Déli Hírlap, 1970. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-25 / 173. szám

Vasas dalosünnep A munkáskórusok szinte egyidősek annak az osztálynak a születésével, amelyik tenyerén hordozza a világot. Az együtt-dalolás öröme oldotta a lyoni selyemszövők szorongá­sát, a besztercei ércbányászok hajdani keservét. Ha napkelté­től napnyugtáig szorgoskodott a munkás keze alatt a szer­szám, ha az emberpróbáló munka kikezdte a kétkezi kedélyét, az esti óráikra azért még maradt annyi energia, szökésre képtelen kedv, hogy régvolt dalokat, vagy az üllő félelmetes muzsikája nyomán született indulókat énekeljenek. Kezdetben vigasz volt ez a naponként halmozódó fájdalom­ra, majd daccá, „visszafeleseléssé” alakultak a dalok, végül harcba hívtak, forradalomra, győzelemre lelkesítettek. A munkásdalok együtt nőttek az osztállyal, együtt izmo­sodtak a jóra érlelő idővel. Mindig voltak kottatudó és dal­szerető munkások, akik maguk köré gyűjtötték az erre a nagy örömre vágyók népes táborát, hogy pódiumon és azon kívül is az együvé tartozás, a munkásszolidaritás nagy érzé­sét demonstrálhassák. 3)t A különböző korokban hogyan alakították át a durva ércet csillogó jémmé? Milyen munkai oly amatokat végeztek, és mivel? Ezt mutatják be a Központi Kohászati Múzeum, dioráma-sorai és az egykori használati tárgyak. A múltat őrzi a jövőnek Múzeum a hegyek között „Az 1770-ben alapított Diósgyőri cs. kir. Társulati Vasmű első kancelláriájá”-ba három évvel ezelőtt költözött a Köz­ponti Kohászati Múzeum. 1960. szeptember 15-én alapították és a szakemberek szerint világviszonylatban is egyedülálló anyagát 1956-tól gyűjtik. A ritka szép hámori völgy mélyén van az épület, a hegyek zöldje közül a lillafüredi Palotaszálló tornyainak világosabb zöldje, úgy tűnik, csak karnyújtás­nyira van. — A Lenin Kohászati Mű­vek vendégházának első eme­letén évekig összezsúfolva, kellő tér nélkül működött a múzeum. Itt méltó helyükre kerültek a sok gonddal gyűj­tött és még több munkával rendszerezett tárgyak, okmá­nyok — mutatja be birodal­mát Szinvavölgyi Oszkár, a múzeum vezetője. Két kihelyezett részlege van a múzeumnak, az egyik Üjmassán, a másik — az ön- tészeti múzeum — Budapes­ten működik. — Külföldi utakon gyara­pítjuk az anyagot, kapcsola­tot tartunk az ország szak­múzeumaival, itt pedig csak­nem évenként végzünk ása­tásokat. Körülbelül 6 millió forint a berendezés értéke, a mu­zeális anyag pedig felbecsül­hetetlen. Nemcsak a miskolci, illetve diósgyőri, hanem a magyarországi kohászat mai képét és fejlődését mutatja meg. Az írásos anyag és a tárgyak megismertetnek 1770- ig az észak-magyarországi ko­hászati központokkal, Fazola Henrik Bán-völgyében vég­zett kutatásainak eredményé­vel, a faszénégetés történeté­vel és a kohászat technoló­giájával. A két emelet ter­meiben pedig olyan érdekes­ségek is vannak, mint a kö­rülbelül ezeréves vasolvasztó kemence, működő makettek, a Néprajzi Múzeumtól kapott eredeti szerszámok, és az 1968-as ómassai ásatások le­letei. A Cserenyei Kalten­bach István által készített hosszú dioráma-sorok törté­nelmi korszakok és népek szerinti megoszlásban mutat­ják a kohászat fejlődését. Hogyan olvasztották az ara­nyat az egyiptomiak, és mind a mai napig hogyan dolgoz­zák fel a nyers fémet Kame­runban. Néhány lépéssel ar­rébb nagy méretű olvasztár- és martinász-szobrokkal ta­lálja szemben magát a láto­gató — melyek ugyancsak Kaltenbach István munkái —, de megismerkedhet a csa­var- és drótgyártás, lemez- hengerlés és kovácsolás tech­nológiájával is. — Ez év májusa óta van­nak