Déli Hírlap, 1970. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-07 / 157. szám
Az egyetemek, főiskolák kapuiban Miként startolnak a miskolci középiskolák? Tanárok, diákok életének juigy eseménye minden esztendőben az országos tanulmányi verseny és a felvételi vizsga. A megharcolt eredmények tükröt tartanak az iskola és növendékei elé; másrészt az eredményes start a tovább tanulni szándékozók előtt megnyitja az egyetemek kapuit is. Visszatekintve az elmúlt néhány évre, örvendetes, sőt az 1969-es tanévben a gimnáziumok esetében ugrásszerű emelkedést jelez a felsőoktatási intézményekbe felvett diákok száma. Miskolc szak- középiskoláiból 1968-ban 278 diák jelentkezett továbbtanulásra, 129-et vettek fel, a jelentkezettek 46 százalékát; 1969-ben 279 tanuló közül 137 felelt meg, a jelentkezettek 48 százaléka. A gimnáziumokból tovább tanulni szándékozó 645 fiatal közül 226-ot vettek fel 1968-ban (35 százalék), 1969-ben pedig 446 jelentkező közül 227-et, vagyis 51 százalékot. Az elmúlt tanA Sikerkönyvek talán a legtöbb olvasóhoz eljutó könyvsorozat. Nem véletlenül jelentette meg ebben a formában a Gondolat Könyvkiadó Benedek Marcell Az olvasás művészete című könyvét. A nemrégen elhunyt nagy irodalomtörténész és esztéta népszerűsége és az érdekes téma a siker biztosítékai. Az olvasás művészete nem új könyv. Bevezetés az olvasás művészetébe címmel jelent meg 1922-ben és 1937- ben. Szélesebb irodalomtörténeti és esztétikai alapon foglalkozik ugyanezzel a témával az 1946-ban Kolozsvárott napvilágot látott mű: Az irodalmi műveltség könyve. A két könyv anyagából azután toldással, sok kisebb- nagyobb igazítással 1957-ben született meg a végleges tartalom és forma: Az olvasás művészete. Éppen ebben a sok átdolgozásban van legnagyobb értéke. Egy életmű évtizedek alatt kristálytisztává csiszolódott gondolatait es irodalomtörténeti, esztétikai állásfoglalását tartalmazza világosan, mindenki számára érthetően. „Könyvemnek kemény meggyőződés az alapja, de dogmákat nem hirdet. Lehet, hogy az én fejlődésem útját már lezárja, mert nem lesz időm, hogy túljussak rajta. De a fejlődés széles, világos útjait szeretném megnyitni minden olvasója előtt” — írta élete utolsó napjaiban művéről az író. Benedek Marcell irodalomtörténeti művei, dolgozatai, tanulmányai — így Az olvasás művészete is — a szépirodalom és a tudomány határán mozognak. Értéküket az adja, hogy az előbbi szempontból élmény- szerzőek, az utóbbiból feltétlenül megbízhatók. Az olvasás művészetében szórakozva tanít a címben foglalt gondolat megértésére és elsajátítására. Olvasni tudni kell, hogy a mű élmény — és ne a kötelesség által kézbe kény- szerített betűhalmaz — legyen; és jól olvasni bűvészet Az elmélyült, hozzáértő évben Miskolc középiskoláiban végzettek közül 988 diák — közöttük 343 kétkezi dolgozók gyermeke —, a.végzettek 48 százaléka akarja folytatni tanulmányait egyetemeken, főiskolákon. Országos statisztikákat böngészünk, viszonyszámok között keressük az eligazodást a művelődésügyi osztály iskolacsoport j ánál. — Nagyon reméljük, hogy a. gimnáziumokban tapasztalható, tavalyi ugrásszerű emelkedés nem véletlen — mondja Hnisz László, a csoport vezetője. — A Földes Ferenc Gimnázium a matematika, a Herman és a Zrínyi pedig a olvasást akarja mindenki