Déli Hírlap, 1970. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-07 / 157. szám

Az egyetemek, főiskolák kapuiban Miként startolnak a miskolci középiskolák? Tanárok, diákok életének juigy eseménye minden eszten­dőben az országos tanulmányi verseny és a felvételi vizsga. A megharcolt eredmények tükröt tartanak az iskola és növen­dékei elé; másrészt az eredményes start a tovább tanulni szándékozók előtt megnyitja az egyetemek kapuit is. Visszatekintve az elmúlt néhány évre, örvendetes, sőt az 1969-es tanévben a gimná­ziumok esetében ugrásszerű emelkedést jelez a felsőokta­tási intézményekbe felvett diákok száma. Miskolc szak- középiskoláiból 1968-ban 278 diák jelentkezett továbbtanu­lásra, 129-et vettek fel, a je­lentkezettek 46 százalékát; 1969-ben 279 tanuló közül 137 felelt meg, a jelentkezettek 48 százaléka. A gimnáziu­mokból tovább tanulni szán­dékozó 645 fiatal közül 226-ot vettek fel 1968-ban (35 száza­lék), 1969-ben pedig 446 je­lentkező közül 227-et, vagyis 51 százalékot. Az elmúlt tan­A Sikerkönyvek talán a legtöbb olvasóhoz eljutó könyvsorozat. Nem véletlenül jelentette meg ebben a for­mában a Gondolat Könyvki­adó Benedek Marcell Az ol­vasás művészete című köny­vét. A nemrégen elhunyt nagy irodalomtörténész és esztéta népszerűsége és az ér­dekes téma a siker biztosí­tékai. Az olvasás művészete nem új könyv. Bevezetés az olva­sás művészetébe címmel je­lent meg 1922-ben és 1937- ben. Szélesebb irodalomtör­téneti és esztétikai alapon foglalkozik ugyanezzel a té­mával az 1946-ban Kolozs­várott napvilágot látott mű: Az irodalmi műveltség köny­ve. A két könyv anyagából azután toldással, sok kisebb- nagyobb igazítással 1957-ben született meg a végleges tar­talom és forma: Az olvasás művészete. Éppen ebben a sok átdolgozásban van leg­nagyobb értéke. Egy életmű évtizedek alatt kristálytisz­tává csiszolódott gondolatait es irodalomtörténeti, esztéti­kai állásfoglalását tartalmaz­za világosan, mindenki szá­mára érthetően. „Könyvemnek kemény meggyőződés az alapja, de dogmákat nem hirdet. Lehet, hogy az én fejlődésem útját már lezárja, mert nem lesz időm, hogy túljussak rajta. De a fejlődés széles, világos útjait szeretném megnyitni minden olvasója előtt” — írta élete utolsó napjaiban művé­ről az író. Benedek Marcell irodalomtörténeti művei, dol­gozatai, tanulmányai — így Az olvasás művészete is — a szépirodalom és a tudo­mány határán mozognak. Ér­téküket az adja, hogy az előbbi szempontból élmény- szerzőek, az utóbbiból feltét­lenül megbízhatók. Az olva­sás művészetében szórakozva tanít a címben foglalt gon­dolat megértésére és elsajá­títására. Olvasni tudni kell, hogy a mű élmény — és ne a kötelesség által kézbe kény- szerített betűhalmaz — le­gyen; és jól olvasni bűvé­szet Az elmélyült, hozzáértő évben Miskolc középiskolái­ban végzettek közül 988 diák — közöttük 343 kétkezi dol­gozók gyermeke —, a.végzet­tek 48 százaléka akarja foly­tatni tanulmányait egyete­meken, főiskolákon. Országos statisztikákat bön­gészünk, viszonyszámok kö­zött keressük az eligazodást a művelődésügyi osztály is­kolacsoport j ánál. — Nagyon reméljük, hogy a. gimnáziumokban tapasztal­ható, tavalyi ugrásszerű emel­kedés nem véletlen — mond­ja Hnisz László, a csoport vezetője. — A Földes Ferenc Gimnázium a matematika, a Herman és a Zrínyi pedig a olvasást akarja