látogatóink, miután a tatarozási munkákat befejez­ték és mindent a helyére raktunk. Iskolások, IBUSZ- csoportok jártak nálunk és ezután sem tartunk attól, hogy érdeklődők nélkül ma­radunk. Tennivalónk is van bőven; szeretnénk saját fotó­laboratóriumot felállítani, s munkánk folyamatos anyag- gyűjtést. rendszerezést igé­nyel. A Központi Kohászati Mú­zeumot a Lenin Kohászati Művek 200 éves jubileuma tiszteletére hivatalosan ma délután 3 órakor adják át. MAKAI MÁRTA Kötetek, tanulmányok szólnak róla, hogy hazánkban a munkáskórusok, a zene- és énekkarok milyen szervező erőt képviseltek, akárcsak a két világháború között is. A felszaba­dulás után ránk váró nagy munka végzése közben e kórusok, e zenekarok buzdítottak, lelkesítettek, s akkor még nem vált úgy külön a mindennapi fáradozástól az ének- és zenekari mozgalom, mint napjainkban. Sokan e régi harcosok közül éppen azt fájlalják, hogy a nagyra hivatott kórusok műve­lődési házak „rezervátumaivá” váltak, kissé múzeumi szerep­körre kárhoztattak. Az öregek még őrzik a dal, az éneklés embememesítő hatását, de a fiatalok már távol kerültek e nagyszerű mozgalomtól. Talán most „fordul a kerék” — gondoljuk jó sokan itt Mis­kolcon is, akik nagy reményekkel tekintünk a vasas dalos- ünnep programsorozata elé. A diósgyőri kohászat fennállásá­nak 200. évfordulója alkalmából a vasasszakszervezet — a Vasas Művészegyüttes, a Bartók Béla Művelődési Ház és még néhány szerv pártfogoló közreműködése révén —- olyan dalos­ünnepet rendez, amely felfedi fényét és egykori értékeit az együtt-éneklésnek, a szárnyaló dal lélekmozdító erejének. Ma, július 25-én délután ünnepélyesen is megnyitják a vasas da­losünnepet, amely a legjobb hazai vasaskórusoknak, zeneka­roknak és két 'kiváló külföldi együttesnek is pódiumot ad. A részt vevő tíz együttesen kívül tizenegy vasaskórus 3—3 da­lossal képviselteti magát, ezenkívül a karl-marx-stadti vasas művészegyüttes, a trineci vasmű vegyeskara csatlakozák a gazdag programsorozathoz. E két együttes jelenléte egy kicsit nemzetközivé is avatja a jelentős megmozdulást, s tálán ennek jogán (s azért, hogy a munkás énekkultúrának további fóru­mot szerezzünk) a vasas dalosünnep hagyományteremtésében bizakodunk. Jó lenne hinni, hogy a Vas-, Fém. és Villamos­energiaipari Dolgozók Szakszervezete nem egyszeri gesztus­nak tekinti ezt a nagy áldozatvállalást, hanem máskor is közreműködik e munkásvárosban dalosünnepek lebonyolí­tásában. Mi már korábban szóltunk róla, hogy a festői környezetű diósgyőri várat a tömegkultúra felvirágoztatásába is be kell kapcsolni. Hiszünk benne, hogy Miskolc örömmel vállalná a vasas dalosünnep kétévenkénti megrendezését azzal a pro­fillal, amelyet a mostani dalosünnep műsorszerkezete tükröz. Természetesen azt is el tudjuk képzelni, hogy a munkáskóru­sok és -zenekarok miskolci országos találkozóját program tekintetében gazdagítani lehetne. Annak a reményében kö­szöntjük szeretettel a részt vevő együtteseket, a művészeti csoportok vezetőit, a dalosünnep közönségét, hogy felvetésünk mindkét fél egyetértésével találkozik. PÁRKÁNY LÁSZLÓ KÖNYVESPOLC Mozgalmunk önismeretéhez orváth Márton: Holttengeri tekercseid Fiatal mozinézők jutalma A szocialista forradalmaknak az a „munkamódszerük”, hogy folytonosan visszatérnek — Marx szavaival — „ahhoz, amit látszólag már elvégeztek, hogy megint elölről kezdjék”, ke­gyetlenül és alaposan megbírálva „első kísérleteik félszegsé- geit, gyengeségeit és gyatraságait”. A marxi gondolatot súlyos történelmi tapasztalatok után, jelen feladatainkhoz alkal­mazva, így