sajátjává tenni. Nem elég ismerni a stílus kellékeit, a műfajt az irodalomtörténetet. Értőn kell, hogy ' visszhangozza az író gondolatait az olvasó, akkor olvas helyesen. Egyszersmind fokmérőjévé válik az írással foglalkozó ember író-mivoltá- nak is és a szó igazi értelmében az irodalom közönsége lesz. A könyv elemzi az író és irodalom viszonyát, a közönség igényeit, a műfajokat, irányokat és egy-egy plasztikus, tiszta, magyar vagy világirodalmi példán keresztül hívja fel a figyelmet a művekben rejlő szépségekre. Semmiképpen nem törekszik teljességre, de egy-egy villanással is olyan mélységeit mutatja meg az irodalomnak, hogy megértése után az általa megkezdett úton kell tovább menni. Egészen addig, míg egyre több értő ember kezében lesz — a különben halott kincsből — az irodalomból évszázadokon keresztül ható. mindig újat hozó és előremutató eleven emberi szellem. nyelvek oktatása szempontjából igen erős iskolák. — A szakközépiskolákból felvettek aránya egyenletes fejlődést jelez — tájékoztat dr. Veress Béla, az iskola- csoport szakközépiskolákkal foglalkozó előadója. Az el- rhúlt években a Villamosipari Technikum és Szakközépiskola, az 1. sz„ a Közgazdasági és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola voltak a legeredményesebb iskoláink. Tolnai Ferenc, az iskola- csoport gimnáziumi előadója pedig azért tartja a gimnáziumi eredményeket dicséretesnek, mert — mint mondja: ide vagy azok a gyerekek jönnek, akiket szakközépiskolába nem vesznek fel, vagy azok, akik már az általános iskola végén eldöntötték, hogy feltétlenül egyetemre akarnak menni. Nem lehet tehát egyik esetben sem eléggé hangsúlyozni a tanári munka szerepét. Nemcsak a felvételik, hanem az országos tanulmányi versenyeken elért eredmények is a rendszeres felkészítés és felkészülés mellett bizonyítanak. Minden évben jó néhány gyerek akad, akit a versenyen való szereplése alapján vesznek fel automatikusan az egyetemekre. Az idei eredmény pedig minden kommentár nélkül bizonyít. Az 1969-ben oroszból második helyezett „hermanos” Bodnár Ildikó az idén első lett, matematikából pedig a „földesista” Gönczi István, a tavalyi kilencedik, tnost a második helyen végzett. (ma kai) A napilapokból már értesültek olvasóink arról, hogy a cannes-i fesztivál magyar versenyfilmje, Gaál István Magasiskola című alkotása a zsűri különdíját kapta. E külföldi siker után, az őszi évadban kerül sor a film hazai bemutatójára. Az érdekes témát Mészöly Miklós azonos című kisregényéből adaptálta Gaál István, aki egyben a Miskolc' és Kassa testvér- városi kapcsolatainak mozzanataként ma délután a kassai Galériában megnyílik Kunt Ernő Munkácsy-díjas festőművész tárlata. Az ötven fametszetből és tíz rajzból álló kiállítást egy korábbi időpontban tervezték a közönség forgatókönyv írója is. A film cselekménye egy solymász- telep zárt világában játszódik, főszereplői: Ivan Ando- nov, Bánffy György és Mesz- léry Judit. Igazi kalandfilm lesz szeptember első bemutatója, az Egy kínai viszontagságai Kínában; rendezője, Philippe de Broca, egy Verne-regényt elé tárni, de csak a mai napon sikerült a tervet realizálni. Kunt Ernő a kassai városi tanács meghívására ma reggel elutazott, hogy személyesen jelen legyen a kiállításon. vett alapul, s ragyogó humorral a kaland- és