Déli Hírlap, 1970. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-29 / 176. szám

Lakások lakók nélkül Tegnapelőtt tartotta alakuló ülését a Herman Ottó Lakás- szövetkezet. A 300-náI is több tagot számláló közösség elfo­gadta azt az alapszabályt, amely a szövetkezeti lakásokban lakók törvénye lesz. A leendő lakók sajnos főként olyan kér­déseken vitatkoztak, mint a lakás eladhatósága, az albérlőtar­tás stb. Már-már véget ért a közgyűlés, amikor valakinek eszébe jutott, hogy megkérdezze: tulajdonképpen mikor lehet beköltözni az új szövetkezeti lakásokba? De konkrét választ sem az építők, sem a beruházó képviselői nem tudtak adni. Az A/3-as és A/4-es jelű épületekben még nem végez­ték el a hiánypótló munká­kat a BÁÉV szakemberei, mert arra vártak, hogy az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat végezzen a melegvíz-hálózat bekötésé­vel, és hogy elkészüljön a lakóépületekhez vezető út. A távfűtés vezetékét azóta át kellett tervezni, mert a Győri kapu északi részébe is el kell jutnia a hőenergiá­nak. Így nem készültek el a lakásokban a hiánypótló munkákkal, és nincs meleg­víz-szolgáltatás sem. A vá­rosi tanács tervosztályán teg­nap délelőtt közölték, hogy augusztus 20-ra így is be- költözhetők az idei első szö­vetkezeti lakások, ha a la­kásszövetkezet nem ragasz­kodik kulcsátadáskor a me- legví z-szolgáltatáshoz. A BÁÉV az A/3-as épület 43 lakásának használatba vé­teli engedélyét már átküldte a tervosztályhoz — július 14- én —, de a lakók — jó eset­ben is — csak augusztus 20- án költözhetnek. Hátráltatja az .új otthonok elfoglalását, hogy a BÁÉV csak ezután kezd hozzá a másfél, illetve egy hónapja átadott lakások­ban a hiánypótláshoz. Így történhetett, hogy kész Ott­honok várják a lakókat, és mégis lakatlanok maradnak, mert egymásra vártak az építők. Az új szövetkezeti ta­gok türelmetlensége érthető — ezért is volt zajos a teg­napelőtti alakuló ülés —, hi­szen drága albérletekben, ál­datlan körülmények között mindennap hosszú és keser­ves. NAGY JÓZSEF Megduxvadt a Hernád én a Sajó Az elmúlt napok esőzései a Sajó és a Hernád vizét is megduzzasztották. Egyes he­lyeken az árterületekre is feljött a víz, különösebb ve­szélytől azonban nem kell tar­tani. Csupán a Gesztely kö­rül kijelölt strandok látoga­tói sajnálkozhatnak, hogy a magas vízállás miatt még nem lehet fürdeni. Az idő ja­vulásával már tegnap is erő­sen csökkent a víz magas­sága. Expo—4 Milliós üzletkötések Aki tegnap délután 5 óra körül járt a miskolci Expón, szinte BNV-s hangulatot ta­lált. A látogatók elözönlöt- ték a bemutatótermeket, a függönyökkel elkerített, diszkrét tárgyalótermekben pedig már üzletekről, koo­perációs lehetőségekről folyt a szó. Az Avas Bútorgyár vásári képviselőit például már úgy­szólván hiába keresték fel a Centrum Áruház és a kiske­reskedelmi vállalatok üzlet­kötői. A bútorgyár teljes évi kapacitását, mintegy 35—40 millió forint értékben, lekö­tötte a BŰTÖKÉRT. A budapesti Mechanikai Javítják a tűzoltókészülékeket Ilyenkor nyáron nagyobbá tűzveszély és több a munka a Miklós utcai kis üzemben is, ahol a város és a megye különféle vállalatai javíttat­ják tűzoltókészülékeiket. Tegnap például több mint ötven haboltót, gázoltót hoz­tak ide az AKÖV-től, a XVI. sz. Autójavítóból, a