Déli Hírlap, 1970. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-20 / 168. szám

J. 1 Kritikus szemlélet, jobb eredmények A Tateliavító Vállalat két esztendejének mérlege A váHaluti vagy üzemi ered- ményekből a pártszervezet tevékenységére, a pártmunka I' atékon-yságára is következ­tetni lehet. Jól példázza ezt a Talajjavító Vállalat párt- vezetőségének' beszámolója, amelyet a soron következő 1 aggyűlésre készítenek. Két esztendő munkáját összegezik nagyon őszinte hangvételben, kritikus szemlélettel. NOtt az átlagkereset A váUaiatnál az elmúlt két évben gyors ütemben nőtt a termelési érték, javultak a munkakörülmények és a szo­ciális ellátottság, tartalma­sabbá vált, s mindjobban ki­szélesedett a szocialista mun­kaverseny. Nőtt a termelé­kenység, elsősorban a műsza­ki színvonal emelkedése kö­vetkeztében. Mindez érzékel­hető a keresetek alakulásá­ban is: két évvel ezelőtt az egy főre jutó évi átlagkere­set 20 448 forint volt, ma 1900 torm-ttal több. Javítani kell a munkaszervezést A pártszervezet — nagyon őszintén — azt is számba ve­szi: hoí szorít a cipő. Arra figyelmeztet: nem tekinthető megnyugtatónak, hogy a ter­melékenység növekedésével nem tart mindig lépést a ter­melés ütemének növekedése; időnként visszaesés tapasz­talható. Ennek alapvető okát ,a munkaszervezés fogyaté­kosságaiban látják. Gyakori jelenség, hogy a munkahe­lyek nincsenek kellően elő­készítve, sok az indokolatlan átcsoportosítás és a vállalat vezetőinek intézkedései sem mindig eléggé rugalmasak és megalapozottak. Szükség van tehat — első­sorban a külső telephelyeken — a jobb munkaszervezésre, mert ennek hiánya miatt eléggé nagyok a keresetek közötti eltérések. Nagyobb gondot kell fordítani az anyagellátás megszervezésére, a munkagépek és járművek kapacitásának a kihasználá­• sara, a belső tartalékok fel­tárására. Mindez hatékonyabb munkát kíván a pártszerve­zettől is. Jó módszerek A pártszervezet munkastí­lusa és munkamódszerei ja­vultak. Taggyűléseken és az alapszervezet vezetőségi ülé­sein rendszeresen beszámol­tatják a vállalat igazgatóját és a műszaki vezetőket, kö­zösen beszélik meg a tenni­valókat. A párttitkár vagy helyettese mindig részt vesz a telepvezetői tanácskozáso­kon, és közreműködik a ter­vek kidolgozásában. A gaz­dasági vezetők rendszeresen igénylik a pártszervezet se­gítségét. Elhatározták, hogy évente legalább kétszer, a párttitkár, az szb-titkár és a vállalat igazgatója együtt jár­ja végig a munkahelyeket. (Nem ártana, ha ebbe bevon­nák a KISZ-szervezet titká­rát is.) TÓTH FERENC • • Üzembe helyezték J a Csavarárugyár szettny víztisztítóját Az ongai Csavarárugyárban a napokban helyezték üzem­be a gyár szennyvizét tisztító derítőt. Körülbelül egy évvel ezelőtt kezdték építeni a két­millió forint értékű berende­zést. A derítő mellett külön olajleválasztó is működik, amely elégeti a szennyvízben levő — és derítéssel el nem távolítható — olajat. A Csa­varárugyár tisztító berende­zését a Vízügyi Igazgatóság szakemberei is megtekintet­ték és elismeréssel nyilatkoz­tak róla. Építőanyag az árvíz sájfotta vidéknek ÓH2 ragon tégia már megérkezett Az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Válla­lat