Déli Hírlap, 1970. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-22 / 170. szám

Plusz ötszáz tonna Tegnap a szokásos napi át­lagnál csaknem 500 tonnával több kovácsolt- és hengerelt- acélt — összesen 2990 tonna terméket — szállítottak el a Lenin Kohászati Művekből. A tegnapi teljesítmény azért kiemelkedő, mert hóközi munkanapon, különösebb „hajrá” nélkül produkálták a kohászok. Augusztusban megnyílik a Hoffmann utcai áruház A Hoffman Ottó utcában és környékén lakók bizonyá­ra örülnek a hírnek: a Mis­kolci Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet au­gusztus 20-ra megnyitja új ABC-áruházát a lakótelepen. A 440 négyzetméternyi alap- területű — és 220 négyzetmé­ter eladóterületű — áruház építkezését áprilisban kezd­te meg az fmsz saját építő­brigádja, s most azért igye­keznek befejezésével, mert még az idén másik új üzle­tet is szeretnének felépíteni a városban. A Hoffman Ottó utcai, modern külsejű, önki- szolgáló rendszerű áruház 3,5 millió forintba kerül. Más­fél millió forint értékű áru­készlete lesz, ebből 75 száza­lék élelmiszer, 25, százalék vegyesiparcikk. A vásárlókat mintegy húsz főnyi személy­zet szolgálja ki. Oktatás és termelés Vissza kellene adni az üzemi szakmai tanfolyamok becsületét Az oktatási intézmények — legyenek azok szakmun­kásképzők, szakközépiskolák avagy főiskolák és egyete­mek — nem képesek azon­nal használható szakismere­teket nyújtani. Hiszen köz­tudott, hogy egyrészt ahány üzem, annyiféle termék, Te­hát annyiféle a szakmai igény; másrészt oly gyorsan fejlődik a műszaki, technoló­giai színvonal, hogy a szer­zett ismeretek gyakran el­avulnak, mire a fiatalok el­hagyják az iskolát. Hz alapozó-képzést Kell erősíteni Egy ideig a magyar szak­oktatás — és szerte a világon minden szakmai iskola — az­zal próbálkozott, hogy szo­rosan nyomon kövesse a ter­melés változásait. Ekkor csaknem évenként új és javí­tott kiadású tankönyvek ke­rültek forgalomba, mert így vélték megoldhatónak a lé­péstartást a fejlődéssel. Ám a mind jobban sűrűsödő problémák hamarosan vilá­gossá tették, hogy ez az út nem járható sokáig. A szakmai oktatás irányí­tói szinte egyszerre döbben­tek rá az egész világon, hogy a végtelenségig nem követ­hetik a termelés szakosodá­sát. Ebből a felismerésből ké­zenfekvőén kínálkozott a szé­lesebb alapokon nyugvó kép­zés bevezetése, pontosabban: az egymáshoz közelálló, úgynevezett rokonszakmák Újabb autószervizek, székhazat épít a GELKA A szolgálta tó ipar ötéves terve (Folytatás az 1. oldalról.) A városban a legsürgetőbb szolgáltatási gondok közé tar­tozik a gépkocsijavító-, sze­relőhálózat kibővítése. Az el­múlt hat év alatt meghárom­szorozódott a magántulajdon­ban levő személyautók száma és most már megközelíti a négyezret. A javító, karban­tartó tevékenység ez alatt az idő alatt viszont csak 28 szá­zalékkal növekedett. A kö­vetkező ötéves tervben vár­hatóan megháromszorozódik a kocsik száma. Nem hagy­ható figyelmen kívül a vá­ros idegenforgalma sem, ami lényegesen megnöveli az át­menő forgalmat. Az igények megközelítően jó kielégítéséhez több szerv összefogására lesz szükség. Előreláthatólag ilyen beruhá­zásokra 33 millió forintot for­dítanak Miskolcon a követ­kező öt év alatt. Az AFIT, a VIMELUX és a városi ta­nács közös erőfeszítéseket tesz a jelenlegi autójavító hálózat kibővítésére. Az épü­lő új szerviz helyét — gaz­dája a VIMELUX lesz — még nem jelölték ki. A Bú­za téri javítóműhely ugyan­is már elavult. Miskolcon számottevő az autószerelő magánkisiparo­sok munkája is. Számítások szerint a következő ötéves tervben a kisiparosok javító tevékenységére is nagyobb mértékben lehet számítani. Híltőgépiavító szerviz Háztartási gépek, rádiók, televíziók javítására . egy miskolci lakos átlagosan 58 forint 20 fillért költ évente. A háztartások gépesítésének üteméből kiszámították, hogy ez az összeg 1975-ig több mint 30 forinttal emelkedik. E szolgáltatást a GELKA és a VIMELUX végzi. A Gépi Elektromos Karbantartó Vál­lalat új irodaházat épít a kö­vetkező ötéves tervben és bár az épület helyét még nem jelöltek ki, elképzelhető, hogy a Búza tér rendezése során itt kap majd helyet a GEL­KA székháza, a legkülönbö­zőbb részlegekkel. A Győri kapui lakótelep és az Eszpe­rantó tér között épül majd fel Miskolc speciális hűtő­gépjavító szervize, amit a VIMELUX üzemeltet. Nyárra Készüljön a nyári ruha! 1975-ig a város dinamikus fejlődése következtében a la­kosság száma megközelíti a 200 ezret. A lakások száma 50 ezerről több mint 63 ezer­re emelkedik. Az új, korszerű otthonok felszereltsége töké­letesebb és egyben bonyo­lultabb a régieknél. Elenged­hetetlenül fejleszteni kell a lakáskarbantartó szövetkeze­tek munkáját. A villanysze­relő, üvegező, lakatos, aszta­los és festő szakmákban szak­emberek egész seregét fog­lalkoztatja majd a kapacitá­sát körülbelül megkétszerező szolgáltatási ág. A tanács eh­hez a szövetkezeteknek és különböző vállalatoknak anyagi segítséget is nyújt, és az igényeknek megfelelően helyet biztosít a legfontosabb részlegek számára az új szol- gált akóházakban. A ktsz-ek hosszú vállalási határideje mind a mai napig égető problémája a városnak. A jobb nevű szövetkezetek már egy hónapon belül nem is vállalnak ruhavairást. így történhet meg. hogy a ta - vasszal rendelt ruha csak a nyár elejére készül el. Nem­csak műhelyekre, hanem sok szakemberre is szükség lesz ahhoz, hogy ezek a szövetke­zetek eleget tegyenek a ve­lük szemben támasztott kö­vetelményeknek. N, J. körére is kiterjedő szakmai oktatás megteremtése. Csakhogy most meg a diá­kok túlterhelése, s ebből kö­vetkezően a szakmai tudás felületessége jelentett gondot. Egy szakmát sem könnyű alaposan megtanulni, nem­hogy egyszerre többet. Ezért a kérdés úgy vetődött fel, hogyan lehet a rokonszak­mákra is felkészíteni a tanu­lókat, s egyúttal az ismere­tek hatékonyságát, színvona­lát is növelni? A gyakorlat bizonyította, hogy csak egyet­len módon: az alapozó-képzés erősítésével, tehát a termelés minden részletének az ismer­tetése helyett a gondolkodá­si, a problémalátó és prob­lémamegoldó készség fejlesz­tésével. fiz üzem Kész szaKembert aKar Ezzel természetesen sok­kal nagyobb feladatok hárul­nak az üzemekre, hiszen ne­kik kell gondoskodni ok ar­ról, hogy kellő gyakorolta­tással, esetleg tanfolyamokkal a saját igényeik szerint to­vábbfejlesszék a szakmai alapismereteket. Kérdés azonban, jól jámá- nak-e ezzel az üzemek? Ha arra gondolunk, hogy a gyors műszaki fejlődés egyéb­ként is állandóan új gépek és eljárások megismerésére kényszeríti a dolgozókat, ak­kor a szilárdabb alapismere­tek kétségtelenül megkönnyí­tik az átállást. Mégis, az a tapasztalat, hogy éppen az utóbbi években csökkent ná­lunk a különböző iskolatípu­sok esti és levelező oktatásá­ban részt vevő dolgozók szá­ma. A szabad munkaerő-ván­dorlás sem késztette az üze­meket arra, hogy ösztönöz­zék dolgozóikat a tanulásra. Könnyebbnek tűnik kész szakembereket magukhoz csalogatni, mint jelentős erő­feszítéssel és anyagi áldo­zattal a régebbi dolgozókat továbbképezni, különösen ha annak az a kockázata, hogy ők is új munkahelyet keres­nek a magasabb szakmai is­meretek megszerzése után. A megoldás legfőbb módja, hogy érdekeltté tegyük mind a dolgozókat, mind az üze­meket a teljesítményképes szakmai ismeretek gyarapí­tásában. Ennek érdekében mindenekelőtt a szakmai ok­tatás átfogó és mélyreható korszerűsítése válik szüksé­gessé. Ami a szakmunkás- és a középfokú szakemberkép­zést illeti: meg is tettük már ez irányban a kezdő lépése­ket. De vissza kellene adni, vagy inkább új alapokon ki kellene alakítani az üzemi szakmai tanfolyamok becsü­letét. Növeli a nyereséget Sok üzemi vezető vallja, hogy ha az oktatás-képzés révén valóban kimutathatóan többet nyernek az üzemek, akkor ők sem zárkóznak el az anyagi feltételek megte­remtése elől, sőt élni fognak a pénzbeli ösztönzéssel is. Csakhogy a dolog meg is for­dítható. Ha áldoznak az ok­tatásra, s nem zárkóznak el a dolgozók továbbtanulása elől — mint ahogyan ma egyné­mely vállalatnál tapasztal­ható —, akkor kézzelfogható bizonyítékot kapnak a na­gyobb szakmai ismeretek nyereségnövelő hatásáról. Már javában tart az augusztus 20-án nyíló moszkvai Ma­gyar Népgazdasági Kiállítás előkészítése. Kristóf László, a HUNGEXPO vezérigazgató-helyettese, a kiállítás igazgatója a a sajtó munkatársainak elmondotta, hogy a mintegy 170 ma­gyar vállalat 200 vagonnyi árujának legnagyobb része megér­kezett a kiállítás színhelyére, vagy útban van oda. Máris több száz szerelő- és építőmunkás dolgozik Moszkvában, hogy a nyitásra minden rendben legyen. A Szovjetunió népgazdasági eredményeit bemutató állandó kiállítás most már „magyar ' pavilonjában a munkálatok mintegy két héten át úgy folytak, hogy amíg mi építettünk, csehszlovák barátaink, akiknek ugyancsak ebben a pavilonban zárult 25 éves fejlődésüket bemutató kiállításuk, bontottak. Mindez azonban nem hátrál­tatta a munka ütemét. Már a kiállítás színhelyén vannak a Diósgyőri Gépgyár kábel- és húzógépei is, amelyek közül fel­vételünk a DHCH—19B típusú, tetszetős kivitelű húzógépet mutatja be. Ny. I. Rekonstrukci ós sebészet Miskolcon Negyvenágyas traumatológiai pavilon épül a vasgyári kórházban A napokban történt: az egyik • közlekedési baleset sérültjét szó szerint orr nél­kül vitték be a mentők a vasgyári kórházba. Az orr-, fül-, gégeosztályon megope­rálták, úgynevezett rekons­trukciós műtétet hajtottak rajta végre, a beteg új — és meglehet, hogy a réginél szebb — orrot kapott. Az eset csak egy az ezer hasonló műtét közül, ame­lyet 1963 óta a dr. Ditrói Sán­dor főorvos vezette osztá­lyon végeztek. A főorvos a második vi­lágháború óta rendkívül gyorsan fejlődő rekonstruk­ciós és plasztikai sebészet „fellegvárában”, Prágában és a Budapesten működő in­tézetben ismerkedett meg ezzel az új gyógyítási terü­lettel. Nyolc év alatt szám­talan tudományos előadást tartott, és köteteket tesznek ki a hazai és külföldi la­pokban megjelent cikkei, tanulmányai. — Az egyik legjelentősebb iparú megye kohász, gép­gyártó városának a két nagyüzem közé épített kór­házában magától értetődően csaknem valamennyi orvosi Bábel tornyához hasonlít... Külföldi és magyar fiatalok a miskolci építkezéseken A tizedik nyarat töltik a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatói a Borsodi Állami Építőipari Vállalat építkezésein. Az idén, az árvíz miatt, különös jelentőséget kapott az egyetemisták segítsége. A BÁÉV szakmunkásainak egy része a szabolcsi helyreállí­tási munkálatoknál dolgozik, helyükre is a miskolci egye­temisták álltak. Az első turnus után Június 29-től, az első tur­nusban 150 fiatal dolgozott. A fiúk a Sportcsarnok épít­kezésén és a Győri kapuban munkálkodtak, a lányok a Szentpéteri kapuban takarí­tották az átadásra kész laká­sokat. A Sportcsarnoknál dolgozó fiúk vegyes érzelmekkel szá­moltak be az építkezésen el­töltött két hétről. Legtöbben komolyabb munkára számí­tottak, s mint mondták, na­gyobb feladatok elvégzésére lettek volna képesek. Munkájukat sokszor értel­metlennek érezték. Jellemző erre az egyik mélyépítő bri­gád esete. Őket a Sportcsar­nokkal szemközt épülő könyvtár alapozásához irá­nyították. A brigád két tagja — akik tavaly nyáron is ugyanitt dolgoztak — megle­pődve látta, hogy ugyanazt a gödröt kell kiásniuk, amelyet tavaly már egyszer kiástak és amelynek a fala azóta beom­lott, az eső és a hóié pedig telehordta homokkal. A „csendes pihenőzők” kö­zött is gyakran járta a mon­dás: „Nem lógunk, csak al­kalmazkodunk az építőipari munkafegyelemhez.” (Tény, hogy az építőipar sem a leg­jobb oldaláról mutatkozott be a munkafegyelem és a szervezés terén.) A többség azonban lelkiismeretesen el­végezte a reá bízott munkát. A tábor végeztével a leg­jobban dolgozók jutalomüdü­lést kaptak: ketten Lengyel- országban. tízen Nógrádverő- cén tölthetnek két hetet. Hu­szonötén pénzjutalomban ré­szesültek. A harkoviak jól érzik magukat Bábel tornyához hasonlít az E/5-ös kollégium az Egye­temvárosban. A magyar fia­talok mellett ugyanis német és szovjet diákok is dolgoz­nak az építkezéseken. (A vietnamiak már nem is szá­mítanak külföldieknek: itt tanulnak, itt élnek és most ők is egy sorban dolgoznak a magyarokkal.) A német fiatalok Magde- burgból érkeztek, s július 6. óta dolgoznak a Sportcsar­noknál. A munkásokkal ha­mar összebarátkoztak, már néhány magyar szót is meg­tanultak tőlük. No, nem ép­pen . a legszalonképesebbe­ket ... A szovjet fiatalok a har­kovi Lenin Műszaki Főiskola hallgatói. Tapasztalt, „harc­edzett” építők is akadnak köztük. (Vezetőjük. Anatolij Ivanovics Loboda például már három nyarat töltött építőmunkával a szűzfölde­ken.) A csoport nagyon jól érzi magát. Dicsérik a mis­kolciak segítőkészségét. (Egy nappal hamarabb érkeztek és az állomáson nem várta őket senki. Egy ismeretlen mis­kolci, aki tudott valamit oro­szul, kisérte ki őket az egye­temre.) A hétvégeket is közösen töltik el a szovjet fiatalok: autóbuszkirándulást szervez­tek Lillafüredre. Aggtelekre, Egerbe. A négyhetes munka után két hetet üdüléssel, pi­henéssel töltenek el. Felkere- - sík Budapestet és a Bala­tont is, B. Gy. szak, gyógyítási terület aa ipari ártalmakhoz, balese­tekhez kapcsolódik. Különö­sen igaz ez a rekonstruk­ciós műtétekre, hiszen be­tegeink jelentős része ipari balesetek következtében sé­rült meg. A betegek körében ma még nem eléggé ismert szakmánk népszerűsítéséhez, a gyógyító munka eredmé­nyesebbé tételéhez hamaro­san nagy segítséget kapunk: kórházunkban — a két nagyüzem támogatásával — negyvenágyas traumatoló­giai pavilon épül a negye­dik ötéves terv idején. Nagy szükség van erre a baleseti osztályra, hiszen a kohászat, a gépgyár, a város leggyor­sabban fejlődő kerületének nem ritkán súlyos sérültjeit ma még öt kilométerre, a Szentpéteri kapuba ' kell szállítani, utána pedig a re­konstrukciós műtétre vissza a mi kórházunkba. Az új pavilon elkészülte után si­kerül megteremtenünk a traumatológiai és rekons­trukciós sebészet egységét. Prágában például évek óta közös épületben dolgoznak a két szakma orvosai. Re­méljük, hamarosan mi is közel kerülünk egymáshoz. Dr. Ditrói Sándor főorvos a napokban vette át az egész­ségügyi miniszter által ado­mányozott Kiváló orvos ki­tüntetést. (pusztai) Beteljesült jóslat — Azt jósoltam ma­gának régebben, hogy a lányát férjhez adja. és majd ikrei lesznek. Beteljesült? — kérdezi a jósnő régebbi láto­gatójától. — Ügy félig-meddig — volt a felelet. Az ikrek már megvannak.

Next

/
Thumbnails
Contents