kórhá­zakból és néhány vidéki vál­lalattól. Az üzemben mind­össze öt szakmunkás dolgo­zik, de valamennyien „ezer­mesternek” számítanak. MíGfRKEim A GOULASCHKI CIPjf CSAK A CENTRUM ÁRUHÁZBAN KAPHATír A SÜTETKAPII ALATT PARADICSOM, BORSÓ, GYÜMÖLCS. ZÖLDSÉG SZÁLLÍTÁSÁRA ALKALMAS, 38x63x20 cm-es méretű, perforált (208 Ft) és zárt kivitelű (225 Ft), egymásra illeszthető rekeszeket raktárról vidékre is szállít a :t. SZ. BOLTJA Budapest, VIII., Mária u. 34. Telefon: 143-677. Művek és a Miskolci Mű- anyagfeldolgpzó Vállalat kép­viselői a kooperáció lehető­ségeit vizsgálják. A miskol­ciak a Mechanikai Művek olaj kályháihoz gyártanának műanyag alkatrészeket. Vég­leges megállapodás még nem született, de amint hírlik, ez már nem sokáig várat ma­gára. A Műanyagfeldolgozó Vállalat egyébként hasonló együttműködési lehetőségeket Keres a mosonmagyaróvári MOFÉM-mel is. (Folytatás a 6. oldalon.) F ordulópont n ál a sportcsarnok építése Az előzetes számításoknak megfelelően, jó ütemben ha­lad a népkerti sportcsarnok építése. A mintegy 60 millió forintos költséggel épülő lé­tesítményben a BAÉV dol­gozói már hozzáláttak a tér­beli rácsos tetőszerkezet áll­ványzatának bontásához. Az ország legnagyobb, alá­támasztás nélküli acéltető­szerkezetének építéséhez (alapterülete több mint há­romezer négyzetméter) 210 tonna acélt használtak fel. A rendkívül precíz, nagy he­gesztői szakértelmet követe­lő feladat előzetes statikai számításait a NIM számítás­technikai laboratóriumában végezték el. Most, az állvá­nyok bontásakor a szakem­berek megállapították, hogy a hegesztők a vártnál is sok­kal pontosabb munkát vé­geztek. Az állványok meg­bontása után — a több ton­na terhet tartó hegesztési csomópontok ellenére — az egész tetőszerkezet az előre kiszámított négy és fél centi- méteres behajlással szemben mindössze 2,8 centimétert ereszkedett meg. Az állványok bontása utón — a hét közepétől — az tők már megkezdik a belső falak burkolását, a tribün üléseinek, valamint a déli és északi oldal üvegfalainak szerelését, hozzáfoghatnak a csarnok 23 rádiós és televí­ziós közvetítőfülkéjének, ka­meraállásainak és a csarnok padlózatának betonozásához. Nem lesz hídavatás 1970-ben? Április közepén lezárták a martintelepi felüljárót, s a Köz­úti Építő Vállalat és az alvállalkozó, a Budapesti KÖZGÉP hozzálátott a csaknem százéves híd vasszerkezetének kijaví­tásához, illetve kicseréléséhez. A generálkivitelező ígérete szerint november végére készült volna el a felüljáró, amelyen naponta sok ezer martintelepi lakos utazik és a teherforga­lom is igen jelentős. Néhány héttel ezelőtt a Közúti Építő Vállalat tájékoztatása alapján megírtuk, hogy a vasszerkezet cseréje a vártnál gyorsabb ütemben halad, s így még augusz­tusban megindulhat a forgalom a felüljárón. /A hímek azért örültek különösen a Martintelep lakói, mert igen sokan még nem tudták beszerezni a téli tüzelőjüket.) Tegnap az épít­kezésen jártunk és azt tapasztaltuk, hogy a KÉV-nek az au­gusztusi átadást ígérő nyilatkozata teljesen megalapozatlan volt, nemhogy a nyár végére, de még az év végére sem készül el a felüljáró. A KÖZGÉP és az UVATERV szakemberei a hídszerkezet műszeres vizsgálatai után megállapították, hogy a pillérek sokkal rosszabb állapotban