Déli Hírlap, 1970. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1970-06-01 / 126. szám

Közgazdászunk írja: A bérgazdálkodásban előforduló hiányosságok a miskolciaké a szó A villanyrendőrnél — vasárnap! Messze van-e még a kórház, lelkem? Nem! Csak még egy-két ilyen meggondolatlan lépés! (Jár may György rajza) Ez nem luxus egy nagyvárosban Több mint egy éve figye­lem napsütéses időben, mun­kaszüneti napokon városunk Szemere utcai „villanyrend­őrénél” a szédült forgalmat. Különösen csúcsforgalomban kínos nézni, hogyan bizony­talankodnak a beteglátoga­tásra érkezett vidékiek, a sé­tálgató miskolciak, autóbu­szok és személygépkocsik a meglehetősen szűk útkeresz­teződésnél. A-z idegenforga­lommal kapcsolatos megbe­széléseken mér többen szóvá tettük, hogy a nagy idegen- és helyi forgalomra való te- kintefel a város e rendkívül forgalmas útkereszteződésé­nél vasár- és ünnepnapokon is irányítsák a forgalmat. Mindegy, hogy hogyan. Akár villannyal, akár közlekedési rendőrrel, de valamilyen mó­don adjunk jelt ezeken a na­pokon is, ki mikor és merre indulhat. Gondolom, ezt a „luxust” megengedhetjük ma­gunknak az ország második városában a zavartalanabb, gyorsabb és biztonságosabb közlekedés érdekében — írja Antal Lászlóné idegenvezető "ötvös utca 5. Szeget kókusszal? Szeretjük a kókuszos süte­ményeket, ezért gyakran vá­sárolok kókuszreszeléket. Ta­valy azonban igen kellemet­len meglepetésben volt ré­szem. Külföldi vendégemet Köszönet érte Bevittem egy átmeneti ka­bátot Miskolcon a Patyolat gyorstisztítójába. Időközben, otthon eszembe jutott: vajon hol keressem egy pár szar­vasbőr kesztyűmet. Szinte az egész házat felkutattam, de a keresett tárgy sehol. Le is mondtam arról, hogy újra ke­zemre húzhatom a kesztyűt. A meglepetés a gyorstisz- títóban ért. Amikor átvettem a kabátot, oda tették mellé az „elveszett” szarvasbőr kesztyűt is. Köszönet érte. Engi Gyuláné Miskolc, Kun Béla u. 2. Nahát! A következő „levelet” ta­láltam az előszobámba be­dobva : „Itt voltak a vizes Urak, és nem voltak a lakásban senki, ezért legyenek szívesek itt­hon tartózkodni, mert külön­ben nem tudjuk megcsinálni a hibát. Vizesek.” Nem a nyelvtani hibákra vadászok, még csak azt sem kifogásolom, hogy eleve hi­bát akarnak „megcsinálni”, hanem arra szeretném meg­kérni a vizes Urakat: legkö­zelebb írják oda, mikor kí­vánják a vízvezetéket kijaví­tani, hogy arra a napra sza­badságot vehessek ki. És fo­gadtatásukra kellőképpen fel­készülhessek! Tóth Józsefnc Győri kapu 95. sz. Képeslapot a fodrászüzletekbe! A fodrászüzletekben bizony mindig várni kell. Van. aki előre gondoskodik a várako­zási idő helyes felhasználá­sáról, s kézimunkát vagy könyvet visz magával. Van, aki nem szervezi meg előre a fodrászlátogatást, hanem akkor megy, amikor éppen ráér, s esetleg nincs a kö­zelben újságárus. Éppen ezért jó volna, ha nem állítanák vissza azt a régi szokást a fodrászüzletekben, hogy a MÉH-től vett ősrégi, agyon­olvasott képeslapokkal „trak- tálják” a kedves vendégeket. Gáli Károlyné Árpád u. Már megint kínálgattam kókusztekerccsel, amikor egyszerre torkán akadt — szerencsére a szó és nem a szeg. A tésztából ugvanis egy szeg került a szá­jába. Eddig nem tudtam, hon­nan került a tésztába, de most már tudom. Az Élelmi­szercsomagoló Vállalat által csomagolt kókuszreszelékben ugyanis az elmúlt napokban én is szeget találtam — írja Franck Gyuláné a Petneházy utcából. Szerkesztői üzenetek FIATALSÁG JELIGÉRE: Ma- gánvádas — becsületsértéses és rágalmazásos — ügyekbe az ügyészségek rendszerint nem avatkoznak be. Az ügyésznek joga van ilyen perbe is belépni, sőt, a magánvádlótól átveheti a vád képviseletét is, de tudomás sunk szerint ez nem gyakori. VIDÉKI JELIGÉRE: A próba« idő alatt a munkaviszonyt bár­melyik fél megszüntetheti indo­kolás nélkül. A próbaidőt azon­ban csak előre és írásban lehet kikötni. A próbaidő jelenleg 30 nap, de ennél rövidebb, vagy hosszabb időben is meg lehet ál­lapodni. Z. M. JELIGÉRE: A különféle laboratóriumi vizsgálatok ered­ménye csak egy-egy adat, és ezeknek értékelése az orvos fel­adata. A laboratóriumi vizsgála­tokkal az orvos a betegvizsgálat alapján feltételezett megbetege­déseket támaszthatja alá, bizo­nyíthatja be, és csak kivételesen fordul elő, hogy a kórismét a la­boratóriumi leletek alapján állít­ják fel. A vérsüllyedés 12 mm-es értéke biztosan nem kóros, ha egyébként minden vizsgálat ne­gatív, és a beteg panaszmentes. A különböző könyvekből kiolva­sott 10 mm-es normális felső határ miatt ne aggodalmaskod­jék, ne foglalkozzék saját „kó­ros” értékével, mert csak fölös­leges nyugtalanságot okoz önma­gának. Megírtuk vá aszoltak A bérezés az egyik legfon­tosabb eszköz a vezetés ke­zében, hogy a kitűzött válla­lati célokat meg tudja való­sítani. A bjrezcssel szemben alapvető követelmény, hogy ösztönözze a dolgozókat a ter­melékenység em:!'-':.'e, a minőség javítására, a gépek, berendezések és anyagok gazdaságos felhasználására stb. A bérezésnek, bérgazdálko­dásnak tehát igen sok köve­telménynek kell eleget ten­nie. Jelentősége a vállalat, életében igen nagy. mégis az tapasztalható, hogy sok he­lyütt még mindig nem kellő körültekintéssel és szakérte­lemmel foglalkoznak vele. Ebből olyan hiányosságok keletkeznek, amelyek vesz­teséget okoznak. Az alábbiak­ban azon hiányosságokat vesszük sorra, amelyek a leg­gyakrabban fordulnak elő. Minden vállalat maga dönti el, hogy adottságának, a ter­melés jellegének, kitűzött cél­jainak figyelembevételével milyen bérezési formát alkal­maz termelő, és irányítóegy­ségeiben. E területen gyak­ran tapasztalható a sablonos­ság, ami abban mutatkozik meg, hogy kiválasztanak egy bérezési formát és ezt (eset­leg kissé módosított formáit) alkalmazzák a különböző ter­melőegységekben. Nem veszik figyelembe, hogy az a bér- förma, amely az egyik ter­melőegységnél helyes irány­ban ösztönöz, a másiknál esetileg ellenkező hatást fejt ki. Ezáltal a bér, mint a sze- n*S3»i. jövedelem döntő ténye­ÉkHfbnh és a HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Népdalok. — 13.47: Vála­szolunk hallgatóinknak! — 14.02: Édes anyanyelvűnk. —■ 14.07: Mo­zart: Jupiter szimfónia. — 14.30: A kincs. Elbeszélés. — 15.10: Harsan a kürtszó! — 15.45: Kó­ruspódium. — 16.05: Hámori Ot­tó: Tükörkép. Rádiójáték. — 16.48: Az élő népdal. — 17.20: Schumann: Gordonkaverseny. — 17.46: Van új a Nap alatt. — 18.00: Húszas stúdió. — 19.25: A Vasas—Slavia KK-labdarúgó- mérkőzésről. — 19.30: Rádió­kabaré. — 20.40: Népi zene. — 20.59: Dupla vagy semmi. — 22.20: Beszélgessünk zenéről. — 22.40: A mai színház. — 22.55: Tánczene. — 0.10: Haydn-szonátók. Petőfi rádió: 12.30: Egy tanít ) arcképe. — 12.45: Haydn: E-moll szonáta. — 13.03: Operarészletek. — 14.00: Kettőtől hatig . . . Kíván­ságmivsor. — 18.10: Kosztolányi: Pacsirta. Rádióváltozat. — 18.57: Slágerek. — 19.35: Hangverseny­közvetítés az Erkel Színházból. — fcb. 21.35: Történészszemmel Lon­donban. I. rész. — Kb. 21.55: Verbunkosok. — 22.40: Opere­részletek. — 13.15: A hét előadó­művészei. (Ism.) — 22.50: Kórus­mű. zője, elveszti ösztönző hatá­sát, pedig elsősorban a bérrel és nem a prémiummal, ju­talommal kell ösztönözni a dolgozókat. A bérezési formák vállala­ton belüli differenciáit alkal­mazásának bevezetésénél a termelés jellegéből kell kiin­dulni; ha megváltozik a tér melés jellege, a bérezés for- máján is változtatni kell. Gyakori hiányosság, hogy a bérforma kiválasztásakor nem veszik figyelembe az üzemen belüli és az üzemek közötti munkamegosztást. Az egyéni ösztönzés helyett a kollektív munkára ösztönzést kell a bérezéssel biztosítani például olyan területen, ahol a ter­melő berendezések üzemelte­tése munkacsoport tevékeny­ségét igényli. A helyes bér­formák kialakítása során fe­lületesen végzett műszaki­gazdasági számításoknak a gyakorlatban sok helyes kon­cepció kudarca lehet a követ­kezménye. Még sok vállalatnál tapasz­talható túlzott centralizáció a bérgazdálkodás területén. Ez esetben a vezetők meg vannak fosztva a legfonto­sabb eszköztől, mivel nincs módjukban, hogy a közvetlen irányításuk alá tartozó dol­gozók fizetésemelését egyé­nileg határozzák meg. Van­nak vállalatok, ahol még a nagyobb termelőegységek ré­szére sem határozzák meg a béralapot, s ugyancsak nem használhatják fel a kilépő dolgozók bérét sem. Így a vezetők nem tudják kihasz­nálni a bérezés Ösztönző sze­Miskolci rádió: A hét első nap­ján. — Emberek a víz mellett. — kórusmuzsika. — Közoktatás, népművelés. — Látogatás a Mis­kolci Galériában. — Megyei sporteredmények. — Slágerkok­tél. URH: 18.10: Tánczene. — 18.55: Orosz nyelvtanfolyam. — 19.10: Századunk kamarazenéjéből. — 19.39: Végzősök a Közgazdasági Egyetemen. — 19.49: Á varsói dzsesszíesztivál műsorából. I. rész. — 20.29: Operarészletek. — 20.57: Gosztonyi: A meghajszolt szelíd. Hangjáték. — 22.00: Bach- művek Bralislavai televízió: 17.00: Gyermekkórusok. — 19.00: Tv­híradó. — 20.05: A. Dumas: A kaméliős hölgy. Tv-játék. — 21>40: \ Vitosa-hegység alatt (fflmri- port). — 22.10; Tv-híradó. Filmszínházak: Béke (f4. hnG, 8): Történelmi magánügyek. — Kossuth (f3): Veled Madridban, (f5, f7): A fehér apácák titka. — repét, pedig erre most nagy szükség lenne, hiszen a munkatermelékenység növe­kedését segítené elő. A dolgozók bérbesorolása-' kor és fizetésrendezésekor gyakran a szubjektív előíté­letek kerülnek előtérbe. A többi közt ezért valósul meg lassan a differenciált bérezés, s ez a lassúság gátolja mind a vállalat, mind a népgazda­ság gyorsabb fejlődését, az egyének nagyobb anyagi le­hetőségének a megteremtését is. Az alkalmazott bérezésben legtöbbször csak egy szem­pont jut kifejezésre. Leg­gyakrabban csak a teljesít­mény vagy csak a szakkép­zettség. A jó minőségű, se- lejtmentes munka, a szorga­lom, az önállóság, az eltöltött évek száma stb. — helytele­nül — csak kis mértékben érvényesül. A fentiekben csak a leg­gyakrabban előforduló hiá­nyosságokat említettük meg. Ha azt akarjuk, hogy magá­val a munkabérrel is ösztön­zést tudjunk elérni a kitűzött vállalati célok megvalósítása érdekében, akkor ezeket a hiányosságokat meg kell szüntetnünk. DR. HEVESVÁRI IMRE Támad a hínár Légi f elvétel a zöld eflemégrtd Repülőgépről, hajóról és* motorcsónakról kutatják a Balaton keszthelyi öble fel- töltődésének okait, és a vízi­növények szaporodásának kü­lönféle hatásait. A légi fel­vételekről jól látni, hogyan helyezkednek el a hínárme- zők, s hogyan vetik meg gyökerüket a nádasok „elő­őrsei”. Ezek a kis zöld fol­tok, különösen kedvezőtlen vízállásnál, újabb kiterjedt tenyészhetek bázisai lesz­nek. Elkészült a keszthelyi öböl hínártérképe is, amely a maga nemében egyedüli munka Európában. A bioló­giai egyensúly miatt a hínár teljes kiirtását károsnak tar­tanák a kutatók. Célszerűnek látszik a hínár megfelelő víz­szintszabályozással történő visszaszorítása. A magasabb vízszint megfelelő „fegyver” lenne a hínár előretörésének megakadályozásához. Fáklya (5, 7): Sikerül-e hőseink­nek megtalálniuk Afrikában ti­tokzatosan eltűnt barátjukat? — Petőfi (fő, f7): Gyöngyvirág­tól lombhullásig. — Táncsics (f5, f7): A japán feleség. — Szikra (f5, 7): Árkon, bokron át. — Ság- vári (5): A bábú I—II. rész. — Népkerti szabadtéri mozi (f9): Jöttem, láttam, lőttem. Kiállítások: Miskolci Képtár (10 —18 óra között): Dr. Petró Sán­dor magángyűjteményének kiál­lítása. — Bartók Béla Művelő­dési Központ (egész na~': IX. országos vasas fotókiállítás. — MTESZ-bemutatóterem (14—19 óra között): Szilikátipari termékek kiállítása. — Rónai Sándor Mű­velődési Központ (10—18 óra kö­zött): Szövetkezetek 25 éves fej­lődése címmel kiállítás. KEDD Kossuth rádió: 8.20: Régi me­lódiák. — 9.00: Harsan a kürt­szó! — 9.35: Tánczene. — 10.05: Opert.részfetek. — 10.50: Ünnepi könyvhét 1970. — 11.35: Liszt: Hungária. Petőfi rádió: 8.05: Zenekari muzsika. — 9.15: A Strauss csa­ládról. V. rész. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. Szívesen vásárolok négyto­jásos makarónit, hiszen ez a legjobb ebből a fajtából. De ha ritkán is, megjárja vele az ember, ha peches. Én pél­dául legutóbb több törmeléket találtam a dobozban, mint makarónit. Mivel úgy gon­doltam, hogy a pénzemért hi­bátlan áruhoz van jogom, visszavittem az Ady Endre utcai önkiszolgáló boltba. Meglepetésemre az eladó szi­gorúan visszautasított: ő bi­zony felbontott csomagot nem vesz vissza! De hiszen ki tudja, mi van a zárt dobozban? Ha ok van a panaszra, az csak a doboz felnyitása után derül ki! S a kereskedő a népgazdaság és a vevők érdekét együttesen szolgálja, ha a selejtet visz- szaküldi, és az anyagi fele­lősséget a kár okozóira há­rítja —, ahelyett, hogy a ve vöt letorkolja. Talán azt hiszi, hogy nerr a hiba kijavítása, okának megszüntetése, hanem a rek­lamáció elfojtása visz vala­mit előre? — kérdi Tamás Jánosné, Zsolcai kapu 27. Nagy meglepetéssel olvastuk a Déli Hírlap május 25-i számában Z. Gy.-né aláírással megjelent le­velet. A panaszos levél a Koyal áru­ház kiszolgálását tette szóvá. A meglepetést számunkra az okoz­ta, hogy a panaszt tevő kedves vevő sérelmét nem írta be a pa­naszkönyvbe, illetve nem közöl­te az üzletvezetővel. A Royal áruház önkiszolgáló rendszerrel dolgozik, hogy a kedves vevők a saját maguk igénye és tetszése szerint választhassák ki a meg­felelő árut. A bolt dolgozóinak feladata, hogy vásárláskor se­gítsenek a kedves vevőknek. Kérjük a panaszos levél íróiát. keress*- fel boltunkat '^flk is elnézés- kér a Royal áruház vezetője MiBségvéielem H A termékforgalomban minden szállító, minden eladó köt ebes a minőséget tanúsítani. Köteles a megrendelővel, a vevővel kielégítő módon közölni, hogy milyen terméket, milyen minőségben és válasz­tékban szállít. Tanúsításnak kell tekinteni a közlésnek bármilyen formáját, amely a minőség érdemi meghatározását tartalmazza. Így tanúsítás a szab­ványra történő utalás. De tanúsítás a szerződés kikötéseire, a szer­ződés feltételeire vagy katalógusjelre történő hivatkozás is. Lénye­ges szabály, hogy a tanúsított minőségért való felelősség nem függ n tanúsítás formájától. Sőt. nincs értékelhető különbség a tanúsított és a nem tanúsított tulajdonságokhoz fűződő jogkövetkezmények tekintetében. Előírás, hogy nem szabad elhallgatni a termék olyan lényeges tulajdonságait, amelyekről a szállító, az eladó tudomással bírt és is­merete a felhasználó számára jelentős. Az 5/1968. számú belkereskedelmi miniszteri rendelet szerint: új gyártmány és importáru csak előzetes minőségvizs­gálat után hozható belföldön fogyasztói forgalomba. Az előze­tes minőségvizsgálás elvégzése a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet feladata. A minőségvizsgáló szerv az előzetes minőségvizs­gálat eredményéről szakvéleményt ad. Ez a szakvélemény a vizsgált áru legfontosabb minőségi jellemzőit tartalmazza. Az áru forgalomba hozataláról a szakvélemény alapján döntenek. Ha a szakvélemény szerint az áru rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, illetve forga­lomba hozatala a vásárlók életét, egészségét vagy anyagi érdekeit súlyosan, vagy a közérdeket egyébként veszélyezteti, az forgalomba nem hozható. De nemcsak a forgalmazás előtt kerül az áru megvizsgálásra,_ ha­nem a forgalmazás után is folyamatos a Kereskedelmi Minőség­ellenőrző Intézet garanciális jellegű munkája. A fogyasztói forga­lomba kerülő áruk minőségét a forgalmazás során is rendszeresen ellenőrzi. Ha minőségi hiányosságot állapit meg, felhívja a vállalat igazgatóját a megfelelő intézkedés megtételére. Ha ez az eljárás nem vezet eredményre, részben államigazgatási, részben pedig bün­tető szankciókra kerül sor. Ha az áru a rendeltetésszerű célra alkal­matlan, illetve forgalomba hozatala a fogyasztók életét, egészségét, anyagi érdekeit súlyosan, illetve a közérdeket egyébként is veszé­lyezteti, a forgalomba hozatalt a Kereskedelmi Minőségellenőrző In­tézet megtiltja. . DR. TÍMÁR LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents