Déli Hírlap, 1970. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-09 / 159. szám

méhészek böfléte Silány adászterületek Az E bériéin Antal miskolci éhésztársulat tagjai a ti- ántúli területekről — kocsi- ány miatt — csak nagy hu- .vona után tudtak áttele- ilni az észak-magyarországi dacosokba, Abaúj vidékére. i igen szeszélyes, hűvös őjárás erősen kihatott a éhek teljesítményére is; a pergetett méz minősége ál- lában nem a legjobb. A tár­lat a Mezőkövesdi ÁFÉSZ- al 400 mázsa méz termeié­re szerződött le, de — elő- láthatólag — csak 250 má- át tudnak leszállítani. Új vizsgálati szabvány a magyar arnakőszenekre A magyar barnakőszenek zsgálatáról készülő új ma- ar szabványt vitatták meg Magyar Szabványügyi Hi- tal Miskolcon tartott kibő- tett szakbizottsági ülésén; háromnapos tanácskozáson tíz magyar szénbányává! 1 a - ton kívül részt vettek a fo- asztók, többek között a TÜ- JP, az erőművek, valamint kutatóintézetek képviselői A hazai barnaszenek vizs­láiéra 1950 óta érvényes dönböző szabványokat a 3BT Szénbányászati Allan- > Bizottsága és az ENSZ eflett működő NS90 aján- sai alapján egységesítik és «•szerűsí tik. Az új szabvány a barna- »ek tizenkilenc olyan jel- mzőjének vizsgálatára tar- taaz egységes előírást, nely a vásárlókat jelenleg geäsösorban érinti: a fel- rsználás, minőség, hamu- rtakxm, gyullad ásporrt és yéb tüzeléstechnikai vonat- >zásban. Jó ütemben halad a Pece patak „temetése1'. A Patak utcai részen már betemették a med­ret. Lassan eltűnnek az itteni lakóházakhoz felvezető „várhidak” is. (Agotha felv.) Kérdések — két kiló papíron Hogyan élünk, milyenek vagyunk? Szalagra rögzített vaiaszok Nagy fába vágta a fejszéjét két tucat ember a megyében. Három hónapig tartó felkészülés után azt ny • az iparban foglalkoztatottak élet- és munkakörülményei milye­nek Borsodban. S mindezt a szociológia tudományának esz­közeivel. A 270 tételből álló kérdéscsoportra kapott válaszok adatait komputerbe táplálják (a kérdések leírásához két kiló papírra volt szükség), ezeket a gép szalagra rögzítve tárolja, majd informál, értékel, összegez. Dr. Lehóczky Alfréd, az NME marxizmus—leninizmus tanszéke szociológiai kutató- csoportjának a vezetője a fel­adattal kapcsolatban a követ­kezőket mondja: — Vizsgálatunk fő célkitű­zését így fogalmazhatnánk meg: milyen á borsodi ipar­ban foglalkoztatottak társa­dalmi rétegződése, összetéte­le, mi jellemzi ezeknek a ré­tegeknek a munkához való viszonyát; ezzel kapcsolatban Póribb üMés a* LKM-ben Vita a Diósgyőri Munkásról Ma délelőtt ülést tartott a Lenin Kohászati Művek pért-vésrebajtóbizottsága. Az ütésen, amelyre meghívták a Diósgyőri Gépgyár párt-vég­rehajtóbizottságának egyes tagjait is, más napirendi pon­tok mellett megvitatták a két nagyüzem hetilapja, a Diós­győri Munkás elmúlt három­évi tevékenységét. A Diósgyőri Munkás azor- szághan összesen félmillió példányban megjelenő 77 üzemi lap között rangot ví­vott ki magának. Hétről hét­ire hű képet ad az LKM és a DIGÉP életéröl; ezt számos országos pályázaton és verse­nyen elért előkelő helyezésé­vel bizonyította. Jót tett a lap