótlást. Holnap-holnap- után a C—2-es épületbe már beköltöznek a boldog lakók. A hatlépcsőházas, kilenceme- letes tömbben 27 másfélszobás, 30 kétszobás és 117 két és fél-, illetve háromszobás, valamint hat garzonlakás talál gazdára. Ezek mind tanácsi rendelkezésűek. Még néhány hét és beköltözésre készen állnak az új szövetkezeti lakások is az A—3-as és az A—4-cs épületben. ARCKÉPCSARNOK Csaknem kétévtizedes gyógyító munkája elismeréseként az egészségügyi miniszter „Érdemes orvos” kitüntetést adományozott dr. Gondkiewicz Mária főorvosnak, a miskolci Tüdőkórház bronchölógiai osztálya vezetőjének. A hatalmas szegfűcsokor az ünnepelt asztalán, a kollégák, munkatársak jókívánságai a főorvos-asszony munkásságának, eredményeinek szólnak. Izgalmas a kitüntetésig vezető út, bár ma már talán egyszerűbbnek látszik, mint amilyen valójában volt. — Budapesten, a János kórház bronchológiai osztályán kezdtem pályámat, ott döntöttem el, hogy ezt — az akkoriban hazánkban még szinte teljesen ismeretlen — gyógyítási területet választom. Tizenegy éve, hogy erre az osztályra kerültem. Az ágyakon és a lelkesedésünkön kívül szinte semmink sem volt. Óriási „restanciát” kellett behoznunk, lévén Miskolc és környéke egyik a legjobban szennyezett levegőjű, kohászbányász vidékeknek. A később megszervezett — és az országban ma is egyedülálló — bronchológiai szakrendelésünkön harmincezer beteget vizsgáltunk meg, az osztályon több mint tízezren feküdtek, hatszáz beteget pedig állandóan ellenőrzünk. Beszélgetésünket egy folyton csörgő telefon szakítja meg, a főorvos-asszony az ötödik, tizedik aggódó feleségnek, szülőnek is ugyanolyan megnyugtatóan, türelmesen válaszol, mint az elsőnek. A munkatársakra, a gyógyító kollektívára terelődik a szó. Ezen az osztályon egy évtizede összeszokott, megbízható gárda segíti a főorvos munkáját. Joggal állítja hát, hogy a kitüntetés az egész kollektíva érdeme. — Távolabbi elképzeléseink? Meg kellene szervezni a rendszeres bronchológiai szűréseket, ki kellene építenünk a megelőzés rendszerét. Kezdetben talán riasztóan nagy összeget emésztenek fel a szűrővizsgálatok, de több éves távlatban — amikor már megrövidülnének az első időkben hónapokig tartó kezelések — az egész népgazdaság érdekeit szolgálná a megelőzésnek ez a rendszere. A szocialista országokban máris több eredményes kísérletet végeztek az üzemen belüli szűrés bevezetésére. Nálunk — szerintem — éppen Borsod, Miskolc lenne a legalkalmasabb az erős ipari szennyeződés okozta légzőszervi betegségek megelőzésének megszervezésére. P. É. ASZÓDY JÁNOS A kriminalisztika kalandos története Argentína elfogadja a daktiloszkópiát 1892. június 29-én késő éjjel velőtrázó kiáltozás verte fel Necochea argentin kisváros szegénynegyedének nyugalmát. Egy fiatal asszony, Francisca Rojas sikoltozott: „A gyerekeim ... megölte őket... Velasquez megölte őket...” A nyomorúságos kunyhóban szétzúzott koponyával hevert a földön Francisca két törvénytelen gyermeke: egy hatéves kisfiú és egy négyéves leányka. A rendőrök kinyomozták, hogy a szóban forgó Velasquez egyre durvább ajánlatokkal zaklatta a nőt, akii azonban nem hallgatta meg, mondván, hogy mást szeret. Aznap Velasquez erőszakosabb volt, mint bármikor, megfenyeget; te a nőt, hogy „megöld azt, akii számára a legdrágább”. Este, munkából hazatérve, a kunyhó ajtaját feltörve és gyermekeit vérbefagyva találta. Velasquezt letartóztatták és megkínozták. De nyolc. napi kínvallatás után is tagadott. A rendőrfőnök figyelme ekkor Francisca Rojas fiatal szerelmesére terelődött, aki nemegyszer kijelentette, hogy elvenné feleségül, ha nem állnának boldogságuk útjában az asszony gyermekei. Francis Rojast is „harmadfokú” vallatásnak vetették alá, de a meggyilkolt gyermekek anyja továbbra is csak Velasquezt vádolta. Július 8-án La Platóból jövet Necocheába érkezett Alvarez rendőrfelügyelő. Körültekintő alapossággal megT vizsgálta Francisca kunyhóját, s az ajtón rozsdabarna színű, gyanús nyomot vett észre. A rendőrök elképedésére a felügyelő fűrészt kért és kivágta az ajtó deszkájából azt a darabot, amelyen, szerinte kétségtelenül, ott volt a gyilkos ujjainak nyoma. Alvarez egy bélyegzőpárnát kért a necocheai rendőrfőnöktől, majd elrendelte, hogy vezessék elő Francisca Rojast. A jelenlevők meglepetten figyelték, amint egyenként a bélyegzőpárnára, majd egy fehér papírlapra nyomta az asszony ujjait. A papíron fura tekervényes vonalú rajz jelent meg. Alvarez ugyan nem rendelkezett valami gazdag tapasztalattal ezen a téren, de mégsem volt nehéz megállapítania, hogy a kunyhón talált ujjnyomok azonosak a papíron levő ujjlenyomatokkal. Alvarez hosszasan nézte az előtte álló asszonyt, majd átnyújtotta neki nagyítóját, s rendkívül udvariasan és higgadtan felszólította, hogy vizsgálja meg ujjlenyomatait, amelyek kétségbe- vonhatatlanul felfedték a gyilkost. És Francisca Rojas, akit a „harmadfokú” vallatás sem bírt szólásra, ezúttal megtört. Bevallotta, hogy valóban ő gyilkolta meg egy kővel gyermekeit, mivel „útjában álltak házasságának”. Így hát Argentína volt az első ország, amely hivatalosan elfogadta a daktiloszkópiát, mint a gonosztevők azonosítási rendszerét. Példáját 1903-ban követte Chile és Brazília, 1906-ban Bolívia, 1908-ban pedig Peru, Paraguay és Uruguay. (Folytatjuk.) r Érdemes orvos