vannak, mint amilyenre számí­tottak. Ezért a budapesti vállalat még júliusban bejelentette a KÉV-nek, hogy nem tudja tartani a novemberi határidőt. Pillanatnyilag tizenöten dolgoznak a szerkezet javításán és cseréjén, eddig a híd kétharmadát tárták fel és egyharmadát javították ki. A KÖZGÉP szakemberhiánnyal küzd, nem való­színű, hogy a jelenleginél több dolgozót tud munkába állí­tani. így számításuk szerint, ha az eddigi ütemben tudnak dolgozni, decemberre készülnek el a felüljáró vasszerkezeté­nek cseréjével. Ezután a Közúti Építő Vállalat vonul fel a hídra és még körülbelül két hétre lesz szükség, amíg a szer­kezet fölötti útburkolatot elkészítik.­A Közúti Igazgatóság — az építkezés beruházója — ugyan­csak azon a véleményen van, hogy leghamarabb januárban indulhat meg a közlekedés a felüljárón. Sajnálatosnak tart­ják a csúszást, de ismerve a KÖZGÉP gondjait, ők sem opti­mistábbak, mint az építők. A Közüti Építő Vállalat azonban — számunkra érthetetlen módon — mindmáig ragaszkodik korábbi állításához, misze­rint jóval a határidő előtt, ha nem is augusztusban, de szep­temberben már az átépített hídon vihetik haza tüzelőjüket a martintelepiek. A helyszínen szerzett tapasztalataink alapján — hiába sze­retnénk — nem tudjuk sok jóval biztatni a Martintelep lakóit. Minden jel arra mutat, hogy nem lesz hídavatás 1970-ben. Annak idején, májusban lapunk hasábjain feltettük a kérdést, miért tart hat hónapig egy alig 30 méteres szerkezet kijaví­tása? Az építők azt válaszolták, hogy sok időt vesz igénybe a híd elemeinek műszeres vizsgálata, de azért igyekeznek lerövidíteni a munkát. Megelégedtünk volna annyival is, hogy a határidőre átadják a felüljárót. A hat hónapból kilenc lett, s kérdésünk annyiban változott, hogy: miért tart kilenc hóna­pig a martintelepi felüljáró átépítése? PUSZTAI ÉVA Nagyjavítás előtt a BVK-ban Nemrégiben fejeződött be a Borsodi Vegyikombinát I- es gyáregységében a nagyja­vítás, amelynél kétnapos előnyre tettek szert. Ezt kö­vetően a Il-es telepi üzemek­ben is azorinal hozzáláttak a gépek, és berendezések terv­szerű karbantartásához szük­séges előkészületekhez. Eb­ben a gyáregységben augusz­tus 3-a és 9-e között végzik el a nagyjavítással kapcso­latos feladatokat. A tervben előírt határidőt igyekszenek lerövidíteni. Miskolc árnyékában Felsőzsolca Új telefonfülkék A közelmúltban új, mo­dern vonalú telefonfülkét szereltek fel a Tanácsház té­ren. Hamarosan hasonlóra cserélik ki a város többi ré­szén levő nyilvános telefon- állomásokat is. Először a bel­városi utcákban kerül erre sor. Az év végéig összesen 22 új telefonfülke lesz Miskol­con. Egy-egy ilyen telefon­fülke értéke csaknem húsz­ezer forint. A Miskolc határához leg­közelebb levő község Felső­zsolca. Az 5100 lélekszámú település mintegy 16 négyzet­kilométernyi területen fek­szik. A községbe a 7-es vá­rosi busz hozza-viszi az em­bereket. A település cent­ruma a 48-as szabadságharc hőseinek emlékműve körül található. Innen ágaznak Szerteszét a felsőzsolcai ut­cák. Nagyközség lesz Felsőzsolca A fő utca közepe táján egy földszintes épületben van a községi tanács. — 1963-ban kerültem a falu élére — meséli Lengyel István. a községi tanács vb- elnöke. — Az utóbbi időben megváltozott Felsőzsolca