Déli Hírlap, 1970. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-20 / 168. szám

A főnök 4K [fi , házon kívül És mi van akkor, ha a ionok éppen házon kívül van? Meg­áll az élet? Még nem volt rá példa. Talán csak az ész áll meg a józan gondolkozásunk fejében, akik a főnök távollé­tében kérnek döntést, tanácsot, állásfoglalást. A kérésre, kérdezésre gyakran ez a válasz: erről én nem nyilatkozhatom, nem adhatok rá választ, tessék megvárni a főnököt. És az illető vár. Ha a főnök — mondjuk — egy fél óráig van távol, akkor csak egymagában vár. De ha a főnök netán szabadságát tölti, s visszaérkeztéig két hétig is türel- meskedni kell — a várakozók száma több tucatnyira nőhet. Nem is beszélve arról, hogy a pihenten megtért főnök két nap múlva olyan fáradtnak érzi magát a távollétében össze- gyülemlett ügyek intézésétől, mintha szabadságra se ment volna. És mindez jobbára azért van, mert a szóban forgó beosztot­tak rosszul értelmezik az egyszemélyi felelősséget. Ennek két lényeges oka lehetséges. A helyettesek:, a közvetlen beosztot­tak nem ismerik a saját hatáskörüket, s így bátorságuk sincs a döntésekhez; vagy pedig úgy vélik: miért vállaljak én bármi rizikót, tartsa a hátát a főnök, azért fizetik ... A bizonytalan, az óvatoskodó természetesen önmagától sohasem kérdezi meg: engem vajon miért fizetnek? Sem a helyettesek, sem az „alparancsnokok” — osztály- vágy részlegvezetők — nem azért vannak, hogy látványosabb legyen egy munkahely, egy intézmény szervezeti felépítése. Mindenkinek megvan a maga beosztásával járó jogköre. Azért fetei. Azért mindenképpen felelősséggel tartósak, bárhol le­gyen is közvetlen vezetője. A dolgot azonban visszájárá is fordíthatjuk: a vezető sem csak akkor tartozik felelősséggel a gondozására bízott munká­ért, ha armate végrehajtását jelenlétével biztosítja. Távollété­ben is ez a helyzet Mert bár azon nyomban nem győződhet meg az általa irányított beosztott vagy beosztottak ténykedé­séről — felelős azokért a személyekért, akikkel együtt kell dolgoznia. Tetteikért akkor is felel, ha távol van. A körültekintően kialakított együttműködés, a vezető, által táplált munkamorál, a folyamatos ellenőrzés, a megfelelő légkör — és igy tovább — a feltételei annak, hogy egy munka­helyen mindenki ismerje feladatát, jogait és kötelességeit. A bizonytalankodás, az óvatosság, a tartózkodás a dolgok megítélésétől és elbírálásától — természetesen nem mindig aríberi természet dolga, nem mindig jeilemkérdés. Vannak bfeonytalankodó, óvatoskodó vezetők is. Olyanok, akik nem fcífenak meg munkatársaikban, vagy azt képzelik, hogy csak akkor lehet jó valami, ha ő, az egyszemélyi vezető győződik meg arról. S ezek a vezetők azután beleesnek abba a hibába, hogy meghonosítják a „lépcsőzetes” bürokráciát: mindig an­nak a döntése a helyes, aki egy fokkal feljebb áll. A legalsó szinten valaki elkezdi felfelé gurítani a labdát, ami persze m módon sokkal bonyolultabb, mert ha történetesen a leg- föső lépcsőn álló vezető éppenséggel „házon kívül van”, akkor az ügy-labda megáll. Várni kell. Az ügyintézés nem hasonlítható mechanikus szerkezethez. Nem gép, amelyből, ha kiesik egy fogaskerék, megáll. Az ügy­intézés voltaképpen emberi kapcsolat Eleven, kényes „szer­kezet”. Néha ezt sem árt megolajozni, mert olykor kínosan nyikorog. „ CSAtA LÁSZLÓ Számítástechnikai szakembereit léptzése A Számitástéchnikai Oktató Központ (SZAMOK) az 1970/71-es oktatási évben a következő tan­folyamokon képez ki számítás- technikai szakembereket: Szervezők és vezetők számítás­technikai képzése: adatfeldolgo­zási rendszerszervező tanfolyam: információs folyamatszervező tanfolyam; információfeldolgozá­si tanfolyam. Elektronikus számológép-prog­ramozó képzés: számítógép-prog­ramozó tanfolyam; magas szintű programozási nyelvtanfolyam. Gépkezelő képzés: gépkezelő I. tanfolyam; gépkezelő II. tanfo­lyam : elektronikus számológép­kezelő tanfolyam. Műszerészképzés, továbbképzés: elektronikus számológép-műsze­rész tanfolyam: lyukkártyagép- műszerész továbbképző tanfo­lyam. Továbbképző és speciális tan­folyamok : Továbbképző tanfolyamok: Fi- ie-szervezés; operációs rendsze­rek; elektronikus adatfeldolgozás tervezése és szervezése; hálóter­vezési módszerek gyakorlati al­kalmazása ; távadat-feldolgozási rendszerek tervezése és szerve­zése. Speciális tanfolyamok: mikro- iilmtechrüka; döntési táblázatok: operációkutatás; matematikai módszerek alkalmazása a válla­lati gyakorlatban. A tanfolyamokra a jelentkezés a SZAMOK tanulmányi osztályá­tól beszerzett jelentkezési lappal történik. A jelentkezések határ­ideje 1970. augusztus 20. A tanfolyamokhoz szükséges jelentkezési lap és bármely egyéb felvilágosítás a következő címen kapható: SZAMOK tanulmányi osztály, Budapest, XIV., Baktai Gyula u. 7. Telefon: 632-489 és 830-500. 3fc Az osakai Expo ’70 világkiállításon a lá­togatók a legmodernebb elektronikus gépe­ket és berendezéseket csodálhatják meg. Több mint száz komputert lehet látni a pavi­lonokban, sőt a vendégeket is ilyen gépek igazítják útba. A képen: a japán ipar egyik újdonsága, a lézerrel működő tv-telefon a világkiállításon. Mikor lesz Mlskofeon fényképezőgép-szerviz? Adnak, vesznek, kölcsönöznek, javítanak A Széchenyi utcai OFO- TÉRT Áruház fő profilja — a fotó- és optikai cikkek árusítása — mellett évek óta foglalkozik használt fényké­pező- és filmfelvevőgépek vásárlásával és eladásával. Havonta körü l beiül 10 ezer forint értékű gép cserél gaz­dát az áruházban. Legtöb­ben az olcsó gépeket keresik. Különösen a nyári szezonban nagy az érdeklődés az áru­ház másik szolgáltatása, a kölcsönzés iránt. A négy fényképező- és egy felvevő - gép, valamint a távcső szinte szünet nélkül kint van a fo­tóamatőröknél. Ugyanez a bolt foglalkozik a fényképe­zőgépek javításával is. Ha­vonta körülbelül 30—40 hi­bás gépet vesznek át, és to­vábbítanak a budapesti szer­vizbe. Mi vel Miskolcon egyet­len fényképezőgép-javitó üzem sincs, ezért egyre sür­getőbb. hogy városunkban is nyissanak egy ilyen szervizt. Az elképzelés nem új. de mindeddig szakemberhiány akadályozta megvalósítását. Kifolyt az olaj, leégett a szerelőcsarnok Martonvásámn a 14-es számú AKÖV-kirendeltség telephelyének szerelőcsarno­kában tűz ütött ki. A sze­relőcsarnok berendezése és tetőzete leégett; a kár kb. 50 ezer Ft. Az eddigi megállapí­tás szerint a tüzet az okozta, hogy az olajtüzelésű Meka- lor kályhából kifolyt az olaj. A vizsgálat még tart. és udvariasság Nem első eset, hogy Mis­kolc-Tapolcán, a Zója utcá­ban levő vendéglátóipari egy­ség előtt tehergépkocsi zárja el az utat. Árut visznek, s amíg a fel- és lepakolás tör­ténik, az erre közlekedők vá­rakozni kénytelenek. Július 14-én délután is ez történt. Az idő mindenkinek drága, nekünk is az volt, s megkértük az YC 00—84 rendszámú gépkocsi vezető­jét, álljon félre, hiszen előtte is, utána is várakoznak gép­kocsik. — Várjanak! Látják, hogy árut rakodunk — mutatott a söröspalackokra. — De hát meddig tart ez? — Fél óra, egy óra — fe­lelt gúnyosan mosolyogva. Mivel még egyetlen gépko­csinak sincs magassági kor­mánya, kénytelenek