felajánlotta, hogy terven HO tilts úf A tévé az úr. (A Paris yf-atch karikatúrája) felöl S3 millió téglát készít el, s ezzel támogatja az ár­víz sújtotta vidékeken meg­kezdett újjáépítést. Egy hó­nap alatt 682 vagon téglát juttattak el a szabolcsi fo­gadóállomásokra. Csengeren, Győrieteken, Vásárosnamény- ban, Fehérgyarmaton és Tu­ti yogmatoicson több száz új lakóház épöl fel az év végéig a Borsodban készült téglák­ból, amel veket az üzemek dolgozói részben vasárnapi műszakban állítanak elő. Félitek tőle a legyek A varsói Szervesipari In­tézet tudósai új vegyi riasz­tószert dolgoztak ki a há­ziállatokat gyötrő rovarok elten. A készítmény felhasz­nálható az állatok és helyi­ségek bepermefceaésére, be- szórásáca. A vizsgálatok be­bizonyították, hogy az új szer ártalmatlan az állatok bőrére, a szúnyogok és te­gyek viszont úgy fetnek tö­te, mint a töztől. Az üzleti záróra a Minisztertanács ni w r ülésén Jogosan hangzik el nagyon sokszor az a háziasszonyi pa­nasz, hogy „megint csak tolakodtam, bosszankodtam, kapkod- tanít az üzletekben, mégsem tudtam úgy vásárolni, ahogyan szerettem volna”. A vissza-visszatérő panaszok főként abból adódnak, hogy az iparcikkeket árusító üzletek hétköznap, de különösen szombaton túlságosan korán zárnak, és így sokak­nak nem jut idő a napi munka végeztével a nyugodt bevá­sárláshoz. Az élelmiszeríélék beszerzésére inkább csak vasár­nap van panasz, mert a munkaszüneti napokon jelenleg ke­vés üzlet tart nyitva. Noha jogos az igény, a kérdés megoldása mégsem egyszerű, mert a kereskedelemnek is megvannak a maga gondjai. Nem­csak arról van szó, hogy a kereskedelmi dolgozók is háziasz- saonyok, családapák, akiknek nem mindegy, mikor és meny­nyit dolgoznak. Ennél nagyobb gondot okoz az, hogy a ke­reskedelem is — mint több más területe népgazdaságunknak — munkaerő-hiánnyá! küzd. Ennek következménye egyebek között az is, hogy a kereskedelmi dolgozók jóformán sehol- sem tudnak csökkentett munkaidőben dolgozni, letöltik a heti 48 órát, sőt egyes helyeken — időszakonként — heti 60 órát is a pult mögött útinak. Mindehhez hozzá kell vennünk, hogy bár igen jelentékenyen fejlődött a bolthálózat, mégis több­nyire elmaradt a forgalom növekedésétől, és az üzletek tech­nikai ellátottsága sem tartott ezzel kellően lépést. A pultok két oldalán egyaránt jogosam jelentkező igények és gondok tették szükségessé, hogy az első pillantásra nem is oly jelentékenynek tűnő kérdéssel — az üzleti zárórával — a legmagasabb kormányzati szinten, a Minisztertanács ülésén foglalkozzanak. A kormánynak a határozat meghozatalánál — a kereskedelmi dolgozók munkakörülményeinek figyelem- bevételével együtt — szem előtt keltett tartania azt a tényt, hogy a lakosság életkörülményei és ezzel összefüggésben a fogyasztás mértéke, az áruválasztékkal szemben támasztott igények, a vásárlási szokások az elmúlt évek során nagymér­tékben megváltoztak. A-Minisztertanács határozata mindezeknek a változásoknak és igényeknek megfelelően azt célozza, hogy az illetékes szer­veket — a helyi tanácsokat, az érdekelt kereskedelmi válla­latokat, fogyasztási szövetkezeteket — minden lehetőséget fel­kutató, a vásárlók igényeihez az eddigieknél