mindenki sa­játjává tenni. Nem elég is­merni a stílus kellékeit, a műfajt az irodalomtörténe­tet. Értőn kell, hogy ' vissz­hangozza az író gondolatait az olvasó, akkor olvas he­lyesen. Egyszersmind fokmé­rőjévé válik az írással fog­lalkozó ember író-mivoltá- nak is és a szó igazi értelmé­ben az irodalom közönsége lesz. A könyv elemzi az író és irodalom viszonyát, a közön­ség igényeit, a műfajokat, irányokat és egy-egy plasz­tikus, tiszta, magyar vagy világirodalmi példán keresz­tül hívja fel a figyelmet a művekben rejlő szépségekre. Semmiképpen nem törekszik teljességre, de egy-egy villa­nással is olyan mélységeit mutatja meg az irodalomnak, hogy megértése után az ál­tala megkezdett úton kell to­vább menni. Egészen addig, míg egyre több értő ember kezében lesz — a különben halott kincsből — az iroda­lomból évszázadokon keresz­tül ható. mindig újat hozó és előremutató eleven emberi szellem. nyelvek oktatása szempont­jából igen erős iskolák. — A szakközépiskolákból felvettek aránya egyenletes fejlődést jelez — tájékoztat dr. Veress Béla, az iskola- csoport szakközépiskolákkal foglalkozó előadója. Az el- rhúlt években a Villamos­ipari Technikum és Szakkö­zépiskola, az 1. sz„ a Közgaz­dasági és a Bartók Béla Ze­neművészeti Szakközépiskola voltak a legeredményesebb iskoláink. Tolnai Ferenc, az iskola- csoport gimnáziumi előadója pedig azért tartja a gimná­ziumi eredményeket dicsére­tesnek, mert — mint mondja: ide vagy azok a gyerekek jönnek, akiket szakközépis­kolába nem vesznek fel, vagy azok, akik már az általános iskola végén eldöntötték, hogy feltétlenül egyetemre akarnak menni. Nem lehet tehát egyik esetben sem eléggé hangsúlyozni a tanári munka szerepét. Nemcsak a felvételik, ha­nem az országos tanulmányi versenyeken elért eredmé­nyek is a rendszeres felkészí­tés és felkészülés mellett bi­zonyítanak. Minden évben jó néhány gyerek akad, akit a versenyen való szereplése alapján vesznek fel automa­tikusan az egyetemekre. Az idei eredmény pedig minden kommentár nélkül bizonyít. Az 1969-ben oroszból máso­dik helyezett „hermanos” Bodnár Ildikó az idén első lett, matematikából pedig a „földesista” Gönczi István, a tavalyi kilencedik, tnost a második helyen végzett. (ma kai) A napilapokból már érte­sültek olvasóink arról, hogy a cannes-i fesztivál magyar versenyfilmje, Gaál István Magasiskola című alkotása a zsűri különdíját kapta. E kül­földi siker után, az őszi évad­ban kerül sor a film hazai bemutatójára. Az érdekes té­mát Mészöly Miklós azonos című kisregényéből adaptálta Gaál István, aki egyben a Miskolc' és Kassa testvér- városi kapcsolatainak mozza­nataként ma délután a kassai Galériában megnyílik Kunt Ernő Munkácsy-díjas festő­művész tárlata. Az ötven fa­metszetből és tíz rajzból álló kiállítást egy korábbi idő­pontban tervezték a közönség forgatókönyv írója is. A film cselekménye egy solymász- telep zárt világában játszó­dik, főszereplői: Ivan Ando- nov, Bánffy György és Mesz- léry Judit. Igazi kalandfilm lesz szep­tember első bemutatója, az Egy kínai viszontagságai Kí­nában; rendezője, Philippe de Broca, egy Verne-regényt elé tárni, de csak a mai na­pon sikerült a tervet reali­zálni. Kunt Ernő a kassai városi tanács meghívására ma reg­gel elutazott, hogy személye­sen jelen legyen a kiállítá­son. vett alapul, s ragyogó hu­morral a kaland- és