ar­culata. Húsz kilométer hosz- szú utat építettünk, ebből 6 kilométer bitumenes, a többi makadém, minden ut­cának legalább egyik oldalán járdát raktunk le. Kaptunk egy négytantermes iskolát, tűzoltószertárat... — sorolja büszkén az új létesítménye­ket. Augusztus 20-án pedig fel­avatják a mintegy 1 millió 600 ezer forintos költséggel létesített egészségházat és új presszót nyitnak a község­ben. Beszélgetésünk idején több ízben is faluként emlegettem Felsőzsolcát. A tanácselnök ezt „rossz néven vette”. — Sértő ez a szó a felsőzsol- caiakra — magyarázza. 1972. január 1-én Felső­zsolca nagyközség lesz. Egyesülnek a tsz-ek A község határában talál­ható útelágazás torkolatában egy hatalmas, „1919” feliratú műkövet pillantunk meg. A Felsőzsolca határában kivég­zett postás vöröskatonák em­lékére állították 1969-ben, a Tanácsköztársaság kikiáltá­sának 50. évfordulója tiszte­letére. Nem messze a pártháztól, a Szabadságharcos Tsz Irodá­jában. csak a főkönyvelőt ta­láljuk a szövetkezet vezető­ségéből. — Szövetkezetünk 220 tag­ja mintegy kétezer katasztrá- lis holdon gazdálkodik. Gaz­daságunk fő profilja a kerté­szet. Miskolcon öt zöldséges elárusító pavilonunk van — mutatja be a szövetkezetét Uj Mátyás főkönyvelő. Egy-egy tag napi jöve­delme átlagosan 94 forint. Jövő év januárjában a Sza­badságharcos Tsz egybeolvad az ongai, az alsózsolcai és az arnóti közös gazdasággal. Az erre vonatkozó határozat már meg is született. Az új nagy­gazdaság központi irodája Felsőzsolcán lesz. Először a ház legyen meg... Felsőzsolcán 1337 családi ház áll. Hatvan százalékuk a felszabadulás Után épült. A községi tanács évente száz házépítési engedélyt ad ki. Ez az arány országos re­kordnak számít (nem nézve most az árvíz sújtotta falva­kat). Ifi. Szabó Józsefre, a mis­kolci Közúti Építő Vállalat energetikusára a meszesgöd­rök mellett, munka közben találunk rá. Az apja segítsé­gével a község belterületén építkezik. — Jövő ilyenkorra kész is lesz — bizonygatja a ház alapjainak tövében. Hiszünk is neki. A vállalat cementet szerzett. Kölcsön kapta a betonkeverőgépet. S hátha még a kollégák sza­badnapjaikon kijönnek segí­teni ... Akkor biztosan. A 28 éves fiatalember három éve dolgozik a vállalatnál. Nősü­lésre csak majd harmincéves korában gondol. — Először a ház legyen meg — mondja. Emeletes házat csak a Kos­suth utcában látunk. A cent­rumban levő kis áruházat pedig bármelyik új lakótele­pünk megirigyelhetné. S nemsokára Pokolcsárda is lesz a községben. A vörösre- feketére mázolt falú szóra­kozóhelyen már az utolsó si­mításokat végzik az építők. SZÁNTÓ ISTVÁN Kell a téglal Mint már megírtuk, a gö- römbölyi téglagyárban jú­niustól kezdve a szabad szombatokon és vasárnap is dolgoznak, hiszen az árvíz­károk miatt nagyon sok épí­tőanyagra van szükség. Eh­hez azonban újabb munka­erők is kellenek. Amint teg­nap a gyárban hallottuk: je­lentkeztek is, elsősorban egyetemisták. Arz esőzés mi­att azonban nem száradtak ki a téglák, s így a múlt héten nem volt szükség újabb ra­kodókra. A vasárnapra ter­vezett három műszak is el­maradt. Az időjárás kedvez most már a téglagyárnak: tegnap 62 600 darab tégla és 20 700 darab cserép várt ki­szállításra. A gyár ismét vár­ja a jelentkezőket /

Next

/
Thumbnails
Contents