Déli Hírlap, 1970. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-03 / 154. szám

Iftban van a kémény Diem kerülhet új kemence a Hunyadi utcai sütőüzembe? A Miskolci Sütőipari Vál­lalat új süteményes üzemé­nek megépítése előtt, a kö­vetkező években szükségessé vállik a vállalat Hunyadi ut­cai, 3-as telepének rekonst­rukciója. Az üzem elavult gőzkemencéinek felújítása 2 millió forintba kerülne. A vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottsága — legutóbbi ülésén — két és fél milliót szavazott meg a korszerűsítésre, amely­ből — a korábbi tervektől el­térően — lehetővé vált két új rendszerű osztrák, gáztü­zelésű kemence beszerzése. Az előregyártott elemekből álló kemencéket a gyártó cég — a szállítást követően — tíz nap alatt, a helyszínen összeszereli. Az új kemencék a jelenlegi üzem napi terme­lésének kétharmad részét ké­pesek ellátni, összeszerelé­sük előtt azonban a telep egyik, 26 méter magas tégla­kéményét is le kellene bon­tani. A kémény robbantása vagy ledöntése a közeli la­kóházak miatt lehetetlen, kivitelező hiányában viszont a bontás évekig elhúzódik, s ebben az esetben az új ke­mencék beszerzése meghiú­sulhat. Pedig a Hoffmann Ottó utcai süteményes üzem megépítése után ezeket az importkemencéket rövid idő alatt át lehetne telepíteni a már kivitelezés alatt álló új kenyérgyárba is. Kapunyitás a főutcán A Széchenyi u. 56. sz. alatt július 13-án megnyitja ka­puit az újjáépített üveg-, por­celán-, rádió- és villamossági műszaki bolt. Az új üzlet fel­újítására másfél millió forin­tot fordított a Borsodi Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat. Adrien meg a többiek Délelőtt 10 órakor lép be a „kedves ügyfél” a hivatalba, örömmel tapasztalja, hogy senki sem áll a belföldi társasutazást hirdető tábla előtt. Türelmesen vár öt percig. Azután feltűnően meglobogtatja kezé­ben a hivatalos passzusokat. A hatás nem marad el. A szomszédos tábla alatt félbeszakítja sportélményeiről szóló érdekes előadását egy férfi, s felkiált: — Adrien! Adrien sehol. Az „ügyvivő” tovább folytatja beszámolóját. A „ked­ves ügyfél” közben kedvetlenné válik, tekintete elkomorul. Ezt sem lehet szó nélkül hagyni persze: — Tibor! Tibor sehol. Marad újra az Adrien. Ekkor derül ki, hogy pár lé­péssel arrébb szintén egy „kedves ügyfél” pontosan az Adrien kezét szorongatja. Az más, akkor nem illik zavarni. Az első számú „kedves ügyfél” elfordul. Adrien rossz néven veszi a célzatos tapin­tatot, fogvicsorgató mosollyal lekezeli a papírokat. Marad az inkasz- szálás. Most már Adrien veszi át a kikiáltó szerepét: — Olgi néni! — csalogatja elő a pénztárost. Olgi néni nem jön. Az óra mutatója ugrik, tíz óra tíz perc van. Sűrűn nézegeti az óráját a • „kedves ügyfél”. Tíz óra húsz perckor még egyszer megkockáztatja a sürgetést. Erre ismét egy kiáltás: — Rózsi néni! Természetesen Rózsi néni sem jön. Váratlan fordulat — happy end! — Adrien beugrik a Rózsi néni (vagy az Olgi néni?) helyére, átveszi a pénzt. Csend. Semmi kiabálás. (szántó) Mikor lesz otthonuk a miskolci öregeknek? Szeptemberre tervezik az átadást A miskolci szociális otthon megépítése már évek óta sür­gető szükségszerűség. Mind­eddig a megye különböző ré­szein működő otthonokba kellett irányítani a támasz nélkül maradt miskolci öre­geket, akik — érthetően — nagyon nehezen váltak meg a várostól. hevés a szakmunkás Három évvel ezelőtt kezd­tek hozzá a 474 ágyas, 30 mil­lió forintos beruházást igény­lő otthon építéséhez a Szent- péteri kapuban, a Miskolci Kertészeti Vállalat