Déli Hírlap, 1970. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-27 / 174. szám

MISKOLC EGV HETE Iz első „kapavágások” Új növényvédő állomás énül a Szentnéterí kapuban 1972-re új növényvédő ál­lomás épül a Szentpéteri ka­pui városrész mögött. A 17 millió forintos beruházással készülő, korszerű laborató­riumokkal felszerelt állomás területének közművesítését a napokban fejezik be. Az új épület alapjainak lerakását most kezdik meg. Új lakásszövetkezet a Győri kapuban JSfea délután 4 órara hívták össze az SZMT-székház szín­háztermében az idén első­ként megalakuló Győri ka­pui lakásszövetkezet tagjait. A szervező bizottság előter­jesztésére megvitatják az alapszabály tervezetét, majd a közösen fizetendő költsé­gek elosztását beszélik meg. A beköltözés előreláthatólag még e héten megkezdődik. % Egy képgyűjtő gyűjteményéből most ke­rült elő a fenti fénykép. Aktualitása: ezen a helyen (Széchenyi u. 56.) most nyílt meg két korszerű üzlet, az üveg- és porcelán-, valamint a műszaki bolt. Most, hogy ezzel, a nagyvonalú üzletátalakítással egészen megváltozott a ház megjelenése és az IBUSZ-t felkereső idegenek előtt sem kell szégyenkeznünk, érdemes közszemlére ad­nunk a mostani épület helyén állott és 1910- ben lebontott házak fényképét. Az elsői nyo­morúságos házban látjuk Mandl Károly pi­pereboltját és a nagyhangú Blériot Áruhá­zát, ahol, mint a kép mutatja, inkább férfi alsóneműket árultak, mert hiszen ezek van­nak tömegével kiaggatva, mint csalogatok. Utána a Bizományi Raktár következik, ez nem más, mint egy ócskásbolt, két méter szélességben és öt méter hosszban. Utána két kirakattal „Szabó Géza azelőtt Sachs Endre” porcelán- és üvegáruboltja. A szélső bolt, teleaggatva retikülök és szatyrok tö­megével, Klein József háztartásicikk-boltja. íme, a miskolci kereskedelem Anno 1910.. Az egyik boltba két lépcsőn lehetett feljutni, a vastáblás szétnyitott ajtószárnyak között, a másikba csak egyszerűen be kellett lépni a szakadozott macskaköves járdáról. A ko- csiutat kockakő fedte és az akkori piros vil­lamos a boltok előtt futott, az egy pár sínen. KOMAROMV JÓZSEF Néhány utas lemaradt A városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén a közlekedésről volt szó. Ott mondta el valaki, hogy tapasz­talata szerint egyes autóbuszvonalakon több KN-jelzésű kocsi fut egymás után — a bérlettel nem rendelkezők nagy bosszú­ságára. Jómaga is több kocsiról lemaradt, míg végre jött égj' olyan, amelyen kalauz is volt. A közlekedési vállalatnál ér­deklődött: mi az oka ennek a furcsa rendszernek? Azt a vá­laszt kapta, hogy nincs elég kalauznő, sőt a szünet nélkül hirdetett tanfolyamokra is alig-alig jelentkeznek, pedig ma már a fizetés is jobb, mint korábban volt Lám, egyetlen példa is milyen jól szemlélteti, hogy a mun­kásnők élet- és munkakörülményeiben nemcsak ők maguk az érdekeltek. Ma lemaradunk a buszról, zsúfolt kocsin utazunk, mert egy szakmát elkerülnek a lányok, asszonyok, holnap viszont esetleg már annak látjuk kárát, hogy a három mű­szakban dolgozó fonodákból és egyéb üzemekből tömegesen elmennek a munkásnők. Talán a maguk kárán okulva belátják e kérdés társadalmi jelentőségét azok