voltunk rendőri segítséget kérni, hát­ha neki majd elhiszi-, hogy a közúton nincs joga akadá­lyozni a forgalmat. Ha nehe­zen is, de a rendőrnek elhit­te, s pár méterrel továbbállt. Ha a KRESZ ismerete mel­lett, egy kis udvariassággal is rendelkezett volna a teher­gépkocsi vezetője, nem bosz- szankodtunk volna annyian, és a rendőrség segítségére sem lett volna szükség. A rendszerető Fernandel Egy csodalója igy szólt Fernandelhez: — Tudja, hogy csodálatos fogsora van? És milyen sza­bályos! — Igen — válaszolt a híres francia komikus —, nagyon rendszerető ember vagyok. A hivatást nem lehet Huszonhét éve jár le a bá­nyába a most 52 éves Nyikes József, de mind ez ideig senki sem tudta róla, miért olyan pontos és precíz, hogy a régiek szerint hozzá le­hetne igazítani az órát. Pe­dig ennek egyszerű története vám: l!943-ban, amikor le­szerelt a katonaságtól, egy penc késés miatt nem vették vissza régi munkahelyére, a Vasgyárba. Egy pere tévedés — Nem is az elutasítás fájt Dolgos martinászok vol­taic az őseink és nagyon szé­gyelltem a dolgot, hogy ne­kem ugyanabban a gyár­ban nem jutott munka. Pén­zem, ruhám alig volt, dolgoz­ni kellett valahol. A régi vasascsalád fia Mártabányán földalatti csil­lés lett. A kényszer sodorta a bányába és mégis ott eresz­tett gyökeret. Életre szóló barátság lett a tétova kere­sés vége. — Az eteő fizetésemen egy öltönyt vettem meg egy pár cipőt Csak amolyan olcsót; ha azóta szekrényben őriz­tem volna sem tudnám meg­mutatni, olyan volt A bányában régebben az erő volt a legszentebb tör­vény. — Eleinte nem hajtott semmi más, csak az, hogy megmutatom, tévedés volt az a perc, hogy engem nem azzal kell mérni. A szén vagy a kő sohasem volt kemény a kezemnek. Magamat akar­tam újra meg újra legyőzni. Együtt a „kutyásakkal” A többiek mondták el, mennyit dolgozott fiatal ko­réban. Versenyt versenyre nyert, minden erőpróbából kivette részét. Lillafüred — Bethlenfüred ? Egerben versenyeznek a fodrászok A Borsod megyei Fodrász Szövetkezet kezdeményezésé­re négy évvel ezelőtt rendez­ték meg először a Lillafüred- kupa fodrászversenyt. Az idén szeptember 6-án. Eger­ben rendezik meg Borsod, Szabó'cs, Hajdú és Heves megye szövetkezeti fodrá­szainak vetélkedőjét. Me­gyénket egy női és egy fér­ficsapat 16 frizuramodellel képviseli. 5. i meleg víz, természeti értékei és bizonyos beruházások csodálatos üdülőhellyé tehetnék Lillafüredet Több, mint tíz év egykori híriapanyagát, egyéb forráso­kat kutatva tisztázódott, hogy Pávai Vájná Ferenc lillafü­redi mélyfúrása során sem tévedett és unikumszámba menő nemesgázt és ásványi sókat tartalmazó 32 fokos vi­zet eredményező munkáját politikai okokból hallgatták agyon. Az egykori fúrás he­lyén ott áll a lezárt cső. Vizs­gálatára rövidesen sor kerüi és — illetékes szakemberek véleménye szerint — sikerrel felújítható Lillafüreden a meleg víz utáni kutatás. Pálfy ’ózsef főgeológus azt állítja: Pávai korábbi eredményeit alapul véve teljes bizonyos- ággal nyerhető Lillafüreden 32 foknál magasabb hőmér­sékletű víz. Az Országos Földtani Kutató-Fúró Vál­lalat észak-magyarországi üzemvezetősége részéről se­gíti is e munka előkészíté­sét. A Magyarországon eddig ismeretlen összetételű ásvá­nyi és gáztartalmú vizen kí­vül nagy tömegű karsztvizet is kaphatnának a Szinva- völgy megfelelő helyein vég­zett mélyfúrásokkal. Ez utób­bi Miskolc vízellátása szem­pontjából nem közömbös. A lillafüredi mésztufa-bar­lang keletkezéstörténetét te­kintve más, mint a világ egyéb tufa képződményei; egyedülálló természeti érté­künk! De az István-barlang sem szokványos cseppkőbar­lang. Sajnos, szakembereink ez idáig tévesen ezt a termé­szeti értéket is — domináló képződményei alapján — a eseppkőbarlangok közé ska­tulyázták be, holott ennek keletkezése is összefüggött a Pávai Vajnia által feltárt me­leg vízzel. Járatairól, üregei­ről Pávai Vájná olvasta le először, ismerte fel az alulról felfelé mozgó víz nyomait, azt, hogy ez a felfelé hatoló víz „ujjasán” oldatta ki a mészkövet. A közelmúlt esz­tendők újabb kutatásai is ezt igazolták, további bizonyíté­kokat szolgáltatva a meleg víz munkájáról. Ez a kutatás még nem lezárt folyamat. De annyi máris bizonyos — fő­leg dr. Szabó Gyula e bar­langban folytatott mikroklí­ma-kutatásai alapján —, hogy légzöszervi betegségek­ben szenvedők számára leve­gője gyógyító hatású. Több beteg esetében ez a gyógy- hatás már be is igazolódott. Így érdemes e barlangnak a gyógyászat szolgálatába állí­tásával is foglalkozni. Igaz. hogy kicsiny volta miatt nem veheti fel a versenyt a gyógy- barlanggá minősített jósvafői Béke-barlanggal, de sok be­teg gyerek és nehézipari munkás gyógyulását segíthe­ti elő kedvező földrajzi fek­vése és jó megközelíthetősége következtében. Mindez együttesen meg­gyorsíthatja Lillafüred ide­genforgalmi jellegű fejlesz­tését, az utóbbi időben szüle­tett olyan reális elképzelések és beruházások megvalósítá­sát, mint amilyen a fehérkő- lápai gerincre felvezető kosa­ras személyfelvonó drótkö­télpálya és az Erzsébet sé­tány! autósbisztró és turista- szálló. A meleg víz, meglevő ter­mészeti értékei és a fent em­lített beruházások valóban csodálatos üdülőhellyé ten­nék Lillafüredet, szebbé, mint amit Bethlenek képzel­tek el. Pávai Vájná Ferenc­nek pedig, legalább halála után, igazságot szolgáltatnak. A geológus megérdemli, hogy nevét az utókor méltó for­mában örökítse meg majd Lillafüreden. H. SZABÓ PELA (Vége.) — Huszonhét év nagyon nagy idő, kivált a bányában. Vájár lettem és mi az éve­ket duplán számoltuk az elővájásokon, annyit dolgoz­tunk. Az igazi vájár parancs­nok volt, nemcsak a gond­jaira bízott embereket ve­zette, ő teremtett munkát a fronton dolgozóknak. Volt, akiben annyira hittek, hogy úgy látták, még a mélység erőinek is parancsol. Szívesen emlékezik a pa­rancsnoki évekre. Három éve a fenntartásnál dolgozik, újak vették át a fúrót az elővájásokon. — Még amikor magam is tanuló-vájár voltam, „ku­tyásoknak” hívták a csillé­seket. Az akkori vájárok nem a munka parancsnokai voltak, hanem a vágat urai. Felültek a szénhalom tete­jére. és onnan dirigáltak a „kutyásoknak”. Megfogad­tam: ha vájár leszek, együtt lapátolok velük. Volt is ben­ne részem három évtized alatt. Szénrög a zsebben Akit a legjobb vájárok közül parancsnoknak válasz­tanak, annak már komoly tekintélye van, mindent keil tudnia a szakmáról. — Megtanultam én is, amit csak lehetett, mert egyre jobban érdekelt a Bányá­szat. Csupán egyet nem le­het megtanítani, azt, hogy a foglalkozásból hivatás le­gyen. Vagyunk itt többen is, akik elhisszük, hogy másutt fele ennyit sem érne a ke­zünk munkája. Akivel ma­darat lehet fogatni, ha jól jön a szén és a tilalom el­lenére is hazacsempész né­hány fekete rögöt a napi fejtésből, az már többnek tartja a bányát pénzkereseti lehetőségnél. A kasnak háttal állva be­szélgetünk. Fönn eszeve- szett ördögrokkaként pörög­nek az embernyi magas vas­csigák, fut a drótkötél. — Most jár a második szintnél — hunyorít az öreg. — Hallom, ahogy sípol föl­felé. NAGY JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents