Déli Hírlap, 1970. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1970-06-23 / 145. szám

Szakembereket az építőknek II. Az együtt-gondolkodás igénye A debreceni Építőgépészeti Technikum gépész hallgatói utolsó vizsgáikra készülnek. (A nyár folyamán valamennyien az árvízkárok helyreállításán dolgoznak majd.) Egy korszerű laboratóriumi teremben az ipari röntgen, a milliós értékű fémmikroszkóp és terepasztalok társaságában beszélgetünk. Néhány perc múltán kiderül, miért népszerűbb az építő­ipari szak, mint a gépészeti. A gépészeknél — így érzik a hallgatók — nagyobbak a követelmények. A gépészeti tárgyak mellett az építéstechnológiát és egyéb építőipari ismereteket ugyanúgy számon kérik tőlük, mint az építészektől. Ezzel szemben még nem tudják, hogy tulajdonképpen mi is lesz majd a munkakörük a vállalatoknál. Képesítésük az építő­ipari géppark zavartalan üzemeltetésének biztosítására teszi alkalmassá őket. A vállalatok közül azonban nem egy helyen annak örülnének, ha ezek a sokoldalúan képzett emberek ma­guk ülnének a nagyon drága és féltett gépekre. (Az igény jo­gos, de mikor jutunk el eddig?) Mindenesetre nagyon fontos, hogy már a beiskolázáskor tudják a frissen érettségizettek, mit várhatnak a diploma megszerzése után. Az építőipari szakon sokkal jobban ismert a jövő, ezért is jelentkeznek oda fölös számban. Tulajdon­képpen minden jelentkezőre szükség lenne. Az építőipar középkáder-gondjai (a technikum igazgatója szerint) még a nyolcvanas évek végére sem enyhülnek. Legfeljebb 2000-re lesz telített a szakma. A felvételi létszám növelését csak az iskola bővítése tenné lehetővé (az öt éve épült felsőoktatási intézmény máris szűk), ehhez azonban nem járul hozzá a minisztérium. + A gyermekkor utolsó éjszakája címmel mutatja be június 27-én, szombaton délután fél négykor a televízió a román Dimitru Ca- rabat magyarul beszélő filmjét. Szülei válá­sának szenvedő alanyaként pályaválasztás előtt áll egy szerelmében csalódott fiatal. A felnőtté válás igen nehéz,■■ felnőttet is próbára tevő gondjaival és az egyedülléttel küszködve keresi a súlyos válságból kivezető utat. Hogy milyen eredménnyel? Erre ad vá­laszt az érdekesnek ígérkező film, amelynek egy kockáját mutatjuk be. Ezért fontos forrása még most is a szaktechnikus-, illetve üzemmérnök-utánpótlásnak az esti tagozat és a kihelyezett osztály. A kihelyezett osztályokkal kapcsolatban van ugyan az intézet oktatóiban bizonyos szakmai nyugtalanság (fokozó­dó követelmények — oktatási színvonal), a miskolci tagozat­tal azonban nagyon elégedettek. Annyira, hogy az építőipari szak mellett — kellő számú jelentkezés esetén — egy gépész osztályt is nyitnának. Mindehhez persze továbbra is szüksé­ges a BAEV támogatása. Igaz, ez nem önzetlen támogatás! Sőt úgy tűnik, hogy a vállalat évenkénti 40—50 főnyi techni­kus-szükségletét csak így lehet kielégíteni. És van ennek még egy lehetősége. Sajnos semmiképpen nem a mostani ösztöndíjrendszer. Amíg szakemberhiány van, s amíg a végzett ösztöndíjas kevesebb fizetést kap munkába állásakor, mint a „szabad” diplomás, addig „eladhatják” ma­gukat a fiatalok. A debreceni szakemberek szerint üzemi törzsgárdák létrehozásával, erősítésével, egy-egy üzemhez kap­csolódó „építő dinasztia” megnyerésével (kedvezmények stb.) lehetne az utánpótlást biztosítani. Ügy hisszük, a Debrecenben kezdett beszélgetést most már itthon kell folytatnunk. Reméljük, lesz partnerünk... GYARMATI BÉLA • • Öntöttvas nyoszolya, kulacs szőlőfürtökkel Értékes tárgyakkal gyara­podott a miskolci Herman Ottó Múzeum. A patinás fa­lak közé került egy XIX. szá­zad közepén készült öntöttvas nyoszolya, és Benkő Sámuel­nek 17Ől-ben Pesten kiadott ritka értékű munkája, A fe­kete epés mértékjeinek leírá­sa című könyv. A Herman Ottó Múzeum telkibányai gyűjteményéből szintén Miskolcra került né­hány értékes darab; a XIX. század közepén készült ke­ménycserép kulacsok, ame­lyek a gyár „regéc” korsza­kából valók. A zöld és kék szőlőfürtök, valamint a levél- koronák közepén felirat talál­ható, amely azt bizonyítja hogy Luterános Andrásnak, egy deákos műveltségű em­bernek készítették az egyedi tárgyakat. Az első sikerélmény Színjátszó rendezők avatása A műkedvelő művészeti mozgalom félmilliós táborában lát­hatatlan parancsnoki szalagot viselnek a színjátszó rendezők. Persze ezek a rendfokozatok időnként elö-elövillannak, nem anyagszerűen, nem materiális plaszticitással, hanem a színpad fényköreiben, a rendező munkájában. Hogy ki milyen parancsnok, ez már az alapozás első sza­kaszánál, a vizsgamunka el­készítésének idején megmu. tatkozik. Mert hogy a színját­szó rendezőknek (nagyon he­lyesen) esztendők óta vizs- gázniok kell. A szakképesítés sok mindent magában foglal; drámaismeretet, színpadi jár­tasságot, beszédtechnikai készséget, de mindenekelőtt olyan pedagógiai, közösség­pszichológiai ismereteket, amelyekkel eggyé lehet ková­csolni színjátszó csoportokat, irodalmi színpadokat, s ezál­tal a műélvezet örömében le­het részesíteni a nézőket is. A Rónai Sándor Művelődé­si Központ — meg-meigtörő lelkesedéssel — mindig párt­fogolta a Borsod megyei vá­rosok, községek színjátszó rendezőinek és az utánpótlás biztosításának ügyét. To­vábbképző tanfolyamok, mód­szertani bemutatók bizonyí­tották e szándékokat. Am két esztendővel ezelőtt arra szö­vetkeztek. hogy a jelentős gyakorlati és elméleti munká­val foglalkozó művelődési központ saját maga oldja meg a színjátszó rendezői képzés nem könnyű feladatát. Két esztendővel ezelőtt mintegy 40 résztvevővel olyan stúdiumot szerveztek, amely magas fokú képzést biztosított a tanfolyam hallgatóinak. A rendelői stúdió vezetőjének személye (.Vurka László, a Miskolci Nemzeti Színház rendeznie irányított*! a tan- folyamot) mindenképpen ga­rancia volt a színvonalra. Ezekben a napokban a 40 hallgató közül megmaradt mintegy 15 leendő színjátszó rendező, irodalmi színpadve­zető vizsgázik. S nem is akár­hogy. Elméleti tárgyakból és rendezésből. A Rónai Sándor Művelődé­si Központ színháztermének színpadán tegnap este ifj. Somló Ferenc és Morvái Olga bizonyította képességét a ren­dezői munkára. Az előbbi August Strinberg Julie kis­asszony című egyfelvonásosá- val vizsgázott, az utóbbi pe­dig Federico García Lorca Don Perlimplin és Belisa sze­relme a kertben című játéká­val. Ifj. Somló Ferenc a szá- motadás igen érdekes formá­ját választotta; a rendelkező próba nehéz fázisának bemu­tatását. A fiatalember érett­ségről, erős logikai készségről tett tanúbizonyságot, s igen rokonszenves volt az, hogy instrukcióit közérthetően, vi­lágosan, azon mód követhető­en adta. Utasításai igazodtak a játékot vállalók kéoességei. hez, de mindenekelőtt a da­rab szelleméhez. Morvái Olga a végered­ménnyel, vagyis kész produk­cióval ismertette meg a vizs­gabizottságot. Garcia Lorca buktatókkal teli, több alter­natívát biztosító darabját a komikai és tragédiái elemek helyenként következetes, más helyütt pedig következetlen ötvözetével oldotta meg. Amíg ifj. Somló Ferencnél a rendezői építkezés, a darab szellőmének helyes értelme­zése keltett figyelmet, addig Morvái Olga munkájában in­kább a játék, a partneri kap­csolat hangulatos — de a da­rab gondolatiságától néha tá­voleső — megteremtése do­minált. Még nem tudhatjuk, hogy a vizsgabizottság elfogadja-e a két fiatal vizsgarendezését, de mi, nézői minőségben si­kert jósolunk, s bízunk ben­ne, hogy rövidesen látni fog­juk őket csoportok élén is. (párkány) Pege Aladár kvartettjének sikere Pege Aladár kvartettje volt a svájci Montreux-ben megrendezett és hétfőn vé­get ért 4. nemzetközi dzsessz- fesztivál legnagyobb megle­petése. A zsűri a magyar együt­tesnek ítélte oda az első dí­jat, s Pege Aladárék ezen­kívül elnyerték a sajtó díját is. Raduly Mihály, a kvartett szaxofonosa elnyerte a híres bostoni Berkley Shod of Mu­sic ösztöndíját. A sajtó kép­viselőiből álló különzsüri Pege Aladárt, az együttes bőgősét — és egyúttal veze­tőjét — Chris Hinze holland fuvolás mellett a legjobb európai szólistaként emelte ki. Borsodi nyári tanfolyamok Pedagógusoknak, diákok­nak, népművelőknek, rendez hasznos tematikájú pedagó­giai (szakmai-módszertani és népművelési) nyári tanfolya­mokat a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Tanács Mű­velődésügyi Osztálya, a Peda­gógus Továbbképzési Kabi­net, a megyei művelődési központ és a megyei könyv­tár. A tanfolyamok június 22- én kezdődtek és július végéig zajlanak Sárospatakon, Sá­toraljaújhelyen, Tokajban, Leninvárosban és Ózdon. A pedagógiai szakmai-módszer­tani továbbképzés program­jában' szerepel a napközi otthoni nevelők, az iskolai gyermekvédelmi megbízottak tanfolyama. Kisiskolásoknak szervezik Sárospatakon az orosz nyelvi tanfolyamot, és a középiskolások szórakozá­sát és tanulását szolgálja a tokaji nyári képzőművészeti tábor. Községi könyvtárosoknak, termelőszövetkezeti kultúrfe- lelősöknek, klubvezetőknek indítanak tanfolyamokat, s továbbképzésben részesülnek a színjátszó-rendezők, nép­táncoktatók, a művelődési há­zak igazgatói, előadói és a báboktatók is. KÖNYVESPOLC Bari Károly: Holtak arca fölé Ki ne írt volna diákkorában verset? A serdülőkor értelmi­érzelmi túlfűtöttsége csordul ki az esetlenül csetlö-botló rímek­ben; a felnőtté érés, a hivatáskeresés, a — diák számára új — felfedezések a világ összefüggéseiről tolulnak a lázas fiatal­ság tollára — s ezek a „költői termékek” általában nem mon­danak többet a kívülálló számára, mint általánosító „nagy szavakat”, életkorukból adódó lényegkeresésük összegezését. Ezért megdöbbentő a tizen­hét éves diák, Bari Károly első kötete életkorát megha­zudtoló egyéni hangvételével. Sorsa, születése predeszti­nálta a költői hivatásra; a bükkaranyosi cigánysoron született, s azt a környeze­tet, mely életet adott neki, és a költészet csillag-bélyegét a leikébe égette, s amely táp­talaja, színtere és tartalma költészetének, egyelőre nem is akarja elhagyni; — onnan jár be naponta a miskolci Kossuth Gimnáziumba. Sajátos világot tár fel Bari Károly; s ezt az ízt nem egzo­tikuma adja, hanem költői látásmódja. Költészetének szereplői a feghányaiottabb űjetű emberek; p sorsuk rea­litását úgy önti költészetbe, hogy népballadai, mítoszi csillogása által sem veszít a realitás súlyából. Képsorozatainak részlet- gazdagságát az átélés hitele­síti, a szenvedély, szenvedés tüzének pátosza pedig a me­sék eszményi távolságába emeli. Expresszív, egységes vers­építésében az egymásratoluló képek sorozatában a részle­tező, pontos leírásokat ma­gasfokú feszültség fogja ösz- sze; a láttató és látomásos képzelet gazdagságából faka­dó képáradatait — a korához képest nagy vállalkozást je­lentő — versmondatok lassú hömpölygése fékezi. E kettős­ségéből adódnak esztétikai hibái: a képzelet áradásának nem vet gátat, többet mond (s ezzel kevesebbet), mint amennyi mondanivalójához szükséges, azaz a költői ké­pek ütőereje nem azonos. Miskolchoz tartozónak te­kintjük, nemcsak iskolai kö­töttsége miatt, hanem mert első verseit a Napjaink kö­zölte, s költői pályája is vá­rosunkhoz köti. Ezért különös gonddal és aggodalommal te­kintünk sorsa elé. Valódi költői értékeket hordozó te­hetsége beérik-e gazdag ter­méssé? Elsősorban nem a könnyű, gyors siker mámorá­tól féltjük (ilyen idős korban költőnek ritkán jut ekkora megbecsülés), hanem inkább attól, hogy tartalma és for­mája adta könnyedsége és csillogása ne kápráztassa el, azt szeretnénk, ásson le mind mélyebbre és mé­lyebbre az emberség lénye­géig, hogy a természet által ily gazdagon hozományo- zott egyénisége kiteljesítésé­vel váltsa be a mafvar köl­tészetnek tett ígéretét, MENNER MAGDOLNA AMNESZTIA IS LESZ Brazíliában, világbajnok labdarúgó-csapatuk tisztele­tére, úgy hírlik, amnesztia is lesz. A győzelem napján Rio de Janeiróban 2 millió ember vonult fel az utcákon. A fel­vonulás első öt órájában ha­tan haltak meg. HEGYMÁSZÁS NAGYVAROSBAN Tokióban a hegymászás gyakorlása érdekében egy építész az egyik ötemeletes ház betonfalát úgy alakította ki, mintha az egy valódi hegyoldal volna. A falon kü­lönböző képességű és gyakor­lottsággal rendelkező hegy­mászók számára képeztek ki mászóterepet. A falon azóta mindig mászkálnak. Ha va­laki leesik, nincs belőle baj, mert hálót feszítettek ki az az alsó részen. PISZTOLLYAL KÉNYSZERÍTETTE A Pan-American légitársa­ság egyik utasszállító repülő­gépét Kairóba kényszerítette pisztolyával Hadzsi Hasszán 32 éves albán származású amerikai polgár. A gép Bei- rutból jövet simán landolt a kairói repülőtéren 134 uta­sával. Az eltérítő politikai menedékjogot kért é$ kije­lentette, hogy ellensége az amerikai imperialista politi­kának. FELFÜGGESZTETTE ADÁSÁT Az olasz hírügynökségek telexgépírói 24 órás sztrájk­ba léptek. Az ANSA. és az Itália hírügynökség a sztrájk miatt kénytelen volt felfüg­geszteni adását. A nyomdá­szok is sztrájkolnak és egy újfasiszta lapon kívül más újság nem jelent meg. KÖVETELTÉK Delhiben félmilliós tömeg nagygyűlésen tett hitet a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás mellett, követelte a reakció elleni harcot. A gyűlésen felszólaló Indira Gandhi elítélte a val­lási köntösbe bújó jobboldali reakció mesterkedéseit, BÖRTÖNBE KERÜL A KÉPVISELŐNŐ A dublini fellebviteli bíró­ság elutasította a 23 éves Ber­nadette Devlinnek, az angol parlament legfiatalabb képvi­selőjének fellebbezését. Egy zendülésnél kővel dobálta meg a rendőröket, ezért hat- hónapi börtönre ítélték. Ügy látszik, le kell töltenie bör­tönbüntetését. A bíróság a tárgyalást elnapolta. DÍSZVACSORA 1500 VENDÉGGEL A világbajnokság befejező aktusa volt az a díszvacsora, amelyet Mexikóváros főpol­gármestere adott a Camino Real Hotelban. Ennek a dísz­vacsorának nem kevesebb, mint 1500 vendége volt, köz­tük a legjobb négy közé ju­tott csapatok tagjai. SZERENCSÉS SZÁM Visconsin állam egyik vá­rosában kirabolták a bankot. Később feltűnt egy fiatalok­ból álló csoport, amely igen nagylábon élt. Az egyik fiú beismerte a betörést. A pán­célszekrény számkorongján csak úgy tréfából feltárcsáz­ták az egyik ismerős lány te­lefonszámát. S a páncélszek­rény kinyílt. Több mint 10 ezer dollár volt benne. TERMÉKETLEN NAPOK A csehszlovákiai Nyitrában Eugen Jonas doktor egy évre előre meg tudja határozni a terméketlen napokat a gyer­meket nem kívánó nők szá­mára. De meghatározza a fogantatás kedvező napjait, is, al\k gyereket akarnak, akik­nek még nem sikerült teher­be esni.

Next

/
Thumbnails
Contents