népszerűségének, hogy az utóbhi hónapok óta szebb köntösben, két színnyomás­sal jelenhet meg. Nyilván ez is közrejátszott abban, hogy csak az elmúlt hónapban nyolcszázzal emelkedett a példány szám. A lap jó segít­séget adott és ad a két diós­győri vállalatnak az új gaz­dasági irányítási rendszer bevezetésével felvetődött sokrétű feladat és probléma megoldásához. Görbe utak, kártevők, erdei tolvajok Akik meglopják, megkurtit- k az erdőt, a legrafinál- bb módon, nagyon találé- >nyan és minden szivfájda­m nélkül teszik. S amikor leplezik, nyakon fogják et, hasztalan „fáj a szí- ik” a becsület után, amit ihány kiló — vagy akár ázsa — fa ellenértékéként »nnyelműen eldobtak. Személygépkocsi az ösvényen Nemcsak a nyílt erdőben, de rt területeken, rakodótele­ken is eléggé elszaporodtak : „erdei szarkák”. Két cso­ntra oszthatók a hívatlan togatók. Egy részük — int a bérházakba besurra- > tolvaj — gyalogszerrel, tosan álcázva, előzetes te- ipszemle után lát munká- iz. Mások — saját autójuk vén — motorizált fuvarral i jól megrakodva igyekez­ik távozni a tett színhelyé- >1. Ez utóbbiak beállnak a ocsival egy ösvényre, vagy ig forgalmas erdei útra, le­rakják a csomagtartót, az­tán — utánuk a özönvíz. S a netán az erdész vagy más ivatalos személy rajtakapja rét, erőteljesen méltatlan­odnak: de kérem, hogy épzeli?... Három-négy ügy vizsgála- i — az erdőgazdaság felje- mtése alapján — jelenleg is olyamatban van. Válogatós tolvajok Ebben az esztendőben ed- jg 140 feljelentést tett a gazdaság az erdei tolvajok ellen. A tettesek túlnyomó többsége a ládi fűrésztelepet és a barcikai depót látogat­ta. Előszeretettel vitték a tűzifát. Mások válogatósab- bak voltak, nekik már csak a drágább bánya-, illetve az úgynevezett papírfa volt jó. Az erdő őrzése mérhetet­lenül nehéz. A Borsodi Er­dő- és Fafeldolgozó Gazda­ság gondjaira több mint 164 ezer hektárnyi terület van bízva. A 250 erdész (akinél? v egy vére is van) a telepi éj­jeliőrök éjjel-nappal szúró­próbaszerűen pásztázzák vé­gig a körleteket. Aki „ho­rogra akad”, annak — ha a lopott fa értéke az 500 forin­tot meghaladja — a bíróság előtt kell felelnie. Az „érték­határ” alatt sem maradnak büntetlenül: szabálysértési eljárás indul a dézsmálok ellen. Virtuskodé „rémek” Az ellenőrzés másra is ki­terjed. Az erdőben való tar­tózkodás törvényeit a turis­táknak és kirándulóknak tudniuk, ismerniük kell. Hogy például: szalonnát sütni csak a kijelölt helyen szabad. Ci­garettavéget eldobni tilos. Egyetlen égő csikk is egy­milliós kárt okozhat; tavaly gyakran kellett erdőtűzhöz riasztani a tűzoltókat. A virtuskodók is rémei az erdőknek. Egy fiatalember például a dobai Kopaszhe­gyen be akarta „bizonyítani” társainak, hogy az öngyújtó lángjától is meggyullad a száraz törzsű fa. Annyira si­került a „kísérlet”, hogy az édesapja most 15 ezer forin­tot fizethet. Ennyi volt a kár. Jérörkutyák az erdőben Az erdők védelmét szolgál­ják majd azok az okosan idomított kutyák, amelyek nemsokára „szolgálattételre jelentkeznek”. E kutyáknak — ha a tettes a felszólításra nem engedelmeskedik — azonnal kiadják a parancsot: fogd meg!... Jó lesz tehát vigyázni! Még valami ide kívánko­zik: az erdő nemzeti vagyon. Mindenkinek kötelessége az erdő őrzése és védelme. Aki kártevésről, lopásról tud és nem jelenti, bűntárssá válik. Jószívűségből, haverságból nem érdemes tehát a legki­sebb ügy felett sem szemet hunyni, mert ezzel önmagá­nak árt, aki bejelentési köte­lezettségét elmulasztja. TÓTH FERENC Szekofóütések, viták Compcontrol ’70 A hétfőn megkezdődött nemzetközi számítógép-konferen­cián hat szekcióban folynak a tanácskozások. Keddtől a kon­ferencia magyar résztvevői is fülükre illeszthették a cigaret­tásdoboz nagyságú tolmácskészülék fülhallgatóját, mert több külföldi szakember tartott előadást. Így például tegnap Itsu- hiko Sejima, egy japán cég vezérigazgatója, valamint angol, bolgár, francia és német szakemberek. Bőven akadt dolguk a a tolmácsoknak is, hiszen a szekciók nemzetközi hallgatósága hosszasan vitatkozott az elhangzottakról. Az előadások nagyobb té­makörei : vállalatvezetési rendszerek, termelésirányítás, szakaszos folyamatok terve­zése, folytonos folyamatok irányítása, gyár tmánysaer - kesztósés a Hardware—Soft­ware problémák. Mikiden S20KC1O toDo attÄZoasagra oszlott, így mód nyílik arra, hogy kisebb területek szak­embered kicseréljék tapaszta­laikat. A 4/c alszekció témá­ja például: a vegyipari üze­mek számítógépes irányítása. Tegnap délután félidőben — egy kis szünetet tartottak a résztvevők. A hazai és kül­földi szakemberek városunk és megyénk nevezetességeivel ismerkedtek. Ma reggel 8 óraikor isimét megkezdődött a munka; az egyes, kettes és a hanmas szekció ütései. Különös ér- dekJooesne tarthat maja sza­- . —- ■ — ■ MM. . — ..r • ma* uwser satssttssg oentta­rn előadása, a svájci szakenW bér gyártástervezési problé-* máiról beszél majd. Érdekes­nek ígérkezik még J. Ringel- haffer osztrák számítógép­technikai mérnök előadása is, ő az adatbankok ipari válla­latoknál való alkalmazásának lehetőségeit taglalja. Félmillió pisztrángivadék A Borsodi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság több mint 40 éves lillafüredi pisztráng­telepén 16 medencében neve­lik a ragadozó halakat. A lil­lafüredi és szilvásváradi te­nyésztéssel pótolják a piszt­rángok természetes szaporu­latát, amely önmagában igen csekély, százalékokban alig kifejezhető. Gondos tenyész­tés mellett viszont 25—30 százalékos szaporulat is el­érhető. Idén már több mint fél­millió ivadékot adtak ki a telepről. Ezeket megyénk he­gyi patakjaiba, a Tolcsvába, a Kemencébe, a Háromhutá­ba, az Ósvába és a Garadná- ba telepítették. (A horgászok legnagyobb örömére, három év múlva megszűnik ezeken a helyeken a halászati tila­lom.) Jelenleg 40 ezer kifejlett és 120 ezer ivadék pisztráng úszkál a telep tavaiban. milyen tendenciák érvénye­sülnek az üzemeken belüli integrációs folyamatban, az életkörülmények alakulásá­ban és az életmód különböző dimenzióiban? Arról van tehát szó, ho­gyan élünk, milyenek va­gyunk, hogyan változik éle­tünk, s e változásoknak mik a főbb jellemzői. A vizsgálat a megye 300 dolgozónál többet foglalkoz­tató ipari, építőipari és