Déli Hírlap, 1970. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-28 / 175. szám
***<*' *0*^ Mr. Dwyer és négy titkárnője majommaszkban sétált végig St. Louis utcáin. Egy mozifilmet reklámoztak ezzel a különös öltözettel, amely történetesen a majmok életével foglal-, kozik. Papírgyári férfiak - munkatársnőikről A tervekből: óvodaépítés, az éjszakai műszak megszüntetése Nagy becsben tartják a nőket a Diósgyőri Papírgyárban. A legparányibb előítélet nélkül beszélnek a munkájukról és arról, hogyan lehetne még kedvezőbb körülményeket teremteni számukra. Jó parancsnokok Konczwald Imre, a gyár főmérnöke szerint a nők jó parancsnokok ... Tapasztalatból beszél, hiszen itt — rendhagyó móNedves a gabona A görömbölyi Béke Termelőszövetkezetben a múlt héten csütörtökön kezdték aratni a búzát. A hétvégi rendkívüli időjárás, a hatalIfjú gárdisták szemléje Lillafüreden Megyénk legjobb Ifjú Gárda-szakaszai augusztus 2- án Lillafüreden tartják első szemléjüket. A vetélkedő szakaszok vasárnap délelőtt 9 órától szemlebizottság előtt számolnak be elméleti és gyakorlati felkészültségükről. A panaszok útja Az 1. kerület 22 tanácstagjának első félévi fogadóóráin 358, a kerületben élő lakos vett részt. A fogadóórákon elhangzott 124 közérdekű és 52 egyéni jellegű bejelentés, panasz közül negyvenkilencet maguk a tanácstagok intéztek el. A többi ügyet a kerületi tanács osztályaihoz és csoportjaihoz irányították, ahol a bejelentéseket kivétel nélkül kivizsgálták és a lehetőségekhez képest orvosolták. más felhőszakadás szinte teljesen megbénította a munkát és még tegnap is csak nagy nehézségek árán tudták folytatni az aratást. Eddig 240 mázsa, részben a megengedettnél nagyobb nedvességtartalmú gabonát vágtak le, amit szárítani kell. Ha az időjárás kedvezőre fordul, a Béke Tsz-ben 12—14 napon belül be tudják fejezni az aratást. Elfogynak a kéményseprők A vállalat a minisstériumhox fordult segítségért A Miskolci Kéményseprő Vállalat közismerten régen küzd súlyos munkaerőgondokkal. Kevés a szakemberük Mesterséges vért állítottak elő Cincinnati város egyetemének orvosi központjában mesterséges vért állítottak elő. Az új készítmény külsőleg tejhez hasonlít, és úgynevezett fluorocitokból — kémiailag közömbös szén és fluor vegyületekből — áll. A fluorociteket sóoldatba merítik, amelyre egy meghatározott pillanatban ultrahanghullámokat bocsátanak. A mesterséges vértestek tízszerte kisebbek a természetesnél. Ez egyben előnyük, mert könnyebben eljuttathatók a részben eldugult vagy összeszűkült hajszálcsöveken keresztül az oxigénhiányban szenvedő szövetekhez. A szintetikus vért meghatározatlan ideig lehet tárolni szobahőmérsékleten. Használata során semmilyen reakciót nem vált ki a szervezetből, és ezért nincs szükség a páciens vércsoportjának meghatározására sem. és évek óta egyre kevesebb a szakmunkástanulójuk. A megyéből körülbelül 25 kéményseprő hiányzik és a fiatalok közül is egyre kevesebben jelentkeztek az utóbbi években? erre a pályára. Egy ebben az évben megjelent rendelet minden eddiginél nagyobb gondot okoz a vállalatnak, hiszen eszerint három évig nem iskolázhatnak be kéményseprő-tanulókat. A vállalat most a minisztériumhoz fordult segítségért, hiszen, ha így megy ..tovább,. már túlórázással sem tudják pótolni a hiányzó szakembereket. don a csoportvezetők szinte kivétel nélkül nők. Bátran írták alá a gyár vezetői a megbízatásról szóló papírt, és nem csalódtak. S itt újra a főmérnök szavait kell idézni: — El kell jutni oda, hogy minél több osztályvezető, gyártásvezető vagy más vezető beosztású nővel rendelkezzünk. A gyár főkönyvelője és helyettese nő, s a megelégedés hangján beszélnek róluk. A gépkönyvelésben, a statisztikai osztályon kizárólag nők dolgoznak. — Az utánpótlásról idejében gondoskodtunk. Tanulni küldjük az asszonyokat és a lányokat. Sokirányú képzésre van lehetőségük — mondja a főmérnök. — Vegyészek, gépészek, közgazdászok nevelődnek itt a gyárban, akik nemcsak a munkában kiválóak, jó tanulók is. Eddig már nyolcán jelentkeztek: szeretnének papíripari technikumban továbbtanulni. A járható út a gépesítés A jövőt körvonalazza a Központi Bizottság határozata a IV. ötéves terv irányelveiről, amelyben — többek között — ezt olvashatjuk: „Növelni kell a nők foglalkoztatását, bővíteni a lehetőségeket rövidebb munkaidőben történő foglalkoztatásukra .. — Nálunk a női munkaerő alkalmazására van lehetőség — idézhetjük ismét a főmérnököt. — A vállalat dolgozóinak 55 százaléka jelenleg is nő. Szorgalmas, dolgos asszonyok és lányok. Annak ellenére, hogy csökkentett munkaidőben dolgozunk, továbbra is nagy gondunk: hogyan lehetne a háromműszakos munkahelyeken — ahol kizárólag nők dolgoznak — áttérni a két műszakra. A járható út: a gépesítés. Fejlesztési tervük már készen áll. A különféle papíripari gépek beszerzése mellett a IV. ötéves terv időszakában változtatni akarnak a technológián is. Nagy előrelépés lesz, ha a széntüzelésről átallnak gáztüzelésre. Gépesíteni akarják az anyagmozgatást. Jelenleg hét targonca segíti a munkát. Ügy tervezik, hogy vagy a targoncapark növelésével, vagy — és ez a szimpatikusabb — szalagrendszer kiépítésével oldanák meg e feladatot. S ami a nők számára szintén nem közömbös: a jövő esztendőben megkezdik egy öltöző és fürdő, valamint egy 100 férőhelyes óvoda építését. (tóth) Mihez jár zacskó? A zöldségboltokban naponta lezajlik a következő jelenet: a vevő és az eladó Ön is nyerhet.ha LEHEL hütoszekreny tulajdonosa, a HŰTŐGÉPGYÁR éfV^ melyet a; ^ jg MIUIOMOD K ■.KUK!. hűtőszekrény legyártása alkalmából rendez. A sorsoláson minden gyártási szám részt vesz. Figyelje hűtőszekrényének gyártási számát! 200 ÉVE D Fazola Frigyes fellendíti a gyárat A termelés és az üzletkötés az 1780-as években már olyan sikeres, hogy a gyári pénztárban többször összegyűlt 10 000 forinton felüli összeg, amire a részvényesek gyorsan bejelentették igényüket. A hanyag sáfárkodás következtében 1790 után majdnem leállt a termelés. Fazola Frigyes 1792 őszén bekerül a Selmecbányái Bányászati Akadémiára. Az oklevél megszerzése után tanulmányozza a nevezetesebb osztrák, cseh vasműveket, s1799- ben a diósgyőri vasmű sáfárává (ellenőr) nevezik ki. Működése alatt a „Diósgyőri Császári és Királyi Társulat Vasmű” komoly hírnévnek örvend. Fazola még ebben az évben kísérletezik acélgyártással, közben a rócini vasmű fejlett módszereit tanulmányozza. Kísérletei a stájerországi tanulmányút után eredményre vezettek, s a gyártott acél a hazai piacokon mór 1802- ben nagy elismerést arat. A jó minőségű diósgyőri acél a német és angol acél legerősebb versenytársává vált. A Napóleon által 1806-ban elrendelt kontinentális zárlat miatt angol vasárut nem lehetett Európába behozni, ezért az üzlet igen fellendült. Az adósság törlesztése mellett 1807-ben már 32 000 forint a tiszta haszon. Fazola az apia adósságai miatt zárolt részvényekből 22-őtvisz- szavásárol (az összes részvények száma 128). A gyakori vízhiánvt 1810-ben a völe"- záró aát feléoítésével kik'1 szöhölték okkor keletkező', a Hámori-tó. Fazolát a vasés acélgyártás terén elért sikerei miatt 1809-ben a Diósgyőri Vasmű igazgatójává nevezték ki. Többféle acélt állított elő, legnagyobb tekintélye az ún. cementált acélnak volt, de igen keresett