tette programmá pártunk: Az egypártrendszer vi­szonyai között a pártnak egyidejűleg önmaga bírálójának, megújítójának. „ellenzékének” szerepét is vállalnia kell. Felszabadulásunk 25. évfordulója és a Lenin-centenárium alkalmából a mozik műsorára kerülő aktuális filmek látoga­tottságának biztosítása, másfelől az ifjúság eszmei-politikai nevelésének elősegítése érdekében a Moziüzemi Vállalat az iskolák egy részével szocialista megállapodásokat kötött. A megállapodásoknak mind az iskolák, mind a vállalat eredmé­nyesen eleget tettek, s mintegy 300 ezer fiatal nézte meg fél év alatt a műsorra kerülő magyar, szovjet filmeket. A vállalat a legjobban te­vékenykedő iskolákat tárgy- jutalomban részesítette. Ezé' a következők: Sátoraljaújhelyen a gimná zium, a szakközépiskola és a Petőfi általános iskola; Me- zőcsóton az általános iskola; Mezőkövesden a IV. sz. ál­talános iskola; az alsózsolcai, a cigándi, a mezőkeresztesi, a taktaharkányi, a szikszói, az erdőbényei, az ongai, a gönci, a sajószentpéteri I-es, Il-es, III-as sz. általános is­kolák. Edelényben a gimná­zium és általános iskola, Ka­zincbarcikán a gimnázium és a központi általános iskola, Putnokon a gimnázium és az általános iskola. Sárospata­kon a Tanítóképző, a Gya­korló iskola, a gimnázium és az általános iskola. A ki­sebb vidéki általános iskolák közül még tizennyolcán kap­tak tárgyjutalmat. Miskolcon a 100-as és 101- es Szakmunkásképző Intéze­tek, a 24., a 35., a 36., a 21., a 7., a 6. sz., a Szeles utcai, a selyemréti, a martintelepi, a MÁV-telepi, a hejőcsabai, a 17. sz. általános iskolák; a Földes Ferenc Gimnázium, a 2. sz. Szakközépiskola, a Ki- lián-gimnázium részesült ju­talomban. A vállalat az 1970/71-es tanévre szintén készít ifjú­sági filmprogramot. Egy olyan könyvről vari szó, amely filozófiai igény - nyel. pártos erkölcsi szenve­déllyel és döbbenetes őszin­teséggel ötvözi műalkotássá a fenti marxi gondolatot, moz­galmunk egyik legégetőbb problémáját. A magyar kommunista mozgalom tart kíméletlenül tárgyilagos ön­vizsgálatot Pálfi Károly, a regény hőse személyében, s jut ahhoz a tanulsághoz, hogy • a forradalmi mozgalom ak­kor maradhat hű eszményei­hez, teljesítheti maradéktala­nul történelmi feladatát, ha minden részvevője maga­tartásformájává, életvitelének szerves részévé válik a szün­telen önkontroll. Pálfi az ille­gális és felszabadulás utáni kommunista párt vezető funkcionáriusa, akiben töb- bé-kevésbé tudatosulnak, majd az 56-os ellenforrada­lom után megfogalmazódnak a mozgalom belső ellentmon­dásai. Az 56-ot követő külső és belső megrázkódtatás után azonban félreáll. A politikus­építész visszamegy a rajz­asztalhoz: „nem hitetlenség­ből és gyávaságból, hanem mert felelősnek érzem ma­gam a bűnökért, melyek so­hasem szükségszerűek. és nincs az a történelmi távlat, mely igazolhatná azokat.. Épületeket akarok formálni és nem történelmet. Érzéki módon építem a szocializ­must, egészen szó szerint véve . .Aminthogy azon­ban 56-tal és a normalizálás éveivel nem ért véget a ma­gyarországi szocializmus odisszeája, úgy Pálfié sem. Hályog támadja meg a sze­mét, fokozatosan vakságot okozva. A forradalmár nem adja fel a harcot, a rajzasz­talt felcseréli magnóval, hogy rögzítse tapasztalatait, s így fenntartsa kapcsolatát a jö­vővel. Megmaradt eszközei­vel tovább küzd. Ennyi történik, s ez a ta­nulság, de ez elegendő, hogy Semprun A nagy utazás c. művével egyenrangú alkotás szülessen. Igaza van az Élet és Irodalom-beli méltatónak. Faragó Vilmosnak: „a ma­gyar szocialista irodalom egyik alapműve készült el a szerző műhelyében”. Magasfokú gondolati igé­nyességgel és pártos szenve­déllyel bírálja Horváth Már­ton az átmeneti korszak illú­zióit, miszerint „olyan társa­dalmi tudatot alakítottunk ki, mintha már felépítettük volna a szocializmus fejlett formáját... Valaminek tud­tuk magunkat, amik nem voltunk...” A következmé­nyek ismeretesek. Mozgal­munk leküzdötte e hamis tu­dat számos lényeges elemét, forrását, s íme, rangos műal­kotásban .juttatja kifejezésre a súlyos igazságot, hogy „Rendszerünk »nyers« voná­sait nem letagadni kell. ha­nem felismerni és megszün­tetni, mert azok léte defor­málja a világ véleményét az egész szocializmusról”. Azon­ban mozgalmunk minden részvevőjének meg kell még tartani — E. Fehér Pál szel­lemes hasonlatával kifejezve — a maga külön XX. kong­resszusát, a mozgalomnak és részvevőinek mindennapi éle­tét át kell még hatnia e kri­tikai magatartásnak. Ehhez hatalmas segítség a szóban forgó mű, mert a for­radalom igazát átviszi a min­dennapokba. BACSÁK GABOR MOLESZTÁLJÁK George Tomkin angol mun­kanélküli, a brit hadsereg volt tagja és boxbajnoka pa­naszt emelt a faji megkülön­böztetés ellen. Vesebaja foly­tán elváltozott bőrének színe és most úton-útfélen molesz­tálják, furcsán bánnak vele, elhelyezkedni nem tud. Saj­nos betegsége miatt bőre színe egyre feketébb lesz. AZ ÍGÉRETET MEGTARTJÁK Abb^ Eban izraeli miniszter- elnök arra szólította fel a gö­rög kormányt, hogy a gép- rablási zsarolással kikénysze- rített ígéretét ne teljesítse. Patakos görög miniszterel­nökhelyettes kijelentette: „A Vöröskeresztnek tettünk ígé­retet és ígéretünket meg is tartjuk.” A SÁTÁN PERE Los Angelesben megkezdő­dött Charles Mansonnak, a „sátánnak” és hippi-bandájá­nak pere. Az elvetemültek több embert meggyilkoltak. Az ügyész vádbeszédére mindössze ennyit mondott: „Hitem önmagámban erő­sebb, mint fegyvereitek, kor­mányotok, gázkamráitok; Az én bírám a szeretet”. AGYONLÖVIK Latham munkáspárti kép­viselő bejelentetté az angol alsóházban, hogy az észak­írországi protestáns szélsősé­gesek megfenyegették: agyon­lövik, ha Ulsterbe teszi a lá­bát. Latham a börtönben levő Bernadette Devlin kép­viselőnő érdekében többször felszólalt. FÜSTMÉRGEZÉS Tokió nyugati kerületének lakosait figyelmeztették, hogy ne menjenek ki az utcára, mert kéntartalmú füst árasz­totta el a várostrészt. 300 em­bert kellett kórházba szállí­tani füstmérgezéssel. A gyá­rak vezetőit felszólították, hogy csökkentsék a fűtő­anyagok kéntartalmát a le­vegő szennyeződésének meg­akadályozására. KÖDOBÁLÓK ötven fasiszta suhanc kö­vekkel dobálta meg Líbia római nagykövetségének épü­letét. Isr^retes, hogy a Líbiá­ban élő Tnintegy 25 000 olasz állampolgár földbirtokait ál­lamosítani fogják. SZTRÁJKOLNAK Sztrájkba kezdett a spa­nyol Unosa konszern 2000 bá­nyásza béremelési követelé­seinek alátámasztására. MÉRGEZÉS Mint már közöltük, tegnap gázbomba robbant az angol parlamentben. James Ant­hony Röchest, a merénylőt letartóztatták. Két képviselő, mit sem sejtve a CS-gáz tu­lajdonságairól, hatástalaní­tani akarták a szerkezetet, most a kórházban vannak, mert könnyebb mérgezést kaptak. FELROBBANT A BÉLYEGBOMBA Az angol parlamentben a tegnapi könnygázbomba után felrobbant a bélyegbomba is. Két pennyvel drágul a leve­lek portója. Ezt a számlát még a munkáspárti kormány hagyta az íróasztalon — mon­dotta a postaügyi miniszter. A KIBÉKÜLÉS HÍVEI A heti közvéleménykutatás eredménye szerint az NSZK 18 éven felüli lakosainak 92 százaléka híve a Szovjetunió­val való végleges kibékülés­nek,

Next

/
Thumbnails
Contents