Déli Hírlap, 1970. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-21 / 169. szám
Még engedélyekre vár a KÉV Két utcát csatornáznak az Uttörőparkban Az Űttörőparkban hamarosan megkezdődik a szennyvízcsatorna-hálózat építése. A lakók szempontjából fontos beruházásról először Sztrel- esik Ferenc tanácstaggá szélgettünk. Lezárják a Kisdobos és a Jeqenyés utcát — A telep csatornázására pillanatnyilag 1,9 millió forint -áll rendelkezésre — mondotta. — Ez a Jegenyés és Kisdobos utca alatt húzódó két gerincvezeték megépítésére elegendő. Tudomásom szerint a munkát a Közlekedési Építő Vállalat ez év szeptemberében kezdi meg, s még az év utolsó hónapjában be is fejezi. Ezzel kapcsolatban, mint tanácstag, arra szeretném felhívni a két utca lakóit, hogy a tüzelőt és a szükséges építőanyagot még a munkálatok megkezdése előtt szerezzék be. hiszen azt követően nemigen lesz lehetőség arra, hogy a gépkocsik bejárjanak. S nem tudni azt sem. hogy a munkálatok nem húzódnak-e ei... Sztrelcsik Ferenc elmondotta: a lakók közötti beszélgetések során felvetődött, hogy ha már egyszer felvonul a telepre a KÉV, nem lehetne-e a teljes beruházási programot megvalósítani, vagyis minden utcát ellátni csatornával? S még valami: a telepen már csak a Pionír és a Zászló utcának nincs vízvezetéke. A csatornázással egy időben talán e két utca lakóinak jogos panaszát is orvosolni lehetne. A tanácstag javaslataival felkerestük a II. kerületi tanácsot és az érintett vállalatokat. Csak a két főcsatorna Turinszky Ferenc, a II. kerületi tanács vb-elnökhelyettese elmondotta, hogy a városi tanács tervosztálya a Jegenyés és a Kisdobos utca csatornázási munkálatait a Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalatra bízta. A vállalat először egy hatmillió forintos tervet terjesztett elő, ezt azonban a tanács visszautasította, mondván : amellett, hogy nagyon drága, a vezetéknek mintegy 50 százaléka olyan területen haladt volna át, amely belátható időn belül nem lesz köz- művesítve. Az új terv 1,9 milliósra „sikerült”, s ez kerül most kivitelezésre. E terv szerint a szenny csatornát az Egri utcánál kötik majd be a Hejő túlsó oldalán levő fő-gerincvezetékbe. — Sajnos, pénz egyelőre csak a két utca csatornázására van — mondotta az elnökhelyettes. — Az egész telep csatornázására egyébként még terv sem készült, így azt sem tudnánk megmondani, mennyibe kerülne. A Pionír és a Zászló utca vízellátásáról annyit: a tanács folyamatosan napirenden tartja az itt lakók kérését Mi magunk is azt szeretnénk, hogy az Üttóröpark végre teljes egészében el legyen látva vízzel. Tavaszra készül el A csatornázási munkák ütemezéséről először dr. Konczvald Barnabástól, a Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat igazgatójától érdeklődtünk. — Mi, felkészültségünk miatt, nem tudtunk vállalkozni a munkára — mondotta. — Így a csatornázást a Közlekedési Építő Vállalatnál rendeltük meg. Ismerve a nehéz talajviszonyokat, a munka valószínűleg áthúzódik a jövő év elejére. Annál is inkább, mivel a KÉV-hez ez év június 9-én érkezett megrendelés 1971 júniusára kéri a munka befejezését. A KÉV egyelőre még nem kapta meg a szükséges engedélyeket, de vezetői bíznak abban, hogy a IV. negyedév elején megkezdhetik a munkát, amelynek végét ők is a jövő tavaszra „jósolják”. NYtKES IMRE ■’k Új óvodát épít a BÁÉV a Szentpéteri kapui lakótelepen. A műszaki átadás után rövidesen végeznek a hiánypótlással is, és előreláthatólag szeptemberre benépesül a 150 gyereket fogadó óvoda. ______________ i (Ágotha felv.) I Mennyi kenyeret fogyaszt a város? A Miskolci Sütőipari Vállalat statisztikája szerint Miskolcon jelentősen megnőtt a péksütemények iránti kereslet. Eddig évente 44 millió darab — ötvenféle — péksütemény fogyott a városban. Az év végére várhatóan Kassai látogatás után Interjú Németh Tiborral, a Miskolc városi KlSZ-bizottság titkárával A napokban érkezett haza Kassáról a Miskolc városi KISZ- bizottság háromtagú küldöttsége. Az ottani Szocialista Ifjúsági Szövetség városi bizottságának vendégeként töltöttek három és fél napot szlovákiai testvérvárosunkban. A delegáció vezetőjét, Németh Tibort, a KISZ városi bizottságának titkárát kértük meg: számoljon be lapunk olvasóinak útjuk céljáról. — Elöljáróban: a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség a jobboldali erők tudatos bom- lasztási politikája következtében 1968 áprilisában csakNevek és éttermek Az utóbbi időben sok kifogás merült fel amiatt, hogy a kereskedelmi és vendéglátóipari vállalatok, szövetkezetek új üzleteiket, éttermeiket idegenszerű, álidegen hangzású névvel jelölik. A Kereskedelmi Értesítő közli a Belkereskedelmi Minisztérium állásfoglalását, amely szerint a köztudatba átment és általánosan ismert idegen nyelvű vagy idegen hangzású elnevezések nem kifogásolhatók. Megjavult a magyar gyufa Hosszú éveken át sok panasz volt a gyufára. Kezdetben a gyufafej vegyianyaga nem felelt meg a követelményeknek: lepattant, későbben izzott fel, vagy egyáltalán nem is csiholt tüzet. Ezen a panaszon azután segítettek. Ekkor pedig a gyufa faanyaga ellen emeltek egyre többen kifogást: nagyon-na- gyon óvatosan kellett a kis szálat a doboz oldalánál végi grántani, mert könnyen a ruhaanyagra hullott az elpattant gyufafej vagy gyufa- száldarab. A magyar gyufa minőségét most sikerült megjavítani. Ezt bizonyítják a Faipari Minőségellenőrző Intézet laboratóriumi próbái. Itt egy olyan különleges berendezést alkalmaznak, amely egy kis kalapácsos inga segítségével teszi próbára a gyufaszálat. Az apró kis kalapács alig hallhatóan oda-oda koppint a farudacskára, és ha nem törik el. akkor a szakemberek elégedettek a minőséggel. A próba azt igazolja, hogy 100 szál közül alig néhány törik el. bár a mintákat eléggé nagy „igénybevételnek” teszi ki a kontroli- szerkezet. A szakemberek azt tartják megengedhetőnek, ha tíz esetben pattan el a szál. de általában 5—7 törést sikerül csak produkálni. A javulást azzal érték el, hogy alapanyagul ma már a nemes nyárfaanyagot használják fel a gyárakban. Ennek a minősége sokkal jobb, olyannyira, hogy a magyar gyufa faanyaga a jó külföldiekkel is felveszi a versenyt. nem teljesen megszűnt. Ezt követően olyan ifjúsági rétegszervezetek születtek, amelyeket némi nacionalista egységen kívül mással aligha lehetne jellemezni. Nem ismerték el a párt politikáját, és érdeklődésüknek, koruknak, foglalkozásuknak megfelelően, sajátos követelésekkel léptek fel. A szociális differenciáltság alapján létesült szervezetek a CSISZ-nél jóval kevesebb tagot számláltak. — Mi volt a következő lépés? — Tavaly májusban alakult a Lenini Ifjúsági Szövetség. Ez volt az első jelentős lépés, ami az egységes ifjúsági szervezetek létesítése érdekében történt. A Csehszlovák Kommunista Párt tavaly novemberben hozott határozatot egy egységes, belsőleg differenciált ifjúsági szervezet megalakítására. Így született meg a Szocialista Ifjúsági Szövetség. — Milyen közös vonások vannak a KISZ és a SZISZ programjában? — Az új ifjúsági szervezet rendkívül nagy gondot fordít az ideológiai munkára és arra, hogy a problémákat tisztázza. A szlovákiai fiatalok az elsők között fogadták el ezt a programot. A Kommunista Ifjúsági Szövetséghez hasonló, lenini nézeteket valló szervezetekben most kezdődött meg a munka dandárja. A párt irányításával dolgoznak és az év végéig tervezik országosan az irányító és a vezető szervek megválasztását. Törekvéseik között szerepel, hogy kapcsolatot teremtsenek a testvéri országok ifjúsági szervezeteivel. Arra nagyon kíváncsiak, hogy milyen nálunk az ideológiai munka, s hogy milyen módszerekkel dolgoznak hazánkban a középiskolai KISZ-szervezetek. Ezenkívül a társadalmi aktívák foglalkoztatása érdekli leginkább a SZISZ vezetőit és tagjait. — Milyen folytatása lesz a kassai tapasztalatcserének? — Augusztus 20-ára várjuk az ifjúsági szövetség kassai képviselőit Miskolcra. Itt lesznek az Ifjúsági Ház avatásán is. Arra a néhány napra, amit nálunk töltenek, olyan programot állítunk össze számukra, hogy kérdéseikre választ kaphassanak itt-tartózkodásuk idején, hogy hazatérve könnyebben végezhessék munkájukat. Közös terveinkben a vezetőségek kapcsolatainak erősítése, később sport- és kulturális rendezvények, kiállítások szervezése is szerepel. N. J. még jobban felszökik a kereslet. s erre a vállalat igyekszik felkészülni. A süteményüzemben — elsősorban az éjszakai termelés növelése érdekében — két osztrák kemencét építenek fel. amelyek 2 és fél millió forintba kerülnek. Ha minden jól megy. a IV. negyedévben az új kemencék már termelnek. Ugyanakkor hozzávetőlegesen ezer tonnával kevesebb kenyér fogy a városban. mint, a múlt esztendőben. de még így is évente 21 ezer tonnányit kell sütni. Ha e töméntelen mennyiséget vagonokba raknák, akkor a szerelvény 12 kilométer hosz- szúságú lenne. Harcunk az árvízzel A magyarországi árvizek legújabb kori krónikájában az 1954. évi s az 1965. évi nagy dunai áradások mellé odakerül az 1970. évi Tisza- völgyi nagy árvíz története is. A Harcunk az árvízzel című, a Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent füzetben Újlaki László hűen érzékelteti az árvíz teremtette rendkívüli helyzetet, a védők hősi helytállását, államunk és társadalmunk segi- tőkészségét. A füzet gazdag képanyaga a drámai pillanatokat idézi fel. Székházat építenek a kéményseprők A kényszer gyakran jó tauácsatió Ismerős számukra minden padlás, biztonsággal közlekednek a házak tetején, nap mint nap ápolva-gondozva Miskolc 360 ezer kéményét. Ennyi füstnyílást tart számon a krónika, s nem valószínű, hogy több lesz, miután az új lakótelepeken központi- vagy gázfűtéses lakásokat építenek. Nagy gond ez a töméntelen mennyiségű kémény, nem is győzik „szusszal” a Miskolci Kéményseprő Vállalatnál, mert munkaerő-utánpótlás egyáltalán nincs. A kényszer viszont gyakran jó tanácsadó. Sok ötlet, javaslat születik és válik valóra, termelékenyebb, gyorsabb munkát eredményezve. A mindeddig gyalog vagy kerékpáron közlekedő kéményseprők ezután mikro- busszal járnak. A brigádokba tömörült dolgozókat jelenleg két ilyen, fürge jármű viszi- hozza. Rövidesen újabb két mikrobuszt kap a vállalat. Enyhít a — főként munkaerőhiányból eredő — gondokon egy most készülő új rendelkezés is. amely szerint az eddigi havonkénti kémény- seprés ezután kéthavonként történik majd. Űj, nagyobb hatásfokú szerszámokat is beszereznek, igazodva a fokozottabb követelményekhez. Örömmel újságolta a vállalat főmérnöke, hogy 1971-ben 8 millió forintos költséggel modern székház építését kezdik meg a Dayka Gábor és a Major utca által közrezárt üres telken. Ezzel egyidőben épül fel ugyanitt a fehér-fekete öltöző és egy munkás- szálló is. Az új létesítmény átadására előreláthatólag 1972 tavaszán kerül sor. Melegvixű strand, kirándulás, játék Gépjavítás gyerekek Bogácson Nincs nagy medencéje a bogácsi strandnak, de jó meleg a vize. Az itteni forrás állítólag „rokonságban” van a közeli Zsóri-fürdő gyógyvizével. — Mindenesetre nem fáznak meg benne a gyerekek — mondták a Miskolci Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál azok a szülők, akik örömmel újságolták: az idén már munkahelyükön is megszervezték a gyermeküdültetést. — Mintegy ezer ember dolgozik nálunk és évente sajnos, csupán 55 szakszervezeti beutalót kapunk, ebből pedig mindössze 8 a gyermeküdülő-jegy — sorolta Balogh Lászlóné munkásellátási előadó. — Ezért úgy határozott a vállalatvezetőség, hogy az idén „kipróbáljuk” a gyermekek „házi” üdültetését. A vállalat ugyanis három évvel ezelőtt nem kis anyagi áldozattal. hétvégi üdülőtelepet létesített Bogácson. Nyolc négyszemélyes és három kétszemélyes, szépen berendezett víkendház. valamint kultúrterem , várja dolgozóinkat. Nos, az eddigi élménybeszámolók szerint a gyermek- üdültetés „próbája” sikerült. Pedagógus-, felszolgáló- és kisegítő személyzet felügyelete mellett most üdül a második turnus. A gyermekek kéthetes programjában szerepel például: egri és síkfőkúti kirándulás, többféle sportjáték, szellemi vetélkedő, verseny (a győztesek jutalma nemcsak oklevél, hanem csokoládé is). Úszómedence — beteg gyerekeknek Köztudott, hogy a Miskolci Egyesített Kórházak Nagy- barcán mintegy száz parali- zises gyermek számára rendezett be második otthont. A szép környezetben, nagy területen fekvő intézet udvarán most úszómedencét építenek.