kémfil­mek paródiáját készítette el belőle két világhírű színész­szel, Jean-Paul Belmondóvul és Ursula Andress-szál a fő­szerepben. A kalandfilmek eszközeivel készült Leon Ko- csarjan Egy az ezerhez című szélesvásznú színes filmje is, mely a Krímben, a II. világ­háború idején játszódik, s egy ejtőernyős deszant küz­delméről szól. Egy partizán­lány szerepében viszontlát­juk Zsanna Prohorenkót, a Ballada a katonáról című filmben megismert, népszerű fiatal színésznőt; partnerei: Anatolij Szolonyicin és Ar- kagyij Szvigyerszkij. A neves csehszlovák ren­dező, Karel Kachyna új al­kotása A különös úr. — Olyan film ez — mondta a rendező egy nyilatkozatában —, amely ellentmond az em­beri élet semmibevételének, és arról szól, hogy minek is van értelme valójában az ember számára. — A társa­dalmi dráma forgatókönyvét Jan Procházka írta. Walt Disney produkciója, Robert Stenvenson rendezése a Feketeszakáll szelleme cí­mű mulatságos történet, melynek főszerepét Peter Ustinov alakítja. És végül egy ismert vígjá­téksorozat újabb filmjét ajánljuk olvasóink figyelmé­be, a címe: Folytassa, doktor! A sorozat legsikeresebb darabja, a Folytassa, nővér! nyomdokain halad, humorá­nak fő forrása az orvosok, nővérek és betegek „hábo­rúskodása”. FELAKASZTOTTAK A hajnali órákban fel­akasztották Musa Abdulha- mid 25 éves arab mérnök- hallgatót, mert agyonlőtte dr. Khalil Thalebet, a dél-iraki Basra egyetemének elnökét. Abdulhamid ugyanis három egymást követő esztendőben nem tudta letenni második évi vizsgáit és a közelmúlt­ban szintén elbuktatták. FELHŐSZAKADÁS Dél-Koreában két napja pusztító felhőszakadás van, 29 ember meghalt, 13-at el­tűntnek nyilvánítottak. RADŐLT A SERTÉSÓL Tószeg határában Perjési József tsz-tag tanyáján Per­jési Mária 11 éves iskolai tanuló egy vályogból épült sertésól ajtaját megrántotta. Az ól fala a gyermekre dőlt és a szerencsétlen kislány be­lehalt sérüléseibe. GYILKOLT A HALÁLBRIGAD A brazil rendőrség önbi- ráskodó „halálbrigádja” újabb gyilkosságokat hajtott végre. Háromhónapos szünet után ezúttal egy csalással, vala­mint egy pénzhamisítással gyanúsított személyt végez­tek ki. TERROR A Dominikai Köztársaság­ban az elmúlt héten 12 em­ber esett áldozatul a terror­nak, mert aktív ellenállást fejtettek ki a jelenlegi ame- rikabarát kormánnnyal«zeni­ben. Az esti órákban Santo Domingo lakosai nem me­részkednek az utcára, kiürül­tek a mozik, éttermek. MINDENKI MEGHALT Bombayből érkezett jelenté­sek szerint az indiai Krisna- folyón elsüllyedt egy utasok­kal zsúfolt komp. A folyó ezen a helyen 9 méter mély. A komp 150 utasa a vízbe fúlt. NITROGLICERINT HASZNÁLT A texasi Longviewben va­laki behatolt egy garázsba, nitroglicerint, tartalmazó üvegcsét kötött a motorok­hoz, majd robbantott. 33 is­kolai busz ment tönkre. LAVINA VÉGZETT VELE Lavina végzett egy 18 tagú svájci—olasz—nyugatnémet hegymászó csoport egyik tag­jával a 7946 méter magas Nangaparbat-csúcs meghódí­tásakor. A sors iróniája, hogy az expedíció a Nangaparbat egyik 1962-ben elhunyt áldo­zatának emlékére indult út­nak. elgazolta A KISGYERMEKET A monori Tölgyfa utca 13. szám előtt Bozsik Mihály 37 éves gépkocsivezető halálra gázolta Kanalas Margit 3 éves kisgyermeket. HÁROM SS A BÍRÓSÁG ELŐTT Három volt SS-legényt bí­róság elé állítottak München­ben, mert a második világ­háborúban részt vettek