is, akik ma még „mesterségesen felpumpált problémának” tartanak minden olyan észrevételt, amely a dolgozó nők helyzetével kapcsolatos. Az ilyen emberek hajla­mosak arra is, hogy magukat a nőket marasztalják el, ha azt hallják, hogy nem szívesen vállalják a harmadik műszakot, a nehéz fizikai munkával járó beosztást, vagy — visszatérve eredeti példánkhoz — nem hajlandók beállni kalauznőnek. Pedig a hőknek jó okuk van erre... A Miskolci Közlekedési Vállalat az elmúlt télen csak az emberek rendszeres túlóráz­tatásával, a szabadnapok „tologatásával” tudta biztosítani — úgy-ahogy — a legszükségesebb létszámot is. Még hosszú idő kell ahhoz, hogy megváltozzon a vélemény a kalauzi be­osztásról, akkor is. ha sikerül lényegesen megjavítani a munkakörülményeket. Mert ilyen alapos változásokra van szükség és nemcsak itt, hanem a többi, hasonló gondokkal küzdő üzemben is ahhoz, hogy a létszámtoborzás eredménnyel járjon. Jövőre kezdik építeni az első sejtházakat Módos«#/ a há&gyáei technológia rftadytaétK; az 1. oádalmoLi Ekthetó, hogy az építész és tervező szakemberek egy ré­sze már-roár vitatja a világ- vis zon y latban is elismert és legkorszerűbb építési techno­lógia létjogosultságát. Azt mondják, a házgyár „egyed­uralma” ilyen körülmények között megengedhetetlen. Pe­dig az országos lakásépítési program szerint Miskolcon a jövőben épülő lakóházak 90 százalékát kifejezetten házgyári elemekből kell elké­szíteni. Az alsózsolcai gyár termelése is csak akkor vál­hat gazdaságossá, ha évente — a jelenleg épülő alig több mint 2500 lakás helyett — 4 ezret állít elő. Nincs más választás A szakemberek másik tá­bora amellett tör lándzsát, hogy a jelenlegi adottságok — a társadalom igénye és a népgazdaság anyagi helyzete — vitathatatlanná teszik a házgyár létjogosultságát. S ha már nincs más választás, a meglevő anyagi forrásokat minden erővel arra kell össz­pontosítani, hogy a házgyári technológia nyújtotta lehető­ségeket ötletesebben használ­juk ki Az ESZAKTERV-nél máris kidolgozás alatt állnak azok a tervek, amelyek a jelenlegi épületeknél korszerűbb és változatosabb lakóházak, na­gyobb alapterületű és jobb elrendezésű lakások építését kívánják elősegíteni. A válla­lat. mérnökei olyan kisebb, önálló épületrészek kialakí­tásán dolgoznak, amelyeket a házgyár az eddigieknél lénye­gesen kevesebb sablonnal, szalagszerei s mégis gazdasá­gosabb termeléssel állíthat elő. Az elképzelések szerint az egyes épületsejtek alkalma­zása majdnem teljesen sza­bad kezet ad a városterve­zőknek. Csak az építkezés sechnológiaja és a gyártó sablonok méretei maradnak azonosak. Egy-egy épületsej­ten belül a hornlokzatképzó elemeket úgy lehet majd ösz- szeválogatni, hogy a lakások­ra — a tervező tetszésétől függően — akár erkély es. akár loggiás. ablakos, vagy a homlokzat síkjában lezárt francia erkély is felszerel­hető lesz. t Új forrnak, yaftoro ssínek De magukat, a különálló épületsejteket is úgy lehet majd egymáshoz kapcsolni, hogy az alaprajzi elrendezés­ben, de szántmagasságban is változatosabbak legyenek. S ha figyelembe vesszük a már kísérlet alatt álló, különböző homlokzatszinezési eljáráso­kat, egy-egy lakótelepen be­lül