kémfilmek paródiáját készítette el belőle két világhírű színészszel, Jean-Paul Belmondóvul és Ursula Andress-szál a főszerepben. A kalandfilmek eszközeivel készült Leon Ko- csarjan Egy az ezerhez című szélesvásznú színes filmje is, mely a Krímben, a II. világháború idején játszódik, s egy ejtőernyős deszant küzdelméről szól. Egy partizánlány szerepében viszontlátjuk Zsanna Prohorenkót, a Ballada a katonáról című filmben megismert, népszerű fiatal színésznőt; partnerei: Anatolij Szolonyicin és Ar- kagyij Szvigyerszkij. A neves csehszlovák rendező, Karel Kachyna új alkotása A különös úr. — Olyan film ez — mondta a rendező egy nyilatkozatában —, amely ellentmond az emberi élet semmibevételének, és arról szól, hogy minek is van értelme valójában az ember számára. — A társadalmi dráma forgatókönyvét Jan Procházka írta. Walt Disney produkciója, Robert Stenvenson rendezése a Feketeszakáll szelleme című mulatságos történet, melynek főszerepét Peter Ustinov alakítja. És végül egy ismert vígjátéksorozat újabb filmjét ajánljuk olvasóink figyelmébe, a címe: Folytassa, doktor! A sorozat legsikeresebb darabja, a Folytassa, nővér! nyomdokain halad, humorának fő forrása az orvosok, nővérek és betegek „háborúskodása”. FELAKASZTOTTAK A hajnali órákban felakasztották Musa Abdulha- mid 25 éves arab mérnök- hallgatót, mert agyonlőtte dr. Khalil Thalebet, a dél-iraki Basra egyetemének elnökét. Abdulhamid ugyanis három egymást követő esztendőben nem tudta letenni második évi vizsgáit és a közelmúltban szintén elbuktatták. FELHŐSZAKADÁS Dél-Koreában két napja pusztító felhőszakadás van, 29 ember meghalt, 13-at eltűntnek nyilvánítottak. RADŐLT A SERTÉSÓL Tószeg határában Perjési József tsz-tag tanyáján Perjési Mária 11 éves iskolai tanuló egy vályogból épült sertésól ajtaját megrántotta. Az ól fala a gyermekre dőlt és a szerencsétlen kislány belehalt sérüléseibe. GYILKOLT A HALÁLBRIGAD A brazil rendőrség önbi- ráskodó „halálbrigádja” újabb gyilkosságokat hajtott végre. Háromhónapos szünet után ezúttal egy csalással, valamint egy pénzhamisítással gyanúsított személyt végeztek ki. TERROR A Dominikai Köztársaságban az elmúlt héten 12 ember esett áldozatul a terrornak, mert aktív ellenállást fejtettek ki a jelenlegi ame- rikabarát kormánnnyal«zeniben. Az esti órákban Santo Domingo lakosai nem merészkednek az utcára, kiürültek a mozik, éttermek. MINDENKI MEGHALT Bombayből érkezett jelentések szerint az indiai Krisna- folyón elsüllyedt egy utasokkal zsúfolt komp. A folyó ezen a helyen 9 méter mély. A komp 150 utasa a vízbe fúlt. NITROGLICERINT HASZNÁLT A texasi Longviewben valaki behatolt egy garázsba, nitroglicerint, tartalmazó üvegcsét kötött a motorokhoz, majd robbantott. 33 iskolai busz ment tönkre. LAVINA VÉGZETT VELE Lavina végzett egy 18 tagú svájci—olasz—nyugatnémet hegymászó csoport egyik tagjával a 7946 méter magas Nangaparbat-csúcs meghódításakor. A sors iróniája, hogy az expedíció a Nangaparbat egyik 1962-ben elhunyt áldozatának emlékére indult útnak. elgazolta A KISGYERMEKET A monori Tölgyfa utca 13. szám előtt Bozsik Mihály 37 éves gépkocsivezető halálra gázolta Kanalas Margit 3 éves kisgyermeket. HÁROM SS A BÍRÓSÁG ELŐTT Három volt SS-legényt bíróság elé állítottak Münchenben, mert a második világháborúban