Déli Hírlap, 1970. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1970-06-17 / 140. szám
A fiatalasszony spirálkengyelért indult Miért kellett meghalnia? Ellentmondások a jegyzőkönyvben A Beton- és Vasbetonipari Művek alsózsolcai gyárának vasas üzemében június 6-án, szombaton este 6 óra után 10 perccel a kengyelhajlítógép forgó része elkapta a Vajtó Bertalannc 20 éves vasszerelőnő karjára fűzött kengyeleket. A gép felcsavarta és a lapockával együtt kiszakította az asszony karját, aki néhány perccel ezután meghalt. Az alsózsolcai gyárban az utóbbi néhány év alatt ez volt a harmadik halálos üzemi baleset. A fiatalasszony a 72x32 méteres csarnok közepén, a betonelemek vasvázának szerelését végezte. Ehhez kellettek az egyenként húsz—harminc deka súlyú spirálkengyelek, amelyeket a csarnok fala mentén álló hajlítógép készített, és a tőle két méterre levő faládákban tároltak. A baleset idején a ládában négy kengyel volt, ami húsz percnyi munkához elegendő. A hajlítógép mögött az ablakpárkányon, valamint a gép mellett és alatta is néhány kengyel hevert. Hat óra után néhány perccel Vajtómé elindult kengyelért. de — mindeddig tisztázatlan okból — nem a ládához, hanem a géphez ment, karján — az ugyancsak kiderítetlen helyről, az ablakból, a gép alól vagy a ládából kiszedett — kengyelekkel. A baleset időpontjában mintegy százan dolgoztak a dsamokbam. de a vallomások szerint senki sem hallotta a saeeeacBátteo asszony segély- kiáltásét, senki sem látta, hogyan került Vajtóné karja a-fbpgó lemezek közié. _ • K. Aima, Vajtóné munkatársa: Két hónappal ezelőtt együtt vettek fel bennünket, bizalmas barátnők lettünk. Jó munkaerő volt, szorgalmas, megbízható. így a próbaidő leteltével véglegesítették. Tudom, hogy korábban hatott gyermeket szült, és most éjra egy-kót hónapos terhes vett. Nagyon féltette ezt a gyereket B. János, a kengyteihajMtó gép kezelője: A védőrácsot most is lehajtottam, a balesetből semmit sem láttam, mert a motolla fékezésével voltam elfoglalva. Sz. József gépkezelő: Felpillantottam, és annyit láttam. mintha egy nő a gépre akarna esni, aztán segítségért kiáltott.::. • A tanúvallomások és a helyszíni szemle után a gyár főmérnöke által készített jelentés így foglalja össze a baleset lényegét: Vajtóné nem az előírt helyről. hanem a gépkezelő mögött elhaladva, az ablakpárkányról szedte össze a kengyeleket, majd amikor át akart menni a forgórész és a fal közötti alig harminc centiméteres résen, a drótköte- gek beleakadtak a hajlítógépbe, amely elkapta Vajtóné karját. A balesetet az asszony okozta, mert nem az előírt helyről szedte össze a kengyeleket. Megsértette az ÁBEO szabályait akkor is, amikor nem tudatta fölötte- seivel terhességét. A gépkezelő vétett, mert megengedte, hogy Vajtóné az ablakhoz, az ö munkaterületére menjen. A gyár szakszervezeti bizottságának jelentése szerint a hajlítógép védőrácsa nem volt de nem is lehetett a baleset időpontjában lehajtva, hiszen a rácson semmi sérülés nem látszik, és, ha valójában védett volna, a baleset semmiképpen nem történik meg. Az szb elmarasztalja a gyár illetékeseit, mert a hajlítógépet a szabályokkal ellentétben csak egy helyen — ebben az esetben a gépkezelőtől távol eső helyen — lehet kikapcsolni, áramtala- nítani. O A baleset Körülményeinek végleges tisztázása most már az igazságügyi szervek feladata. A végeredmény azért sem közömbös, mivel Vai- tóné hozzátartozói tekintélyes életbiztosítást kapnak, és ha mégis a gyárat marasztalnák el az eljárás végén, a gyárat terhelné az összes költség. Ennek a tragikus ügynek van néhány olyan momentuma, amely sehogyan sem illik bele a gyár vezetői és a szak- szervezet által készített jegyzőkönyvbe. A gépkezelő első vallomásában tagadta, hogy Vajtóné elment volna mögötte, ami a rendkívül szűkös helyen egyébként is nehezen hihető. Az „ablak-elmélet” ellen szól a sérült nő testhelyzete és a másik gépkezelő vallomása, miszerint szemből látta Vajtónét. Az elméletet tulajdonképpen egyetlen feltételezés táplálja, miszerint az asszony a gyárba várta férjét, és őt leste az ablakból. Ennek bizonyítására még egy frissen letörölt ablaküveget is felmutattak; annyi a bizonyíték szépséghibája, hogy nem belülről, hanem kívülről törölték le... Így tehát elképzelhető az is — amit egyébként többen megfogalmaztak a gyárban —hogy Vajtóné sosem járt az ablaknál. Amikor nem talált elég kengyelt a ládában, a gép mellé ment, és összeszedte a földön heverő köte- geket. A bal kezén sorakozó kengyelek egyikét elkapta a védőrács nélküli forgórész — így is megtörténhetett a tragédia. Meglehet, hogy a bírósági tárgyalásokon hirtelen megszólalnak majd a ma még hallgató szem- és fültanúk, elmondják véleményüket azok is. akik most még — ki tudja miért — csak bizalmasan mernek nyilatkozni. PUSZTAI ÉVA R pártdemokrácia továbbfejlesztése Ma reggel ülésre ült össze a Diósgyőri Gépgyár pártvégrehajtóbizottsága. Az ülés egyetlen napirendi pontként a pártdemokrácia továbbfejlesztésének lehetőségét vitatja meg. A téma előadója Szteranku János. Koordinációs bizottság alakult A cigánylakosság helyzetének javításával foglalkozó koordinációs bizottságot hozott létre legutóbbi ülésén a Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Varga Gá- bornét, a megyei tanács vb- elnökhelyettesét választották a bizottság elnökévé. A bizottság — amelynek tagjai a tanács osztályvezetői — munkájában részt vesznek a megyei főügyészség és rendőrfőkapitányság képviselői is. A koordinációs bizottság feladata. hogy a cigánylakosság helyzetének, körülményeinek megjavítására hozott párt- és kormányhatározatok megvalósítását elősegítse. Két árhullám u Tiszán Lassan apadnak a mellékfolyók Arz etonúit éjszaka 40 ezer ember dolgozott a gátakon. A Felső-Tisza vidékéről megindult lefelé az ár, de a legutóbbi esőzések következtében újabb áruhullám várható. Sajnos, az ország második legnagyobb folyóján így is magas a vízállás. Szegednél megint jóval 9 méter fölé emelekedett a víz magassága. A Krasznán 5 méter 20 centiméter a vízmagasság és csak igen vontatottan apad a folyó. A Körösök vAJákóröl kedvezőbb hírek érkeztek. Három, korábban kitelepített község lakói megkezdték a visszaköltözést, Ugyanakkor a romániai területekről azt jelezték, hogy a közeli napokban újabb árhullámra kell számítani. A gátépítők mindent megtesznek, hogy az esőzések következtében roeg- duzzadt folyókat a medrükben tartsák. A Berettyó tíz méter magas árjától 20 ezer ember védte az elmúlt éjszaka a Moótelepölések biztonságát. A szinte ritkaságszámba menő tartós arcadat sok helyütt megviselte a korábban épített gátrendszereket. Egyszerre több helyről is jeleznek repedéseket a töltésekről, i'öldcsúszásokat a gátak oldaláról. Csupán az állandó készenlétnek köszönhető, hogy a védvonalak rongálódása ez ideig nem okozott: különösebb vesaéívh ? Elpolgáriasodiunk- e í A hirtelenebbek szájából manapság hamar kicsúszik a szó: hát, kérem, bizony elpolgáriasodtunk, de legalábbis erősen haladunk afelé. Igaz-e ez a némelyek által már-mór általánosított vélemény? A vélemény egyoldalú szemléletből fakad. Az elpolgária- sodás voltaképpen azt jelenti, hogy valaki „a polgári osztály tagjainak felfogását, igényeit teszi magáévá.” Polgári osztály — mint osztály — szocialista társadalmi keretek között nincs. A két alapvető és a társadalom fejlődését meghatározó osztály — a munkásosztály és a parasztság — mellett bizonyos ideig léteznek különböző rétegek, amelyek életmódjukban, felfogásukban, igényeikben magukon viselik a polgári, kispolgári vonásokat. De ezek — a gyökerében megváltozott politikai és gazdasági alakulat miatt — egyre halványuló vonások. Az, aki az elpolgáriasodástól fél, nem a klasszikus értelemben vett polgárosodástól tart. Indokait valahogy így sorakoztatja: túl jól megy a sorunk, eszünk, iszunk, autózunk, ví- kendházat építünk, teli a lakásunk szőnyeggel, háztartási gépekkel, külföldre járunk és így tovább. Nem tudom, mi ebben a kétségbeejtő. Kétségtelen, meglehetősen jól élünk. Az is igaz, hogy még nem mindenki. Ebben az „elpolgáriasodásban” egyedül „csak” az a megnyugtató, hogy — a kevés élősködő és visszaélő kivételével — a munkánkból, a munkánk által élünk jól. Sajnos, ma még számolnunk kell azzal, hogy nem csupán a munka mennyisége és minősége dönti el, ki hogyan részesül a javakból. Vannak a gazdaság, a fejlődés szempontjából fontos és fontosabb gazdasági ágak, szakmák, amelyeket jobban meg kell fizetni. Az is kétségtelen, hogy ma is vannak kispénzű emberek, akik vagy tehetnek erről, vagy nem. Senkinek sem vethetjük a szemére, ha jobban akar élni. Ha erre van lehetősége és ezt a lehetőséget párosítja a maga szorgalmával — miért kérnénk tőle számon a becsületes munkával szerzett javakat? Az „anyagi elpolgáriasodás” — a mi értelmezésünk szerint — nem több és nem kevesebb, mint fokozatosan emelkedő élet- színvonal. Ha valamitől tartanunk kell, az — őszintén szólva — a gondolkodásmódban ma még csakugyan fellelhető kispolgári szemlélet. Azokra gondolok, akik maguk is szeretnének — s meg is tehetnék! — jól és jobban élni, de úgymond könnyű hozzájutással, a mások munkájából, áldozatvállalás nélkül. Azokra, akik mindig a dolog könnyebbik oldalát fogják meg, a kibúvókat keresik; akik spekulálnak a mások rovására, akik megkörnyékeznek másokat és maguk is meg- környékezhetők; azokra, akik önzők és érzéketlenek a közösségi boldogulással szemben; akik nem úgy gondolkoznak, hogy többet adok, mert akkor másnak is több jut, csak a másokéból akarják elvenni, amihez tulajdonképpen semmi közük. Nálunk társadalmi cél a közösség jóféle. A közösség azonban egyedekből áll. Az egyedek — képesség, képzettség, munkavégzés stb. szempontjából — különböznek egymástól. Eszerint egyiknek több jut, a másiknak kevesebb. De nagy egészében mindenkinek lényegesen több jutott, ha nem is egyformán. Sajnos, annyira még nem tudtunk „elpolgáriasodni”, hogy mindenki egyenlő legyen az elosztásnál. Addig még nagyon sokat kell dolgoznunk. Természetesen nem elpolgária- suit ptthánysággal, hanem amúgy igazából! CSALA LÁSZLÓ + Közel ahhoz a ponthoz, ahol a Berettyó a Sebes-Körösbe torkollik, súlyos helyzet állt elő. A Szeghalomtól három kilométernyire levő Foki-híd közelében több ponton a folyó jobb partjának gátja megcsúszott. Honvéderők és polgári lakosok ezrei dolgoztak éjjel-nappal azon, hogy az erősen megrongálódott gátat megerősítsék. Több napi megfeszített munka után sikerült elhárítani az átázott gátat fenyegető veszélyt. Az Autóklub nyári programja Az Autóklub miskolci szervezete erre az évre nem készített kötött programot tagjainak, hanem csatlakozva a budapesti klub touring-osz- tályához, közös külföldi utazásokat tesznek. Városunkból hetente indulnak Jugoszláviába, majd nyolc