köz­lekedési vállalataira terjed ki. Lényegében tehát az e vállalatoknál alkalmazásban álló valamennyi dolgozó ré­tegződéséről, életmódjáról, munkához való viszonyáról nyújt információt e felmérés, amely 71 vállalat 147 ezer dolgozóját érinti. A megyei szintű feldolgozással párhu­zamosan 20 fontos nagyüze­met is kiválasztottak, ahol a dolgozók 5—40 százalékától bérnek és várnák választ a feltett kérdésekre. A vizsgálóbiztosok a héten már munkához is láttak. El­sőként tegnap a Borsod me­gyei Nyomdába látogattak el, ahol szívesen, igen nagy ér­deklődéssel fogadták az or­szágosan is ritkaságszámba menő kezdeményezést. A fel­mérő biztosoknak is „tűzke­resztség” volt ez a kezdet, aminek eredményeit és ta­pasztalatait néhány napon be­lül értékehk is. TLafi. Száz ériét eltart a mészkő A Cement- és Mészipari Országos Vállalat — a hejő- csabai cementgyár mellett — 1974-re új, 1 millió 400 ezer tonna kapacitású cement­kombinátot épít. Geológusok ellenőrzik a gyár környéké­nek agyag- és mészkőbázisát; az előzetes mérések szerint mészkőből száz évre, agyag­ból nyolcvan évre való tarta­lék található itt. Rekordot döntöttek Csillagászok műhold-lesen A miskolci Uránia Csillag- vizsgálóban július hetedikére virradó éjjel 16 mesterséges bolygó vonulását sikerült megfigyelniük a csillagászok­nak. Tavalyi rekordjuk tizen­négy volt. Látták a Midas- és a Kozmosz-csoport vonu­lását és megfigyelték egy kí­nai mesterséges hold útját is. Mivel az időjárás a csillagá­szok számára továbbra is ked­vező marad, dr. Szabó Gyula és csoportja reménykedik ben­ne, hogy a közeljövőben új­ból sikerül javítani egyéni rekordjukon. Pedig új volt a nadrágja... „Lecke a tavon” címmel kedden cikket közöltünk fiatal­jaink többségének helytállásáról, s ennek „illusztrálásaként” megírtuk azt is, hogy vasárnap délután egy fiú a tapolcai csónakázótavon kimentett egy vízbe pottyant kislányt. Ügy mégpedig, hogy halogatás nélkül, ruhástul utána ugrott. Tegnap felkereste szerkesztőségünket a Park utca 18. szám alatt lakó Bacsó Erzsiké negyedikes gimnazista, s elmondotta, hogy 16 éves öccse, János volt az életmentő, aki egyébként ipari tanuló. — Édesapámmal úgy tudtuk meg tőle az esetet, hogy ami­kor este hazajött, gyűrött volt a -ruhája. Kérdőre vonására mesélte el, hogy mi történt. Nem tétovázott semmit, a vízbe vetette magát, pedig új volt a spanyolöves nadrágja, aznap vette fel először. Elmesélte a nővérke azt is, hogy öccse és a hasonló korú csónakázó társa között igen rövid szóváltás zajlott le, mert utóbbi is a kislányért akart ugrani, de Jancsi megelőzte. Erzsiké még hozzátette tájékoztatásához: „Nagyon kérem, írják ki az újságban az öcsém nevét; nem, másért, csupán azért, hogy a cikket elküldhessük édesanyámnak. Ot ugyanis sajnos, egy fővárosi kórházban gyógykezelik." Mindig is szívesen teszünk eleget a jogos kéréseknek, s ezt különösképpen készséggel teljesítettük. S mielőbbi gyógyulást kívánunk Bacsó János édesanyjának, aki büszke lehet a fiára. Mi, az ifjúság magatartásáért felelős többi felnőttek, szintén büszkék vagyunk rá. (toFjánf

Next

/
Thumbnails
Contents