több száz polgári személy meg­gyilkolásában a hitleristák által megszállt szovjet terü­leten, Taganrog város kör­nyékén. NEKIMENT A SOIÍOMPÓN AK Szarvason figyelmetlenül vezette motorkerékpárját Tóth Pál 24 éves villanysze­relő és egy lezárt vasúti so­rompónak ütközött. Kórház­ba szállítás közben meghalt M. M. Térzene Tapolcán Egy kislány három kívánságát suttogja a fiúnak; az utolsót véletlenül meghallom. — ... és végül annyi forintot kívánok, ahányszor fényképezőgép kattan ebben a parkban. Gondolkodás nélkül eldöntőm magamban: a kislány igen racionális, mert lehet-e a ta­polcai parkban az ismétlődő jelenségeket oly gyakran észlelni, mint éppen a fényképezést'.’ De a gépeknek van is dolguk bőven; messzi­ről jött családok, barátok és társas kirán­dulók állnak a lencsék elé, s az immár meg­szokott merev, élettelen pózzal várják a gép kattanását. A külföldiek a MÁV fúvószenekart fény­képezik leginkább. Lehet, hogy nekik kurió­zum a zöld gyepen bájosan harsogó zenekar. Gondolkodom azon, vajon nekünk mennyit ér a szabadtéri zene? A józan válasz csakhamar megfogalmazó­dik. Vagy százan, százötvenen állják körül a fúvósokat, és megilletödötten vagy kíván­csian, de mindenképpen hallgatják a pro­dukciókat. Egy pödörtbajszú bácsika ezüst hajú asz- szonyával a sétány piros padján kapott he­lyet. Nekik Wagner, Verdi indulói, Lehár keringöi a biedermeier szaletliket idézik, s ha a gondolatot fényképezni lehetne, bizo­nyára nyalka katonazenekart örökítene meg az objektív. A középkorúak talán az egykor oly divatos és a kelleténél harsányabb zenés ébresztőkre emlékeznek, a fiatalok — sokan állnak a zenekar körül — nem függesztik távolba a tekintetüket, némán hallgatnak, a mostani zene érdekli őket. A füvet közben letaposták a zenerajongók, a parkőr mérges, méltatlankodik, letessékel mindenkit a sétányra. A hallgatóság termé­szetesen nem csökken, inkább szaporodik. Van közöttük sötétruhás, nyakkendős úr, ka­lapos, kosztümös hölgy (fúj a szél), de sokan ácsorognak rövidujjú ingben, virágmintás nadrágkosztümben, útipulóverben. Mondhat­juk azt, hogy ez egy országos közönség? Fel­tétlenül. Hiszen Tapolcán a szobrok, a fe­nyők és platánok kellemes társaságában mu­zsikáló miskolci MÁV fúvószenekar (vezető­jük Bencs Ferenc) szinte egy egész ország­nak adott koncertet. De mint mondottuk, külföldiek is fényképezgettek; néhány katta­nás időtartamára ők is részesültek a magyar fúvósmuzsika — sajnos kihalóban levő — vasárnap délutáni hangverseny-mustrájából. (P-I) örvendetesnek tartjuk ezt az önálló bemutatkozást; bízha­tunk benne, hogy a képzőművészet kassai barátai sem csalód­nak a hatvan lap művészi színvonalában. Tudomásunk van róla, hogy a kassaiak — komolyan véve a két város testvéri kapcsolatát — a miskolci városi tanács illetékeseit meghívták a miskolci képzőművész kiállításának megnyitására. Sajnos, városunkat Kassán a mai délután nyíló tárlaton senki nem képviseli, kivéve Kunt Ernőt, aki magánemberi minőségben érkezik a kiállítás színhelyére. Ügy véljük, a testvérvárosi kapcsolatok — ezt az utóbbi időben néhányszor manifesztáltuk is — kötelezettségeket ró­nak ránk; bizonyára csehszlovák barátaink is így gondolják. (P) Lenhey Zoltán rajza Őszi filmújdonságok KÖNYVESPOLC Benedek Marcell: Az olvasás művészete Kunt Ernő kiállítása Kassán

Next

/
Thumbnails
Contents