jobban alkal­mazkodó, de a kereskedeimi dolgozók méltányolható kíván­ságait, érdekeit sem sértő üzleti nyitva tartási rend kialakí­tására kötelezze, illetve szólítsa föl. UZ. Kiterjesztik a CASCO-t lifej biztosítási jogszabály készül Az Állami Biztosító újab­ban készpénzelöleget. illetve hitellevelet ad a CASCO-biz- tokítással rendelkező és köz­úti baleset, karambol miatt Vendégségben a „Zöldruhás szűznél’ A finnek Suominak, becézve „Finn szűz­nek” nevezik országukat. E szűz megle­hetősen nagy dáma, feje közel van az Északi-sarkhoz, maxiszoknyáját a Balti­tenger mossa. S a ruha színe a legszebb /öld. hiszen az ország 70 százalékát erdő borítja. Egy hétig vendégeskedtem a „Zöld- ruhás szűznél”, annak a háromszáz ma­gyarnak egyikeként, akik a barátsági hét keretében utaztak északi rokonainkhoz. jra meg újra felidézve magamban II e felejthetetlen hét eseményeit, két hajnal emléke világít ben­nem legélesebben. Az egyik az érkezés hajnala, amikor — még magasan a fel­hők felett — a repülőgép ablakait el­árasztotta az északi fehér éjszaka sem­mihez sem hasonlítható halványlila fe­nve. S röviddel később, amikor áttör­tük a felhőtakarót, a mélyből úgy de- íengelt fel a finn táj, ahogy mindig lát - ni fogom, ha rágondolok: mély-kék to- pettyekkel tarkázott erdők, fehér és bar­náspiros taházikókkal szegélyükön. És egy héttel később, a helsinki re­pülőtéren ... Három MALÉV-gép lan­dol néhány perces időközökben. Mind a háromszázan ott állunk a várócsarnok üvegfalánál, s laposra nyomott orral Vessük azokat, akik a barátság légihíd- jan ugyanazt az utat tették meg. csak fordított irányban S már jönnek is. Arcukon mosoly oldja a három és tél órás éjszakai re­pülésfáradtságát. Integetitek, megállnak és most már nem számít az érkezőket és indulókat elválasztó alacsony koriét. Van. aki csak ölelő karját nyújtja át. van. aki keresztül is lépi. — Jó voll nálunk'.’ Hogy éreztetek magatokat? — hangzik innen is, onnan Két hajnal is rossz magyarsággal, s még rosszabb' „finnséggel” a kérdés. — Lillafüred szép, szép... — hajto­gatja egy néni, s mi miskolciak ettői majdnem sírva fakadunk. Kézzel-láboal magyarázzuk, hogy Tampere is gyönyö­rű. A szolnokiak, szegediek, debrece­niek, budapestiek persze hasonló társal­gást folytatnak á cseretársakkal, s ez alatt a néhány perc alatt talán az ed­diginél is jobban megértjük a barátsági hét tő gondolatát: a megszemélyesített barátság erejét. ■ Erről beszélt nekünk egyszerű szavak­kal egy idős parasztasszony is Tampe­rében. Meglehetősen későn érkeztünk a város egyik büszkeségébe, az. öregek otthonába. A 82 éves Maria Pirhoner, ilyenkor már pihenni szokott. Most azonban még a társalgóban üldögélt, várt bennünket. — Azt gyermekkoromtól fogva tudom, hogy rokonok vagyunk. De találkozni most találkozom veletek először. Kíván­csi voltam, milyenek vagytok. Számom­ra e^ a nap egy csoda — hajtogatta, •remegő, öreg kezei között szorongott'” egy magvar kislány arcát. Egy országról, s társadalmáról sokat elárul az. hogyan gondoskodik az öre­gekről. Külön riportsorozatot érdemelne a finnországi módszer. Most azonban csak arra vállalkozhatunk, hogy néhány mondatban bemutassuk a Tamperében és