részt vettek több száz polgári személy meggyilkolásában a hitleristák által megszállt szovjet területen, Taganrog város környékén. NEKIMENT A SOIÍOMPÓN AK Szarvason figyelmetlenül vezette motorkerékpárját Tóth Pál 24 éves villanyszerelő és egy lezárt vasúti sorompónak ütközött. Kórházba szállítás közben meghalt M. M. Térzene Tapolcán Egy kislány három kívánságát suttogja a fiúnak; az utolsót véletlenül meghallom. — ... és végül annyi forintot kívánok, ahányszor fényképezőgép kattan ebben a parkban. Gondolkodás nélkül eldöntőm magamban: a kislány igen racionális, mert lehet-e a tapolcai parkban az ismétlődő jelenségeket oly gyakran észlelni, mint éppen a fényképezést'.’ De a gépeknek van is dolguk bőven; messziről jött családok, barátok és társas kirándulók állnak a lencsék elé, s az immár megszokott merev, élettelen pózzal várják a gép kattanását. A külföldiek a MÁV fúvószenekart fényképezik leginkább. Lehet, hogy nekik kuriózum a zöld gyepen bájosan harsogó zenekar. Gondolkodom azon, vajon nekünk mennyit ér a szabadtéri zene? A józan válasz csakhamar megfogalmazódik. Vagy százan, százötvenen állják körül a fúvósokat, és megilletödötten vagy kíváncsian, de mindenképpen hallgatják a produkciókat. Egy pödörtbajszú bácsika ezüst hajú asz- szonyával a sétány piros padján kapott helyet. Nekik Wagner, Verdi indulói, Lehár keringöi a biedermeier szaletliket idézik, s ha a gondolatot fényképezni lehetne, bizonyára nyalka katonazenekart örökítene meg az objektív. A középkorúak talán az egykor oly divatos és a kelleténél harsányabb zenés ébresztőkre emlékeznek, a fiatalok — sokan állnak a zenekar körül — nem függesztik távolba a tekintetüket, némán hallgatnak, a mostani zene érdekli őket. A füvet közben letaposták a zenerajongók, a parkőr mérges, méltatlankodik, letessékel mindenkit a sétányra. A hallgatóság természetesen nem csökken, inkább szaporodik. Van közöttük sötétruhás, nyakkendős úr, kalapos, kosztümös hölgy (fúj a szél), de sokan ácsorognak rövidujjú ingben, virágmintás nadrágkosztümben, útipulóverben. Mondhatjuk azt, hogy ez egy országos közönség? Feltétlenül. Hiszen Tapolcán a szobrok, a fenyők és platánok kellemes társaságában muzsikáló miskolci MÁV fúvószenekar (vezetőjük Bencs Ferenc) szinte egy egész országnak adott koncertet. De mint mondottuk, külföldiek is fényképezgettek; néhány kattanás időtartamára ők is részesültek a magyar fúvósmuzsika — sajnos kihalóban levő — vasárnap délutáni hangverseny-mustrájából. (P-I) örvendetesnek tartjuk ezt az önálló bemutatkozást; bízhatunk benne, hogy a képzőművészet kassai barátai sem csalódnak a hatvan lap művészi színvonalában. Tudomásunk van róla, hogy a kassaiak — komolyan véve a két város testvéri kapcsolatát — a miskolci városi tanács illetékeseit meghívták a miskolci képzőművész kiállításának megnyitására. Sajnos, városunkat Kassán a mai délután nyíló tárlaton senki nem képviseli, kivéve Kunt Ernőt, aki magánemberi minőségben érkezik a kiállítás színhelyére. Ügy véljük, a testvérvárosi kapcsolatok — ezt az utóbbi időben néhányszor manifesztáltuk is — kötelezettségeket rónak ránk; bizonyára csehszlovák barátaink is így gondolják. (P) Lenhey Zoltán rajza Őszi filmújdonságok KÖNYVESPOLC Benedek Marcell: Az olvasás művészete Kunt Ernő kiállítása Kassán