központ­ja mellett. A kivitelező, a Borsod megyei Állami Építő­ipari Vállalat az elmúlt év novemberére ígérte az át­adást, majd a közbejött mó­dosítások miatt a beruházó­val közösen 1970. július 31-ét jelölték meg a befejezés dá­tumaként. Tegnap délelőtt az építké- zés színhelyén arról szerez­tünk tudomást: az új szociális otthon nem készül el július 31-re. Hátra van még a belső va­kolás jelentős része, a hom­lokzat burkolása és jó né­hány szerelési munka. Jelen­leg 65 kőműves, ács, segéd­munkás és 12 szerelő dolgozik az építkezésen. Ha ezt a lét­számot folyamatosan tudják biztosítani, akkor július 15-én megkezdhetik az otthon fehér palával való burkolását, amely előreláthatólag másfél hónapig tart. Az építésvezető véleménye szerint: ha min­den jól megy, akkor is csat; szeptember végére tudják leghamarabb befejezni a munkát. Ennek azonban még jó néhány feltétele van. Újabb határidő? Először is az elkövetkező hetekben feltétlenül szükség van a szakmunkáslétszám növelésére; felsősorban burko. lókat, asztalosokat és festőket várnak. Késlelteti az építkezés be­fejezését, hogy a kazán gáz­fogadó épületének módosított terveit január elseje óta hiá­ba kérik a beruházótól: a tervosztálytól. Az eredeti ter­vet ugyanis az időközben el­fogadott gáztörvény előírásai miatt teljesen át kellett dol­gozni, s amíg az átdolgozott dokumentációk meg nem ér­keznek, a kivitelezők még az alapozáshoz sem kezdhetnek hozzá. Amennyiben a tervek e hónap végéig sem érkeznek meg, az építők a másodszor módosított határidőt sem tud­ják betartani. Elkésett módosítás A szociális otthont a közel­múltban épült debreceni lé­tesítmény mintájára tervez­ték meg. Az üzemeltető — a városi tanács egészségügyi osztálya — már a tervek el­készítésekor több módosítást kért, -így például műhelyek, teakonyhák építését is. Ezek az igények azonban — vala­kik mulasztása miatt — csu­pán most jutottak el a BÁÉV. hez. A kivitelező ezek után csupán úgy vállalja az utó­lagos módosításokat, hogy azokhoz csak a szeptember végi átadás után kezd hozzá PUSZTAI ÉVA Tervezik a kéményseprők új telepét A Kéményseprő Vállalat évtizedek óta 6—8, a város különböző pontján levő te­lephelyen működik. Az ál­datlan állapot megszünteté­sére új, központi telephely építését határozták el. Az irodaépület, a műhelyek, rak­tárak kapnak itt helyet, és valószínű, hogy ide kerül a cserépkályha-gyártó részleg is. A Major és a Dayka Gá­bor utca sarkára kerülő új központ kiviteli terveit most készítik. Legkésőbb 1972 ele­jén átadják rendeltetésének. Hobbim a csillagos ég A Gárdonyi Géza Művelő­dési Házban július 14-én, kedden délután 4 órai kez­dettel dr. Szabó Gyula csilla­gász tart előadást az amatőr csillagászati mozgalomról. Illusztrációként levetítik a Hobbym a csillagos ég című filmet. Nyomdai alkatrészek Drezdába A miskolci Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat az NDK több cégével tart üzleti kap­Bejárók - útközben Szabálytalan interjú a vonaton csolatot. Az elmúlt év augusz­tusában aláírt szerződés ér­telmében Drezdába szállíta­nak nyomdagép-alkatrésze­ket, az idén mintegy három­millió forint értékben. A gépjavítóban automata-gép­sorokat, célgépeket állítottak üzembe az új termékek gyár­tásához, s mivel a drezdai partnerek megelégedéssel nyilatkoztak a miskolci al­katrészekről, valószínű, hogy a gépjavító jövőre bővíti ex­port-termékeinek választékáit. >|e Egy müncheni vendéglő felszolgálónője, Franziska Maj- rowski 15 darab literes söröskancsót szolgált fel tálca nélkül, egyetlen fogással, és ezzel új világcsúcsot állított fel. Leg­alábbis így mondják a beavatottak, akik még azt is nyilván­tartják, hogy a korábbi rekord 12 kancsó volt. Szoborlesen az ózdiak Emberfolyam indul út^k, ha a reggeli személy bt a Gömöri pályaudvarra. Egy ideig még tömörek a sorok, aztán a József Attila utcán megkezdődik a „szóródás”. Mire a megkönnyebbült vo­nat tovanyargal, csaknem ki­halt az állomás környéke. A bejáró igazgató Az emberek általában igye­keznek hasznosan eltölteni az utazással járó időt is. Van, aki újságot olvas, sokan jegy­zeteket böngésznek, mások vitát folytatnak. Vajon ki milyen gondot — vagy örömet — cipel magá­val? Hogyan készül fel az­napi munkakezdésére? Á kupé egyik sarkában, a Népszabadság legfrissebb számát olvasgatva, fehérin- ges férfi ül. Bóta József, a Borsod megyei Építőanyag­ipari Vállalat igazgatója gondolatban már a munka­helyén van. — Előkészítettük a salak­blokkok gyártását — mondja. — Elsősorban az árvíz súj­totta területeken hasznosíta­nánk ezt az új termékünket. Nemrégiben tárgyaltunk a nyíregyházi TÜZÉP-pel, amely az értékesítésről gon­doskodna. Várjuk az ered­ményt az Építőipari Tudo­mányos Kutatóintézettől, ahová műszaki vizsgálatra küldtük a mintadarabokat. Egyébként tizenöt évre ele­gendő salakmennyiséget kö­töttünk le a Diósgyőri Gép­gyártól. Sofőr a vonaton Odább magas, szikár fiatal­ember, Ds,dás György, a Me­zőgazdasági Gépjavító Válla­lat dolgozója ül. Örömmel újságolja, hogy utazik a fia a Balatonra. Üdülni. A csoport indulásánál ó is ótf akar lenni. A szomszédos ülésen Tóth Lajos, a Borsodi Szén­bányák gépkocsivezetője fo­gadja a köszöntést, majd el­árulja, hogy reggelenként, így utazás közben mindig számba veszi, hová, merre is kell kormányoznia majd az autót, hiszen az ő munkate­rülete: a „vidék”. Járja a bá- rvaüzemeket, viszi-hozza a BSZ dolgozóit. Félórás „csúszás” Ha osztályozni kellene az utasokat, egy komputer is beleizzadna. Van, aki piacra igyekszik, mások csak átutaz­nak a városon és két vonat­indulás között szétnéznek itt.. A tanév idején sok a diák, de legtöbb mindig a mun­kába járó ember. Ök panaszolják: nagy kár, hogy a MÁV megszüntette azt az ózd—miskolci járatot, amellyel 7 órára már Mis­kolcra értek. A jelenlegi vo­natnál csaknem félórás a csú­szás: ha valakinek 7 órakor kezdődik a munkaideje, ak­kor kénytelen engedményt kérni az üzemben vagy a vállalatnál, az eltolódás miatt. Az utasok véleménye szerint: meg kellett volna hagyni a mindenki által kedvelt, ked­vező időben érkező vonatot. (tóth) A napokban ózdi delegáció kereste fel műtermében Kis­faludy Stróbl Zsigmond szob­rászművészt. Ózd mindinkább szépülő város, eddig is sok képzőmű­vészeti alkotást, szobrot ka­pott, de a megnőtt igények mind többet kívánnak. Leg­utóbb felszabadulási emlék­művet kapott a város. A kö­vetkező lépés az ÓKÜ rep­rezentatív terén, a Hivatalház II. előtti téren felállítandó kohász-szobor lesz. Ennek el­készítésére a kohászati mű­vek Kisfaludy Stróbl Zsig- mondot kérte fel. A művész először egy hengerész figu­ráját formázta gipszbe, de megkapta őt a kohászok jellegzetes. kifejező mozdula­ta. A delegációnak már ezt ! a modellt mutatta be a mű- j vész. A kohászváros munkáséle- 5 tét kifejező szobor két mé- í térnél is magasabb lesz. s j még a harmadik negyedév I során elkészül. « Azt a népi felfogást, hogy a Hold befolyásolja az idő­járást, e primitív formájá­ban ugyan elutasítja és a me­sék birodalmába utalja a mo­dern tudomány, a legújabb kutatások szerint azonban, úgy látszik nem