környékén élő öregek otthonát. Években, sőt évtizedekben mérhető kísérletezés, fejlődés eredményeképpen született meg a városhoz közel fekvő kis községben ez az új típusú otthon. Mind­össze hat hasonló van az országban, de további tizenkettőt már építenek. Az az új ebben az otthonban, hogy egyben szolgáltatóház is. Zöld egyen­ruhás brigádja — minimális térítés el­lenében — vállalja a környékbeli öre­gek gondozását. Maga az otthon szál­lást, s teljes ellátást nyújt azoknak, akik ezt igénylik. Számos magányos öreg itt is él, de van. aki csak a szolgáltatáso­kat — mosás, takarítás stb. — veszi igénybe; mások kizárólag étkezni vagy csupán társalogni, szórakozni járnák ide. A teljes ellátás költsége is alatta marad a népnyugdíj összegének. Az alapelv: úgy gondoskodni az öre­gekről, hogy közben megmaradjon a füg­getlenségük is. A bentlakók saját búto­raikkal rendezhetik be a jól elszeparált összkomfortos lakásukat, s külön kis kertjeiket ápolhatják. A közös klub — hangulatos bútoraival, kandallójával — meghitt társalgások, előadások színhe­lye, s természetesen nem maradhat el a szauna sem. A fürdőhöz tornaterem csatlakozik, melynek eszközeit az öre­gek kondíciójának, testi erejének meg­felelően válogatták össze. BÉKÉS DEZSŐ Következik: A Umperpi vízesés károsult ügyfeleinek. Több országgal, a többi között Svájccal, Dániával, Hollan­diával és Franciaországgal a biztosítás kiterjesztéséről tár­gyalnak. Egy most készülő jogszabály hamarosan az ál­lami vállalatokra is kötele­zően kiterjeszti a gépjármű - felelősségi biztosítást. (Ez az Kémú az ú j pa pírgép-csarnok Az Északmagyarörszági Ál­lami Építőipari Vállalat dol­gozói néhány napon belül hozzákezdenek a diósgyőri papírgyár 2-es számú papír- gép-esarnokának építéséhez. Őket követik a Papíripari Vállalat szerelői, akik előre­láthatólag az év végéig elké­szülnek a több millió forin­elnevezés július 1-én lépett ) fos beruházás gépeinek ősz- életbe, és az eddigi szavatos- I szeállifásával. Az új csarnok , . ... . I üzembe helyezese után meg­sagi biztosítást jelöli val- I kétszereződik a gyár terme­tozattan tartalommal.) I lése. 4 MUKÜLK válás»»: Nem fognak gépkocsit árusítan i Hcjőcsabán .Június 29-i számunkban információt közöltünk azok­ról a tái-gyalásokról, amelyek az AFIT és a MERKUR Sze- mélygépkocsiértékesítő Vál­lalat között folynak. Eszerint a későbbiekben szóba jöhet­ne, hogy az új hejőcsabai autószervizben vehetnék át a tulajdonosok új gépkocsijai­kat. Cikkünkre az alábbi vá­laszt kaptuk Orhai István tó!, a MERKUR Vállalat keres kedelmi igazgatójától: „Az AF1T és vállalatunk között valóban folytak olyan előzetes tárgyalások, misze­rint a XVI. sz. Autójavító Vállalat hejőcsabai autószer­vize alkalmas lenne új sze­mélygépkocsik értékesítésére. Ennek eldöntése érdekében az AFIT vezérigazgató-helyet­tesével meglátogattuk a he­jőcsabai szervizt. Megállapí­tottuk, hogy a szerviz jelen­legi formájában — elsősor­ban iparvágány, megfelelő tárolótér, vevőforgalmi épü­letek hiányában — nem al­kalmas erre a célra. Ezért a helyszíni látogatás után úgy döntöttünk, hogy Hejőcsa’oán egyelőre nem vezetjük be a személygépkocsi-értékesítési»’”

Next

/
Thumbnails
Contents