Déli Hírlap, 1970. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1970-06-15 / 138. szám
Június 17-én reggel huszonnyolc tagú gasztronómiai delegáció indul tizenhat napra a Grúziában megrendezésre kerülő magyar hétre. A delegáció tagjai között két miskolci is van: Samkó István, az Avas-szálló éttermi igazgatója és Majoros János. a szálloda helyettes konyhafőnöke. Tbilisziben egy hatszáz személyes vendéglátóipari kombinát konyhájában készítik el a magyar szakácsművészet remekeit: Üjházi tyúklevest, palóc levest, alföldi gulyást, paprikás csirkét, kolozsvári káposztát és bugaci fatányérost. A miskolci főszakácshelyettes ételízesítésre mintegy harminc kilogramm erős paprikát csomagol be podgyászá- ba. S hogy a magyar hangulatnak se legyenek hiányában, a több liter kecskeméti pálinka mellett egy teljes népi zenekar is elutazik a távoli Grúziába. Viszonzásul szeptemberben fővárosunkban, a Budapest- szállóban rendezik majd meg a grúz napokat. (te) Pontházak a Győri kapuban. A kilenc-tizemeletes házgyári épületek mögött impozáns látványt nyújtanak az egylépcsőházas pontépületek. Ötvenezren a gátakon Tetőznek a Körösök, újból árad a Tisza Az elmúlt éjszaka csaknem ötvenezer ember dolgozott a gátakon. Kritikus helyzet alakult ki a Körösöknél. A folyók olyannyira felduzzadtak, hogy minden eddigi maximumot meghalad a víz magassága. Tegnap 15 község lakóinak kiköltöztetését készítették etö. Az ár tetőzése ugyan később várható, valószínű azonban, hogy a nyugalmasabb éjszaka annak köszönhető, hogy romániai területeken megcsapolták a folyó árját. A Tisza mellékfolyóin, ahol szükséges, nálunk is árasztanak el mezőgazdasági területeket, hogy a lakótelepüléseket megóvják az árvíztől. Kedvezőbb hírek érkeztek a Felső-Tisza vidékéről. A folyónak ez a szakasza rohamosan apad, és ezzel egyidő- ben a Szamos és a Kraszna vízszintje is lényegesen csökkent. A veszély délen, Szeged térségében még mindig nem múlt el, jelenleg is kilenc méter körül van a Tisza vízállása. A makacs ár miatt a töltések sok helyütt megrepedeztek, a gátoldailak csúszásától lehet tartani. Dégen Imre vízügyi kormánybiztos közölte, hogy a Tisza mellékfolyóinak áradása miatt Gyula—Vésztő, valamint Vésztő és Szeghalom, továbbá Gyo- ma és Békéscsaba között korlátozzák a vasúti közlekedést. Kunszentmárton térségében a víz kikezdte a vasúti töltéseket, így a közlekedés veszélyessé vált. Egy hír az árvízkárok helyreállításáról: épül a Fehér- gyarmat és Zajta közötti vasútvonal. A MEK a II. kerületben Ma délelőtt 9 órakor ülést tartott a II. kerületi tanács végrehajtó bizottsága. A vb elsőként a Szövetkezetek Borsod megyei Értékesítő Központjának a kerületben végzett munkáját tárgyalta meg. Százezrek IAUafüredre Évente átlagosan kétszázezer forintot költenek Lillafüred és Hámor fejlesztésére. Az idén újrafestették a padokat, és kijavították az üdülőhely útjaiban keletkezett fagykárokat. Megszépülnek a miskolci házak Tizennyolcezer lakóépületet gondoz Miskolcon az Ingatlankezelő Vállalat. Évente átlagosan 26—27 ezer karbantartási igényt nyújtanak be a lakók. A következő ötéves tervben összesen több mint 400 millió forint értékű tatarozás, felújítás elvégzése vár a MIK-re. Ez megközelítőleg ugyanannyi, mint amennyit az elmúlt húsz év alatt fordítottak tatarozásra. A II. kerületben három állandó és négy ideiglenes zöldség és gyümölcs elárusítóhelyet tart fenn a MÉK. Az elárusítóhelyek áruellátása megfelelőnek mutatkozott. Az idei év első négy hónapjában például 750 millió forintot forgalmaztak. A primőr áruk megjelenése után úgy igyekeztek biztosítani az elmúlt évihez hasonló árumennyiséget, hogy a MÉK 76 mezőgazdasági termelőszövetkezettel és több állami gazdasággal kötött szerződést. A megyén kívüli kereskedelmi partnerek segítségével a primőr áruk megjelenésének időszakában megfelelő mennyiségű áruval látták el a zöldség- és gyümölcsüzleteket. Édes és édes csend Hosszú hetek óta figyeljük aggódva azokat a híreket, melyek az árvíz kártevéséről, a folyók gátjain zajló küzdelemről szólnak. E közlemények sorába ékelve, kissé bizarrnak tűnhetett az olvasó számára a Borsod és Heves megyei Vízvédelmi Bizottság üléséről szóló múlt heti tudósítás. Pedig ellentmondásról szó sincs. Folyóink e tavaszon milliárdokra rúgó károkat zúdítottak ránk, de az ár levonulása után ismét barátainkká szelídülnek majd, s gondoskodást, védelmet kérnek cserébe lételemünkért, a tiszta édes vízért. E gondoskodás mikéntje, mértéke világméretű probléma máris. Tudósok emelik fel intő szavukat szinte nap nap után: a vizek szennyeződése már a mi életünkben beláthatatlan következményekkel járhat, az utánunk jövő generációk számára pedig jóvátehetetlen károkat okozhat. Magyarország még valamivel jobb helyzetben van, mint sok európai állam — hangzott el az említett tanácskozáson —, de Borsod és különösen Miskolc vizei szennyezettebbek az országos átlagnál. A Sajóból kipusztultak a halak, sőt egyes szakaszon már a parányi planktonok sem élnek meg a számos nagyüzem által mérgezett habok között. Ugyanezt mondhatjuk el a várost keresztülszelő Szinva patai; rozsdavörös vizéről A folyókat óvó törvényeket, sajnos, csak az utóbbi években szigorították meg annyira — anyagi szankciókkal—, hogy jobb belátásra bírják a vállalatokat, a Szinva esetében az LKM-et. A kiszabott bírságok összege évről évre növekszik, s már csak ezért is kénytelen megépíteni a kohászat azt a tisztító berendezést, melynek elkészülte után nem lesz rozsdavörös a patak vize. Még tucatnyi kisüzemet kell azonban ezek után rászorítani a szennyvíz máshova vezetésére, s több »ucat magánházból kell a patak helyett a csatornákba irányítani a piszkot, hogy a Szinva valóban tiszta legyen. Csupán tervekről, lassú javulást ígérő tervekről adhattak számot a vízügyi szakemberek. De sok évi eredménytelen hadakozás után már ezeknek is örülhetnek, helyesebben örülhetünk. S ha már úgyis kissé furcsán társultak egymás mellé a hírek a múlt hét krónikájában, hadd szóljunk arról is, ami alig kevésbé veszélyezteti a természetes környezetét nem becsülő embert: a zajról. Néha talán hajlandók vagyunk azt hinni, hogy pusztán udvariassági kérdés: bömböl-e mellettünk a táskarádió, figyelmesen lehallkítja-e a mellettünk lakó szomszéd a rádióját, televízióját. Pedig távolról sem csak az. Ahogy megbetegíti az embert a szennyes víz, úgy rombolja egészségét a túl sok zaj is. Sajnos, életünk tempójával ma még elkerülhetetlenül együtt jár a zajok egy részének növekedése; a közlekedési és szállítóeszközök, gépek motorjának zúgását belátható időn belül aligha csökkenthetjük. Teremthetünk azonban magunknak, a környezetünkben élőknek csend-szigetet, ahol kissé megpihenhet a túlterhelt idegrendszer. Ha egyszer rossz — mert rossz — a mai házak hangszigetelése, legalább ne mulasszuk el lehalkítani a rádiót, s ha már úgyis olyan kevés hely van, ahol pihenhetünk, akkor ne dobjuk oda martalékul például a tapolcai nyaralók nyugalmát a szabadtéri szórakozóhelyek elektromos hangerősítőinek. E számunkban közöljük — hosszú hadakozás eredményeként — a vendéglátó vállalat vezetőinek levelét: csendesebb játékra utasították a tapolcai Anna-szálló gitáros legényeit. Köszönjük, de csak részmegoldásnak tekinthetjük. Mint azt is, hogy a Szinva rozsdavörös színét megszünteti az LKM szűrőberendezése. BÉKÉS DEZSŐ „Kedves nénik vannak itt99 Szamosszegi gyerekek az Annában MISKOLC EGY HETE Gasztronómiai delegáció utazik Grúziába A Déli Hírlap telexszolgálata jelenti: Magyar kártyák a világ minden tájára A budapesti Játékkártyagyár és Nyomda 1869-ben, Első Magyar Kártyagyár Részvénytársulat néven alakult meg. 1896-ban a gyár a bécsi Piatnik család tulajdonába került és maradt az államosításig. — Mennyi kártyát készítenek évente, és mely országokba exportálják? — Az államosítás (1950) óta az üzem termelése rohamosan nőtt. A jelenleg gyártott kártyái; mennyisége ötvenszerese a húsz év előttinek. Nyu- gat-Európába, Dél-Európába, Dél-Amerikába. Észak-Ame- rikába és Ausztráliába exportáljuk a termelés 85 százalékát. A magyar gyártmányú kártyák jó hírnévnek örvendenek külföldön. Sajnos, a jelenlegi anyagellátás nem teszi lehetővé, hogy a külföldi és a belföldi igényeket , egyaránt teljes mértékben ki tudjuk elégíteni. — Hogyan készítik a kártyákat? — A forgalomban levő hagyományos kártyák kialakulása az 1920—30-as évekre vezethető vissza. A kártyák rajzait vállalatunk grafikusai készítik. A különböző reklám- és egyéb kártyafajták képeit olyan neves grafikusművészek rajzolják, mint például Sebők Imre és Macskássy János. A termékek minőségi ellenőrzését a brigádok dolgozói végzik. Elég egy helytelen, rossz mozdulat ahhoz, hogy 5—6 csomag kártyapakliban 4 k>rály helyett esetleg 12, ugyanakkor egyetlen piros se legyen. Az „ördög bibliáival” kapcsolatban többször merült fel minőségi reklamáció az utóbbi időben. Ezént a fejlesztési tervünkben mindenekelőtt a Papíripari Vállalat diósgyőri gyára által sajtolt kártyakarton minőségének megjavítására törekszünk. — Terveznek-e újabb kártyatípust? — Nemrégiben, a gyár megalapításának 100. éves évfordulója alkalmából egy sorozat emlékkártyát — 100 éves a kártyagyár címen — adtunk ki. Most egy mini rö- mikártya készítésén, illetve forgalomba hozatalán dolgozunk. (szántó) Szamosszeg kis falu Mátészalka mellett, Szabolcs megyében. Múlt hónap végén ebből a helységből is ki kellett telepíteni a lakosokat: két oldalról egyszerre támadott a Kraszna és a Szamos. Huszonegy szamosszegi gyermeket a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat gondoz. Gyermekzsivajtól hangos most nap mint nap a tapolcai Anna-szálló; öt szobában 8—13 éves árvízkárosult gyermekek vannak. A 12 fiú és kilenc kislány „pótmamája” Szabó Júlia, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat munkaügyi előadója. — Hogyan töltötték el a gyerekek az eddigi két hetet? — Megpróbáljuk velük elfeledtetni az átvirrasztott éjszakákat, a félrevert harang hangját. Felruháztuk őket, naponta négyszer az Annában esznek, és szinte minden napra jut valami program. Ma, vasárnap a színházban voltak, a Csárdás- királynőt nézték meg. A múlt héten Lillafüredre kirándultunk, voltunk az egri várban és Bogácson, fürdeni. Ezeken kívül nem hiányzik a napi programból soha a fagylaltozás, a csónakázás sem. — Egészségesek a gyerekek? — A friss levegő jót tesz nekik. A vállalati orvosunk gyakran kijön és végigvizsgálja őket; eddig szerencsére még semmi probléma nem volt. Mialatt Szabó Júliával beszélgettem, körém sereglettek a gyerekek is. Kosa Lali most kapott levelet otthonról. Megdöbbentő sorok. A házuk összedőlt, és a pár napos apadás után újból árad a Kraszna. Bár még A 3. sz. AKÖV huszonhét I taxija közül 15 állandóan vállalati bérfuvart végez, ezért a város kilenc taxiállomásán napközben ritkán lehet kocsit kapni. Az autók jó része még az árvízvédelmi csak 10 éves, de komoly hangon, ízes szabolcsi kiejtéssel mondja: a nagyapám is mesélte, hogy még 1888-ban sem volt ennyi víz. akkor nagy áradás voll Gergely Katinak ^uiönösen emlékezetes marad a tegnapi nap. Június 14-én volt a tizedik születésnapja. Nem maradtak el az ajándékok sem; a születésnapi torta és a csokoládé. Mikor Mütyürt, a fiúk Matyijét faggatom — aki négy testvérével van itt —, tömören így foglalja össze véleményét: — Kedves nénik vannak itt. munkálatokat segíti. A héten négy új Warszawa 203-as kocsit kap a vállalat, de ez sem hoz lényeges javulást Miskolc taxiellátásában, mert négy másikat kiselejteznek. Négy új taxi érkezik