teljesen alaptalan ez a legenda. Szer- gej Tyimofejev leningrádi geofizikus éveken át mért hőmérséklet-összehasonlítá­saiból megállapította, hogy a Hold pályájának kilenc és ti­zenkilenc éves ciklusai na­gyobb hatást gyakorolnak a Föld hőmérsékletére, mint a napfoltok tizenegy éves cik­lusa. Minél magasabban lát­Otthon is géppel A Lenin Kohászati Művek­ben dolgozó nők háztartásá­ban — egy szociológiai fel­mérés szerint — egyre több az otthoni munkát segítő, könnyítő gép, A vállalatnál dolgozó, csaknem négyezer nő 80 százalékának van mosó­gépe, 26 százalékának centri­fugája, 25 százalékának hűtő- szekrénye. és 39 százalékra tehető azoknak a száma, akik padlókéi i-lövel is rendelkez­nek. ható a Hold a horizonton, annál hidegebb a Földön mind a nyár, mind pedig a tél. A szovjet kutató szerint a jövőben a megbízhatóbb idő­előrejelzéshez sokkal inkább figyelembe kell venni a Hold­ciklusokat, mint ahogyan ezt eddig tették. Számításai sze­rint Európában ez idő szerint az időjárás lehűlési tenden­ciát mutat, ugyanúgy, mint ahogy ez a XVIII. század má­sodik felében történt. A hi­deg tavaszi időjárás tehát a Hold-ciklus befolyásának tudható-be. Csuda klassz két nap Reggelenként ismét gyerekek gyülekeznek a vá­ros általános iskoláinak bejáratánál. Most azonban nem a tanítás kezdetére várnak, hanem a közleke­dési vállalat különjáratú autóbuszaira, amelyek a perecesi nyári napközibe szállítják őket. Délután öt óra közül érkeznek vissza, s szüleik sok-sok kérdéssel ostromolják őket is, no meg tanáraikat is. Mi egy nyolcéves kislányt hallgattunk meg: hogyan érzi magát Perecesen? — Én még sohasem voltam nyári napközi­ben. Anyukám tavaly inkább egy nénit foga­dott hozzám, mert attól félt, hogy Perecesen nem fogok olyan jól pihenni, szünidőzni, mint otthon... Hát ez a két nap már min­denképpen csuda klassz volt. Elmondjam elölről? Reggel egy kék autóbusz jön értünk. Igaz, hogy az első nap jól összezsúfolódtunk, én is végig álltam, de délután már két ülő­helyem is lehetett volna. Mert akkor négy buszt küldtek. Azt beszélték a kísérők, hogy ezután már mindig így lesz reggel is, csak valcmi volt a csúcsforgalom miatt. Szóval kiértünk Perecesre. Ott egy nagy iskolaudvaron gyülekeztünk, rajokba osztot­tak bennünket. Nagyon helyes lány a ve­zető. Mert nemcsak tanárok vannak ám ve­lünk, hanem nagylányok és fiúk is. Olyan gimistafélék. Azt mondják, KISZ-esek. A ré­ten is ők hordták nekünk a vizet. Négyünknek egy sárga műanyag kancsóvál. Ja, de előbb persze még az ebédet mondom. Tetszik tud­ni, az úgy volt, hogy délelőtt az iskola ud­varán játszottunk. Jó tágas az udvar. Adnak labdát is, meg mindenféle sportjátékot. Az ebédlő nekem külön tetszik. Egy hosszú asz­talnál ülünk és a KISZ-esek hozzák az ebédel. Az első nap borsóleves volt, utána pörkölt kagylótésztával és uborkával. Se nem sok, se nem kevés. Éppen elég. Nekem nagyon ízlett. Az uzsonnát pedig még haza is hoztam. Persze, még kihagytam azt, hogy ebéd után megyünk a táborba. Hát egy kicsit gyalogo­lunk, de igazán nem sokat. És én nem is gondoltam, hogy ez a tábor egy nagy rét. De van rajta hinta is! Mint a játszótéren. És ezt már csak megsúgom: rendes vécék is vannak, kézmosóval. Kint pedig négy zuha­nyozó! Csak az a kár, hogy hideg víz jön belőle. Persze, nem tudják mivel melegíteni. De nem baj, majd most otthon lefürdök. Sietek is, mert anyuék már biztosan haza­értek a munkából... (ruttkoy) Minél magasabban áll a Hold, annál hidegebb az idd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents