Déli Hírlap, 1970. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1970-06-22 / 144. szám
+ Marnák József 23 éves lakatos Szentpéteri kapui lakásának jelentős részét ez a terepasztal foglalja el, melyen — távirányítással — száguldanak a miniatűr vonatszerelvények. Néhány éve hódol szenvedélyének Marnák József, s alig várja, hogy saját készítésű játékaiban kisfia is gyönyörködjék. Erre azonban még várni kell egy ideig, mert a gyermek mindössze nyolchónapos. (Szathmáry László felvétele) Hogyan épül a 3-as? A Miskolci Közúti Építő Vállalat 3. sz. építésvezetőségét 1967-ben a Budapest— Miskolc közötti 3-as főközlekedési út Borsod megyei szakaszának korszerűsítésére hoztak létre. Tavaly 38,5 millió forint volt a termelési tervük, az idén pedig már 45 millió. T ermoszkocsiban utazik az aszfalt A nyékládházi vasútállomás szomszédságában hatalmas aszfaltkeverő gépek ontják a füstöt. Itt főzik a 3-as út aszfaltszőnyegét. — Ebben az évben az Ernőd és Mezőkövesd közötti, mintegy 25 kilométer hosszú utat építjük meg — mondotta Csécsi László, a telep szállítási ügyintézője. — Sajnos, gépjárműveink jó része még a mai napig sem érkezett vissza az árvízvédelmi munkálatoktól. Az aszfaltfőzés és a kihordást követő „terítés” precízen egymást követő, tervszerű munkát igényel. A forró szurkot hosszú kilométerekre kell szállítani. Gyakran előfordul, hogy ebben a „fogaskerék-rendszerben” vaNövényvédő állomás épül 1972-re új növényvédő állomás épül a. Szentpéteri kapui városrész mögött. A mintegy 17 millió forintos beruházással készülő, korszerű laboratóriumokkal felszerelt állomás területének közművesítéséhez a napokban kezdtek hozzá. lamelyik gép tönkremegy, s ilyenkor le kell állítani a munkát. Ennek megelőzésére a 21. sz. AKÖV egy 80—100 tonna befogadóképességű termoszkocsit készített, amellyel még 35 kilométerre is tudnak szállítani, s jóval hosszabb időn keresztül lehet tárolni a 180 fokos aszfaltot, anélkül, hogy megkeményedne. Frissen gondozott virágágyások között vezet az út a telepre. A 150 útépítő munkás jó része nyírségi, szabolcsi és bodrogközi. Ezért a telepen munkásszálló is található. Állandó munkaerőhiány — Az állandó munkaerő- hiány az egyik legnagyobb gondunk — panaszolja Somod! Sándor főépítésvezető. — A nagyüzemek „elszívják” előlünk a munkásokat. Azért is tehetik, mert az útépítés nem tartozik a köny- nyű munkák közé. Dolgozóink télen a fagy miatt tétlenségre vannak kényszerülve, nyáron pedig a tűző napon is teríteniük kell az izzó szurkot. A cél: te!|es gépesítés A 3-as út építése kilométerenként 2,5—3 millió forintba kerül. Június 30-ig az Ernőd—Bükkábrány—Vatta közötti szakaszt készítik el. Az elmúlt téli időjárás komoly fagykárokat okozott nemcsak a „hármason”, hanem a közeli, a Debrecen felé vezető útban is. Ezt is ki kellett javítaniuk. Az útépítés meggyorsításának legcélszerűbb módja a teljes gépesítés. A keverőtelepet már automatizálták, itt mindössze négy szakmunkás dolgozik a szovjet és a svéd gyártmányú aszfaltfőzők mellett. Mezőkövesd előtt pedig már láthattuk a szovjet terítőgépet, amely óránként csaknem egykilométeres sebességgel haladva dolgozik. SZ. I. Egy nap alatt 910 tonna 8%én Rekorder bányászok A Borsodi Szénbányák miskolci üzemében újabb rekordot értek el a nemrégiben munkába állított gépi berendezésekkel. A lyukóbányai 4/4-es fronton három műszak alatt 910 tonna szenet termeltek. Ez csaknem száz tonnával több. mint amennyit korábban adtak egy nap alatt. A miskolci üzem már 110 százalékra teljesítette júniusi tervét; 3 ezer 855 tonnával több szenet adott a tervezettnél. Gumiszak üzletet nyitnak A Borsod megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat és az Országos Gumiipari Vállalat megállapodása alapján még ebben az évben gumi- szaküzlet nyílik Miskolcon, a Béke téri vasbolttal szemben. A járműabroncsoktól a háztartási és ipari gumikig minden terméket szállít majd a gumiipari vállalat az úi üzletnek. Családok százait érinti Rosszul állapították meg a távfűtési dijat A közelmúltban a városi tanács végrehajtó bizottsága értékelte az Ingatlankezelő Vállalat munkáját. Az ülésen elhangzott, hogy sok lakó panaszkodik a fűtési díjak körüli bizonytalanságok miatt. Megkerestük az illetékeseket, és sok száz család kérdésére kértünk választ: miért kell megváltoztatni a fűtési díjat, amikor annak rendeletben megállapított tarifája van? Más, mint a tervben? Annak, hogy a fűtési díj kiszámítása megváltozott a távfűtéses házgyári lakásokban, több oka is van. Az egyik: képviselteti magát a tortúra nem tart tovább harminc percnél Kívül hűt, belül fűt az új bura A fodrászhoz járó nők nemegyszer fél napig tartó szé- pítkezési tortúráját a nyári hónapokban a hajszárító burákból áradó, szinte elviselhetetlen hőség is fokozza. A burák zúgnak, rázkódnak ér természetesen, ontják a me leget. Azaz, csak ontották, e fodrász ktsz ugyanis a nagyobb miskolci fiókokban már kicserélte a kiszolgált öreg berendezéseket, és he Vettük már hipermodern hol »ind és olasz burák alatt V'áríthatiák hajukat a nők. Eddig 150-et vásároltak az egyenként 5200—6200 forintba kerülő gépekből, és a tervek szerint, három éven belül, a ktsz valamennyi üzletében ilyen burákra cserélik ki a régieket. Az új szárítók lényegesen gyorsabban — az eddigi 30—55 perc helyett 20—30 perc alatt — megszárítják a becsavart frizurákat, szabályozható a hőmérsékletük és a szárítás ideje. A legnagyobb előnyük talán az, hogy egy kis ventillátor segítségével kívülről hűtik a bura alatt „fövő” hölgyeket. Béklyóba vert zaj A Győri kapuban a napokban műszakilag átadott A/3- as épületben a műanyaggal fedett padló és a betonalj közé hangszigetelőnek és az egyenetlenségek eltüntetésére szivacslemezt építették be. Az alsó emeleteken így nem hallani a járkálás, a cipőkop panás neszét, mert ez a — most útjára indított módszer — tökéletes szigetelést biztosít. MIK is a műszaki átadásokon, de csak arra kíváncsi, hogy használható-e a lakás. A fűtési díjak kiszámításához minden esetben elfogadták azokat a dokumentációkat és átadási jegyzőkönyveket, amelyeket a, beruházótól kaptak. Pedig — mint utólag ki-dcrült — jobb lett volna inkább a saját tapasztalataikra hagyatkozniuk az ingatlankezelő illetékeseinek. Nem egy esetben megtörtént ugyanis, hogy ugyanabban a lakóépületben három mérés után háromféle adattal rendelkeztek. A rossz számítás legfőbb oka mégsem ez volt. Szásák reklamáltak A városi tanács tervosztályán Maczonkai Géza osztályvezető-helyettes arról tájékoztatott bennünket, hogy az ingatlankezelő ott követte el a legnagyobb tévedését, amikor a házgyári lakásoknál is a központi fűtéshez hasonló szakaszos fütésidíj- kategóriával számolt. Pedig az épület sajátosságából adódik, hogy még a lépcsőházat is fűteni kell. A fűtött légA Déli Hírlap telexszolgálata jelenti: Másfél ezren a alapítói között A napokban Ünnepelte az ország Dunaújváros alapításának huszadik évfordulóját. Mivel a Dunai Vasmű munkásai közül számosán származnak szűkebb hazánkból, ezzel kapcsolatban kérdésekkel fordultunk az ottani pártbizottsághoz, ahonnan Eged! János elvtárs, a párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője adta meg a válaszokat. — A Dunai Vasmű hány munkást foglalkoztat, s ezek — főként a kohászok — közül hányán származnak Diósgyőrből, Özdról, s Borsod megye más helységeiből? — A kérdésben szereplő dolgozók száma változó, jelenleg 13 ezer. Az ország északi részéből 1953 és 1955 között 1486-an jöttek a Dunai Vasműbe. Többségük diósgyőri és ózdi származású. — A diósgyőri és ózdi kohá- szók milyen érdemeket szereztek a dunaújvárosi kohászat megalapozásában? — A Dunai Vasmű acélművének és kohójának üzembe helyezéséhez Diósgyőrből és Özdról érkezett szakmunkások végezték jórészt ej, építőmunkások kohászokká, ’illetve martinászokká való átképzését. Ugyanakkor dunaújvárosi építők Diósgyőrbe és Ózdra utaztak szakmát tanulni. Az 1953-ban Diósgyőrben tanult 16 fős csoport egyik tagja volt L. Szász Antal, aki kubikosból lett kohász. Ö végezte el az első — ünnepélyes — dunaújvárosi csapolást 1954, február 28-án. Ma is a Dunai Vasmű dolgozója, a munkaerő-gazdálkodási iroda vezetője. — Van-e Diósgyőrből vagy Özdról származó olyan munkás, aki fontos tisztséget tölt be a vasműnél, vagy a város valamelyik vezető testületében? — A Dunai Vasmű műsza- ki gárdájában még ma is többen vannak, akik Diósgyőrből, illetve Özdról származnak. Csupán néhány közülük: Répást Gellert műszaki igazgató, vezérigazgató-helyettes, a KGST acél- és íerro-ötvö- zet gyártási szekciójának elnöke, a Dunai Vasmű pártbizottságának tagja; Réti Vilmos, a Dunai Vasmű távlati fejlesztési főosztályának vezetője; Tóth Gusztáv, az acélmű gyáregységének üzemvezetője; Nics János, az acélmű műszakos üzemvezetője, Dunaújváros országgyűlési képviselője; Nikolényi Ferenc, a kohászati gyárrészleg munkaügyi osztályának vezetője: Schön József, a kohó műszakos üzemvezetője; Fila Béla üzemvezetgjielyettes; Makrai Tibor, a kohászati gyárrészleg műszaki vezetője; Zsámbok Elemér, a minőségi és anyagvizsgáló főosztály vezetője; Bezdek Károly üzem- fenntartási főmérnök; Farkas Sándor főosztályvezető,; Alt- néder János, a tüzeléstechnikai osztály vezetője; Reimport Zoltán, a Dunai Vasmű lőrinci hengermű gyárrészle- gének műszaki vezetője; Roszjár Gyula, a hengermű gyárrészleg vezetője. Az acélműben ma is olvasztárként dolgozik Kaskötö János, Nagy Kálmán, Czövek Gergely. — A Diósgyőrből és Özdról elszármazottak tartják-c, s hogyan a kapcsolatot régi munkáét lakóhelyükkel? A Dunai Vasmű milyen kapcsolatban van a Lenin Kohászati Művekkel, az Ózdi Kohászati Üzemekkel és a Diósgyőri Gépgyárral? — A Dunai Vasmű több szocialista brigádja személyes kapcsolatban van diósgyőri és ózdi kollektívákkal. Évente nemegyszer rendeznek baráti találkozókat. Ami a második kérdést illeti: a, lőrinci hengermű alapanyagként bugát kap Diósgyőrből, a Dunai Vasmű finomlemezt ad Diósgyőrnek. Özd kokszellátását részben a Dunai Vasmű biztosítja. Az ózdi hengermű korszerűsítéséhez a Dunai Vasmű átadja a meleghengermű tartalék elő- nyújtósori motorját A Diósgyőri Gépgyár daraboló ollót készít a lőrinci hengerműnek. Most, a hűtőházi program megvalósítására, új kapcsolat van kialakulóban. A Dunai Vasműben gyártott könnyű- vasszerkezetekből készülnének a hűtőházak, a gépi berendezéseket pedig a Diósgyőri Gépgyár gyártaná. T. I. köbméterbe tehát azokat a helyiségeket is bele kell számolni, amelyekben nincs fűtőtest. Csupán az éléskamra rész után nem kell fizetni, Az előszoba, a WC és a lomtár ugyancsak fűtött térnek számít. — Amikor a Győri kapui új lakókkal közöltük a fűtési díjat, az akkor hétszáz bérlő fele jött reklamálni — mondja Vadász Ernőné, áz ingatlankezelő előadója. — A lakásszövetkezet pedig még mind a mai napig nem rendezte tartozását — a közös használatú helyiségekért — a MIK-kel szemben. A Vörösmarty utcai épületben is rosszul állapították meg a díjat. A lakókkal később közölték a változást, azóta a fűtési idény minden hónapjában ötven forinttal többet kell fizetni. Utólagos fizetés nem lesz Egyáltalán nem megnyugtató az az eljárás, ahogy a távfűtés díjának megállapítását eddig végezték. Most, a legújabb felmérés után már véglegesen rendezi ugyan a MIK a lakosság által fizetendő díjakat, sok száz családnak mégis bosszúságot okoztak. Az eltérések havonként harminc, esetleg hatvan forinttal emelik meg a fűtés utáni fizetnivalót. (Ez egész évre elosztva, természetesen fele ekkora összeget jelent.) NAGY JÓZSEF Nyéki vágány Mátészalkára Az Ernőd—Nyékládháza vasúti pályaszakaszon kicserélik a régi vágányt. A kiemelt, de még használható sínpárból 500 métert a miskolci Építési és Pályafenntartási Főnökség átad a debreceni MÁV Igazgatóságnak. A vágányt Mátészalkára és Fehérgyarmatra szállítják, ahol új rakodóvágányt építenek, hogy meggyorsítsák az újjáépítéshez érkező építőanyagok kirakását. Húsz új tehertaxi érkezik A 3. sz. AKÖV jelenleg 43 egytonnás, Barkas típusú te- hertaxit üzemeltet a városban. Miskolc szállítási igénye azonban kétszer nagyobb, mint a vállalat taxijainak teljesítőképessége. Ezért az idén húsz új tehertaxival bővítik a gépjárműparkot; ötöt már forgalomba is állítottak.