miskolci Franciaországban tesz látogatást személyautóval. Szó van olaszországi túrákról is. Aszfaltruhát kapnak az utcák Eddig jól haladt a korszerűsítés Évről évre tervszerű ütemben halad a miskolci utcák korszerűsítése. Az idén a város 47 millió forintot költ a tanácsi kezelésben levő utcák burkolatainak átépítésére és felújítására, valamint a gyalogjárók javítására. Valamennyi korszerűsítésre kerülő úttestet teljesen vízzáró, pormentes aszfaltburkolattal látják el, hogy a fagykárok megelőzhetők legyenek és lehetővé váljék a város utcáinak gépekkel való tisztítása. Az idei programban megjelölt korszerűsítési munkák Miskolc miQdhárom kerületében megfelelő ütemben haladnak — kaptuk a tájékoztatást Talló Gyulától, a városi tanács építési és közlekedési osztályának helyettes vezetőjétől. Az I. kerületi Rácz György utcában már befejeződött az úttest és a járda átépítése. Befejezték a Béke tér szomszédságában levő Szend- rei utca, valamint a Szentpé- teri Írapui és Kazinczy utcai gyalogjárók építését. Végeztek a Szeles utca Béke tér és Petőfi tér közötti szakaszának megerősítésével. A munkák jelenlegi állása szerint június végére elkészül a Bulcsu utca teljes felújítása és előreláthatólag az év végig átépítik a Zielinszky, valamint a román emlékmű fölötti, Vasvári Pál utcák burkolatát is. A II. kerület idei, útkorszerűsítésre szánt költségvetésében a legnagyobb tétel a tapolcai út további építéséhez szükséges kiviteli tervek elkészítése. Az Egyetemváros szomszédságában már megkezdték a telkek kisajátításához és a tervezett szanálásokhoz szükséges felméréseket is. Az említett nagy munkán kívül a kerületben az év. végéig mindössze néhány kisebb utca felújítására került, illet, ve kerül sor: a Koboz, a Segesvári, a Kázmér, a Templom és Malom utcák burkolatait részben felújítják, részben öntött aszfaltburkolattal látják el. A munkák egy része már befejeződött. A III. kerületben már befejezték, vagy jelenleg végzik a Károly, a Karinthy, a Schneider, a Losonczi, a Fad- rusz János, a Réz utcák, valamint a Zalka Máté és a Csajkovszkij utca korszerűsítését. Valamennyi említett utca aszfaltburkolatot kap. Rajtuk kívül a perecest Szén és a Szervezet utca egy szakasza kerül átépítésre. A kerületek útkorszerűsítési programján kívül az idén a városi tanács költségvetéséből már elkészült a Rudas László utcai gyalogjáró felújítása és az év végéig korszerűsítik a Szamuely, valamint a Tulipán utca burkolatát és gyalogjáróit. A KPM kezelésében levő utak korszerűsítésére a miskolci Közúti Igazgatóság az idén 22 millió forintot kapott. Ebből az ősz- szegből fedezik a Gömöri felüljáró tervezését, a Baross Gábor utca északi, József Attila út felőli szakaszának rekonstrukcióját, a cementgyár —vargahegyi déli terelőút javítását, a martintelepi felüljáró már folyamatban levő megerősítését és a már befejezett lillafüred—hollóstetői út javítását. L. P. A határidő: 1975 Hol épülnek új benzinkutak Miskolcon? A következő öt évben — a tervek szerint — négy új benzinkutat, töltőállomást kap Miskolc. Még az idén elkészül a Béke téri állomás, amely a jelenleg folyó átalakítás után a legkorszerűbb ilyen létesítménye lesz a megyének. Már elkészültek a Budapestre vezető 3. sz. fő- közlekedési út mellé építendő kút kiviteli tervei és jóváhagyásuk után hozzálátnak az építéshez. A tapolcai benzinkút építését a helység üdülőjellege és a szomszédos Egyetemváros különösen indokolja. Miskolc északi kapujához, a Sajószentpéter felé vezető út mellé tervezik a város negyedik új benzinkútját. A kutak előreláthatólag 1975- ig elkészülnek.
