Déli Hírlap, 1970. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1970-06-26 / 148. szám

ifc Azt hihetné az ember, hogy őket szándé­kosan gyűjtötték össze és hogy legfeljebb mutatóba akad egy-egy gyerek az ózdi, Béke-telepi Kun Béla Művelődési Ház könyvtárában. Pedig sokkal többen voltak (a többiek nem fértek rá a képre), és egyre többen jönnek. Hálásak lehetnek az itteni iskolák a játszva-mesélve tanító könyvtár­nak. Ezek a gyerekek annyira megszeretik a könyvet, hogy sem ősztől az iskolával, sem később a műveltséggel nem lesz semmi baj. (Ágotha Tibor felvétele) Verne, Jókai, Móra és a „többiek ” társaságában Bolyok művelődési háza Olasz lap Miskolcról „Bensőséges, családias filmfesztivál ” A miskolci rövidfilmfesztivál gyakran visszatérő vendége, Luigi S. Gario, gyümölcsöző napokat töltött városunkban. Bár a fesztivál bezárása után nem. hazájába, Olaszországba utazott, hanem a soron következő nemzetközi filmversenyre, de tudósításai, cikkei így is rendre megjelentek. A venediai Gazzettinóban napvilágot látott egy írás, amely érdekes összehasonlí­tásokat tesz a nemzeti és nemzetközi filmfesztiválok között. Ránk, miskolciakra nézve feltétlenül hízelgő, hogy Luigi S. Gario úr nem­zeti filmversenyünket a leg­jobbak közé sorolja. Amint a venediai Gazzet- tinóban megjelent cikk érté­sünkre adja, a miskolci film- fesztivál a legszervezettebb. „Magyarország ipari városa a nemzeti és nemzetközi filmfesztiválok sorában kiví­vott rangján alul ismert. Pedig ez a fesztivál több publicitást érdemelne, mert következetesen és tántorítha- tatlanul a kisfilmművészet szolgálatában áll” — írja a szerző. A cikk írója ezután meg­említi, hogy sehol Európá­ban nem fogadják olyan szí­vélyesen a vendégeket, mint Miskolcon. Mint világjáró tudósító, a már lezajlott fesz­tiválokról a következőket ír­ta: „A tamperei kezdetleges, az oberhauseni anarchikus, a cannes-i egyáltalán nem ben­sőséges, a krakkói kissé ri­deg.” Ezt követően Luigi S. Ga­rio azt fejtegeti cikkében, hogy a miskolciak a nagyvo­nalú vendéglátás mellett szinte „ágyba viszik” a leg­frissebb információkat, mert a tolmácsok és szervezők az átfogó és bőséges program mellett „naponkénti lebon­tásban értesítették a film- fesztivál vendégeit a bőven zajló eseményekről". A cikk befejező részében arról olvashatunk, hogy a „miskolci filmfesztivál ben­sőséges, családias és a filmek színvonalát tekintve olyan gazdag, amilyet Európában ma a különböző érdekeltsé­gek alapján mozgásba hozott filmfesztiválok nem képesek produkálni.” (párkány) Csaj kovszkij- verseny Kisebb-nagyobb gyerekek — valamennyien általános isko­lások — állnak a művelődési ház előtt, vagy ülnek a meleg napsütésben a lépcsőkön, könyvvel a kezükben. Korán érkez­tek, és türelmesen várják Ani nénit míg megebédel. Szentjóbi Attiláné, az ózdi, Béke-telepi Kun Béla Műve­lődési Ház könyvtárának ve­zetője és igazgatóhelyettese már messziről észreveszi a gyerekcsoportot, gyorsabbra igazítja lépéseit. — Megjöttetek, gyere­keim? — Mindnyájan rám vártok? — és már tereli is a népes gyereksereget befelé, a ragyogó szép épületbe, fel a hangulatos könyvtárba, ahol 13 ezer 500 könyv várja 1334 beiratkozott felnőtt és gye­rek olvasóját. — Válogassatok csak, jö­vök azonnal. A nagyok vi­gyáznak a kicsikre, ugye? Nincs is a gyerekekkel semmi baj. Fegyelmezettek, komolyan ülnek le képesla­pokat olvasni. * — Eredetileg úgy tervezték az épületet, hogy csak szín­házterme legyen. Azután lett könyvtár, kiállítóterem, né­hány — sajnos, kicsi — klub­szoba is a 400 férőhelyes színházterem mellett. Tizenkétezer ember lakik az egyre tovább épülő-szé- pülő Béke-telepen. Ózd la­kosságának csaknem egyhar- mada. Évek óta nem jártam itt. és nem győztem csodál­kozni. A poros, füstös — de egyre formálódó-változó — régi Ózd mellett a telep komplett rendezettségével, modernségével büszkén fo­gadja az idegent. — Múlt év októberében adták át a házat. Féltünk, hogy ha az újdonság varázsa elmúlik, elfogynak a látoga­tók is. Szó sincs erről! Film­vetítés, író—olvasó találkozó vagy színházi előadás legyen, jönnek az emberek, és egyre többen. Szép „múltunk” van. Itt volt a vasas népművelők országos találkozója, Fejes Endre: Kék, tiszta szerelem című tévédarabjának ősbe­mutatója, öt bérleti előadást tartott a Miskolci Nemzeti Színház együttese, számtalan kiállítást rendeztünk. Reményen felül jól sike­rült a „start”, most már a művelődési ház is úgy hozzá­tartozik „Bolyok” (a lokál- patrióták így nevezik) képé­hez, mint a két iskola, a sta­dion, a Bükk étterem. — Nekem a legtöbb örö­mem a gyerekekben van. Három gyerekklubja van a könyvtárnak, minden szer­dán találkozunk. Másfél óra kötött foglalkozás után ját­szunk, szellemi vetélkedőket rendezünk — így tudjuk el­lenőrizni, hogy az olvasot­takból mit jegyeztek meg —, megtanítjuk őket az alapvető kézikönyvek használatára. Minden hónap utolsó vasár­napján pedig mesedélutánon fogadjuk 150—200 „vendé­günket”. A gyerekek találé­kony ügyességét bizonyítja az a kiállítás, amelyre kü­lönböző tárgyakat készítettek mosóporos műanyag dobo­zokból. A Béke-telep két iskolája és valamennyi szülő örül an­nak, ha a gyerekek idejár­nak. Most, a szünetben is játszva tanulnak, egymással sem veszítik el a kapcsola­Borsodi mozaik! és útibeszámoló Hétfőn este 8 órakor a ta­polcai Kikelet-szállóban Bor­sodi mozaik címmel Kis­, á györay István iskolaigazgató tart helytörténeti előadást. A lillafüredi SZOT-iidülőben fél kilenckor Kletz Károly erdőmérnök Szép tájak című Itibeszámolóját hallhatják a vendégek. Épül és vendégeket is fogad a vár Az idén 1 millió 800 ezer- forintot költenek a diósgyőri vár felújítására. Az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség építőmunkásai jelenleg a tor­nyok belső szerelési munká­latait végzik. A vár a re­konstrukció idején is fogadja az érdeklődőket. Tavaly 60 ezren keresték fel az öreg falakat, az idén pedig már jóval 30 ezer fölött van a várlátogatók száma. „Moszkva lett a második zenei hazám” tot, és soha jobb szemek előtt nem lehetnének, mint Ani néni mindenre figyelő tekin­tete előtt. Ottjártamkor kü­lönösen lázban voltak: a klu­bok szilvásvárad! kirándulá­sának előkészületeit beszél­ték meg egy csomó képes új­ság, Verne Gyula, Jókai, Móra és a „többiek” társa­ságában. MAKAI MÁRTA A moszkvai konzervatóri­um nagytermében csütörtö­kön ünnepi hangversennyel ért véget a nemzetközi Csaj­kovszkij zenei verseny. Alek­szej Koszigin szovjet kor­mányfő, a diplomáciai testü­letek képviselői és más sze­mélyiségek is jelen voltak az ünnepi hangversenyen. r 2 A legyőzött évek Jaj, de nehéz megidézni a percet, mely pedig egykor annyi örömet okozott... S mit érünk vele, ha vissza is hozzuk? Rendszerint csaló­dunk. így vagyunk a műal­kotások egy részével is. Greta Garbót — bár zseniali­tásához semmi kétség nem fér — csak addig bámultam igazán, míg nem láttam a Krisztina királynőt. Hogy a Körhintát nemrég újból meg­néztem. lankadt bennem a lelkesedés, amit a film egy­kor felkeltett. És lehetne még példákat idézni, különö­sen filmeket. De nem kíméli az idő a regényeket sem. (Persze az is előfordul, hogy bennünket nem kímél; veszí­tünk fogékonyságunkból.) Henri-Georges Clouzot filmjét. A félelem bérét sem akartam ismét megnézni. (Idővel ragaszkodik az em­ber a primer élményhez, hogy ne legyen szegényebb.) De hát ki képes este nyolc óra után kikapcsolni a tele­víziót? Az első percek után azonban már örültem, hogy „műsoron tartottam” a fil­met. (Jó, hogy a tévé sem feledkezett meg erről az al­kotásról.) A legtöbb régi filmet a nagy színészegyéniségeknek kijáró érdeklődés és tisztelet miatt nézzük meg újra és új­ra. A félelem bérével, azt hi­szem, más a helyzet. Nem mintha nem örülnénk most is Yves Montandnak, Peter von Eycknek. De még meny­nyire örülünk. A film azon­ban nem egy-egy emlékeze­tes alakítás dokumentuma csupán. Hagy értéke, ho*v aktuali­tásából semmit nem veszí­tett az elmúlt évek folya­mán. De nemcsak ennyiről van szó. Kemény igazságok­kal kell szembenéznünk: pénzéhséggel, embertelenség­gel, emberi erővel, áldozattal és gyengeséggel. A mese egy nagyon érde­kes pszichológiai tételt fesze­get: hogyan alakul ki egy összezárt csoport tudata, mi­lyen reakciót vált ki a kü­lönböző típusokból az állan­dó életveszély. És arra is vá­laszt kapunk, hogy milyen „nyomást” bír el az emberi szervezet. A tételre persze nem gon­dolunk a film nézése közben. Hagyjuk, hogy sodorjon ben­nünket a rendkívül izgalmas cselekmény. Henri-Georges Clouzot alkotásában egyetlen felesleges mondat, egyetlen felesleges mozdulat nincs. Ritkán lehetünk tanúi fesze­sebb dramaturgiának. Érdekes, hogy a vetítéskor soha nem tolakodik elő a re­gény. (Ennek a filmnek min­dig is nagyobb sikere volt, mint az eredeti, az írott mű­nek.) Szerdán este sokan ültek a képernyő előtt — időközben felnőtt egy-két generáció —, akik most látták először, ho­gyan indul a guatemalai kis­városból távoli célja felé a halálkaraván. De mi is fe­szült várakozással kísértük végig útjukon a mindenre el­szánt sofőröket. Mi ennek a titka? Az alkotók őszinte embersége s művészete, mely úgy látszik, legyőzi — még' celluloidszalagon is le­győzi — az éveket. (gyarmati) Jekatyerina Furceva szov­jet művelődésügyi miniszter beszédében hangsúlyozta, hogy a most véget ért Csaj­kovszkij zenei verseny felül­múl minden eddigi hazai ese­ményt. A versenyben 32 or­szág több mint 200 zenemű­vésze vett részt. Dmitrij Sosztakovics, a ver­seny szervező bizottságának elnöke kijelentette, hogy ez a verseny hozzájárult egye­bek között a modern zene népszerűsítéséhez. „Nem alaptalanul mondom, hogy Moszkva lett a második zenei hazám” — jelentette ki John Lili (Anglia), a zongo­raverseny győztese. A dijak átnyújtása után a győztesek kedvenc műveiket adták elő. Diplomaosztás az egyetemen Ötször tíz hónapot, vizsgá­kat, szigorlatokat, drukkot, a Tejbárt, az UV-dombot, a Kő-Katit, vagyis öt évet, az egyetemi éveket búcsúztat­ják végérvényesen az ötöd­éves végzett mérnökök. En­nek a lemérhető eredményét tartják majd kezükben a kék és piros keményfedelű füze­tek — a diploma — formá­jában. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem június 27- én, délelőtt 10 órakor tartja az egyetem aulájában diplo­makiosztó ünnepségét, mely felteszi a koronát több száz végzett mérnök egyetemi pá­lyafutására. NYOMORÉKNAK SZÜLETTEK Összesen 14 millió dollár összegű életjáradékot ítélt meg a svéd bíróság annak a több mint 100 gyermeknek, akik nyomoréknak születtek, mert anyjuk a terhesség ideje alatta Neurosedinnevű nyugtatószert szedte. NEM ALKALMAS Louisiana állam (USA) képviselőháza nem volt haj­landó hatálytalanítani azt az 1958-ban hozott törvényt, amelynek értelmében „szi- nesbőrűek vére nem alkal­mas vérátömlesztésre fehér amerikai számára”. A ha­tálytalanításáról szóló javas­latot az egyetlen néger kép­viselő terjesztette elő. MEGSEMMISÍTETTÉK Az osztrák alkotmánybíró­ság a bécsi választókerület­ben megsemmisítette a már­cius elsejei választások ered­ményeit. A döntés 16 képvi­selő mandátumát érinti. Pót­választásokat szeptemberben tartanak. MEGBÉNULT Negyedik hete sztrájkol­nak a legfontosabb chilei ki­kötők dokkmunkásai. A sztrájk miatt megbénult az ország legfőbb valutabevérteli forrását képező rézexport. HALÁLOS BALESET Fertőszentmiklós vasútál­lomás közelében a Szombat­hely és Sopron között közle­kedő személyvonat összeüt­között egy teherautóval. A gépkocsi vezetője és három utasa, köztük Németh Imre 12 éves iskolai tanuló a hely­színen meghalt. A balesetért Erős János felvigyázó és Varga Imre váltóőr a felelő­sek. Nem zárták le a sorom­pót. Letartóztatták őket. FEJENKÉNT 10 000 DOLLÁR A brazil válogatott tagjai az olasz mérkőzésért fejen­ként 10 000 dollárt kaptak. Egyébként a VB-n való sze­replésükért a csapat tagjai, vezetői 67 ezer dollár juta­lomban részesültek. KARAMBOL AZ ALAGŰTBAN Antwerpenben, a Sehelde- íolyó alatt vezető Kennedy- alagútban összeütközött egy mozdony és egy személyvo­nat. A mozdony kísérője meghalt, mintegy 30 személy megsebesült. A szerencsét­lenséget hibás váltóállítás okozta. HADBÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK Isztambulban megkezdődtek a tüntetésben való részvétel miatt a hadbírósági eljárá­sok. Letartóztatásban több százan vannak. Az ellenük emelt vád, hogy megbontot­ták a rendet és a nyugalmat. A letartóztatások folytatód­nak. CSECSEMŐK ÉS A LABDARÚGÓK Sok ezer kisfiú és leány született Brazíliában a VB- győzelem óta. A Rimet-kupa elnyerését az újdonsült szü­lők úgy ünnepelték meg, hogy gyermekeiknek előnév- ként a brazil labdarúgósztá­rok nevét adták. UJJLENYOMAT A PUSKÁN A 99 évi börtönbüntetésre ítélt James Earl-Ray ujjle­nyomatát fedezték fel egy puskán, amelyet Martin Lu­ther King meggyilkolásának színhelyén találtak. Az FBI ugyanakkor nem tudja bizo­nyítani, hogy a King tisztele» tesre lőtt golyók ebből * fegyverből származnak.

Next

/
Thumbnails
Contents