Déli Hírlap, 1970. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-21 / 169. szám

Augusztusban: Diósgyőri ifjúmunkás napok A Diósgyőri Gépgyár KISZ-szervezete második fél­évi munkatervének közép­pontjába az ifjúság politikai nevelésével kapcsolatos fel­adatok, a KISZ politikai jel­szavainak végrehajtása, a párt X. kongresszusára ké­szülő kommunisták munká­jának segítése, s természete­sen az ez évi akcióprogram teljesítése kerültek. Megkez­dődött a felkészülés az LKM 200 éves jubileumi ünnepsé­geihez kapcsolódó diósgyőri ifjúmunkás napokra. A két nagyüzem KISZ-vezetői na­pokon belül egyeztetik elkép­zeléseiket, s rögzítik a mint­egy 5000 diósgyőri fiatalt érintő program tennivalóit. Kétszáz szövetkezeti lakás az asz elejére Mi újság a Győri kapui lakótelepen? (Folytatás az 1. oldalról.) A BÁÉV Győri kapui épí­tésvezetőségén szinte szünet nélkül cseng a telefon. Kü­lönösen a A-jelű épületek állapota felől érdeklődnek. Ide költözik majd a szövet­kezeti lakástulajdonosok több­sége. Az építőipar jó híreket közölhet: szeptembertől az A/5-ös, 6-os, 9-es és 10-es épü­letekben is befejezik a hi­ánypótló munkákat. Hagyományos módszerrel készül a telep új kis ABC- áruháza az Űttörőház mel­if Ksüiönc sirály. A bohó madár egy anglmi kisváros, Paignton vasúti pályaudvarán rakott fészket, mégpedig a sínek között. — Ha a vonat jön, akkor behúzza a nyakát, de nem szM le a tojásokról — mesélte az állomásfőnök... lett. Az Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetke­zet a tervek szerint még az idén megnyitja a főként élel­miszert árusító üzlet kapuit. Veszélyben a határidő A telepen épül egy húsz­tantermes iskola is. Átadási határidejét augusztus végé­re tűzték ki, de a munkák jelenlegi állása szerint való­színűleg késik az átadás. A BÁÉV mégis bízik abban, hogy jól hajráznak az épí­tők, s így sikerül tartani az ígért határidőt. A 200 férőhelyes óvoda bel­ső munkálatait csaknem tel­jesen leállították, a szakem­bereket az iskola építéséhez irányították. A 120 személyes bölcsődének eddig csak az alapjait rakták le, a kilátá­sok szerint jövőre adják át. Késik a szolgáltatóház Amikorra a lakótelep tel­jesen benépesül, csaknem nyolcezer ember lakik majd a Győri kapu déli részén. Mivel a két kis áruház ka­pacitásánál fogva aligha tud­ná kielégíteni az igényeket, a lakónegyed közepén egy nagy ABC-áruház is épül. Mellet­te szolgáltatóház kap helyet. Alapozásukat az idén meg­kezdik. Az orvosi rendelő, a gyógyszertár, az OTP és a postafiók, a Gyorstisztitó szalon és a GELKA csak jö­vőre rendezkedhet be az épületben. Itt lesz majd a la­kótelep telefonközpontja is, ezenkívül festő- és üveges részleget, fényképészüzletet és cipészműhelyt nyitnak. Az első lakóknak még egy évet kell várni az étterem és az eszpresszó átadásáig; ezek ugyancsak a lakótelep köz­pontjában lesznek. NAGY JÓZSEF Postások konferenciája 1972-ben működésbe lép a kiliáni távbeszélőközpont Ma délelőtt fél 10 órakor az SZMT-székházban konfe­renciát tartott a miskolci pos­taigazgatóság. Andrássy Ala­dár, az igazgatóság vezetője beszámolt az első féléves ter­melési eredményekről és a jelentősebb beruházások helyzetéről. A Borsod és He­ves megyei postahivatalok 1970 első felében 103,4 szá­zalékra teljesítették tervüket. Jól halad a Kilián-lakótele- pen készülő négyezer állo­másos új távbeszélőközpont építése, és így előrelátható­lag 1972-ben bekapcsolják a hálózatba. Az igazgatóság másik legjelentősebb beru­házása, a mezőkövesdi posta­ház, ugyancsak a terveknek megfelelő ütemben épül. Az év első felében megkezdték Eger új távbeszélő központ­jának előmunkálatait, jövőre pedig hozzálátnak az épít­kezéshez. A kohászok éjjeli szanatóriumában Tizenöt éves múltja van a Lenin Kohászati Művek Miskolc-Tapolcán működő éj - jeli szanatóriumának, amely­nek fenntartására évente 1 millió 200 ezer forintot for­dítanak. Teljesen ingyenes ellátás mellett, az ide beutalt dolgozók szigorú orvosi fel­ügyelet mellett pihenhetnek. Egy-egy, négy hétig tar­tó turnusban egyszerre öt- venhatan vehetik igénybe ezt a különleges lehetőséget; az év első felében 300 kohászati dolgozó kapott beutalót. Szfe-titkárok értekezlete az SZMT-ben Holnap, szerdán délelőtt 9 órakor a város középüzemei­nek szb-titkárai tartanak ér­tekezletet — mintegy har­mincán — az SZMT székhá­zában. Az agitációs munka tapasztalatait és a további feladatokat vitatják meg. Ki­fejtik véleményüket a válla­lataiknál kialakult bérgazdál­kodásról, majd meghallgat­ják Kiss Béla, az SZMT tit­kára előadását, aki a szak- szervezeti munkával kapcso­latos tennivalókról szól. így készül a IV. ötéves terv (Befejező rész.) A negyedik ötéves terv ki­dolgozásának első szakasza lényegében még ez év elején lezárult. Szakemberek szá­zai, ezrei vettek részt a nép­gazdaság helyzetének elem­zésében. a piac bővítési le­hetőségeinek vizsgálatában, az export- és importfejlesz­tési lehetőségek és gondok felkutatásában. megoldásá­ban, tekintették át a terme­lési kapacitások és munka- erőforrások bővítésének mér­tékét, termelésük műszaki színvonalát és e színvonal emelésének célszerű irányait. TÖM) változatban tietgszták ki az elképzeléseket Az elemző munka során több változatban készültek elképzelések arról, hogy az Vend'égsérgfodn a „Zöldruhás szűznél” T amperében. Miskolc testvérvárosá­ban egy öreg népdalra mindenki­nek megnyílik a szíve. A finn szö­veg így kezdődik: „Tammer kosken síi- lalla..Az első versszak — gyenge — magyar fordításban: A Tammer vízesés hidján / Láttam meg először a babá­mat, / Más kabátja volt rajta, / Mégis úgy sétált, mint egy úr. Tamperéi barátaink első dolga volt, hogy ezt a dalt megtanították velünk, s ettől kezdve fújtuk lelkesen. Nem vélet­len, hogy ez az igénytelen kis népdal szinte a város indulójának rangjára emelkedett. A szövegben szereplő víz­esés ugyanis nemcsak idegenforgalmi látványosság, hanem a helybeli ipar mozgatója is. Nagy szerepe van abban, hogy Tampere az ország második váro­sának és a finn ipar egyik központjá­nak számít. Tizennyolc méter magas zu- hataga, mely a két legnagyobb tó — egyébként 33 tava van a városnak — összefolyásánál keletkezett, elektromos erőművet táplál, gépeket hajtó energiát szolgáltat. Hajdanában — ebben is hasonlít Mis- kolchoz — a csizmadiák városának ne­vezték Tamperét, az itt működő híres céhek után. Ma is számos cipőgyár mű­ködik a városban, de legalább ilyen hí­resek a papír- és a szövőüzemek. A szövőnő szobra ott áll a központi park legszebb helyén, s — mint házi­gazdáink huncutkodva megjegyezték — az életben is ilyen csinosak a gyári lá­nyok. Sok ezren vannak, de sajnos most — fűzték hozzá tettetett sajnálkozással — mindannyian nyaralnak, az üzemben nyári szabadság van. í, ez egy kis magyarázatra szorul, jsszú, bktog. és sötét tél után — hó­2. A lámperei vízesés napokon keresztül csak néhány órára tűnik fel az alig derengő északi nap — a rövid nyár minden perce becses a finn embernek. Ilyenkor hetekre bezár­nak az üzemek, s túlzás nélkül: nyaral az ország. Színes sátrak bomlanak ki az apró szigeteken, motorcsónakok és vi­torlások szántják a tengeröblök vizét. Aki pedig megengedheti magának, az felpakolja a családot és elmegy néhány hétre nomád-pecásnak a lappföldi folyók partjára. (Csak mellesleg: ha volt kirakat, amely előtt sóvárogva ácsorogtak a kis­pénzű miskolci turisták, akkor az a sportszerboltok kirakata volt. Micsoda horgászfelszerelések kínálták ott magu­kat, te jó isten! Ráadásul a horgok nagyságából arra lehetett következtetni, hogy errefelé akkora halak is harapnak, amekkorát a mi horgászaink mutatni szoktak.) ■ De elég a pecázásból, hiszen arra sincs hely, hogy a legkevesebbet elmondjam Tampere kedves népéről. Arcok, nevek sokaságát idézi a jegyzet, s fájdalmas, hogy csak néhánynak az üzenetét köz­vetíthetem. A mi kedves „Jóka” bácsin­két például — Karanko Jouko iskola- igazgató a 30-as években Sopronban vé­gezte a teológiát, s máig szebben beszéli a magyart, mint közülünk sokan —, aki a szauna gyönyöreivel megismertetett bennünket. S lám, most megint nem róla, hanem a szaunáról kell beszélnem, hiszen enél- kül Finnországban barátság sincs. Ha két finn ember találkozik, megkérdik egymástól: „Honnan jössz?” „Jó hely­ről” — hangzik a válasz, s általában hozzáfűzik azt is, hogy konkrétan mi volt az a jó hely. De ha szaunázni volt az illető — ami tényleg „jó hely” —, akkor így hangzik a válasz: „Üdvözlet a szaunából!” Szauna van fából, kőből, betonból. Láttunk a kis parasztházak mellett, s a legelőkelőbb villanegyedekben. Mert a finn ember szerint ezt semmi sem pótol­hatja. Nem fürdés, tisztálkodás, hanem szertartás. A család hetente legalább egy-két alkalommal közösen szaunázik, s ha igazán kedves a vendég, akkor ve­lük tarthat ő is. A szaunáról sok min­dent elmondtak már, mindenki tudja, hogy a forró gőzfürdő után a hideg víz­be kell mártózni. De e szertartásnak ezernyi más fogása van. Kezdve azzal, hogyan kell csapkodnia magát az em­bernek a frissen vágott nyírfavesszővel, és az sem mindegy például, hogy milyen időközönként és mennyi vizet locsolnak az izzó kőre vagy a tűzhelyre. „Jóka” bátyánk váltig oktatott bennünket, hogy a jó szaunás úgy locsolja a vizet, ahogy ,.a macska pök” azaz apró adagokban. Hogy jó érzés-e szaunázni? Nos, én szívesebben fogadom a langyos zuhanyt. De az biztos, hogy Finnországban na­gyon egészségesek és — ami feltűnő — nem kövérek az emberek. Persze ebben a földrajzi környezetnek, s a miénknél ésszerűbb táplálkozásnak legalább annyi része lehet, mint a szaunának. De az vitathatatlanul jól hangzik, hogy: „Üdvözlet a szaunából!” RCKFS DEZSŐ Következik. S/. nház, ahol a nézőtér forog. új ötéves terv időszakában miképpen lehetséges a fő kö­vetelmények kielégítése, mi­lyen növekedési ütemmel szá­molhatunk, a tervidőszak vé­gére a gazdasági fejlettség milyen színvonala érhető el és így tovább. A legkedve­zőbb változatok kiválasztásá­ban korszerű számítógépek segítették és segítik a szak­emberek munkáját. Így például az elérhető nö­vekedési ütem vizsgálatakor az egyik tervvariáns az éven­kénti 7—8 százalékos terme­lésnövekedés ütemének gyor­sítását tekintette fő célkitű­zésnek. De szükségessé vált egy olyan variáns kidolgo­zása is, amely nem számol a növekedési ütem nagy mér­tékű gyorsításával, mivel a gazdasági reform bevezetésé­vel járó átalakulás fékező tendenciákat is hordoz ma­gában. A nézetek és vélemé­nyek összevetése után bizo­nyossá vált, hogy az ütem nö­velése elsősorban a gépipari termékeknél lehetséges. Ter­mészetesen még további ter­vezőmunka szükséges a vég­leges döntésig. Átalakul a termelés szerkezete A tervezőmunka során a szakemberek aránylag meg­bízhatóan feltárták azokat az összefüggéseket is, amelyek a felvevőpiac és a termelés ágazati szerkezete között fennállnak. Ennek alapján feltételezhető például, hogy 1971—75-ben a lakosság fo­gyasztása — az életszínvonal növekedésével összefüggés­ben — gyors ütemben toló­dik el a tartós fogyasztási cikkek, a minőségi textil- és ruházati cikkek, az ipari szol­gáltatások irányában. Vagyis: a lakosságot kiszolgáló ipar­ágaknak arra kell felkészül­niük, hogy igényesebbek le­szünk. Lakásépítési célkitűzése­inkkel összefüggésben gyors ütemben fejlődik majd az építőipar is. E népgazdasági ág anyagigényessége magával vonja majd az építőanyag­ipar, de még a kohászati, gépipari és vegyipari terme­lés fejlődését is. A tervezőmunka természe­tesen nemcsak a várható ke­reslet és az ipari termelés összefüggéseit vizsgálja, ha­nem azt is, hogy milyen ütemben és mértékig van lehetőség az adott szerkezeti változásokra a tervidőszakon belül. Tudományos megalapozottsággal Fentebb már utaltunk ar­ra, hogy az új ötéves terv feladatainak kidolgozása ezernyi ember és számtalan korszerű berendezés együttes munkájának eredménye lesz. E terv tudományos megala­pozottságáról is képet kap­hatunk, ha megvizsgáljuk, hogy az egyes feladatokkal milyen szervek foglalkoznak. Az ipar ágazati szerkezeté­nek különböző problémáival kapcsolatban — többek kö­zött — az Akadémia Ipargaz- daságtani Kutatócsoportja és a Gazdaságkutató Intézet folytat kutatásokat. Az ipar állóeszköz-fejlesztésével kap­csolatos kérdések az ágazati minisztériumokban, az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottságban. az Akadémia Közgazdaságtudományi Inté­zetében, a Gazdaságkutató Intézetben, az Országos Terv­hivatal Tervgazdasági Intéze­tében egyaránt napirenden voltak Ugyancsak az OMFB és az OT Tervgazdasági Inté­zete folytatott kutatásokat az ipari termelés műszaki szín­vonalának elemzésével kap­csolatban, az Akadémia Ipar- gazdaságtani Kutatócsoportja pedig az ipari munkaerő­szükséglet és termelékenység különböző területein. Ha mindehhez még hozzá­vesszük azt a munkát, amely- ivei a különböző vállalatok és intézmények dolgozzák ki saját ötéves tervfeladataikat, elmondhatjuk: a TV. ötéves terv az eddigi tudományo­san legmegalapozottabb terv lesz hazánk történetében Ny. I. Két hét Rügen szigetén Elutazott Miskolcról az a 12 NDK-beli vendég, akik a Diósgyőri Gépgyár meghívá­sára töltöttek két hetet a vállalat üdülőjében. Ezzel egyidőben hazaindultak Rü­gen szigetéről azok a diós­győri fiatalok is — szintén tizenketten —. akik a jói végzett munka jutalmakén! üdülhettek két hétig Német­országban.

Next

/
Thumbnails
Contents