szinte megsokszorozódik a variációk lehetősége. A ház­gyárban már el is készültek azok a mintafaiak, amelyeket színes üvegzűZalákkal, külön­böző pigmentfestékes anya­gokkal és tűzzománcozó eljá­rás útján bevont, a színskála több változatát magába fog­laló kavicsokkal burkoltak. A tervek szerint jövőre — az összekötő városrész Úttö­rőház mögötti szakaszán — az építők már meg is kezdik az országban egyedülálló, el­ső, az eddigieknél lényegesen változatosabb házgyári lakó­negyed kialakítását. LAHUCSKY PETE* I / ^ t* I I * e w n Készül a diósgyőri szakszervezeti mozgalom története Felkeresik a vasas-nyugdíjasokat A Vas-, Fém- és Energia- ipari Dolgozók Szakszerveze­te 1973-ra, a vasas munkás- mozgalom kezdete 70. évfor­dulója tiszteletére elkészíti a vasasszakszervezeti mozgalom történetét feldolgozó kiad­ványt. A vasasszakszervezet felhí­vással fordult a vasas üze­mek szakszervezeteihez, az ország különböző részén élő vasas-nyugdíjasokhoz, s mind­azokhoz, akiknek birtokában eredeti dokumentumok, hasz­nosítható adatok és anyagok vannak, hogy segítsék e mun­kát. A Diósgyőri Gépgyár szak­szervezeti bizottsága ezt a tá­mogatást úgy kívánja meg­adni, hogy felkéri dr. Zádx>r Tibort, a Herman Ottó Mú­zeum igazgatóját a diósgyőri és a vállalati szakszervezeti mozgalom történetének meg­írására. Elsősorban az 1938— 48 közötti időszak története hiányos, mivel ezekről az évekről úgyszólván alig ma­radtak írásos dokumentumok. A munkában részt vevők ezért most sorra felkeresik azokat a már nyugdíjas va­sas dolgozókat, akik aktív ré­szesei voltak a diósgyőri, il­letve gépgyári szakszervezeti mozgalomnak. Éjszakai „szerenádok a belvárosban A gázánüvek 19öá-ben kezd­te el Miskolcon a földgázra való átáUóst. A szakaszos gázvezetékcserét és a felújí­tásokat a napokban a belvá­rosban éjjel végzik, hogy ne akadályozzák a Széchenyi utca nappali forgalmát. Sín­nek — előre jelzett — hátrá­nya viszont, hogy az itt la­kók ablakai alatt egész éjjel zúgnak az aszfaltkeverőgépek és a kompresszorok Igényesebbek vagyunk a ruházkodásban, táplálkozásba!; mint akárcsak néhány évvel ezelőtt is voltunk, s az új lakás­tól is elvárjuk a gázfűtést, a fürdőszobát. Hát hogyne iennénk igényesebbek, amikor a munkahelyünkről van szó! Fokozottan vonatkozik ez természetesen a nőkre, akik fizikai adottságaik, családi kötelezettségeik miatt számtalan olyan munkakört el sem vállalhatnak, amit egy férfi különösebb megerőltetés nél­kül betölthet. Rosszul érvel az, aki ezzel az indokolt igényességgel a tár­sadalom érdekeit akarja szembeállítani, mondván: közlekedni kell, tehát kutyakötelessége a kalauznonek, hogy kitartson hivatása mellett akkor is, ha bizonytalan időbeosztás miatt a férje válással fenyegetőzik. A társadalom elsőrendű erdeke ugyanis az, hogy az asszonyok, lányok olyan munkát végez­zenek, amely adottságaiknak megfelel. Természetesen ma még nem állíthatjuk túl magasra a munkahellyel szemben támasztott követelmények mércéjét. Bármennyire szeretnénk például, ha egyetlen nő sem éjsza­kázna, egyik napról a másikra nem lehet megszüntetni min­denütt az éjszakai műszakot. Ugyanakkor azonban azt is min­denkinek tudomásul kell