volt az országban a diósgyőri vasreszelő is. Fazola Frigyes legnagyobb érdeme, hogy az acélöntést európai viszonylatban szinte elsőként valósította meg. A napóleoni háborúk után a vas iránti kereslet erősen hanyatlik. . A bécsi udvarnál 1817-ben elhatározzák az osztrák vasművek konkurenciájának, a Diósgyőri Vasműnek a felszámolását. Fazolát 1817-ben a rónici vasmű igazgatójává nevezik ki. A bécsi udvar áruba bocsát 70 diósgyőri részvényt, amit Fazola szeretne megvásárolni, azonban az uralkodó utasítására kizárták a vásárlásból. Miután Fazola nem hagyott fel az udvar által ellenzett acélgyártási kísérleteivel, 1819-ben megfosztották állásától, s ezután Fazola visszatért Hámorba, ahol visszavonultan élt, míg 1828-ban nyugdíjat nem folyósítottak számára. A Diósgyőri Vasmű haszonnal üzemelt, s 1828-tól már osztalékot fizetett a részvényeseknek. Az újmassai nagyolvasztó 1830-ban történt megtervezése után Klier Károly miskolci kőműves- mester végezte el a kivitelezést. Az 1848—49-es szabadság- harc idején — miként az Ózdi Vasgyár is — a Diósgyőri Vasmű a honvédség részére szuronyokat gyártott, kezdetben napi 125, majd a környékbeli mesterembei-ek iderendelése után 400 szuronyt, s Szemere Bertalan belügyminiszter véleménye szerint a legjobb és legcélszerűbb szuronyokat gyártották a magyar honvédség számára. A szabadságharc bukásakor, 1849 augusztusában hal meg Fazola Frigyes Diósgyőrben. A világosi fegyverletétel után a Kossuth-bankókat be kellett szolgáltatni. A Diósgyőri Vasmű teljes készpénz- készlete Kossuth-bankók- ban feküdt, aminek beszolgáltatása évekig tartó ráfizetéses állapotot vont maga után. A vasmű igazgatói különböző beruházásokkal megkísérelték a deficites termelést megszüntetni, de egyelőre sikertelenül. A vasmű termelési szerkezete teljesen elavult, a deficit 1859-től egyre nagyobb mértékben mutatkozik. A gyári adósság 1865-ben kb. 100 000 forint, az állóeszközök becsértéke 138 000 forint. A Kincstár megkísérli a vasmű eladását, sikertelenül. A Kincstár a ráfizetéses nyersanyaggyártást 1866 októberében leállítja, csupán a készleten levő nyersvas feldolgozását engedélyezi. A vasmű fennállásának utolsó éveiben 191 munkást foglalkoztatott. A gazdasági pangás elsősorban a munkásokat érintette súlyosan, s a munkásság teljesen kilátástalan jövő előtt állt. DR. ZADOR TIBOR (Folytatjuk) egymást igyekszik meggyőzni arról, hogy kell-e avagy nem kell a gyümölcshöz- zöldséghez zacskót adni. Nagyon kevesen tudják, mikor jár és mikor nem jár ezekhez az árukhoz „csomagolóanyag", gyakran maguk a kereskedők sincsenek vele tisztában. A MÉK belső használatra készített utasítása szerint valamennyi gyümölcsfajtát zacskóba kell csomagolni, abban kell mérni és így a csomagolásért semmit sem lehet felszámítani. A zöldségfélékhez csak akkor adnak papírzsákot, ha azt a vevő külön kéri. Ilyen esetben azonban a zacskóba csak a mérés után lehet az árut belerakni. A csomagolóanyagok ára egyébként: a negyed- és félkilósaké 10 fillér, az 1, 2, 3 kilósaké húsz fillér, az 5 kilósé pedig harminc fillér. Márciusban fogy a legtöbb lottószelvény Az Arany János utcai lottózóba hetente átlagosan 555 ezer lottószelvény fut be az OTP kirendeltségeiből és a postahivatalokból. Nyáron általában csökken a forgalom, az elmúlt héten például „csak” 520 ezer lottószelvényt kellett rendszerezni, ellenőrizni. A legtöbben márciusban lottóznak, ilyenkor több mint 640 ezer szelvény érkezik a körzeti fiókba. A lottó- szelvények értékelését, rendszerezését. illetve a nyertes szelvények kiválasztását hetente ötszázan — nagyrészt nyugdíjasok és háziasszonyok — végzik.