vennie, hogy a megfelelő munka­körülmények megteremtése, a kellemes üzemi légkör kialakí­tása nélkül aligha számíthat a létszám stabilizálódására. S megoldást lehet találni mást is. A közlekedési vállalat például a jövő évben már kalauz nélkül közlekedteti az autóbuszok, villamosok zömét. BÉKÉS DEZSe Sokan nmabad »szombatjukról mondottak le Megérkezett az építőtáborokba a harmadik turnus Mától váltják egymást a fiatalok önkéntes csoportjai a nyári ifjúsági építőtáborok­ban, ahová legtöbb hedyen vasámap este megérkezett a harmadik turnus népes se­rege. Szabolcs-Szatmár me­gyében, ahol az árvíz súj­totta területeken hét ifjúsági építőtábor működik, most összesen 2400-an kezdik meg a munkát. A csengeri, a jánk- majtisi, a ménteleki, a tiva- dari és a többi táborba Sza­bolcs, Borsod, Hajdú-Bihar, Baranya, Zala megyéből, és Budapestről érkeztek ipari tanulók, középiskolások. A jánkmajtisi táborban 200 viet­nami fiatal is dolgozik. Szombathelyről vasárnap 200 vasi fiatal indult kéthe­tes építőtáborozásra. A most munkához látó csoportokba kizárólag lányok kerültek: növényápolásban, gyümölcs­ös zöldségszedésben segédkez­nek a halásztelki és az új- bögi gazdaságokban. Velük együtt az idén összesen 1100 fiatal utazott eddig Vas me­gyéből nyári ifjúsági tábo­rokba. A felső-tiszai árvíz sújtot­ta területeken szervezett if­júsági táborokban vasárnap a vagonok kirakásában még­sem volt fennakadás, mert a megyei helyreállítási albizott­ság kérésére a szabolcsi ipa­ri és mezőgazdasági üzemek, tsz-ek önkéntes jelentkezések alapján dolgozóik átengedé­sével segítették ezt a fontos munkát. Sok dolgozó szabad szom­batjáról és hétvégi pihenő­napjáról mondott le, hogy se­gítse az újjáépítést. A máté­szalkai, fehérgyarmati és vá- sárosnaményi vasútállomáson és a kisebb kirakodóhelyeken szombaton' és vasárnap is mintegy 200-an dolgoztak. A jelentések szerint az építő­anyagokkal teli vagonok kö­zül sokat kiraktak. Vásáros- naményban például szomba­ton 96 vagont ürítettek ki és vasárnap is hasonló lendü­lettel folyt-a munka. Miskolc kétszáz felvonója Es lia valaki kél emelet közt reked? Miskolcon körülbelül két­száz lift van. A Miskolci Fi­nommechanikai Javító Vál­lalat ezek közül hatvannak vállalta el az állandó üzem­szerű karbantartását. Bizo­nyos összegért időszakosan ellenőrzik és felújítják a fel­újítják a felvonók szerkezeti elemeit. A vállalat az idén már harminc új liftet szerelt fel a Győri kapui új épüle­tekbe is. Egy-egy felvonó élettarta­ma 15—20 év. Miskolc legmo­dernebb gyorsliftjei a Szent­péteri kapui 20 emeletes bér­házban és a Borsodi Szénbá­nyák Vállalat székházában és a Nehézipari Műszaki Egyetemen találhatók. Ezek a „duplex” típusú felvonók begyűjtő rendszerrel dolgoz­nak, azaz menet közben min­den hívásra megállnak, és az üres helyektől függően fel­veszik az utasokat. Legköze­lebb Özdon szerelnek fel ilyen automata felvonót. Ezzel a megoldással 30 százalékkal kevesebb az üresjáratok szá_ ma s ugyanennyivel megnő a lift élettartama is. Előfordul, hogy a lift hibája esetén va­laki két emelet közt reked, ezért a vállalat állandó fel­vonó- és szervi zügyeletefc tart»

Next

/
Thumbnails
Contents